Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-03 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Ara 50 fillér 1957. OKX. 3. CSÜTÖRTÖK j 50 forintot ér a munkaegység a csak 7 hónapja működő tiszakécskei Kossuth Tsz-hen Sok »öreg«, többéves múlttal rendelkező termelőszövetkezet­tel veszi fel a versenyt szorgalom, ügyes gazdálkodás és jó ered­mények dolgában az a kis közösség, amely Tiszakécskén a tavasz- szak Kossuth néven alakított termelőszövetkezetet. A feloszlott Petőfi Tsz-nek azok a tagjai hozták létre, akik mély gyökeret vertek a nagyüzemi gazdálkodásban s ha a kilépők meg is nyes- ték a közösség fakoronáját, a törzs megmaradt s tovább él. Március 2-án alakult az új szövetkezet s úgy dolgozott, hogy — Zoboki János elnök tájékoztatása szerint — 50 forintot ér minden munkaegység. Szép jövedelmük lett a 20 hold dinnyéről és a 2 hold vegyes kertészetről. Kilencven mázsa rozsot az állam­nak adtak el, ezért közel 18 000 forint futott be a közös kasszába. Hizlalással is eredményesen foglalkoznak; még az idén 150 mázsa marhát szállítanak el. Terveikből a további belterjességre való törekvés tűnik ki. MEGYEI aktívaértekesletet tart a A Kommunista Hiúsági Szö­vetség Bács-KisKun megyei Szervező Bizottsága 1957. októ­ber 8-án, kedden 9 órára hívta egybe az első megyei Kl&Z-ak- tívaértekezletet. Az aklívaérte- kczíeten Romsics Ferenc elvtárs beszámol a megyei szervező bi­zottság eddigi munkájáról. Ez­után megválasztják a KISZ me­gyei bizottságának és az orszá­gos értekezlet küldötteit. A ked­di aktívaiilés helye a megyei ta­nács kultúrterme. Kilenc hónap alatt 1755 új taggal gyarapodtak! a kecskeméti járás földmű vessző vetkezetei A napokban találkoztam Horn Károly elvtárssal, a Kecskeméti Járási Földművesszövetkezeti Központ elnökével. A járás föld­művesszövetkezeteinek fejlődé­séről beszélgettünk, s meg kell jegyeznem, érdekes s figyelem­re méltó dolgokat mondott Horn elvtárs. Például a taglét­szám növekedése sem egy olyan mindennapi esemény. Az idén 1755 taggal gyarapodott a járás földművesszövetkezeteinek tag­létszáma, s még a legutóbbi, szeptember hónapban is 137 új tagot vettek fel. A legtöbb be­lépő szeptemberben Lajosmizsén és Kecskeméten volt. Az előbbi helyen 47-en, az utóbbin 46-an kérték felvételüket a földmű­vesszövetkezetbe. S a taglétszám mellett hogyan alakult a részjegybefizetés? kérdeztem most már én is kí­váncsian. — Az alapítás óta a részjegy­alapra több mint egy millió fo­rintot fizettek be tagjaink, s a múlt évben 1 800 000 forint visz- szatérítést kaptak a tiszta jöve-| delemből. A részjegybefizetések - ebben az évben is jól alakul­tak. Az első félévben 124 000 fo­rintot, a harmadik negyedév­ben majdnem 66 000 forintot fi­zettek be tagjaink a részjegyek­re. S a később elmondottakból még egy kedvező következtetést vonhattam le. Az utóbbi időben javult a földművesszövetkezetek tömegkapcsolata, tömegek kö­zötti munkája is. Az elmúlt egy hónap alatt 38 kisgyűlést tar­tottak, melyeken nagy számban | vettek részt a dolgozó parasztok. J — Eszikné — ? földindulás (2. oldal) A KERTÉSZETI TERMELÉS FELLENDÍTÉSÉRŐL (3. oldal) NYEREMÉNYJEGYZÉK (3. oldal) NÉPGAZDASAGUNK VEZETÉSÉNEK KÉRDÉSEIRŐL (3. oldal) CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA (4. oldal) HOGYAN TIPPELJÜNK? (4. oldal) SPORT (4. oldal) ,!|f épzőm ű üészeli leállítás A KUCSIiE.flÍ1TI TISZTIKÉI Ilit V\ Hírős Napok után A Hírős Napok alkalmából dr. Gál Dezső akvarelfestő, rajz­tanár és volt tanítványai: Var­ga Lajos, Munkácsy-díjas festő­művész, Lisztes István, Szijjár- tó Árpád és Burkus János kép­zőművészeti tanulók munkáiból kiállítást rendezett a kecskeméti tiszti klub. A kiállítás október 10-ig lesz nyitva. A kiállításon] szerepelnek kecskeméti és bala-j toni tájak, kompozíciók. A tiszti] klub tárlata naponta 9-től 12-ig, ] illetve délután 4-től 6 óráig van] nyitva. Elgondolkodtató tablók előtt, közelmúltunkat párszavas feliratba és jellemző képekbe sűrítő képsor' előtt követik egymást csendben a látogatók. Meg-megállnak, összenéznek, aztán továbblépnek. Alig egy­éves emlékek, fájdalmas események képei ötlenek szemünkbe, s a tablók láttán méginkább emlékezetünkbe. Igen, így tör­tént, csak még ez is, az is hiányzik innét, jó lenne, ha azt is itt láthatnánk — tűnődnek a látogatók. Az elmúlt évvégi ellenforradalmi események néhány történetét, szereplőjét mutatja be a Cifrapalotában, a föld­szint egyik termében megrendezett kiállítás. Korántsem teljes, részletes az összkép, amit itt megtalálunk, mégis sokat mond, alkalmas arra, hogy a látogatókat saját tapasztalatain alapján elgondolkodtassa, figyelmét felkeltse, s meggyűlöl- tesse vele a nép rendjére, hatalmára törő sötét erőket, az ellenforradalmárokat. Mert nem ember az, hanem köbábú, aki szenvtelenül el tud haladni Zeleszkó Benjámin rendőríőhadnagy édes­anyját, feleségét és kisfiát ábrázoló kép mellett, s akinek nem szorul ökölbe a keze, mikor a fiatal rendőr gyilkosával, a sunyiképű Böbék Károly képmásával találja szembe ma­gát. Sokan voltak, s tán vannak is még, akiit nemzeti meg­mozdulásnak nevezték a tavaly októberben hazánkban lezajlott eseményeket, s most ők is láthatják annak a véres nemzeti zászlónak a fényképét, amellyel Naményi József elvtársat, a kiskunmajsai tanács dolgozóját agyonverték. Egy másik tablóról Nagy Lajos, a kecskeméti úgynevezett nemzeti bizottság egyik vezetője néz ránk sima angolbajuszá­val, kifent képével, s tán közömbösen továbblépne a láto­gató, ha nem olvasná mellette a felírást: többszörösen bünte­tett, s társaival együtt kirabolta a máriavárosi postát. Lerom­bolt emlékművek, feldúlt katonasírok, kiégett tanácsházák 1 egészítik ki az ellenforradalom megyénkben elkövetett gaz- [ tetteinek képét. Itt van Ury László, volt kisgazda újságíró t sajátkezű írása is, a »Tíz perc a pokolban« című uszító cikk t kézirata. S mint egy szimbólum, utána Francia Kiss Mihály, J az öregparasztnak álcázott gyilkos képe tekint ránk a követ- j kezö tablóról. Októberben ö is újra színre lépett. De bukása ] is szimbólum egyben, hogy ma már más világ járja. Nincs | egyedül népünk a szabad, kizsákmányolásmentes életének ► építésében, s mi magunk is tanultunk, okultunk a múltból. Ez a kis kiállítás is, melynek vendégkönyvében immár t több száz látogató neve sorakozik, ezt a célt szolgálja ered­; menyesen: emlékeztet, oktat, s éberségre int. * Bezáródtak a Hírős Napok ka­pui. Sok törődés, áldozatkész szervező munka eredményeként született meg ez a sikeres meg­mozdulás, amely eredményeiben és méreteiben méltóképpen so­rakozott az előző évek hasonló rendezvényei mellé, valóban mai tartalommal megtöltve elevení­tette fel a Hírős Hetek hagyo­mányait. Több mint 600 termelő, 50 termelőszövetkezet, 8 állami gazdaság és cclgazdaság, me­gyénk összes kutatóintézetei sorakoztak fel termelvénye- ikkel, gazdasági sikereikkel a kiállítás összesen több mint 450 folyóméter hosszúságú pavilonjaiban, a Hírős Napok megközelítőleg 60 000 vendé­ge, Kecskemét és a megye termelői, az érdeklődők előtt. Sok szép hagyománya elevene­dett fel ennek a rendezvénynek, de nem lennénk eléggé előrelá­tók, ha most, a Hírős Napok kapuzárása után, nem vonnánk le néhány következtetést a jö­vőre nézve az idei tapasztalatok alapján. I Az első szó a köszönet és az ♦ elismerés szava legyen. Valóban ♦ minden elismerést megérde­♦ melnek azok a központi ái- { lami szervek, a Báes megyei | kiállítók népes tábora, a ren- J dezőgárda, a szervezéssel J foglalkozó helyi szervek ♦ azért a sokoldalú támogatá- | sért, melynek birtokában S szép és teljességében is fi­♦ gyelemrc méltó keretek kö- í zött tudtuk megrendezni az | idei Hírős Napokat. JEzt az áldozatkész segítséget a | vásár és Hírős Napok rendezése ♦jövőre is hasonló módon igényli |és kéri. Egyrészt azért, mert 11958-ban ez a nagy jelentőségű ♦rendezvény egy előre kidolgozott |országos program részét képezi fmajd, így méreteiben és jelen­tőségében még inkább kinő a helyi keretek közül. — Másrészt azért, mert sokoldalú és szak­avatott támogatást kíván Kecs­kemét és megyénk sajátos mező- gazdasági kultúráinak még tel­♦ jesebb bemutatása, éppen a ter­melési eredmények jövőbe ható. Ösztönző erejének növelése szem­pontjából is. Az ellenforradalom vészes ese­ményei megtörték annak az elv­nek az érvényesítését, hogy egy ilyen fontos megmozdulásra jó­val korábban meg kell kezdeni az előkészületeket. Az elisme­résre méltó buzgalom, a szerve­zők és a rendezők lelkes serege, bizonyos tekintetben kárpótolt ennek megkésett érvényesülése miatt, de a következő esztendők­ben minden bizonnyal teljes ér­tékű, egy éves előkészület felté­teleinek megteremtésétől nem tekinthetünk el. Ilyen körülmé­nyek között az igyekezet ellené­re is, bizony kissé későn kezdtek hozzá a kiállítás és vásár szempont­jából pótolhatatlan szakmai és szervezeti propagandához. Egyes tanácsi — szakigazgatási szervek, például a városi tanács, csak az utolsó héten kapcsolód­tak be teljes erővel ebbe a mun­kába. Egyesek talán azt mondják erre: ráérünk még gondolkodni arról, hogy mit csináljunk jövő­re, hiszen van idő, és egyébként sem tudhatjuk, milyen külsősé­gek, milyen adottságok legalkal­masabbak a hírős város és kör­nyéke egyéves gazdasági fejlődé­sének jövő esztendei bemutatá­sára. Könnyen csalatkozhat, aki így gondolkozik, hiszen mező- gazdaságunk fejlődésének alap­vető elvei, a speciális Duna— Tisza közi mezőgazdasági kultú­rák fejlődésének útjai adva van­nak, kiviláglanak pártunknak a mezőgazdaság fejlesztésével ösz- szefüggő téziseiből. Inkább azon kell gondolkodni, hogy minél előbb elkészüljön egy átfogó terv, amelynek eszmei és politi­kai előkészítését az adott lehe­tőségek között legjobban bizto­síthatjuk, és bizonyos szervezeti lépéseket már jókor megtehe­tünk. „ (Folytatás a 2. oldalon) A SZEGEDI KECSKÉM éti ívdk A kecskeméti Hírős Napok záróaktusaként zajlott le a sze­gedi és kecskeméti írók nyilvá­nosság előtti találkozója a Ka­tona József Társaság dísztermé­ben. Az érdekesnek és színvona­lasnak ígérkező irodalmi estre sokan jöttek el, s már megtelt közönséggel a terem, amikor Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője szólásra emelke­dett, hogy elmondja megnyitó beszédét. — Az ellenforradalom külföldi és belföldi patrónusai azt akar­ják elhitetni, hogy megöltünk minden önálló kezdeményezést és tettvágyat. Hogy mennyire tévednek, arra bizonyíték íróink mozgalmasabb élete, verselése, rímfaragása. Lehet, hogy orszá­gosan késik az irodalmi élet frontális felfejlődése, de a ki­bontakozás folyamata egészsé­ges. Hogy megyénk írói gyor­sabbak voltak a felocsudásban, az annak köszönhető, hogy me­gyénk párt- és tanácsvezetése biztosította ehhez a fellételekets Ezután András László szegedi költő szavalta el néhány versét. Különösen nagy hatású volt »Ha költő vagy« című, 1957 ja­nuárjában írt verse, amely a pártos költő kötelességéről szólt. Madarász László »Győzelem« c.- elbeszélését nagy tetszéssel fo­gadta a közönség. Goor Imre versei közül »A vihar« aratta a legnagyobb sikert. Fodor János »A kenyér« című elbeszélését, Nagy Istók István valamennyi versét, Dér Endre szegedi író humoros elbeszélését. Varga Mi­hály »Itt állok előttetek« című versét, Monori F. Dezső »Gyilkos tó« című regényrészletét nagy tapssal jutalmazták a részvevők. Az est egyik kiemelkedő élmé­nye Márki Imre szegedi költő »Katona József emlékezete« c; verse, amelyet 1930-ban, Katona halálának 100 éves évforduló­jára írt. Az irodalmi est dr. Vary Ist­ván, a Katona József Társaság idős tagjának zárszavával ért végété

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents