Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

fi Bajai Néianács ly[fifsj'alaszl0\^2\il\ BARNA 1 és Qjözw Qánas .Baján a városi• tanács dísz­termében tartotta küldött vá­lasztó gyűlését a helyi nőtanács. Bükki Józsefné városi titkár mondott beszámolót, melyet sok értékes hozzászólás követett. Az értekezleten részt vett és felszólalt Glied Károly, az MSZMP városi bizottságának titkára és Marjai Mihály, a ta­i nács VB elnökhelyettese. — AÍ mintegy 400 főnyi nő tábor Part- kovils József né, Bükki Józsefné és Skulléty Gizella elvtársnőket választotta küldöttnek. A gyűlés részvevői, követel­ték, hogy a megtévesztett és a külfödre csábított fiatalokat en­gedjék haza az őket visszatartó imperialista államok. művészetének j| gyűjteményes S\IÁLLITÁSA Itt az új televízió Üjtípusú, rádióval egybeépített televí­ziós készüléket hoz­nak forgalomba a napokban. Felépíté­se egyszerűbb, mint az eddigieké; húsz cső helyett mind­össze tizenhármat tartalmaz. Az egyszerű fel­építés nem jelent rosszabb kivitelt. A kép nagysága 43X43 cm és élessége is ki­fogástalan. Ugyan­ilyen berendezésű televíziós készülék rádió nélkül is kap­ható lesz. Az újtípu­sú készülékek áz el­múlt évben gyár­tott mennyiségnél jóval nagyobb számban, hét-nyolc­szoros mennyiség­ben készülnek. Az új eladási árat még nem állapítot­ták meg pontosan, de annyit elárulha­tunk, hogy a rádió­.......»ni1 ,—n i va l egybeépített vál­tozat is lényegesen olcsóbb lesz, mint az eddig gyártott készülék. Ismét megkezdődött a könyvsorsjegyek árusítása\ Szinte hagyományossá vált az utóbbi években nálunk a könyv­sorsjáték. Az idén már az ötö­dik sorsjáték sorsjegyeinek az árusítását kezdték meg a köny­vesboltok. A húzás december hó 12-én lesz és az az újítása a sorsjátéknak, hogy az egész sorsjegyek nem 20, hanem 10 forintos névértékkel kerültek kibocsátásra. Megszaporodtak a nagy érté­kű tárgynyeremények is. Egy 10 forint áru sorsjeggyel a sze­rencsés nyertes Pannónia mo­torkerékpárt, rádiót, magneto­font és lemezjátszót magában foglaló zeneszekrényt, televíziós készüléket, nagyteljesítményű világvevő rádiót, hűtőszekrényt, mosógépet, Flexaret fényképező­gépet, vagy kombinált szekrényt nyerhet. A nagy nyeremények között szerepel kéthetes üdülés Tihanyban, Hévizén, vagy Ba- latonfüreden. Emellett a nyer-: tesek között 15, egyenként 1000 forintos könyvnyereményt és további 5500 könyv- és tárgy­nyereményt sorsolnak ki. A ki nem húzott sorsjegyek termé­szetesen névértékben beváltha-í tők a húzás után bármelyik! könyvkereskedésben. I 1 Megyénkben is újjáéled az íjász sport Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség megyei lövészklubja már megtette az előkészületeket az Íjász- szakosztályok szervezésére és szere­tettel várnak minden érdeklődőt —' Kecskemét, Csányi utca 7. szám alatti helyiségükbe. Számtalan, elkészült nagymé­retű megbízása közül fel kell so­rolnunk az 1942-ben készítet dombormű-reliefjét a Nagybá­nyai Bányászati Főiskola bejá­ratához, az 1947-ben készül négy munkás-szobrot, melyek i DÉFOSZ-épület homlokzatán kerültek, az 1952-ben kivitelezel háromalakos kompozíciót, Bir­kózók címmel a Népstadion fel­vonulási útjára. — Különlege: megoldás a kecskeméti SZTK épület gyermekbejárójához ké­szített három méter magas négy alumínium oszlop, 234 fi­gurával, meseábrázolásoklcal. Bűzi Barna a főiskola elvég­zése óta dolgozik s azóta iger sok pályázatban vett részt ered­ményesen. 1935—36-ban ösztön­díjjal Rómában is járt. 1933-bar a Fiatal Művészek első diját nyerte el a Műcsarnokban, — 1934-ben a Ferenczy István-dí- jat, á Bálló-díjat és ő volt az első Zala-érmes szobrász. A fel- szabadulás után a budapesti VIT ezüst diplomáját, s a Hu­nyadi-pályázat II. díját szerezte meg. Botsó János korábbi mű­vészi kialakulását a háború akasztotta meg. 1945 után, — ahogyan hazakerült — már só­vár lélekkel áhítozta az alkotást. Kezébe vette a ceruzát, ecsetet, melyet őstehetsége vezetett — mert hiszen tanulni nem voli ideje —, de törhetetlen vágya c festés iránt, az újrateremtés iz­galma ott bizsergett az ujjal- ban. Nem sokáig tétovázott, fes­i Bűzi Barnabás: Teknős leány, I Kézzelfogható tény, i gyakorlati valóság, hogy par­ti tunk összetétele alapjában jó, ;| soraink egységesek, erőnk, be- folyásunk nagyobb, mint régen í| volt. Mindez a természetesen ■| örvendetes dolog azonban nem ■* fedheti el előttünk, hogy he­lyenként olyan hibák is előfor­dulnak, amelyek ezt az egységet csorbítják, gyengítik. Az ilyen hibák megszüntetésén munkál­kodni valamennyi kommunistá­nak fontos feladata. Tanulság­ként álljon előttünk az alábbi példa. Az egyik pártalapszervezet taggyűlésén arra hívták fel a jelenlévők figyelmét, hogy a párttagok között három-négy olyan elvtárs van, akik nem be­szélnek egymással. Haragban vannak. A felszólaló utalt en­nek az állapotnak tarthatatlan­ságára és gyors orvoslását sür­gette. Bejelentése élénk mozgolódást váltott ki a taggyűlés részvevői körében. Ügy tűnt, hogy ez a felszólalás új irányt ad a vitá­nak. és elősegíti a felszín alatt parázsló problémák feltárását. Sajnos, nem egészen ez tör­tént. A felszólaló még be sem fejezte mondanivalóját, amikor az első sorban idős, fejkendős Moldován néni emelkedett szó­lásra. Arca ráncaiból ítélve. GO. életéve felé Iárhat. Tekintetével Art a párt ügyének Az. íjászat hazánkban egykor nag? népszerűségnek örvendő sportáj volt és sok országban még ma ü megtartotta tömegeket vonzó vara jesit. Példának említhetjük a Len gyei Népköztársaságot, ahol jclcnleí is 130 íjászklub működik. A Magyar Honvédelmi Sportszo vétség hazánkban Is újra életre kelt az íjászatot. S ennek nincs is aka­dálya, mert az íjászat nem igé­nyéi külön c célra épített lűtcrct viszont a nézők számára igen érdé kés, szórakoztató sport. Az utolsó íjászvilágbajnokságol 1055-ben, Finnországban rendeztél* meg, ez évben pedig Csehszlovákiá­ban kerül ra sor. Reméljük, ebbe a versenybe már a mi fiataljaink ü bekapcsolódhatnak. A versenyek so­rán a következő versenyszáraob szerepelnek: — férfiak 90—70—50—:n meter, nők 70—60—50 és 30 méteres tavokról adnak le lövéseket egy 8« centiméter átmérőjű, színes ccllap- ra. Ebbe a sportágba 13 éves kor­tól bekapcsolódhatnak lányok és íiűk egyaránt. Közlemény A Művelődésügyi . Miniszté­rium közli, hogy téves infor­máción alapult a napilapokban megjelent és a rádióban beol­vasott azon közlemény, amely szerint november 15-ig nem szükséges orvossal igazoltatni az iskolai mulasztást. A betegség miatt mulasztott/ tanulók to­vábbra is orvosi ’ bizonyítvány­nyal kötelesek igazolni hiányzá­sukat. MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. 1835 1 Ma déluián fél 5-kor nyí- ; lik meg a Katona József Múze- \ um öt termében Bűzi Barna bu- | clapesti szobrászművész és Bozsó l János kecskeméti festőművész 5 gyűjteményes kiállítása. A tár- l laton Bűzi Barna 25 szobrát ál­latja ki, Bozsó János pedig 130 t festményével szerepel. I Bú'ti Barnabás sok elis- (mérésben részesült, szobrászmű­* vészünk válogatott plasztikai | anyagát kölcsönözte a kecske- t méti múzeum kiállítására. Bűzi * Barna szobrászgárdánk értékes j egyénisége, nevéhez a Felszaba- | dulás óta is számtalan nagy > megbízatás sikeres megoldása t fűződik, a Százados úti Mű- í vésztelepen lévő műtermében | jelenleg is hatalmas mesteri ! mintázású kompozícióján dolgo- ! zik. A kazincbarcilcai Iskola tér > művészi kiképzésének szobrá­ig szati megoldását bízták a tehet- í séges művészre. Gyönyörű, a > természetes nagyságnál nagyobb ! lovas kuruevitéze szinte szét­> veti méreteivel a műterem fa- »Iáit. ts: Kazlak.- teni kezdett. Éppen 10 észtéin- deje ennek s bizony sokszor ne* t héz körülmények között dolga*- zott. Az elmúlt tíz esztendő áh- mai most öltenek testet, váltó* í zatos sorozatban mutatva a sze* a retett Alföld sok-sok részletével * -A képek legtöbbje tájábrázo* _ lás. Bozsó János szereti a tér* ~ mészetet, a csendben, kint a pusztán vagy az erdő fái között _ érzi jól magát. A kiállított mű* ~ vek túlnyomó része a tájról be* t szél. Megjeleníti az ismert bu* ’ gaci puszta, a tiszai erdők, nagy horizontú pusztai tájak. A falu* vége is kedves témája Bozsó*- nak. A tél Bozsó János képei i Icözt hangsúlyozott teret kap.- Nem riasztja vissza a jeges szél- sem, ha festeni lehet. ] Alázatos szeretettel tanulta meg tisztelni a földet, mely a kenyeret adta. Felnőtt korában kileste hangulatait, megcsodál* z ta a tavaszi föld rozsdavörös lé- 7 legző ébredését, s erről több _ szép kis képe tanúskodik — a februári tavaszváró időt, mikor " a friss szél már március igére* tét hozza, a nyári erdő pornpá* ját, az őszi lombok színmilliárd* " ját fanyar napsütésben. Nem 1 véletlen, hogy a Magyar Nem* ~ zeti Galéria négy képét vásd* ~ rolta meg. Ez a kiállítás Bűzi Barna szob* rászművész és Bozsó János fes* { tőművész alkotásait mutatja be, z amelyre szívesen látjuk a város _ és az egész megye művészet sze* . rető közönségét. Bálint Béla zúdítunk a háborúra készülő imperialistákra, a hatalmuktól megfosztott kizsákmányoló osz­tályok maradványaira. Szemben állunk ezekkel és közösen har­colunk, munkálkodunk a dolgo­zók jólétét jelentő szocialista társadalom felépítésén. Gyűlöl­jük a munkáshatalom ellensé­geit, de becsüljük az egyszerű embereket, a dolgozók nagy tö­megeit A kommunista a párt eszmé­jének hirdetésére és megvalósí­tására vállalkozott. Ezzel a te­vékenységével a becsületes, pár- tonkívüli dolgozók érdekeit is szolgálja, éppen ezért nem áll­hat velük szembe, nem hara­gudhat rájuk sem. A párton belül szükségszerűek a viták, élesen elítéljük a jobb­oldali opportunizmust, vagy a szektás magatartást, de vitázni csak elvi alapon, pártszérűen és nem haragszom rád-alapon le­hetséges. A fenti esetben világos, hogy személyi ellentétről, né­zeteltérésről, haragvásról van szó, s ez a párt ügyének semmi­képpen sem használ. Éppen ezért javasoljuk: mielőbb tűz­zék napirendre a vitát és úgy tisztázzák, hogy, a haragosok ne lazíthassák sorainkat; Nagy József lehet döntés nélkül elodázni, mert az súlyos kárt okoz a párt­nak. Vajon hogyan vélekednek a pártegységről azok. akik lát­ják, hogy a pártszervezet tagjai között vannak olyanok, akik még csak nem is beszélnek egymás­sal. Vajon a gyakorlati munka során azok a haragosok, akik még elvtársnak sem tartják egy­mást, együttműködnek-fe, egy­mást segítve munkálkodnak-e a határozatok végrehajtásán? Alig­ha. Sőt, nagyon valószínű en­nek az ellenkezője. Azf tapasztaljuk, hogy a haragosok minden alkalmat felhasználnak egymás »lejáratá­sára«. Ez pedig nem hasznára, hanem kárára van a pártszerve­zetnek, melynek munkáját töb­bek között igen sokan tagjainak egyéni magatartása alapján íté­lik meg. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet tovább nem lehet tűrni. Nem lehet csupán három­négy kommunista magánügyé­nek sem tekinteni a pártonbelüli civódást. Ez az egész pártszerve­zet ügye, a kommunisták becsü­letének ügye, a párt egységének ügye. Mi, kommunisták, csak egy­féle haragot ismerünk. Haragot előbb a vezetőséget mérte végig, majd a tagság felé fordulva mondta: — Tudom, rólunk beszélt a felszólaló. Amikor a párthelyi­ségbe bejövök, sokszor jiailom az itt beszélgető elvtársaktól, hogy X elvtárs haragszik rám. Mit csináljak? Alighogy kiejtette ezeket a szavakat, mintha rugón ült vol­na, úgy pattant fel egy fiatal­ember. — Nem a taggyűlésre való do­log ez, de megmondom. M.-nét nem tartom elvtársnak, nem kö­zénk való! ö sem tudta befejezni monda­nivalóját, közbekiáltások hang­zottak. »Hagyják abba, ne sze­mélyeskedjenek! Egymás között intézzék el! Nem ide való!« El­lenkező vélemények is megnyil­vánultak. Többen úgy foglaltak állást, hogy mégis csak a tag­gyűlésre tartozik a dolog. Egy­szer le kell zárni az ügyet — mondották. — Fél község beszél már róla. Nagyon rossz fényt vet ez a pártszervezetünkre. Véleményünk szerint ezek a megjegyzések rávilágítottak a helyzetre. Mindehhez nem kell különösebb kommentár. A ha­ragosolt ügyét tisztázni' kell. nem

Next

/
Thumbnails
Contents