Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-18 / 218. szám

Nagy vizeken kicsiny fodrot vet a kavics,.. KUNFEHÉRTÓ - októbertől máig hunfehrrtú nem­_____________ nepe íéak élete sorának gyökeres megfordulását, de falujának lé­tét is a mi rendszerünknek kö­szönheti. A határt a felszaba­dulás előtt pusztának nevezték $ az is volt: többségükben ho­mokba, robotba, nyomorúságba ragadt emberek pusztája. Java földjét, mintegy 6000 holdat a nagybirtokos Darányiak, Babók, Bakiak, Kolozsváriak tartották kézben. Százával hajszolták a cselédet s a háromnegyed fehér­tói határ napszámosként dolgo­zott nekik, mert az egy-két hold homokra szorult kisgazdák nem éltek meg másként. 1945-ben százötven család ka­pott földet s ha valahol igen, hát itt mérföldes csizmákkal kezdett előrevágtatni a fejlődés. Százával épültek sorra a tanya- központ új házai. Kisparasztok és nincstelenek egyrésze meg­alakította a ma is virágzó Vörös Hajnal és Béke termelőszövet­kezetet, a falu másik része az állami gazdaságban s a magler- melő üzemegységben talált tisz­tességes keresettel járó állandó munkát, kisiparosok tucatja te­lepedett meg a községben. A tavalyi október úgy érte ezt a kis falut, mint szél­vihar a békésen íolydogáló pa­takot, amely htjából az apróbb- nagyobb akadályokat elmosva kitartóan keresi a szélesebb medret. Panasz, hiba itt is volt, mint mindenütt, akadtak jogo­san, vagy jogtalanul elégedet­lenkedő emberek. De a józan fe­hértóiak tudták, hogyha a fa egy-két ágán hernyó fészkel, azért nem szokták kivágni az egész erdőt. Nem is a helybeliek, hanem — ahogy ők mondják: a »bevándorolt gyüttmöntek« kezd­ték a felfordulást; a községben. Lukacs, a megkótyagosodott is­kolaigazgató kezdte néhány tár­sával .irkólni az »elbocsátó le­veleket« a tanácsbelieknek, íel- hergeltek egy-két borissza do­logkerülőt az állami gazdaság kommunista igazgatója ellen s hát ki akarták fordítani sarkai­ból a világot Kunfehértón is. A falu meg csak leste-várla: mi sül ki ebből a handabandá- ból. A józanabbak. kezdettől fogva intették a heveskedőket. Babó Sándor tekintélyes közép­paraszt fejcsóválva jósolgatta az új választásra készülődőknek: »Vigyázzatok, a nagy tűznek csak a füstje nagy, nem jót ígér ez az egész...« S az embere ti gyanúja iga­zolódott. Egyszercsak megjelen­tek a korábban már Halasra, Jánoshalmára települt kulákok, úribirtokosok s kezdetben sze­mérmesen ugyan, de félreérthe­tetlen szándékkal kezdték körül­nézni volt földjeiket. Figura Ist­ván a Vörös Hajnal Tsz-be ment puhatolózni, Stróh Waltert pe­dig az állami gazdaság szőlejé­ben látták »nézelődni«. A népek aztán összenéztek: aha, hát így állunk! S a Mindszenthy-nyilat- kozat a szeiídebbeket is meg- okosított-a, hogy miféle kutya jár a kertben. Éne aztán a termelőszövetke­zetek raktáraiból előkerültek a heverő kapák, vasvillák s az ál­lami gazdaságban is egyszerre munkára jelentkeztek a párnapi sztrájkra elbolondított munká­sok. Lukácsok verejtékezve sem tudták összeszedni a félóránkint meghirdetett gyűléseikre a né­pet, mert a í'éri'inép — mintha összebeszéltek volna valahányan — szilajpl szántott-vetett. (Fize­tett is több, mint 14 mázsás át­laggal az idejében földbetett búza az idén.) Az asszonyokkal meg ugyancsak megjárták, mert amikor valami Pestről szalajtott suhanó a tanácsháza hangszóró­ján fegyverkiosztásra ezólftgatta az embereket, a fehérnép össze­szaladt s kicsi híján elverték: a mi embereinket aztán hagyják ki az egészből! — A piisRösdi-K irály »for­radalmárkák« úgy jártak hál Fehértón, mint a folyóba vetett apró kavics: alig ver néhány halvány gyűrűt, gyorsan elnyeli és a mélybe kényszeríti a víz ereje. Ahogy kicsit is kitisztult a láthatár, november első napjai­ban már megalakult a pártszer­vezet, — előbb a Vörös Hajnal Tsz-ben, ahol jelenleg is 30 tagja van — aztán az állami gazdaság­ban és így sorban. Ma Fehértón hat MSZMP-alapszervezet mű­ködik több, mint száz taggal s ezek majdnem kivétel nélkül régi kommunisták.., Helyreállt a nyugalom. A két tsz tagsága egyetlen kurta gyű­lésen eldöntötte, hogy megmarad a munkaegységszámítás mellett. A pártbizottság és a tanács első feladatának tekintette, hogy szót értsen azokkal a becsületes pe­dagógusokkal. akiket csak Lu­kácsék szédítettek meg. — Ma — így mondja Csúcs elvtárs, községi párttitkár — a legjobb viszony kezd kialakulni a köz­ség vezetősége és a kommunista Burai iskolaigazgató vezetésével dolgozó tantestület között. !Uostaual»an taggyűlése­ken, utcasarkokon sokszor forog szóban a világpolitika, az ENSZ ötös bizottságának förmedvé- nye. A fehértóiak azt mondják: a kigyó nem feíejti el íarkavá- gását, a nyugatiak, meg az itteni loncsosaik újra azt szeretnék ki­mesterkedni, amibe az ősszel ugyancsak beletört a bicskájuk. De ha százszor megpróbálják, százegyedszer is kudarcot valla­nak, mert mi éppen azt nem en­gedjük, amit ők akarnak: a régi világ visszajöttét, meg a hábo­rút. Hagyjanak bennünket élni, dolgozni a magunk módján! Itcwrt. békesség, nyugodt munka, tisztességes megélhetés! — nincs ennél józanabb óhaj s Kuni ehér tó párezer lakosával együtt óhajtja az egész ország becsületes népe... S a párt, amely nyitott fülekkel figyel a milliós hangra, jó irányban, biztos kézzel ássa legelői halad­va jobb életünk medrét... T▼VYYTTYYYYYYY AZ IDEGES Jó apám szokta volt mon­dogatni, hogy ideges ember nincsen, csak: bolond. Van is valami igazság ebben a meg­határozásban, mert miként a bolond sem ura önmagának, az idegesről sem lehet állíta­ni gz ellenkezőjét. Itt jön éppen, qzaz, hogy rohan a látásból ismerős hölgy a sarki tejivóba, ahal regge­lizni szokott. Kapkodó lép­tekkel igyekszik a pult elé, állna is, meg nem is a többé- kevésbé -fegyelmezett sorban várakozók mögé, de látszik rajta, nem tqdjq eldönteni, hogy odaálljon-e. ötmásod­percenként megnézi a kar­óráját, közben a nagy abla­kon keresztül a toronyórát is, s mert az adag tejekért, ka­kaókért, kávékért konokul nyomulók hadában rés tá­madt, még mielőtt összezárul­na a sor, odapréseli magát a félembernyi helyre. Tekintete egy láthatatlan pontra sze- geződik most energikusan; — valószínű, megszólalt benne valami, nyugalomra intő, ön­kritikára figyelmeztető »belső hang«, hát ezért merevedett i meg egy pillanatra, no, meg: néhány »külső hang« is el-\ tolakodása madni, ezért kirobbanhatnék.- jának a lefogásával, beleha­rapott az ajakába (otthon ilyenkor már toporzékolni szokott!), s elfutott reggelizés nélkül. Szegény! Pedig csak öt perc­cel kellene előbb felkelnie, el­indulnia a munkahelyére. Hja, igen, láttam viszont a késő éjszakai órákban nem egyszer a »Hírös«-ben, q »Kedves«-ben, altkor nyugo4~ ta!}b volt, bár nem palástol­hatta teljesen el azokat qz idegeskedő megrándulásaii, amelyeknek nem más a szü­lőanyja, mint a nappali ön­maga okozta fiitás-lótásai. Habzsolva szeretné élni az életet szegényke, ezért kap­kod. össze-visszq, ezért oly kiábrándítóan sovány, s mert rohangál állandóan, ezért ma­rad le mindenünnét. Égy dologban lesz majd el­ső.^ Előbb fog elköltözni az élők sorából, mint a megfon­toltan nyugodt, mérsékelt ma­gatartása emberek. (tarján) 100 000 televíziós készülék röppent tolakodása miatt ai „ , . háta mögött. t Csehszlovakiaban egyre na­Dehát ő siet. * íívobb sikere van a televíziós Sietve nyeli le a két deci níjésőknak. Jelenleg három tole- kaikaót, a kiflibe már elro-i vlziés központ, a prágai, az ost- hantában harapdál bele, fut* ű bratislavai^ sugároz — a toronyra ugrik a szeme,t íieienie többszöri műsort/, Az éppen most harangozzák a: utóbbi hónapokban egyre több nyolcat, rohan, hajjaj, néhány\^-~a^aÉ-b antenna látható a cseh- percet igy is késik a hivata- szlovák falvak házainak tetején Iából. : is. Jelenleg Csehszlovákiában Nem egyszer láttam igy, de' összesen 100 000 dolgozónak van többször úgy is, hogy bejött saját televíziós készüléke. Csgh- a tejivóba, s mert sokan áll- Szlovákia a televíziós készülékek la]c előtte a sorban, a befu- számának tekintetében európai rakodásához alkalmas rés viszonylatban a hatodik helyen azonban sehogysem akart iá- áll. M TYTTTTTTTTTTTT *0 NE HIGGYE SENKI, ■ még az üzemi élet ismerői se, hogy a címben szereplő üzem cukor­ból, vagy csokoládéból áll. Ha ez így lenne, akkor még az aláb­bit is hozzá kellene fűznünk: csak volt az .,. Nemcsak nekem, hanem — ugye, gyerekek — nektek is ez e véleményetek? Na jó, ha meg­egyeztünk, téi-jiink a tárgyra: mit csinálnak ebben az üzem­ben? Átadjuk a szót Rédei elv­társnőnek, az üzem műszakve­zetőjének. — Most őszibarackból jamet Tisztábbak, rendesebbek üzleteink. i gyáriunk, de itt készül az a sok szép befőtt, amelyek az üzletek kirakataiból incselkednek a kí­váncsiskodókra. El is mondja hamarjában a gyártás történetét. Nem vállal­kozunk a közlésére, mert hosz- szú lenne, s csupán csak arról pár szóban, miként kerül az íz a főző üstből — vaacum — az üvegekbe. ÉPPEN_ JÓKOR toppantunk be. Margit Jenő figyelmeztetett: — Tessék odébbállni, enged­jük a főzetet. Qyorsan odábbáiltam, nehogy a nyakamba fröccsenjen a forró őszi barack jam. A csapolás nem tartott sokáig. Mikor megtelt a jamos edény, Mizsei Eta és Margit Jenöné egy nagy asztal­de egyes árucikkeknél még mindig baj van a választékkal] [hoz tolták, ahol vagy száz üveg Megbeszélést tartottak a társadalmi ellenőrök Megbeszélést tartottak keres­kedelmünk társadalmi ellenőrei. A Kecskeméti Városi Tanács nál megtartott értekezleten tíz társadalmi ellenőrünk mondotta el tapasztalatait, nézetét, javas­latait Kecskemét város kereske­delmének fejlődéséről. Általá­nos vélemény volt, hogy a bol­tok rendezettsége, tisztasága te­rén komoly fejlődést értünk el az elmúlt év óta. Ebben termé­szetesen a társadalmi ellenőrö­kön kívül méltó segítséget nyúj­tott a városi egészségügyi osz­tály is. Akad ugyan még néhány bolt, ahol sok a légy, de — sajnos — az élelmiszerboltokban légyfogó helyett nem lehet használni a rovarirtó porokat, azt pedig, hogy légyfogóból nincs elegen­dő mennyiség, már régóta kifo­gásolják. Ezt a néhány üzletet leszámítva azonban boltjaink szépek, rendesek, még a külte-f .... , , ... „ rületiek is. Itt inkább az áru-f alakuló gyűlést tartott a Haza- elosztással, különösen a hús-| í'as Népfront. Mintegy 130 fo, áruelosztással van baj. A tár-} termelőszövetkezeti tagok, crtel- sadalmi ellenőrök kifogásolták,} miségi dolgozók, egyéni parasz- hogy a külső, kisebb üzletekből! lók gyűltek össze, hogy megtar- sokszor hiányzik a hentesáru, a! gyűljék a mozgalom célkitüzc- kolbász és ha van, akkor sínest seit. A lelkes hangulatú gyűlés megfelelő választék. | először héttagú vezetőséget vá­lásiét felvetődött — a konfek-* lasztott a községi Hazafias Nép­ciókereskedelem felé —, hogy nem lehet munkaköpenyt kap­ni, és hogy a kereskedelem csak a középtermetű nőkre tervezi a ruhákat, s így a kissé moletteb- bek már nem élvezhetik azt az örömet, hogy olcsóbban, gyor­sabban .juthassanak hozzá egy- egy igázán szép, ízléses kon­fekció ruhához. Hasonló a helyzet a férfi konfekció áruk­nál is. Javaslatuk: gyártson, a kereskedelem úgynevezett »fe­les számokat«, is, hogy azok is megelégedéssel adózzanak végre a konfekció iparnak, akikről ed­dig megfeledkeztek. Mindezekre a problémákra választ adott a városi tanács ke­reskedelmi csoportjának veze­Megalakult Kunbaján a Hazafias Népiront Az elmúlt napokban Kunbaján volt. } Az asztal körül asszonyok, lá- ínyok. Halasi Lászíóné és Kö­tője és tájékoztatta a társadat-tuest Gyulqné belementik a po- mi ellenőröket, hogy nem volt íharat a jamba és tölcsér segít- hiábavaió a sok hasznos és jójségévei az üvegekbe helyezik, észrevétel, mert ezek a kiskeres- ^Szótlanul végzik ezt a munkát, kedelem szakértőinek közvetítő- »Halasi Lászíóné azért igyekszik, sével eljutnak majd a nagyke- thogy három . kisgyermekének reskedelmi vállalatokig, A jövő {több jusson. Kövesi Gyuláné is év első negyedében leszállításra ?szorgoskodik, mert terveit, ha kerülő áruk szerződéskötésénél flehet, idő előtt akarja megvaló- ugyanis ezentúl már a kiskeres- fsitani. Novotni Juliska, Tóth Pi- kedelem is képviselve lesz. A \roska, Molnár Ica sem vár no- Ruházati Főigazgatóság ugyanis fszogatásra. Mindenki tudja, mit elrendelte, hogy a kiskereske-fkell csinálni. Qlyan a brigád, delmi szakértők meghallgatása fmint égy megértő család. Olyan nélkül nem köthet áruszállítási fóramű pontossággal dolgozik, szerződést a nagykereskedelmi fmint egy jól járó óra. Pedig bri- vállalat s ezek a szakemberek Jgád vezetőjük, a fiatal, 13 éves, bizonyára eljuttatják majd az Iéletvidám Tóth Manyi, Erzsiké illetékes helyre a dolgozók »ap-fnéni kedveltje, KISZ-tag. Nem is tűrik meg maguk [között azt, aki lazsál... — avat- fkozik a beszédbe Erzsiké néni. — Nem bizony! — erősítgeti [Manyi. — Hova gondol. Cső- I portnormában, teljesítménybér- , ben dolgozunk, mindenkinek [egyformán kell húzni, — Nem jó az p teljesítmény­ibér, Manyika! Ne tessék engem agitálni. [Nekem, meg a brigádnak nem [mindegy, hogy 8 óra alatt 32, [vagy 45—50 forintot keresünk. [Ugyanis teljesítménybérben az tutóbbi kapjuk, HIÁBA, az asszonyok lányok úgy vannak, ha már egyszer idejöttek, akkor nem akarják tétlenül eltölteni az időt. S ezt bizonyítja a fizetési cédula is: Halasi Lászíóné 1160, Kövesi Gyuláné 1130, Novotni Julia 1133, Margit Jenőné 1260, Mi­zsei Eta 1470 forintot vitt haza augusztus hónapban. — Manyika, tavaly is ugyan* ennyi volt a keresetük? — Nem. Körülbelül 300—350 forinttal több az idén, mint ta­valy. KÖZBEN annyira előrehalad dott a munka, hogy meg lehet kezdeni a zárást. Tóth Manyi, mint brigádvezető, a zárógép mellé ül, kesztyűt húz, melléje húzódik munkatársa, majd fel­búg a gép: pár perc múlva ízletes őszibarack-jammel telt üvegek töltik meg az aluminium ládát; S ez így megy tovább. Telik, múlik az idő, s mire az óramu­tató a kettes számhoz ér, felbúg a gyár szirénája. Tóth Manyi számítása szerint 8 óra alatt 5500—6000 üveg jam kerül a raktárba. Onnan pár nap múl­va útnak indítják a külföldi or­szágokba. — sz —t róbb« kívánságait is. front élére. Ezután elhatározták, hogy mezőgazdasági, egészség­ügyi, kulturális, stb. szakbizott­ságokat alakítanak, melyeknek keretében szakelőadások soroza­tát rendezik majd meg. A gyűlé­sen még azt is elhatározták, hogy a község tisztasága érdekében tisztasági mozgalmat indítanak, Angol futballista néger lányt kapott ajándékba Nigériában Stanley Matthews híres angol futballistát nigériai szereplése alkalmával egy törzsfőnök néger leánnyal ajándékozta meg. A különös ajándék sok bonyodal­mat okozott. Mindenekelőtt ügyes diplomáciai fogásokkal arról kellett meggyőzni a »nagy­lelkű« nigériai szurkolót, hogy az ajándékba felajánlott fekete szépséget nem lehet ajándék- tárgyként Európába vinni. Vi­szont az ilyen, afrikai viszony­latban példátlanul nagy és szív­ből jövő ajándékot halálos sér­tés megkockáztatása nélkül nem lehet visszautasítani. A dolog végleges megoldása még csak ezután várható;

Next

/
Thumbnails
Contents