Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-18 / 218. szám

Ä népegészségügy területén is nagy változásokat hozott a felszabadulás. Megyénk­ben 1945 előtt az anyák túl­nyomó többsége otthon szült, ma már azonban több mint 66 szá­zalékuk kórházban, vagy szülő­otthonban hozza világra gyerme­két. 1950 óta 7 százalékkal nőtt az élveszületések száma, ugyan­akkor a csecsemőhalálozás 32 százalékkal csökkent. 1951-ben 216 ággyal rendelkeztek a kór­házi szülőosztáiyok, ma már 293 ágyuk van. Visszavonulásra kényszerült a legpusztítóbb népbetegség a tbc. 1938-ban még minden 10 000 la­kos közül 14 halt meg ebben a betegségben, ma már alig éri cl ez a szám a hármat. Az ered­ményt annak köszönhetjük, hogy megyénk korszerűsített tbc-inté- zetei nagy gonddal kutatják fel a megbetegedett embereket. A dolgozók egészségéért foly­tatott küzdelem oroszlánrésze az SZlK-ra hárul. Ma 170-nel több SZTK-orvos gondoskodik a tár­sadalmilag biztosítottak egészsé­géről, mint 1944-ben. Akkor még csak két rendelőintézet, a bajai és a korszerűtlen kecskeméti állt a betegek rendelkezésére. Azóta felépült Kecskeméten a minden igényt kielégítő SZTK- alközpont, rendelőintézet létesült Kiskunhalason, Bácsalmáson, Kalocsán, Szabadszálláson és Kiskunfélegyházán. Az ellenforradalom okozta ne­hézségek ellenére is tovább fej­lődött a betegellátás. Felegyhá­zán 25, Kalocsán 45 ággyal bő­vült a kórházi férőhelyek száma. Kecskeméten 64 férőhelyes cse­csemőotthon létesült, a három éven aluli állami gondozásra szoruló gyermekek részére. Az év végéig elkészül a kecskeméti véradó állomás is. A jövő évben átadják rendeltetésének az új kalocsai rendelőintézetet. Kiskő­rösön tüdöfektetőt, Ballószögön és Városföldön orvosi lakást, Kisszálláson pedig gyógyszertá­rat építenek. Nem lenne azonban teljes a kép, ha a tennivalókról megfe­ledkeznénk. A megyei és a járási tanácsoknál öt vezető orvosi ál­lás betöltetlen. Hiányzik ugyan­ennyi községi körzeti orvos is. A császártöltési, balotaszállási és petőfiszállási körzeti állást például azért nem tudják be­tölteni, mert nincs orvosi lakás. Ezenkívül még kb. tíz községben nem megfelelő a lakása az orvos­nak. A kecskeméti megyei kór­ház túlzsúfolt. Eredetileg 200 ágyasra épült, de jelenleg is 400 betege van. A tervek szerint a közeljövőben a megyei kórházat egy földszinti pavilon építésével bővítik, ahová az irodákat, rak­tárakat, vezető orvosi lakást, stb. helyezik el, ezzel is sok helyi­séget szabadítanak fel kórtermek részére. A költő szavaival élve: »Ezer­nyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál«, .. .már nem fe­nyegeti népünket. Hibák vannak még, ezt egy percig sem tagad­juk, de hogy kijavítjuk, arra biztosítékul szolgálnak eddigi eredményeink és az, hogy népünk a szocializmust építi, amelyben legfőbb érték az ember. r j | Értelmiségi ankét Kecskeméten | Ä 3 éves terv esz eddiginél nagyabb összegeket biztosít kulturális célokra ? A SZOVJET ÁLLÁSPONT MINDIG AZONOS VOLT A TÖMEGEK ÁLLÁSPONTJÁVAL U. oldal) A SZÖVETKEZETI DEMOK­RÁCIÁRÓL ÉS A VEZEi EsRÖL (2. olda!) ? * * * % » Hétfőn este 6-tól 10 tóráig a megyei tanács művelődési osz­tálya rendezésében értelmiségi ankét volt Kecskeméten, a SZOT kultúrotthonának klubtermében. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács VB-elnöke tartott elő­adást értelmiségi politikánk idő­szerű kérdéseiről. Bevezetőjében arról beszélt, bogy az elmúlt esztendőkben dolgozó népünk tömegeit kultu­rális vonatkozásban nem hatotta át a szocializmus eszméje kellő mértékben; a munkások művelt­sége az iskolai végzettséget, az olvasottságot, a szakmai felké­szültséget tekintve, nem kielé­gítő. Bár tagadhatatlan, hogy a dolgozók művelődési lehetősége összehasonlíthatatlanul nagyobb volt a felszabadulás után, mint előtte; értelmiségi politikánk hi­bái azonban kerékkötőivé váltak népünk kulturális fejlődésének. Azzal kapcsolatban, hogy mi­iyen szerepe volt az értelmiség­nek az ellenforradalomban, Dal­los elvtárs megemlítette, hogy az értelmiség követelései között több olyan pont is szerepelt, amelyek, ha megvalósulhattak volna, gyengítik a néphatalom erejét. — Az értelmiségnek azonban fel kell ismernie, hogy helye a munkásosztály mellett van. Be kell látnia, hogy a szocializ­musról vallott utópisztikus elmé­letek már a múlt században megbuktak, a gyakorlatban nem álltáié meg a helyüket. Értelmi­ségünk zöme haladó szellemű, hiszen a fejlődéit előbbrevivő tudományokkal foglalkozik, más­részt, nagy része a népből szár­mazik; mindezek pedig meg­könnyítik számára az együttha- ladást, a legforradalmibb osz­tállyal, a munkásosztállyal. kikérték a helyes állásfoglalás- hoz. j — Több önálló kezdeménye-{ zéssel kell munkálkodnunk —| mondotta —, nem kell mindent ‘ -felülről« várni. Kulturális tény-; kedésünknek azonban arra kell; irányulnia, hogy általa segítsük | népünk anyagi gondjainak at megszüntetését. Az értelmiség segítségét kérve,« val -/át 'to Ha hrs7vá«;7,n1áé!iif a* KUNFEHÉRTÓ - OKTÓBERTÜL AZ IDEGES MÁIG ü. UHlíli) 13. oldal) ÉDESÜZEM (3. oldal) BÉL YEGG YÜJTÉS (4. oldal) oldal) ezzel zárta be hozzászólását a* párt megyei bizottságának elnö-J ke: »Ha gondjaik vannak az ér-í telmiségieknels, forduljanak bát-1 ran a párthoz. Sok lehetőségünk? van, s ha közösen dolgozunk,; egy-két év tervszerű munkájú- ? val sok eredményt el is érhe-J tünk!« t A gyógyítás szolgájában BORZSA MÁRTON ÉLNI AKAR <4 A KISZ ÉLETÉBŐL <ó. oldal) MIKOR SZEDJÜK A CUKORRÉPÁT? U» oldal) S POllTEREDMÉN VEK {«. oidai) gátatoknál (sok az áthelyezés) el­követett hibáknak többé nem szabad előfordultatok. Egyébként az a terv, hogy a pedagógusok közvetlenül a helyi tanácsok ha­táskörébe tartozzanak; máskü­lönbé í anyagi megbecsülésük te­kintetében is. komoly változás várható a következő években. A kultu­rális tervekről szólva Dallos eiv- társ bejelentette, hogy a három­éves terv az eddiginél nagyobb összegeket biztosít többek között, a tanyai iskolákra. Tervezik azt is, hogy Iíecskemétet zenei köz­ponttá fejlesszék. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ilyen irányú nagyobb beruházá­sok lehetősége a termelési terve két teljesítő, sőt túlteljesítő? munkásságnak és parasztságnak; köszönhető. A tartalmas beszámolóhoz töb­ben hozzászóltak a zenei kultúra művelői és a pedagógusok közül. Felszólalt Molnár Frigyes elv-| társ, az -MSZMjfcjmeftvei bízott-1 ságának elnöké is, a*ki nagy je-t lentőséget tulajdonított ennek az ; értelmiségi ankétnak. t Arról szólva, hogy pártunk és? kormányunk vezetői milyen ala-i posan készítik a terveket, meg-? említette, hogy a nyáron nyilvá-t nosságra hozott mezőgazdasági l tézisek elkészítéséhez már janu-| árban hozzáfogtak és a szakem-| berek, a parasztság, a mezőgaz-j daság ismerőinek véleményét is? «• — Négy termelőszövetkezet est 40 szőlő-, gyümölcs- és zöldség-1 termelő egyéni gazda jelentke-1 zett eddig a kecskeméti határ-j Lelkiismeretes, nagy figyelmet igénylő munka a gyógyszerek t tási példányok nagyon szépek __§ fájdalmaikra a gyógyírt. Képünkön: a Kecskemet Beke téri »Ejjel­le galábbis azt állója az a bízott-? nappal« szolgálatot tartó patika gyógyszerésznője, Barna Zsuzsa ság, amely a helyszíni felülvizs-l munka közben. Már három éve dolgozik embertársai egészségének gálátokat végzi. ? szolgálatában. _ Ug variakkor a mu tá ly vezetőinek sem szabad le-1 — Ugyanakkor a munkásosz-, tály vezetőinek sem szabad le-1 becsülniük az értelmiséget, meg] kell taláiniok az együttműködés] helyes útját. Az októberi esemé-j nyék ben való szereplés vizsgála-j tát le kell zárni. Aki az ellen-j forradalomban súlyos bűnt kö-j vetett el, azzal szemben az állam] törvényei szerint kell eljárni,] akinek azonban nem volt külö-! nősebb szerepe az ellenforrada-S lomban, azt építő bírálattal meg j kell győzni magatartásának hely-í telenségéről. Ha az ügyét kivizs-j gálták, senkit nem szabad ugyan- ] azért a cselekményéért még egy-i szer zaklatni — mondotta Dallos] elvtárs. J — A fő kérdésekben az értei-] miségnek is egyet kell értenie] velünk. Ezek: a néphatalom, a béke védelme, a szocialista tá­bor szervezett ereje, összefogá­sának szükségessége. Nem mond­hatunk le az értelmiség eszmei neveléséről sem, mert az igazi kapcsolat közte és a párt között csak úgy jöhet létre, ha az értel­miség magáévá teszi a marxiz­mus világszemléletét. Ennek hiá­nyában csak önmagával kerül konfliktusba. Külön szólott a pedagógusok­ról, arról, hogy velük szemben a múltban, s a mostani felülvizs­Az árvák új otthona Verőfényes nyárutói vasárnap szeptember 15. Az emberek az ut­cák napos oldalán sé­tálgatnak szívesebben, érzik, hogy visszavon­hatatlanul itt az ősz. Ez az évszak a ma­gányra, elhagyatott- ságra, az elárvultságra emlékeztet. S közben utazótáskás kis cso­portokat, gyermekeket látunk Kecskeméten, amint a vasútállomás felől jönnek és igye­keznek valahová. Kövessük őket isme­retlen céljuk felé. A , villanegyed árnyas ut- j cáin vezet útjuk, az újra megnyílt pedagó­gus árvaház hatalmas épületének kapuja nyeli el mindnyájukat. Borús gondolatok ker- getőznek bennem, az árvák valamikori szo­morú sorsa jut eszem­be. t Belépek utánuk a l kapun. Barátságos, tá- I gas előcsarnokban ta- í látom magam. A szem- * ben lévő falon frissen festett freskót látok. A képen nevelők fog­lalkoznak a gyerekek­kel. A folyosókon örök­zöld virágok, s ragyo­gó tisztaság mindenütt. Az érkezőket szerető kezek veszik gondo­zásba. Már előre elké­szítették mindenkinek a helyét. A hálószo­bák ajtaján névsor mutatja, kinek hol a helye. Az előbbi bo­rús gondolataim észre­vétlenül élröppennek, amint az épületet já­rom. Kedves, napfé­nyes lakószobák, az ágyterítők. függönyök, szőnyegek színének de­rűs összhangja tesz itt mindent otthonossá. — lépésröl-lépésre újabb meglepetés fogad. A tantermekben vado­natújak a bútorok. Az ebédlőben az asz­talokon hófehér abro­szok, melyeknek kö­zepén. a vázákban friss virág illatozik. Belépek a díszterem­be. .4 népművészet re­meke ez a helyiség, szépsége lenyűgöző. A színpad, a karzat, a fa­lak, székek dús fara­gása gyönyörködtet. Az udvarra irányí­tom lépteimet, ahol már játszadoznak a gyerekek. Futball, röp­labda, kosárlabda, kü­lönféle sportszerek áll­nak rendelkezésükre. A fiúk a sportszerek­kel barátkoznak, a lá­nyok kis csoportokban sétálgatnak. Megállí­tom őket, érdeklődöm kilétük felől. Ájus Évi és Sárika Miskolcról jött. Félárvák, édes­apjuk meghalt. Király Juli nagykőrösi, ö is félárva. Arra a kér­désemre: — hogy tet­szik az új otthonuk? — felcsillan, a szemük s szinte egyszerre vá­laszolnak, — Nagyon örülünk, hogy ill lehetünk, szép város Kecskemet, jé helyünk van. — Ezután az ő kér­déseik záporoznak fe­lém: — Van-e Kecskemé­ten színház, mozi? , Néhány lépéssel ar­rébb egy 5 éves kisfiú. Szántó Lacika játéko­san szaladgál édes­anyja körül. Egyszer­esek megáll, férfiasán kihúzza magát s oda­szól mamájának, _ — Nem fogok sírni, jó lesz itt nekem, el­mehetsz1 Azt hiszem Lacika szavait egyben dicsé­retnek is vehetik azok, akik az árvaház létre­hozásán annyit fára­doztak, mert az ő vé­leményének őszintesé­gében még igazán nem kételkedtünk. Mire le­szállt az est, 110 árva és félárva gyermek ta­lált itt új, meleg ott­honra. Nagy Ütiá «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents