Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-17 / 217. szám

O fi. lehetőség még nem valóság t.Q Kétheti összeg mér megvan, de lesz-e több

a Kecskeméti Konzervgyárban

A teherautók roskadásig rakva paradicsommal kérnek bebocsátást a konzervgyárak kapui előtt. Pár perc múlva a rakodómunkások sokasága szabadítja meg terhűktől a teherkocsikat, majd irányt változtatva, száguldanak a megye községeiben lévő átvevőhelyekre.

Forr. pezseg az élet. Egy-két üzemrészben néha szóváltás akad, de csak azért, mert jobban akarnak dolgozni. Ha nem is harsogják, nem mondják minduntalan, de szívük mélyén ott szunnyad az a vágy: jó lenne a2 év végén az egyhavi nyereségrészesedés.

Kétkedők itt is vannak. No de, mit mutatnak a tények? — Ezek biztatóak, jól esik róluk szólni, tájékoztatást adni.

Kétheti fizetés

Nehéz, pontos választ adni eljben a kérdésben, mert e téren még sok olyan probléma van, amely pines eldöntve, vagyis nincs még meghatározva, mi marad meg a terven felüli nyereségből. Az óvatos becslések alapján — a főkönyvelő szerint — eddig kétheti nyereség- részesedésnek megfelelő összeg már megvan, megtartása, fokozása attól függ, azon az áron értékesítik-e áruikat, ahogy tervezték, vagy áron alul.

Nem döntöttek a felsőbb szervek. hogy az eddig nyújtott 10 millió forintos ártámogatást levonják-e a nyereségrészesedésből, vagy más módon elszámolják?

Sok még a megoldásra váró probléma, mely joggal vált ki izgalmat a dolgozók között. Egy azonban biztos: —> egy pillanatra sem lohad kedvük, s nem akarnak engedni abból az elhatározásukból, mely szerint az év végén egyhavi nyereségrészesedéssel ünnepük az új évet.

Vajon reális elképzelés ez? — Megvalósítható?

Mulden

a kollektívától függ

A siker záloga a kollektíva kezében van. A kilátások is biztatóak. Néhányat ezek közül. A terv szerint a sűrített paradicsom 80 százalékának első, 20 százalékának pedig másodosztályúnak kell lenni.' Ha mindenki összefog, s a paradicsompüré 80 százaléka kiváló, 20 százaléka

Halfaj Istiámi.il. a bugaci állami gazdasági pártalap- szervezetének tagjával, a gazdaság baromfitelepén ismerkedtem meg. Tojásátadással volt elfoglalva. Ö ennek a telepnek a vezetője, ő engedélyezi a szállításokat.

Középkorú, homlokán már ritkuló hajú. Munkatársai szakmájának élő,, okos szavú embernek ismerik. Munkakörét hivatásnak tekinti. Sok időt.. fordít szakkönyvek olvasására, kísérletezik, megfigyel. Ügy ismeri a baromfibetegségeket és az ellenük való védekezést, mint valami állatorvos.

Élek a kedvező alkalommal és mindjárt a baromfibetegségek elleni védekezés módjairól érdeklődöm. Hogyan védekeznek az elhullások ellen és milyen a kikelt csibék felnevelésének aránya?

— Az elhullások elleni védekezésben nagyon fontosnak tartjuk a tojások megfelelő egészséges törzsállományból való beszerzését, a megfelelő gondozást és ellátást, a higiéniát, a tisztaságot, a rendszeres fertőtlenítést, a védőoltásokat, stb. A mi telepünkön évente 60 000 csibét keltetünk és ennek 94—95 százalékát felneveljük. Hathónapos korig számítva, jelenleg 3—4 százalékos az elhullási veszteségünk. Ez az arány igen jónak mondható.

» Érdemes-e haromfitenyész*

élsőosztályú lesz, akkor 2 millió forinttal több üti a gyár dolgozóinak markát.

Éppen ezért nagy vita is folyik a paradicsmogyártást illetően. Veres főmérnök elvtárs határozottan állást foglal: feketepontos, rothadt paradicsomot nem vesz át, visszaküldi az átvevőknek.

Az átvevők azzal revol vétóznék: örülünk, hogy van paradicsom. Másutt még a rosszat 's átvennék, ha látnák. Hamis állapot ez. Száz szónak is egy a vége: mi Veres főmérnök álláspontját fogadjuk el. Tesszük ezt azért, mert az újonnan megszerzett svájci piac megtartása nem rossz, hanem kiváló minőségű paradicsompürével lehetséges. Egyébként a tét is nagy —, 2 millió forint. Nem mindegy, hogy az ablakon kidobjuk vagy a dolgozók zsebébe tesszük.

Ugyancsak »hoz a konyhára« az őszibarackjain gyártása is, amely igen fontos exportcikk. Ha figyelembe vesszük, hogy a nyersanyag beszerzése olcsó, akkor el kell fogadnunk Veres főmérnök elvtársnak azt az érvetését, hogy ez is szép bevételit jelent a gyárnak. Hasonló a| helyzet a paprikánál. Annyit? kap a gyár. amennyit csak akart — szinte fillérekért. |

A lehetőségekhez mérten —* 60—70 vagon paradicsom, 2 va-X gon jam, 2 vagon pulp — ké-J s^ítése mellett még jut okos be-| beosztással munkaerő az 1 va-» gon zsíroslecsó, paprikasaláta, 2{ vagon savanyú paprika gyártá-| sához. Végezetül még azt mond-» ták el, hogy az almaborié gyár-í tása is sokat nyom a gazdasá-f gos .termelésben.

Ha mindezeket számbavesz-X szü-k, nincs ok a kétségbeesés-* re, s az egyhavi nyereségrésze-» sedés megszerzése nem távolab-x bi feladat, reálisnak mondható! elképzelés. X

Csakhogy a lehetőség még? nem valóság. Azzá lesz, . ha| mindenki jó dolgozik, óvja aj népi vagyont, kiváló minőségű! konzervet készít. E2 fontos ah-* hoz, hogy a belföldi piac mel-l lett bővítsük külföldi piacain-! kát, s öregbítsük a konzervipar» világszerte ismert hírnevét. i

— ss — { ♦

' A MA<3VAP.'SZOClAU$TA

' 3ACS- KISJWN

MEGYE! LAPJA Jf

m

keddi

m e g j e g y

zései

fl töniegkapcsolat tükre Kiskunhalason

Félezer tanácstagi beszámoló — 13—14 000 résztvevővel

A Kiskunhalasi Városi Tanács fontos feladatának tekinti, hogy választóit, a területen élő dolgozók széles tömegeit állandóan tájékoztassa munkájáról. Viszonzásul a választók segítik a tanácstagokat s az egész tanács-apparátust a város irányításában javaslataikkal, elgondolásaikkal.

A tanács eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az 1954 évi választások óta a tanácstagok több mint félezer beszámolót tartottak. Ezeken a tanácstagi beszámolókon 13—14 000 dolgozó vett rés^t. Ez esztendő második negyedévében megtartott 30 tanácstagi. beszámolót közel 600 ember hallgatta meg.

A tanácstagi beszámolók kiemelkedő eredménye volt — elsősorban a pusztarészeken — a nagymérvű társadalmi munkák megszervezése. Ilyen v°h a Do- honyi Ferenc tanácstag által a Kötönyi út megjavítása érdekében szervezett S 36 000 forint

Tábla, menetrend vagy tudakozó

♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦« ♦ m« ♦ ♦♦♦♦»♦»♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦

* 1

: Bscsüljüü az ilyen emberedet \

téssel foglalkozni, kifizetődik-e?

— teszem fel a következő kérdést.

Hogy érdemes-e. válaszolja. — Ez az egyik legjobban jövedelmező üzemág. Tessék csak kiszámolni. Nálunk a tojás önköltsége az első félévben 91 fillér volt, most 90 fillér. 20 000 naposcsibét adtunk el átlag 3 forintos áron.

De vegyük a csibenevelést. Előállítási költsége kilogrammonként — mindent beleszámítva — 13 forint. Eddig körülbelül 80 deka átlagsúllyal értékesítettünk több mint 30 000 darabot. Beleszámítva a korata- vasszál, rántanivaló korában eladott szállítmányokat, kilogrammonként 30 forint bevétel áll szemben a 13 forintos önköltséggel. Amint látja, erre ráfizetni nem lehet.

— Mi a helyzet a törzsállománnyal és a tojástermeléssel?

— folytatom a kérdezést.

— Törzsállományunk 3300 darab. Ebből 3100 tojótyúk. Szezonban a napi tojásmennyiség 2000 darab felett van. Most vedlenek a tyúkok. így napi termelésünk

csak 1000 darab. Jelzem, a mostam vedlést mesterségesen idéztük elő azért, hogy késő ősszel és a tél elején nagyobb napi to- jásbozamot érjünk el.

— Milyen eszközökkel idézték elő a tyúkok vedlését?

— Egyszerűen: fehérje túlete- téssel. Ez meggyorsítja a tojástermelést, valósággal hajtja a tyúkokból a tojást. Ezzel a módszerrel elérjük, hogy állományunk akkor is termeljen, amikor a tojás ára magasabb lesz. Egyébként a telepen a tyúkok évi termelése átlag 120 darab. Arra törekszünk, hogy ezt mielőbb túlszárnyaljuk. Állományunk egy része ugyanis még meglehetősen kevert, gyenge minőségű és ez lerontja a tojástermelési átlagot.

Kliszönjfili a felvilágosítást. Látjuk, szakvonalon örvendetes eredményeket értek el. Ügy tudjuk, Raffai elvtárs párttag. Befejezésül pártmunkájáról szeretnénk tájékozódni.

— Nagyon szívesen. Párttag vagyok, kommunistának érzem magam és a szakmai munkámat Is nártmunkának tekintem. Ügy

gondolom, a termelésben való helytállással, nagyobb eredményekkel is a párt célkitűzéseit szolgálom. Munkatársaimat a magam példájával is feladataik jó elvégzésére, pontosságra, fegyelmezettségre nevelem. Ezzel egyidejűleg gyakran szobakénül a párt politikájának különböző kérdése. Az itt dolgozók most szinte valamennyien elismeréssel, helyesléssel nyilatkoznak a pártról.

A párt taggyűlésein és rendezvényein egyébként rendszeresen résztveszek, a közelmúltban kis- gyülést is tartottam. Tiltakoztunk, és elítéltük az ENSZ ötös bizottság rágalmazó jelentését.Azt hiszem, ezzel fel is soroltam pártmunkámat is. Nem állítom, hogy mindent kifogástalanul végzek. Nagyobb segítségre, több útmutatásra volna szükségem nekem is, és több párttagnak is. Véleményem szerint az egész országban erősíteni kellene a termelés pártellenőrzését és befolyásolását.

Iteszélgretésünk

során

még több kérdés szóbajött. Raffai elvtársban a párt egyik egyszerű közkatonáját ismertem meg. Szerény, és helytáll a rábízott poszton. Kommunista. Becsüljük az ilyen embereket.

—N—

hogy mit csináljon egy falun vagy tanyai lakos parasztember, mikor még a városiak sem ismerik ki magukat ebben az autóbusz-rengetegben. Utóvégre nem lehet mindenki két lábon járó útikalauz.

Igaz, hogy reggel nyolctól délután öt tájig érdeklődni lehel az IBUSZ-irodában, de sokan azt sem tudják, hol van, ráadásul a megállótól messze is van. Tételezzük fel azért a legjobbakat. De hova menjen a türelmes olvasó, tesszük azt, reggel 5-től 8-ig. vagy délután 5-től este kilenc, tíz óráig?

— Nézze meg a menetrendet; — Melyiket! Azt a kicsit talán, amelyikre írógéppel kopogtatták az indulás és végállomás helyét, valamint a menés-jövés időpontját? Mert ezzel nem sokra megy az ember. Részint, mert olyan picurka, hogy nehezen akad meg rajta a szem, másrészt pedig olyan emberek számára gyártották emlékeztetőül, akik mesterei az utazásnak, és nincs rá sok szükségük*

Kérdezzük ezek után a MÁV« AUT illetékeseitől, — megérné- e a fáradságot, ha készítenének egy nagyméretű szemléltető táblát? Olyanra gondolunk, amelyik szellős, áttekinthető, szép, nagy betűkkel írt, esetleg még azt a segítséget is megadja a vidékieknek, hogy egy-egy ! járat indul innen és ezen meg Xezen a nagyobb helyiségeken át lérkezik végállomására. Persze fegy tudakozópavillon létesítés« X volna a leghelyesebb, de ne takarjunk egyszerre sokat. Elég ! lenne egy rendes, menetrendi ♦ tábla, csak már volna. Vagy tegyék vissza a régit, mert úgy mondják, volt már itt egy.

Sándor

fSzeptember 12-re teljesítette lll-ik jnegyedéves tervét a IS.sz.Vasbolt

! A Kecskeméti Kiskereskedelemi Vállalat szakszervezeti bizottsága jelentése alapján közölÍ

jük, bogy a vállalat 15. sz. Vasboltjának dolgozói kiváló és lel» ! kiismeretes munkájukkal az Jl 750 000 forintos III. negyedévi X tervüket szeptember 12-ére tel- Xjesítették. Ezzel biztosították a ♦lakosság jobb és választékosabb • áruellátását.

I Jó munkájukért a szakszervezett megyebizottsága a 15. sz.- ♦Vasbolt dolgozóit di'-sérethen ♦részesíti*

Kevés városnak van olyan átmenő MÁVAUT-forgalma, mint megyénk székhelyének, Kecskemétnek. Ez kétségtelenül jó dolog. Utaznak is sokan. Bizonyítja ezt a statisztika, nem kevésbé saját szemünk, no meg az a sürgés-forgás, ami naphosszat tapasztalható az IBUSZ helyi irodájában. Egyszóval, sok embert szólít el otthonról a munka, s intéznivaló ügyes-bajos feladat. Viszont az is igaz, hogy nincs mindenkinek menetrendje, meg nem is lehet. — És itt kezdődik a bonyodalom.

Honnan jön és hová megy tovább városunkból MÁVAUT- járat? —- Hamarjában nehéz lenne felsorolni, ezért csak az ismertebbeket írjuk le. Budapest, Szeged, Makó, Orosháza. Dunapentele, Baja, Kunszent- miklós, Cserkeszőlő, Békéscsaba, Ladánybene, Szentes, Izsák, Kalocsa, Tázlár, Tiszakécske, Hajós, Kunbaracs ésatöbbi. — Tessék most már elgondolni,

értékben végzett munka. Ma- róti Ferenc a Gubodi úton 5000, Komlós Balázsné ugyancsak útjavításra 10 000 forint értékű társadalmi munkát kezdeményezett, Patyi Benő és társai Bo- dogláron 40 000 forintnyi vállalást valósítanak meg. A tanácstagok szervezik a népes tanyai gyűléseket is. amelyeken átlagosan 60—70 dolgozó paraszt

gyűlik össze. Az alsószállási iskolánál legutóbb tartott gyűlésen 3000 darab gyümölcsfa telepítését vállalták a környékbeliek még ez év őszén, Zsanán az új iskola felépítéséhez 40 000 darab vályoggal és kocsifuvarral járulnak hozzá a lakosok.

Tarka női harisnyák

Müncheni jelentések szerint a női divat legújabb vívmánya a sokszínű nyloóharisnya. Az új harisnya azonkívül, hogy fel-; tűnő, igen alkalmas arra, hogy: leplezze a női láb esetleges hi-i báit. ;

Foglalkózása: rémhírterjesztő ?

I Ügy tudom, még nem váltotta ki a szükséges iparengedélyt, |de ahogy hallik, a Szabad Európa kommentárja alapján, e | »»szakma űzése« a »szabad« foglalkozások kategóriájába soro- Xlandó.

! Követelmény: szidni a népi államokat, a Szovjetuniót, s itt,

♦ Kecskeméten, a megyében és másutt nyugtalanítani az embere- ! két, megbolygatni nyugalmukat. Különösen most kell űzni e ! foglalkozást, mivel az ENSZ közgyűlési termében néhányan meg♦ adták az alaphangot.

♦ Csodálatos, de így van. Az egyik újságárus bódénál megáll ! egy töpörödött öregasszony. Ügylátszik, kedveli a szereplést, mert | jó hangosan, hogy mindenki hallja, ezt mondja: — Leikeim, hal- jlották-e, hogy e héten kitör a háború. Ugye igaz?

X Az idős öregasszony azt hitte, valami épületes nagy dolgot ímond. A mellett álló meglett ember arca e szavak hallatára meg- X rándult, s2úrós szemeit az öregasszonyra szegezve, majd keresztül X döfi, — még nem szól. Nem szól az a fiatal munkásgyerek sem, t aki a néni mögött áll. Lehet, hogy mindketten arra gondolnak. Ihogy ez az öregasszony ahelyett, hogy örülne békés, nyugodt $ öregségének, ilyen embertelenséggel foglalkozik. Ügy látszik, fejébe X vette ezt az újabb kacsát, mert fújja a magáét.

Egyszercsak megszólal a munkás kinézetű ember: — öreg- X anyám, tudja, hogy maga is odavaló, ahova a többi rémhír- X terjesztő...?

♦ Az öregasszony sunyi szemeket vet a körülállókra, aztán

♦ meghúnyászkodva gyorsan tovább csoszog.

X -sz-