Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-14 / 215. szám
t Hol vannak zárt körzetek a megyében ? Értékesítik az elfekvő anyagokat, felkarolják az újító mozgalmat a Kiskunfélegyházi Gépgyárban He jó a beszámoló, — élénk, vitelkozó a taggyűlés is Á belkereskedelmi miniszter szabályozta egyes zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlását. Az alább felsorolt területeken és időben az exportkötelezettségek teljesítése és az ipari feldolgozás folyamatos biztosítása érdesében csak a HUNGARO- fRUCT vállalat, a konzervgyárak, állami pincegazdaságok és a helyi földművesszövetkezetek vásárolhatnak. Az étkezési szőlőt illetően szeptember 1-től október 31-ig zárt körzet: Tiszakécske, Izsák, Hetény- egyháza, Helvécia, Kecskemét, Ágasegyháza, La kitelek, Kerekegyháza, Lajosmizse, Orgovány, Apostag, Dunavecse, Szabad- szállás, Csikéria, Alpár, Kiskunhalas, Jánoshalma, Borota, Ké- leshaíom, Tompa, Kelebia, Kiskőrös Soltvadkert, Pirtó, Páhi. Téli almából szeptember 1-től 1958. március 31-ig Bács megye egész területe zárt körzet. A rendelet értelmében ezekben a körzetekben magánkereskedők, akiknek telephelye a zárt körzetben van, csak exportra alHÍREK Kiskőrösön az MSZMP városi bizottságának kezdeményezésére az írni, olvasni nem tudó cigányok részére tanfolyamot szerveznek. A tanfolyam iránt igen nagy az érdeklőlés. Elvégzésére eddig húszán jelentkeztek. * Kiskőrösön az MSZMP és a városi tanács közreműködésével vasipari ktsz alakítását határozták- el az edényfoltozó, üstház- készítő és bádogos munkával f flL linn I foglalkozó vándoriparos cigányok. A szervezés alatt álló ! ktsz-be eddig kilencen jelentkez- ! tek, köztük Kanalas Sándor és ; Sztojka József, tekintélyes ván- ! doriparosok, valamint Györgyi János, a cigánybíró öccse. * Kisgyűléseket tartanak minden tanácstagi választókörzetben Soltvadkerten. A kisgyűléseken a párt és a tanács megbízottai az időszerű politikai kérdésekről tájékoztatják a lakosságot. kalmatlan árut vásárolhatnak aj telephelyen történő értékesítés-! re. Az őstermelők a zárolás aláj vont zöldség- és gyümölcsfélé-3 két mind a zárt körzetben, mindj azon kívül továbbra is korláto-j zás nélkül értékesíthetik. Ha nedves a talaj, j most telepítsünk lucernát! A lucerna telepítésére legjobb] idő a nyárvége. Az ilyenkor ve-] tett magból ősz végére már zöldi telepítvény lesz s a következő] esztendőben 10—15 mázsa szé-] nával többet ad, mint a tavaszi 3 Ivetés. Sokan azért húzódoznak] Saz őszi telepítéstől, mert száraz] fősz esetén egyenetlen a kelés. Az] idei szeptember azonban eléggé] csapadékosnak ígérkezik, tehát < ahol nedves a talaj, ne késieked-1 jiink a telepítéssel. Ne vessük | el a lucernát, ha a talajnak csak • a felső 3—5 cm. vastag része} j nedves, de mélyebben poros, szá-j fraz a föld. A megfelelő talajt» »azonban munkáljuk el rögmen-i ttesre s a lucernamagot gabona- fsortávolságra 1,5—2,5 cm. mély- íré vessük. A vetőmagszükséglet íholdanként általában 16 kilo- jgramm, de ügyeljünk nagyon, ♦hogy csak ólomzárolt, aranka- fmentes lucernamagot vessünk, fmert az aranka rryr az e'ső, de I különösen a második évben ki- *pusztíthatja a vetést. ■ »»»»»»»»»»•«»»»•«»»•»»»*»•»««»*»»» ELŐSZŰR a kiskunfélegyházi járási pártbizottságon érdeklődtünk az augusztusvégi taggyűlések eredmény eiről. — Menjünk ki a gépgyárba — mondották. — Ott néhány nappal ezelőtt tartották meg a taggyűlést. A gépgyárban Némedi Imre párttitkár elvtárs tájékoztatott: — Összesen 45-en voltak a taggyűlésen — mondotta — vagyis néhány igazoltan távollévő kivételével, minden párttagunk ott volt. A vitában kilencen vetlek részt. Az első felszólaló, Orbán elvtárs, üzemünk igazgatója, a termelési, előirányzatokat ismertette. Foglalkozott a munkaversennyel és az újitó- mozga,lommal is. Ez utóbbi sajnos, nagyon visszaesett. Míg az előző évben 180 újítási nyújtottak be, az idén csak 42-t. Bejelentette Orbán elvtárs, hogy megszívleli a beszámolóban elhangzottakat és kiküszöbölik az újitomozgaloniban jelentkező hibákat. Az újítókkal szerződéseket kötnek. — A másik felszólaló, Kocsis Júlia elvtársnő, az elfekvő anyagok értékesítésének megszervezését sürgette. Ennek végrehajtásával 1 millión felüli bevételhez jutna a vállalat és kiküszöbölődne a bérfizetések körül jelenleg mutatkozó nehézség is. — Több felszólaló foglalkozott a pártmunka megjavításának módjaival. Szó esett a tömegszervezetek pártirányitásá- ról, a KISZ- és a szakszervezel tevékenységének felkarolásáról, az egyéni agitációról, a kisgyű- lésekről, a nemsokára induló pártoktatásról is. ELOLVASTUK a taggyűlésen elhangzott beszámolót. Első részében arra hívta fel a párttagok ügyeimét, hogy a hatalmát vesztett osztályellenség elleni harc még nem ért véget. Az ellenség egyik módszere most az üzemben a kulákokat és ellenforradalmárokat mentegető, — »minden magyar összefogásáról« fecsegő nacionalista agitáció. Október megmutatta, mi rejtőzik az ilyen jelszavak mögött. Bármennyire is magyarázkodnak az ilyen ködösítők — a magyar munkásoknak, dolgozó parasztoknak, volt cselédeknek más az érdekük, mint a gyárosoknak és bukott földbirtokosoknak. NAGY TERET szentelt az [ előadás a párttagok és a párton- • kívüliek viszonyára. A kommunistáknak, mint állampolgároknak állami életünkben semmivel sincs több joguk, mint a becsületes pártonkívülieknek. A kommunista példamutatóbb munkával, tanulással tűnjön ki a többiek közül. A közért, a szocialista társadalomért végzett odaadó, áldozatos munkájuk után azonban elvárjuk, hogy a pár- tonkívüliek is megbecsüljék a kommunistákat. A tömegek mem verésének esvik e’őfelfcéle’e. hogy a kölcsönös 'bizalom légkörét alakítsuk ki. Nyilvános párlrendezvé- nyeinken a pártonkívülieknek is adjunk lehetőségeket véleményük. bírálataik, javaslataik bátor, őszinte kifejtésére. igazunkról, politikánk helyességéről felvilágosító munkával, teltekkel akarjuk őket meggyőzni. A beszámoló arra is kitért, hogy nem elegendő csak a párt szavát tolmácsolni a dolgozóknak. Arra is szükség van, bog? a tömegek szava is eljusson a párthoz, és azt ott figreiembe vegvék. Csak ilyen, kéti fényű tevékenység biztosítja a kommunisták szoros kapcsolatát a tömegekkel. A BESZMOLÖ részletesen ismertette a termelés adatait, problémáit és javaslatokat tartalmazott a hibák megszüntetésére. Mindezek felsorolására e rövid írás nem terjedhet ki. — Összegezve tanulságként any- nyit kívánunk megiegyezni. hogy a taggyűlés eredményes munkájának a megfelelő határozatoknak egyik előfeltétele a jó beszámoló. olyan, amilyent itt, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban mondottak el. — N — San Marinoban grófi címet lehel vásárolni Az Olaszországban lévő és mindössze 13 500 lakosú San Marino köztársaság bevételei az utóbbi időben erősen megcsappantak. Ezért a köztársaság elnöksége elhatározta, hogy kamatoztatja az emberi hiúságot és pénzért árulja a nemesi címeket.- Az ötlet kitűnően bevált. Legutóbb például egy amerikai iparmágnás 25 millió olasz líráért vásárolta meg a »Monto Lupo grófja« címet. A »Valla-márki«, vagy a »Monbarco-herceg« cím már olcsóbb. A rangkórságban szenvedő tőkepénzesek a nemesi oklevélen kívül megkapják e régi, kihalt nemesi családok egész családfáját és címerét is. Azt mondják, hogy Soltvadkerten -alig akad gazda, aki olyan példásan műveli a szőlőjét, mint a három Vizi: a Ferenc, az Imre és a János. Van egy negyedik is, az István, de az pincérkedik Kiskőrösön, nem foglalkozik közvetlenül a szőlőtermeléssel. Magam is meggyőződtem arcól, hogy kiváló szőlősgazdák, mert a napokban felkerestem őket és elbeszélgettünk terveikről, a várható terméseredményekről. Az első Éppen a házat tatarozta Vízi Ferenc. Készségesen leszállt az állványról és mindjárt borral akart megkínálni, soltvadkerti szokáshoz .híven. Azt ugyanis tudni kell, hogy ebben a községben akár ismerős, akár idegen valaki, az az első dolog, hogy szíves invitálással belegyömöszölnek néhány pohár bort és ember legyen a talpán, aki egy liter után nem látja keresztbe a világot. Ilyen borok vannak errefelé. Ettől való félelmemben én is először a szőlőbe igyekeztem, ahol a gazda büszkén mutogatta a gondosan ápolt tőkéket, közben panaszkodott, hogy a jég megviselte egy kicsit, de azért maradt rajta. Igaz, nyolcszor permetezett. — ötven hektót várok a több mint két holdról — magyarázta. — Amint latja, főként kadarkám és ezerjóm van. Mikor visszamentünk a házhoz, természetesen első dolog volt a pince mutogatása. Itt is látszott a gondos gazda keze. Elmondta, hogy minden három évben diófa-páccal keni be a hordókat. Az abroncsokat pedig zománcfestékkel fedi be. Ha a hordó kiürül, vízzel alaposan kimossa, kiszárítja és két hónaponként rendszeresen kénezí. így tartja rendben. Beszéd közben megkínál azzal *z ezerjóval, amellyel * kiskőrösi járási borversenyen oklevelet nyert. — Tizenkét és fél fokos — mondta nem kis önérzettel. Nem is mertem sokat inni belőle, gyorsan odébb álltam néhány házzal. A második Vizi Imre mindjárt a borral kezdi, csillogó rubinszínű kadarral. — Ivott-e mostanában ilyet? — kérdezte huncutul. — Nemrég Érdre vittem belőle eladni a Eöldművesszövetkezetnek. Azt mondta a vezető, hogy olyan, mint a rum. Tizennégy és fél fokos. Szerencsémre még tudtam csettinteni a nyelvemmel, ezzel i nyilvánítva elismerésemet a há-] zigazdának. j Ö meg mindjárt elkezdte me-] sélni, hogy van egy 1317 négy-] szögöles szőlője, amelyről legalább 50 hektót vár, de megje-] gyezte, hogy két évvel ezelőtt 76 j hektót szüretelt ugyanerről. 4 — Tudja, most más szelek fűj-j nak, nagyobb kedve van a pa-! rasztembernek dolgozgatni. Én ; is újra telepítek 1000 négyszögöl; szőlőt. Van egy kétéves, szépen] sikerült telepítésem, szintén 1000; négyszögöl. Érdemes a szőlővel] foglalkozni — én mondom. Sok] vesződség van vele, de megéri.) őszre két holdat betrágyázok,; mert azt nem lehet eléggé han-3 goztatni, hogy a szőlő igényes.] Mi Víziek négyévenként rend-J szeresen pótoljuk a talajerőt.] Csak így számíthatunk jó tér-] mésre. j Beszélgetés közben a felesége] kihozza azokat az okleveleket,] amelyek bizonyítják a Vízi-féle] kadarka kitűnőségét. Ezalatt ] megérkezett a harmadik test-] vér is. ] coltatott az idő az idén — kezdi. — Nem is emlékszem, hogy eny- nyit dolgoztam volna ebben a szőlőben. Egy héten kétszer is permeteztünk. De megérte. A szőlőnek az állandó munka ad életet és erőszakkal kell megfogni a termést — teszi hozzá mély bölcsességgel. — El is mentem nemrég néhány napra Pestre, végigjártam a fürdőket, hogy egy kicsit rendbehozzam magam. — És mennyi lesz a termés? — Majd a szüretkor meglátja, ha akarja, meg ha szereti a birkapörköltet. Már előre nyalom a számat. —ő—r A harmadik j Harmincnégy éve tapossa af barázdákat Vizi János. J *- Bizony egy kicsit meglán-í _ , BERTALAN TAMÁS ÜGYE ELINTÉZÉST NYERT — NINCS >ßnrn« joga a háztulajdonosnak a villanyórát kikap”F,U CSOLTATNI — HELYESEN SZÁMOLTÁK EL AZ SZTKJÁRULÉKOT — NEM JÁR PRÉMIUM MIHÄLYFI JÁNOSNAK Bertalan Tamás panaszleveié- ben arról értesíti szerkesztőségünket, hogy elbocsátották a Kecskeméti Konzervgyárból, s jogtalanul »fegyelmi határozattal elbocsátva« beírással adták ki a munkakönyvét. A panaszos levelet eljuttattuk a Kecskeméti Konzervgyár igazgatójához, aki a levélre a következőkét válaszolta: „Bertalan Tamás ügye már elintézést nyert. Kérelmére munkakönyvét „hozzájárulással kilépett“ bejegyzéssel adtuk ki. így más vállalatnál munkát vállalhat." * Skrinyár Sándorné fülöpszal- iási olvasónk arról értesítette' szerkesztőségünket, hogy abban a házban, amelyben laknak, a háztulajdonos annak ellenere, hogy az áramszolgáltatási költségeket pontosan fizeti, az árammérő órát kikapcsoltatta. Ezzel azt akarja elérni a háztulajdonos, hogy őket a lakásból kiüldözze. A panaszos kérelmére az ügyet kivizsgáltattuk és a következőt hozzuk tudomására: A fülöpszállási tanácselnök személyesen foglalkozott a neve* zeit háztulajdonossal és figyelmeztette, hogy nincs joga az árammérő órát kikapcsoltaiul. Azt tanácsolja Skrinyár Sándor- nénak, hogy panaszával forduljon a kiskőrösi járásbírósághoz, aki majd dönt az elkövetett cselekmény ügyében. * Szrenkó József bácsszőllősi lakos levelében elpanaszolja, hogy június 10-én Komlóra irányították gépkocsival, ahol munkaruhát és szerszámot vételezett lei, illetőleg részt vett az orvosi vizsgálaton. A munkát csak június 11-én kezdte el és öt nap alatt ledolgozta a 48 órát. Közben baleset érte, s a táppénzét szerinte rosszul számolták el. Az ÉM. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat a következőkben válaszolt a panaszosnak: „Szrenkó szaktárs június hó 10-tól 18-ig, összesen 65 órát dolgozott, ami pontosan 8 munkanapot tesz ki. Ezalatt elért keresetét, 541.20 Ft-ot, osztottuk a nyolcnapos munkaviszonnyal, ami 67.63 Ft-ot tett ki. Ezt beszoroztuk 65 százalékkal és az így megkapott 43.05 Ft lett volna neki a hatnapos munkahét egynapi táppénze. Szabad szombatokra azonban táppénzt nem fizethetünk, éppen ezért egynapi táppénze 53.74 Ft-ot tesz ki. Ezek szerint Szrenkó József olvasónkat jogtalan sérelem nem érte. * Mihály fi János nagy baracskai TüZÉP-telep vezető elpanaszo;- ja, hogy 1957. második negyedévében nem kapott prémiumot, állítólag azért, mert saját hibájából fekbért kellett fizetnie a szövetkezetnek. Panaszos levelét megküldtük a Nagybaracsica és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet igazgatójának, aki válaszában a következőket közli: »A prémiumra vonatkozólag a: MÉSZÖV V/3 5S6/1957. számú körlevele alapján nem fizethető prémium, ha a telepvezető hibtu jából kocsiállás pénzt, vagy fék- bért kell fizetni. Mihályfi kartárs el is ismeri, s megállapítást is nyert, hogy a második negyedévben az ő hibájából a szövetkezetnek fekbért kellett fizetniej ezért nem tudtuk részére kifU sütni az esedékes prémiumot,«
