Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-14 / 215. szám

f

p

Jjf&yite a művelődés otthonában:

A művelődési hás színA messze környéken ismert gabrovói »Balkán« textilgyár táncegyüttese.

A festői vidéken megépített »Sztálin Erőmű«.

Milyen egyesületek működnek a nyugati világban?

háztermének fala csak úgy ragyog a beáramló napfényben. Új itt minden. ízléses festés a falakon. Ha a művelődési otthon igazgatója felkattintja a villanykapcsolót — milyen szívesen teszi, hiszen mindenki örömmel dicsekszik el az ájulással, azzal, ha környezete megszépül — szóval Fábián József felkattintja a villanykapcsolót és 32, a szivárvány minden színében tündöklő villanyfény gyullad ki köröskörül.

Meséli, hogy amikor a múlt vasárnapi bálon először mutatta be ezt a csodát, a táncoló fiatalság szinte elnémult az örömtől. Neki pedig melegség költözött a szivébe, hiszent azt lehet mondani, édes gyermeke ez a kultúrotthon minden bennelévővel, az új klubteremmel, az esténként békésen sakkozó, szórakozó fiatalokkal, a vasárnapi bálákkal, a színielőadásokkal.

Igen, ez a megújulás úgy jött létre, hogy a művelődési házat nagyon szeretik a lajosmizseiek. Sokan látogatják azokat az úgynevezett »jövedelmező rendezvényeket«, amelyekből az intézmény fenntartja magát. Még arra is telt, hogy saját erőből csinosítsák, tatarozzák ki az épület egész belsejét. Amikor legutóbb itt jártunk, Fábián József még vádló pillantásokkal méregette a kopott festékkel hivalkodó falakat és fogadkozott, —1 nem lesz ez sokáig így. A vágy teljesült, az igazgató és a lajosmizsej kultúrházlátogatók örömére.

Most már minden mehet a

maga rendjén! Tegnap bál volt, ma este klubest, holnap esté alakul újjá a színjátszó kör. És ami a legnagyobb dicsőség, megszületett a második lajosmizsei eredeti helyi színmű. Operett volt az első — vidám, mulatságos, dallamos zenéjű —, dráma a második, címe: Welszi bárdok. Kőműves Dezső írta — ez a termékeny helyi szerző — az újabbat is. Ennek az előadására szövetkeztek a színjátszó kör tagjaiAz öröm megsokszorozza saját magát, így történt, hogy a kultúrotthonigazgató másik boldogságát is elárulja. A lajosmizsei színjátszó kör munkájában minden eddiginél nagyobb részt vállalnak a helyi pedagógusok. Szerepelnek, nevelnek is. És ez nagyon szép, hiszen így biztosítva van a »művészeti szakszerűség«. Eddig nyolc pedagógus jelentette be közreműködését.

Az énekkarban is részt vesznek még nagyobb számban, mint a színjátszó kör életében. Szép tervük körvonalai kialakultak. Megtanulják a Himnuszt, az In- terndciohálét, decemberben pedig a Kodály-ürinepségen a nagy zeneköltő kórüsműveivel lépnek fel a helybeli díszhangversenyen.

Most éledexik egy képző- művészeti-, indul egy méhészeti szakkör. Ígéretet kaptak, teljes méhészfelszerelést juttat nekik a megyei tanács, hogy szakszerűen elsajátíthassák a méhészkedés alapelveit, az érdeklődők, akik a 68 lajosmizsei méhész mellé akarnak sorakozni. Az érdeklődés azzal is megalapozódott, hogy .00 méhészkönyvet — »Nagy Örösit«, ahogy a művelődési ház igazgatója mondja — vásároltak ineg az utóbbi időben tőle, aki egyúttal a földművesszövetkezet könyvárusító bizományosa is.

Itt egy kis kitérőt kell tenni, és gyorsan idejegyezni, Lajosrtú- zsén a múltban tíz év alatt nem vásároltak annyi könyvet, mint a legutóbbi tíz hónapban. Negyvenezer forintot költöttek a lajosmizsei könyvbarátok vásárlásra. Csak a múlt hónapban 6Q00 forint áru könyv talált gazdára.

Közben végigjárjuk a művelődési házat. A külseje még égy kiSsé kopottas, de a tanács vállalta, hogy megcsinosítja az épületet. Ha belül megújult, kívül se maradjon ilyen árva.

As iroda hűs csendjében a legközelebbi programról kapunk felvilágosítást. 14-én a kecskeméti színház tájrészlege látogat ide, 22-én ismét Lajosmizsén lesznek, akkor a »Nászutazás«

című, idei betanulású bohózatot; adják elő. Minden vasárnap dél-: utón 3 órakor mesefilm-vetités: van. Lesz Szabad Föld Téli Estei előadássorozat és ezüstkalászos; tanfolyam az ősszel.

Igaz, hogy a kultúrotthonigaz-; gató majd minden este éjfél után fekszik le, de megéri a fáradsá-j got. Nem látszik megvalósítha- j tatlan tervnek az sem, hogy ezt! a pezsgő életet mutató szép intézményt a környék, talán a megye egyik legszebb kultúrottho- nává fejleszti a lajosmizseiek t£-: mogatása, az igazgató ügybuz-: galma. !

Cs. L." :

Túlzsúfoltak az angol javítóintézetek

Az angliai fiatalkorú bűnözés növekedése nehézségeket okozott a kiskorú bűnözők javító-: intézeti elhelyezésében. Anglia-; ban ezidőszerint 18 ilyen javítóintézet működik. Egy esztendő alatt a javítóintézetek növendékeinek száma 3000-ről 3500-ra emelkedett. Londoni sajtójelentések szerint, a javítóintézetek most túlzsúfoltak, de ennek ellenére, egyre több kiskorú bűnöző elhelyezésére van szükség.' Ezért a belügyminisztérium elhatározta, hogy amíg új javító- intézetek épülnek; kibérli a Stafford! börtön egyik szárny- épületét.

Mentsük meg a dohányosokat! ;

Anglia a dohányosok országa.; Ezért itt a nemdohányosoknak; is van szövetségük. E szövetség; most egy különösen vonzó kül-; sejű, fiatal hölgyet keres, egy; Úgynevezett »Miss Nemdohány-; zót«, akinek az volna a feladata,; hogy rendszeresen látogassa a; londoni klubokat és itt ä fiatal; dohányosokat elriassza a do-; hányzástól. Ä kívánalmak sze-; rint a fiatal hölgynek »ragyogó; szemmel, különösen tiszta arc-; bőrrel, arányos termettel s igéző; kebellel« kell rendelkeznie.

A nyugati világban és Amerikában a legkölönbözőbb és a legfantasztikusabb egyesületeket alakítják me^ évről-évre. — Párizsban például létrehozták »Az Egyesületek Elburjánzása Ellen Harcoló Egyesületet«. A johannesburgi »Volt Csecsemők Egyesületének« tagjai kizárólag cuclis üvegből fogyasztják az alkoholt. New Yorkban már a régebben megalakult az »Egyszemű Kerékpározók Egyesülete.« Londonban pedig az »Egykori Tetszhalottak Egyesülete«. Párizs egyik igen népszerű egyesülete a »Megbukott Tanulók Egyesülete«, amelynek tagjai közé a francia közélet sok közismert tagja tartozik,

VII;

Tanulja meg, hogy a gyöngébb ellenfelet nem szabad lebecsülni. Mért láthatja, sohasem lehet tudni... Most pedig jó éjszakát. Megbiccentette a fejét és indult.

Sáfár, Fleischmann Bandi és Kormányos kezetfogtak mögötte és a szemük elégedetten összenevetett. Nemcsak a győzelem miatt. Borzsa Márton, aki az életben sok mindent tapasztalt és tudott, sok mindenhez értett, csak később eszmélt rá, hogy a szobatársai alaposan rászedték. Látták, hogy a sok beképzelt betegségtől kezdi a talajt elveszíteni a lába alól, így összehozták ezt a sakkjátszmát, hogy megszabadulhasson kínzó ■ gondolataitól.

Az újfajta gyógymód tökéletesen bevált, mert Borzsa Márton felélénkült, kedve nagy lett, önbizalma megnőtt és az' esti ellenőrzést végző Kertai doktornak azt mondta:

— Tessék hazaengedni, meggyógyultam. A fejem tiszta, lábaim jók, nem szédülök, az étvágyam kitűnő. Egész rántöttesirkét meg tudnék enni.

Kertai doktor bólogatott.

—- Nagyon jól, nagyon helyesen van, de azért azzal a hazamenetellel kicsit várunk még. Néhány nap alatt, mint most érzi, nem javulhatott, de mindenesetre javult, sokat javult. Elégedett 'vagyok kórházunk- eredményével.

Borzsa Márton makacskodott.

— De én holnap haza akarók menni.

Kertai doktor csillapította.

— Holnap vasárnap van, látogatási nap. Az otthon jön most él magához, legközelebb pedig1 maga megy Hozzájuk. Jó lesz? 1

Borzsa Márton a sakkjátszma hatása alatt csökönyösen hajtogatta:

— Egészséges vagyok, dolgozni akarok.

És kis híja, hogy még az éjszaka nem indúlt el hazafelé.

Vasárnap abban különbözik a kórházban a hétköznapoktól, hogy érezhetően enged a szigorúság. Nem követelik meg ^nrtvira a fekvést, a nővérek is vidámabbak, kedvesebbek, megértőbbek. Az injekcióknál mókáznak, tréfálnak, a hivatalos komolyságot elteszik, a következő hétre. A járóbetegek kedvükre sétálhatnak, nem szólnak rájuk:

— Tessék a szobában tartózkodni.

A séta az osztály folyosóján folyik. Borzsa Márton fütfyentett us, amikor meglátta a lábadozó, járkáló betegeket:

:— Mintha a korzón volnék.

Lehajtott fejjel kiment közéjük, hátratette a kezét és ő is sétált és közben figyelt. A visszaadott élet diadalát köszönthette. A sápaclt Dékányné tegnapelőtt még a halálküszöbén volt, kijövetele a szobából és a sokbeszédű Hús karján tett néhány lépése a tudomány csúcspontja volt. A sebesen végigkocogó Dorokai tegnap még azt sírta:

— Nem lesz belőlem már ember sohasem.

Kovács bácsi is ott húzott el mellette a maga hetvennyolc évével és hogy felismerte, visszafordult és lelkesen magyarázza:

— A kezem nem tudtam mozdítani és most nézze!

örömmel járatta az ujjait és hogy teljes bizonyságot szolgáltasson, jól megszorongatta Borzsa Márton kezét.

Aztán persze akadt ügyes ember is, aki kis bajjal élvezte a kórház csendjét és nyugalmát. Ezek betegebbek voltak a betegeknél, de arra" alkalmat találtak, hogy kacérkodjanak, vagy a nőkkel kikezdjenek. Titkolt 'szerelmes levelezések folytak. Találkák zajlottak le a folyosó sarkában, ahol nagyobb volt az árnyék. De hamarosan elválasztották őket egymástól. Az ügyeletes orvos, a nővérek árgus szeme felfedezte a kijátszó szánBáe* megyei novellittál; l’oűor János:

BORZSA MÁRTON ÉLNI

dékukat és másnap a viziten levették a láztáblájukat és mehettek haza. Ez az utóbbi nem volt sűrű, de előfordult, hogy egy-két könnyelmű ember olcsó kalandot Keresett.

Szerettek volna a betegek a kórház kertjében is sétálni, de nem lehetett. Valamifele szabály tiltotta. Pedig az éledező beteg vágyott a levegő, a napfény után. Lehet, hogy a kórház által adott egyforma pizsamák miatt nem teljesülhetett ez a kívánság. Ugyanis ebben a kórházban az a nagy előnye is megvolt a betegeknek, hogy a papucson keresztül, ä hálóingen át pizsamát és törülközőt is kaptak. Szegényebbnek, az otthoni egyszerűeknek egyszerűen elvették a gondját a terhes pénzkiadástól, ha a kórházba kerültek. S a másik nagy előny az volt, hogy a ruhadarabokat tíznaponként váltották. Borzsa Márton szerint ez a mennybéli ajándéknál is többet ér, mert valóság, és a gondoskodás legszebb teljesítménye.

De a kertre kevesebb gond esett. A bejárat előtt, még a1 szökőkút előtt és környékén kert volt, szépen díszlő virágokkal, de oldalt és hátul szépen növekedett a gyom. Hátul, azt mondják: új épület épül, elől meg kövecses a talaj. Fel kellene tölteni. Kár, hogy elhanyagolják, mert a körülölelő szólok és gyönyörű gyümölcsfák között csúf ez a lapos és elhanyagolt föld. A sakkjátszma élénkítő hatása éjfél- utánig eltartott Borzsa Mártonnál. Szemét kerülte az álom, de nem a sakkjátszma foglalkoztatta. A családjára gondolt: Egy hete, hogy látta őket, nagyon nagy idő ez annak, aki szeret.

Éjfé! után szél kerekedett, a rekkenő meleg után jól esett hűsítő simoga- tása. És hogy az ég alján villámlás futott keresztül, nála is villámlásként hasított át a gondolat: ha sokáig beteg lenne, hogyan és kivel fogják helyettesíteni az üzemben. Jó, jó, pótolhatatlan ember nincs. Ezt már régen megállapították, de ha nem tanítják az utánpótlást, akkor hogyan lesznek megfelelő utódok. Neki például különleges szakmája van, nehéz, de szép mestersége és soha nem gondolt arra, hogy mást megtanítson rá. Ha véletlenül mégis eszébe jutott, akkor nyomban elhessegette. Féltékenyen őrizte tudását és azt, hogy miképpen érte el ezt a - tudást. Most;, hogy a kor eljár felette -és a betegség elfektette, döbbent rá a mulasztására. Ha kiöregszik, elhal, az embereknek nem tűnik fel. hogy egy ember elment közülük, de azért már mérgelődnek, hogy ez, vagy az rosszabb, silányabb.

Mérhetetlenül támadta meg a lelki- ismeretfurdalás. Hibásnak, sőt bűnösnek érezte magát, hogy nem nevelt maga helyett a szakmájában megfelelő utódokat. Mert egy, vagy kettő Kevés lenne, sok keil és olyan kell, akik szeretik á foglalkozásukat. De lé* het-c a mai fiatalságból jó szakmunkás. Persze, hogy lehet. Az ő idejében is voltak jók is, rosszak is. A rosszak kiváltak, eltűntek, a jók megmaradtak és tették naggyá a mi iparunk hírnevét.

Az elhatározás a nevelésre úgy érlelődött benne, mint a palánta az eső után. Nőtt, terebélyesedett, kivirágzót! és gyümölcsöt hozott;

Fogalommá vált.

S akkor vette észre, hogy pirkad a hajnal. Aludni már nem tudott, de nem is akart. Az új terv foglalkoztatta; Beszélgetett és tanította az általa elképzelt tanulókat. A szívét tette á tenyerére és úgy mutatta meg, hogy áz ipari munkának is megvan az örömé, neki sok kitüntetése van, megdolgozott értük, a pénzjutalom is jól jött. örvendett neki.

(Folytatása következik^