Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-13 / 214. szám

MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI-LAPJA II. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Ara SO fillér 1957. SZEPT. 13. PÉNTEK Világ proletárjai9 egyesüljetek ! Biztató eredmények A napilapokban kedden tették közzé a Szaktanács elnökségé­nek szombaton elfogadott azon irányelveit, melyek az 1957. évi nyereségrészesedés felosztására vonatkoznak. Az ülésről kiadott Kommentár többek között meg­állapítja: A mérlegbeszámolók szerint a vállalatok eredmény- terveiket több százmillió forint­tal túlteljesítették, ami által már most egy-két heti fizetésnek, egyes üzemeknél pedig még en­nél is többnek megfelelő nyere­ségrészesedést értek el. Biztató eredmények ezek nem­csak az .ipar ossz vonatkozásá­ban, hanem a helyi ipar válla­latainál is, ahol a számok ön­magukért beszélnek. Bizonyíté­kául ennek, közlünk néhány adatot a tanácsi ipar júliusi je­lentéséből. A statisztika, a té­nyek és eredmények mérlege ilyen eredményekről és sikerek­ről ad számot: Vállalatainknál , az egy munkásra eső termelési érték a tervhez viszonyítva 120 százalék, a száz forint munka­bérre eső termelési érték felette van a száz százaléknak, ponto­sabban 103,7 százalék. Mit bizonyítanak ezek a szá­mok? Mindenekelőtt azt, hogy a tanácsok értenek a gazdálkodás­hoz, egyre inkább lelkiismeretes őrzői a rájük bízott népi vagyon­nak. A vállalatok dolgozói és vezetői pedig élni tudtak azzal a felbecsülhetetlen segítséggel, amit pártunk és kormányunk kérésére szovjet barátainktól, nem kevésbé pedig a szomszé­dos és távolabbi népi demokra­tikus országok kormányaitól kaptunk. Igen, élni tudtak vele és leküzdötték az októberi ellen­forradalom okozta súlyos nehéz­ségeket. Mindez azonban ne tegyen senkit elbizakodottá. Mert egy fontos mutató, a munkások át­lagbérének elemzése, nem. vala­mi rózsás. A jelentés biztató szá­mai ugyanis, ha részleteire bontjuk őket, ma még több olyan hiányosságot takarnak, melyek ha már nem is gátlói, de csök­kentői lehetnek annak a forint­mennyiségnek, ami év végén szétosztásra kerül majd a taná­csi vállalatok között. íme egy pár példa, amin még lehet és kell is változtatni. A sütőipar dolgozóinál a száz forintra eső termelési érték 82,1 százalékával szemben a dolgo­zók átlagbére 133 százalék. A szikvízgyártóknál csupán 69 szá­zalék a 100 forint munkabérre eső termelési érték, a munkabér viszont még több mint a sütő­iparban, — 143 százalék. Jól­lehet a munkabérre eső terme­lési érték a vágó- és húsfeldol­gozó iparban felette van a száz százaléknak, a munkások átlag­bére azonban 150 százalék. Ilyen példákat még említhetnénk. Gondot okoznak ezek a té­nyek. Egy kicsit keserítik azt a szájízt, amit az összeredmények olvasása kölcsönzött, de remél­jük, a harmadik negyedév ered­ményeinek értékelésénél a mos­tani tények részleteikben is olyan biztató eredményt mutatnak majd, ami alap lesz arra, hogy a tanácsi ipar legtöbb vállalata a nyereségrészesedés maximu­mát oszthatja majd szét dolgo­sai között,'-é^ONDQ ej Eredménye LÁTOGATÁS AZ IPARISKOLÁBAN f i& Magyar Népköztársaság I ésaMgolNépiozfersa- ! ság kormányának közös 1 nyilatkozata a Hátország MŰEMLÉKKÉ nyilvánított ódon iskola öreg falai között if­júk és munkás lányok serege tanul szakmát a Kecskeméti Iparitanuló-iskolában. A volt Jogakadémia százados épületé­ben 1889-től, azaz 68 esztendeje különböző iparok mestereinek egész generációját nevelték kis- inasból a szakma tudósaivá. A Kecskeméti Ipariskolának tradíciói vannak. Bármennyire is becsüljük azonban a múltat, minket, most a jelen érdekel. — Igen, a jelen, ami legalább any- nyi érdekeset beszél a máról, mintha a sokat látó falak tudná­nak regélni az intézmény múlt­járól. Végigjárva a tanterme­ket, szinte nyomja a látogatót az iskola zsúfoltsága. A feladat együtt nőtt az iparitanulók szá­mával, csak az épület maradt, ami volt. S a hely szűkével ma ott tartanak, hogy több mint 600 ifjút és leányt,' akik 24 osz­tályba vannak sorolva, kényte­lenek 8 kis tanteremben oktat­ni. EGYSZERŰ SZÁMÍTÁS alapján nincs is ebben olyan sok különös, mert az iparita­nulók csak heti két alkalommal jönnek ide foglalkozásra. A va­lóság viszont sokkal bonyolul­tabb ennél, hiszen a tanoncis­kolában — nem túlzás, amit írunk — 58 szakmára képezik a1 Szó se róla. Van eredmény is, több mint félezer gyerekembert. A különböző foglalkozásoknak ez a széles skálája pedig nem egyszer olyan akadály a mun­kában, amit leküzdeni csak sok fáradság és hosszú idő eredmé­nyével lehet. Ha nem is vizsgálunk mást, mint az iskola tankönyv- és szakirodalom-gondját, fenti ál­lításunk máris igazolt. íme a bizonyság. Kecskeméten, de a megyében is csupa szőlő a közei és messzi határ, a kádárszak­mának mégsincs tankönyve. De nem-különb a helyzet a szabó, szűcs, bognár, bádogos, fogtech­nikus, kályhás és kozmetikus szakmákban, a cipész, cukrász, kelmefestő, nyomdász és késes iparágban sem. Az órásokról és még egy-két szakmáról nem is beszélve, — azoknak még szak- irodalmuk sincs.... MIT TESZ ILYENKOR a ta­nári kar, hogy ne érje szó a ház elejét. Miként a szemléltető esz­közök gyűjtésében itt is össze­szedik minden leleményességük és pluszmunkában az idevágó külföldi szakirodalmat fordít­ják magyarra. Ezzel tömik be azt a rést, ami a százegynéhány fajta tankönyv között ma még megvan. Hát csak baj és gond van eb­ben az iskolában? — kérdezhet­né az olvasó. Eredmény nincs9 Értelmiségi ankét Kecskeméten Megyénk és megyeszékhe­lyünk kulturális életének leg­fontosabb kérdéseiről tartanak megbeszélést Kecskeméten szep­tember 16-án este 6 órai kez­dettel , a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának kultúrotthoná- ban a kecskeméti zenei, képző- művészeti, irodalmi élet képvi­selői, a meghívott orvosok és jogászok. A megyei tanács művelődési osztályának rendezésében tar­tandó ankétem Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke tart beszámolót »Értelmiségi politi­kánk néhány kérdéséről« címen. Értesüléseink szerint hasonló értelmiségi ankét összehívására kerül sor rövidesen Baján is. A napokban a járókelők, — akiknek az öregtemplom mel­lett visz el az útja —, arra let­tek figyelmesek, hogy sok épü­letanyagot raktak le a templom mellett és megkezdték a torony körülállványozását. Uj köntösbe öltöztetik Kecs­kemét egyik műemlékét. Mint megtudtuk, a megkopott, né­hol alaposan megsérült vakola­tot rendbehozzák, átfestik. Az öreg templom 1774—1791- ig épült. Tornya azonban csak 1806-ban készült el Oswald Gás­pár, piarista fráter tervei alap­ján. A torony nem volt hosszú­életű, mert az 1819-es kecske­méti nagy tűzvész idején el­pusztult. Csak 1863-ban építet­ték újra fel eredeti formájában a magyaros, copf-stílusú tor­nyot. Ekkor helyezték fel a 24 és fél mázsás nagy harangot is, amelynek hangja »kihallatszik a pusztára«. Az öreg templomon az 1880- as években végeztek utoljára nagyobb .külső tatarozást*',., Az akkori munkálatoknak a főpal­lérja az a Fischer Boldizsár volt, akinek az édesapja épí­tette az Ókollégiumot és a re­formátus templom tornyát. A mostani restaurálást a Műem­lékbizottság tanácsai, javasla­tai alapján végzik. Még ebben az évben elkészül a torony és a homlokzati rész rendbehozása, ami 270 000 fo­rintba kerül, jövőre pedig a templom oldalainak külső tata­rozására kerül sor. > méghozzá igen szép. Említettük! muiijnut«« már, hogy az iparitanulók lét-» IáfflVRifill száma felette van a 600-nak. ho-f l«« gyUSUaUíl Ul száma felette van a 600-nak, ho-| lőtt egy-két éve nem volt en- nek még a fele sem. Az iskola; létszámbeli fejlődését így mu-| tátják a számok. (2. oldal) AZ EZRED NEM LETT ÁRULÓ PÉNTEKI JEGYZETEINK TAVALY ALIG 150 szak-t A SZÜRETRŐL (3. oldal) A PÁRT GONDOSKODÁ­SÁT (4. oldal) munkás vizsgázott itt, ez évben pedig már 250 segédet bocsáta-| nak ki az iskolából s azt is el-: * ' áruljuk, hogy az utánpótlással sincs baj, mivel az iskolában ki­váló a nevelőgárda, a távozó ta-| BORZSA MÁRTON nulók helyére pedig 250 jövendői mester iratkozott be, akiknek! tanulmányi előmeneteléről és| munkasikereiről — reméljük — • sokat írhatunk majd. í Sándor ÉLNI AKAR (4. oldal) MI ÚJAT TALÁLUNK PARTUNK SZERVEZETI ! : SZABÁLYZATÁBAN? f | (5. oldal) * Washingtonnak nem sikerül megnyernie az ázsiai és arab országok lámopfását a „magyar ügy"-besi Caboí-Lütíee nem javasolta az ötis bizottság további mfütödísst Erősen csökkent érdeklődés mellett folyik az ENSZ New York-i üvegpalotájában az úgy­nevezett »magyar ügy« vitája. A hatalmas ülésteremnek csupán a hallgatóság számára fenntartott része telt meg, a delegátusok széksorainak kétharmad része üresen maradt s mindössze né­hány tagállam külügyminisztere vesz részt az ülésen. Napirend előtt elsőnek Mód Péter határozottan tiltakozott a kérdés megtárgyalása ellen. Szo­boljev, a Szovjetunió küldötte erélyes szavakkal bélyegezte meg az ötös bizottság működését és a magyar állam szuverénitása durva megsértésének nevezte a viía napirendre tűzését. Van Vaj tb a jakon herceg, az ülés el­nöke azonban úgy döntött, h°gy a kérdést minden ellenvetéssel szemben megvitatják. Henry Cabot-Lodge az első napon határozati javaslatot ter­jesztett a közgyűlés elé, amelyet 35 tagállam támogat. A javaslat szerint a problémát »egy nem­zetközi viszonylatban kiemelke­dő és a megoldás kereséséhez széles hatáskörrel rendelkező személyiség kezébe kell adni«. Erre a megbízatásra az ameri­kaiak által beterjesztett javaslat Van Vajthajakon herceget, Thai­föld külügyminiszterét említette meg. Figyelemreméltó, hogy a javaslatból kimaradt az ötös bi­zottság ' további működéséről rendelkező rész. A kedd esti ülés első felszó­lalójaként Mód Péter ismer­tette a magyar kormány nyilat­kozatát. Váit ozások a kecskeméti helyi autóbuszjáratokon Kecskemét Városi Autóbusz- üzem járatain szeptemben 15- től változásokat vezetnek be. Az 1-es vonalon 5 óra 15 perctől 21 óráig, a 2-es vonalon 5 óra 15 perctől 20 óra 45 percig, a 3-as vonalon 5 óra 15 perctől 20 óra 45 percig, a 4-es vonalon 5 óra 15 perctől 21 óra 45 percig, az 5-ös vonalon 5 óra 15 perctől 20 óra 45 percig, a 6-os vonalon 5 óra 15 perctől 20 óra 45 percig közlekednek az autóbuszok, — illetve az utolsó buszok a fent jelzett időpontban indulnak. A távolsági járatokon válto­zás nem történt. Az autóbuszok a távolsági járatok kivételével, vasárnap és ünnepnapokon egy órával később-indulnak és egy órával később állnak le* Az esti ülésen ismét felszó­lalt Szoboljev, a Szovjetunió küldötte. Hangsúlyozta, hogy a nyugati nagyhatalmak arra használják fel az ENSZ szónoki emelvényét, hogy a hideghá­borút szítsák. Magyarország szuverenitásának kirívó megsér­tése volt az ötös bizottság lét­rehozása, melynek célja, hogy anyagot szolgáltasson Magyar- ország és általában a népi de­mokráciák elleni propaganda számára. Majd utalt a skót bá­nyászok magyarországi látogatá­sára, akik több írásos jelenté­sükben tanúskodtak amellett, hogy Magyarországon október­ben a fasizmus restaurálására törekedtek. Érveket hozott fel a szovjet küldött annak bizonyí­tására, hogy az ötös bizottság jelentése koholmányokon ala­pul. Végül Szoboljev követelte, hogy a közgyűlés vessen véget a veszélyes játéknak. A szerdai ülés első felszóla­lója Alan Noble angol delegá­tus volt, aki csak megismételte a már ismert rágalmakat, és tá­mogatta az Egyesült Államok által beterjesztett javaslatot. Magheru, a Román Népköz- társaság küldötte veszélyes és hidegháborús alkotásnak minősítette az ötös bizottság jelentését és kifejtette: senki sem tagadhatja Magyarország kormányának azt a jogát, hogy minden «eszközt felhasználjon bármilyen belső felkelés leve­résére. Majd rámutatott: az el­lenforradalom veszélyeztette a magyar—román kapcsolatokat is, ezért a Román Népköztársa­ság kormánya örömmel üdvözöl­te a szovjet csapatok magyar- országi jelenlétét. A szerdai vitában felszólalt még Űj-Zéland, Peru, Bulgária és Ausztrália képviselője. Említésre méltó, hogy az ame­rikai javaslat aláírói között nem szerepelnek az arab országok, India és a semleges ázsiai or­szágok sem. Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államoknak — minden nyomás ellenére — sem sikerült megszereznie ezen országok támogatását. Haíalüjái L“'“i öregtemplomot

Next

/
Thumbnails
Contents