Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-29 / 228. szám

MI EMÉSZTI EREJÜKET?

A fuliipszáUási pártszervezetnél szerzett tapasztalatohról

fi magyar néphadsereg napja

Ha valamikor szükség volt a meggyőző és felvilágosító, szóra, akkor most az ellenforradalom után százszorosán szükség van rá, mert az ellenforra- daiom rendkívül sok zavart okozott hamis nézeteivel az emberek fejében.

Betöltötíe-e feladatát a dolgozók felvilágosításában, nevelésében a fülöpszállási párszervezet? Nem! Nem töltötte beimért a pártszervezet erejét megosztotta a különféle helytelen nézeteket, s méginkább gyakorlatot képviselő párttagok viszálya. Az ellenforradalmárok tevékenységének. leleplezése helyett a parttagok egy része között folyt a harc és ki-ki a saját igazát, álláspontjának helyességét próbálta igazolni s a vitát azutan az utcára is kivitték. Az persze nem baj, ha a párttagok vitatkoznak, hisz így érik a helyes álláspont, alakul ki a megfelelő módszer a párt politikájának megvalósítására. De a vita csak akkor eredményes, és akkor helyes, ha legalábo az egyik fél a párt politikáját képviseli, s erről vita alapján meggyőzi a helytelen nézeteket vallókat is.

ymölis»álláson a baloldali, szektás nézeteket vallók és a jobboldali, opportunista állásfoglalók között folyt a harc. JVÍár pedig a párt politikája szempontjából akár az egyik, akár a másik irányzat érvényesülése káros. Horváth Gyula és még néhány vele egy nézetet valló »baloldali-« frakciós magatartásáról már a sajtó is hírt adott. Ezen a helyen most inkább a jobboldali opportunista politikai vonalat képviselők magatartására kívánok rámutatni. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezzel kapcsolatban a párttagságnak csupán kis részéről van szó.

Fülöpszálláson is, mint sok más községben, az ellenforradalom vértelenül zajlott le. »Csak« éppen a tanács helyett nemzeti bizottság vette át a falu vezetését. Ez a nemzeti bizottság »csak« elküldte a kommunista dolgozókat a tanács apparátusából. »Csak« a vörös csillagot távolították el mindenhonnan és saját hatalmuk megvédésére fegyveres' nemzetőrséget szerveztek. »Csak« vissza akadták állítani a régi rendet —, mert erről volt szó — Fülöp- száiláson és máshol is.

Bs mit «•sin iltak Fülöp- száliáson egyes pártvezetők az ellenforradalom után?

Vajon megmagyarázták-e a J dolgozóknak, hogy a i'tílöpszál- lást ellenforradalom szerves része volt az országos szinten kibontakozott ellenforradalomnak? Hogy csupán idő kérdése volt, hogy Fülöpszáltáson nem került dor a kommunisták véres felelősségre vonására, az egyszerű emberek rabszolgasorsba való taszítására?

Nem, nem ezt tették. Ehelyett azt bizonygatták, hogy a. helyi ellenforradalmárok tartották meg Fülöpszálláson a »rendet«, s nekik köszönhető, hogy nem került sor emberek felakasztására. Hálásak voltak azért, hogy »viszonylag« békésen hajtották végre az ellenforradalmat és hogy ezt kifejezésre juttassák, jó kapcsolatokat teremtettek velük. Tanúként bizonygatták, hogy semmi olyat nem tettek, amiért törvény előtt felelniök kellene.

Ugyanakkor nem vették észre, hogy a párttagság többsége szembefordul velük, s még a falu pártonkívüli, becsületes dolgozói is elítélik opportunista

magatartásukat. Nem vettél észre, hogy megrendült a biza lom irántuk, mert elszakadta! a tömegektől.

A dolgozó emberek követik i pártot, ha olyan vezetők' tolrná csolják a párt célkitűzéseit, aki! élete példamutató és munkájuknál elnyerik a dolgozók bi zalmát. De nem szeretik az ingatag, opportunista vezetőket c: elítélik az ilyen magatartását.

A dolgoséit azt is igény

lik, hogy a falusi párt- és mái vezetők tudjanak különbsége tenni a kérdésekben tájékozatlan, de a magyarázó szót szíve sen fogadó, becsületes dolgoz! és népi államunk, a dolgozói érdeke ellen törő ellenséges ele. inek között. Az előbbieket megnyerve és az utóbbiak ellent harcolva lehet Fülöpszálláson a| hibákat kijavítani. £

Fülöpszálláson le kell vonni* ebből az esetből a tanulságot, j Fricska Margit Kiskőrös jb. pol. munkatárs

A művelődésügy helyseiéről

és a rendőrfalusi új házak ériékesíféséről

tárgyalt a városi tanács tagsága

SZEPTEMBER 27-ÉN, pénte- teken, ülést tartott Kecskemét város tanácsa. A tanácsülésen három napirendi pont szerepelt. Az elsőről, művelődésügyünk időszerű kérdéseiről Tóth László elvtárs, a városi tanács VB elnökhelyettese, mondott emlékezetesen szép. új tettekre serkentő joeszámolót. Beszámolt arról, hogyan alakult művelődés- ügyünk az ellenforradalom óta, milyen fejlődést értünk el. Elmondotta, hogy a munkáshatalom kulturális szervei milyen komoly erőfeszítéssel és nagy áldozatok árán teremtik meg és javítják az iskoláztatás feltételeit. Alig. hogy megkezdődött a tanítás a Béke téri új iskolában, már épül az aluljáró közelében egy kéttantermes iskola. A jövő évben tető alá hozzák a balló- szögi iskolát és befejezik a ménteleki négytantermes iskola építését, bővítik a Halasi úti általános iskolát, majd, kéttantermes iskolát és nevelőlakást építünk Kisfáiban

IGEN NAGY ÉRDEKLŐDÉS

kíséretében zajlott le a második napirendi pont. a Kaspé-íéle lakóházak felhasználásának, elosztásának megtárgyalása. Az

előzményekről annyit: a városban lévő nagy lakáshiány enyhítése érdekében ez cv tavaszór a megyei tanács végrehajtó bizottsága két ízben 1 210 000 forintot biztosított a Rendőrfalu- ban készülő úgynevezett Kaspé féle lakások felépítésére. A építkezés befejeződött, s a 15 lakás nagy része beköltözhető. A kész lakások hasznosítására két lehetőség volt. Az egyik: a lakások azonnali eladása az OTP-n keresztül, a másik pedig az, hogy átadják a KIK-nek és a lakásokat a lakáshivatal a legjobban rászorulók részére utalja ki.

A TANÄCSTAGSÄG több javaslatot tett a napirendre vo- natkbzóan, végül Nagymarosi elvtárs javaslatát fogadták el, mely szerint az OTP-n keresztül értékesítik a házakat és ezzel egyidejűleg a tanács felhatalmazta a végrehajtó bizottságot, hogy a vevők közül a legjobban rászorultakat juttassa előnybe, s azokat, akik előző lakásukat átadják a lakáshivatalnak. A lakások eladása által nyert összegből pedig tavasszal újabb 15 ház építését kezdik meg a város más területén.

^ Részlet a készülő Bács megyei Fehér Könyvből )

Amit nem felejthetnek el Homokmégyen

r (t

Uri-nmri Oregcsertőn

Homokmégy jelentéktelen kisközség a kalocsai járásban. A vérzivataros októberi napokban mégis belekerült a történelembe. Nyugalmát csendőrök-vezette söpredék dúlta fel. Támadásuk a néphatalom bástyái, a párt, a tanács és a rendőrség ellen irányult.

Bátyáról indult el két tehergépkocsival az ellenforfadalmá- rok csoportja Balázs János volt csendőrszakaszvezető vezetésével, hogy »felszabadítsa« az. elmaradt bomokémgyieket. Október 27-én Bátyán a csőcselék elzavarta a volt tanácselnököt és helyébe Szarvas László volt tanítóképzős diákot ültette, aki azzal ügybuzgólkodott, hogy a tanács hangosbemondóján keresztül elszavalta a Nemzeti Dalt. E produkciója után pedig nyomban hozzálátott ahhoz, hogy a nép érdeke ellen cselekedjék. Először Is különítménye részére tehergépkocsikat rekviráltatott Kalocsán. A fegyveres banda parancsnoka' Balázs János és Deák István egykori csendőrök voltak. Első teendőként ledöntöttek a szovjet katonák emlékművét, majd nekiláttak a bátyai pártház »ostromának«. A helyiséget szétdúlták, leverték a vörös csillagot^ végül felkeresték a lakásán tartózkodó Hegedűs János párttitkárt, majd kivezették a csőcselék elé, amely megköp- döste, megverte. Ezt követően a markába nyomtak egy zászlót és úgy kísérték végig a főutcán. Az.

volt a céljuk, hogy a főtéren felakasztják. Balázs Marian négyszeresen büntetett előéletű prostituált azonban türelmetlenül kijelentette: mire jó ez a cirkusz, végezzék ki nyomban. A nagyobb nyomaték kedvéért néhányszor a párttitkárra emelte a nála levő konyhakést. Időközben azonban a község sok becsületes Iákosa körülvette a vérszomjas bandát és megakadályozta a további bántalmazást. Bátor fellépésük meghiúsította a tervezett akasztást is. Ám nem azért volt a község »vezetője« Szarvas László, hogy a meghiúsított merényletet mégegyszer meg ne kísérelje. Másnapra összeszedte a községben levő vadászfegyvereket. Mivel ez kevésnek bizonyult, elhatározták, hogy átlátogatnak a szomszédos községekbe is fegyverért, s közben »felszabadítják« öregcsertőt, meg Homokmégyet is. Az utóbbi helységtől okkal tartottak az ellenforradalmárok. Itt ugyanis odaérkeztükig rend volt, a helyi rendőrőrs állta a sarat.. Méltán féltek tehát attól, hogy az itt levő rendőrök hírét veszik garázdálkodásaiknak és leszámolnak velük. Az ellenforradalmi banda ezért döntött úgy, hogy mindenekelőtt lefegy- yérzik a homolunégyi őrsöt, lt..

Balázs János csendőrszakasz- 'vezető különítménye másnap megérkezett Öregcsertőre. Csanádi István gépkocsivezető segítségével itt is ledöntöttek a szovjet emlékművet. Aztán feltörték a földművesszövetkezet boltját. Innen két zsák kekszet s pálinkát rámoltak ki. A »győzelemtől« ittas társaság hozzálátott ahhoz, hogy »történelmi« tetteit szesz mellett ünnepelje. A lopott dolgokból rendezett úrimurit az szakította meg, hogy Balázs kocsira parancsolta elázott »alakulatát«, mely rózsás hangulatban érkezett Homok- mégyre. Odaérkezésük után felfeszítették a tanácsháza kapuját, kiverték az ablakokat, felgyújtották a begyűjtési és az adózási íveket. Ezt nevezte vallomása során Balázs csendőr »felszabadításnak«. A homokmé- gyiek igaz, nem szálltak szembe az'ellenforradalmárokkal, de — a postás kivételével — nem is segítettek nekik. Amikor Kovács törzsőrmester hírét vette a garázdálkodásnak, készültséget rendelt el, majd telefonon közölni akarta feletteseivel,- hogy bennük bízhatnak, ők kitartanak és segítséget kér, A posta

azonban nem kapcsolt, mert ott ekkor már az ellenforradalmá- rok voltak az urak.

Az őrs előtt ellenforradalmárokból álló tömeg verődött ösz- sze. Ezek küldöttséget menesztettek az őrsparapcsnokhoz, hogy adja át a fegyvereket. A küldöttség azonban csak a kapuig jutott, mert az őrszem útjukat állta. Rövid szóváltás után a bátyai különítmény megrohamozta az őrs épületét és sikerült behatolnia. Balázs csendőr, aki mint parancsnok mindeddig az élen volt, hirtelen elillant, mert Tóth szakaszvezető elvtárs felismerte őt. A különítmény a kis létszámú őrsöt rövid idő alatt lefegyverezte, majd Monostori Ferenc, a banda egyik tagjának vezetésével megkezdték a fogvatartott rendőrök váll- lapjainak, parolinjainak levágását. További ténykedésüket megzavarta az a hír, hogy néhá- nyuknak sikerült elfogniok a község párttitkárát, Rózsás elvtársat. — Felakasztani! — ordította a vérszomjas banda. A vésztörvényszéket Halomszálláson akarták megrendezni. Ide

titkárt. A lefegyverzett rendőrök rövid időre őrizetlenül maradtak. és eközben értesítették parancsnokukat a történtekről;

Visszaszerezlek fegyvereiket, elfoglak az ellenlorradalmarokat

Kalocsáról Bata Ferenc rendőrhadnagy, Antal János állam- védelmi alhadnagy, Varga törzs- őrmester, Juhász és Szabó őrmester elvtársak és hat honvéd elvtárs sietett a bajbajutott őrs segítségére. Néhány óra leforgása alatt fegyverrel verték szét a csendőrkülönítményt és sikerült a banda minden egyes tagját kézrekeríteniök. A banda a tétovázó ügyész ellenére őrizetben maradt, majd átkísérték őket a börtönbe. Innen azonban az ellenforradalmárok kiszabadították a csendőröket. További véres cselekményeikre azonban már nem kerülhetett sor. A szovjet hadsereg segítségével elvtársaink véget vetettek bűnös üzelmeiknek...

Kukoricatáblákat ringat a szél Homokmégy határában. Dús termést ígérő ősz incselkedik a jószagú földdel. Béke van. Itt is a rendes kerékvágásba lendült az élet. Az idők során sok mindent elfelejthetnek a falu megbolygatott lelkű dolgozói. De a csendőrök és az urak világának — ha csak rövid időre is visszatért vérszomjas októberi napjait

cipelték tehát magukkal a gárU ^aojia*. sáoha!tiK

Ma, szeptember 29-cn ünnepeljük hetedszer a magyar nép- t hadsereg napját. Ezen a napon emlékezünk az 1848-as honvéd- j sereg Pákozd-SukOró környéken aratott diadalára, a forradalmi ! seregek első nagy győzelmére. Ezen a napon kegyelettel és szere- t tettel emlékezünk meg azokról a hősökről is, akik a magyar fiig- [ getlenségért, a nép szabadságáért áldozták lei életüket, hősiesen ! küzdöttek a forradalom ügyéért,

E A vörössipkás honvédsereg pákozdi győzelme fényes bizo- E nyit,ék arra, hogy legyőzhetetlen az a hadsereg, amely igaz ügyért E harcol, amely szilárdan összeforrott szülőanyjával, a néppel.

E Ilyen volt az 1848-as honvédsereg, ilyen ma néphadseregünk fis. A mi hadseregünk a béke hadserege, határaink sérthetetlensé► gének, függetlenségünk őrzője, ugyanakkor népünk szabadságá- [nak és forradalmi vívmányainak megbízható védelmezője, tehát : egyben a proletárdiktatúra fegyveres ereje is. Erről tett bizony► ságot néphadseregünk az elmúlt év őszén is, amikor a magyar E nép belső ellenségei, a külső imperialista körök támogatásával E ellenforradalmi lázadást robbantottak ki hazánkban. Az ellenfor- iradalmárok, az áruló Nagy Imre csoportjával együtt mindent I megtettek azért, hogy a hadsereg egységeit a maguk oldalára | állítsák, de sikertelenül. Gyalázatos támadásuk leverése óta pedig i arra törekszenek, hogy befeketítsék honvédségünket, rágalmazzák, [ becsmérlik például abban a szégyenteljes jelentésükben is, amelyet

[ az ENSZ úgynevezett ötös bizottsága elé terjesztettek.

►

I De a tények meghazudtolják a rágalmazókat. Néphadseregünk E egységei 195«. október 26—28-án türelmetlenül várták a parancsot 5 a Kilián laktanyába beíészkelődött elleníorradalmárok leverésére, > önként jelentkeztek a Korvin közi bandák felszámolására — de : az áruló Nagy Imrétől nem érkezett meg a parancs. S hogy meny- ‘ nyire hazug a külföldre szökött árulók néphadseregünkre szórt í rágalma, annak bizonyítására elegendő, ha csupán a Dács-Kiskun E inegyében állomásozó 3. hadtest egységeinek helytállására, uta- : lünk. Amikor az elmúlt év október 26-, 27-, 28-án itt Kecskeméten ; szétverték katonáink a íelfegyverzett és a börtönből kiszabadult t ellenforradalmárokat, huligánokat, vajon az ellenforradalom olda- E Ián harcoltak? Vagy a szabadszállási ezred nem a proletárdikta- E túra védelmében lépett volna fel? És így tovább, a kiskunhalasi t lövészezred, s más egységeink példamutató, áldozatos hárca az E ellenforradalom iránti szimpátiát bizonyította volna? Nevetséges E még gondolni is erre.

Kétségtelen, hogy a felső vezetésben eluralkodott bizonytalan- \ ság és tehetetlenség súlyosan éreztette hatását a hadseregben is. »De az áruló felső vezetés bűnét nem engedjük hadseregünkre E sütni, a leghatározottabban visszautasítjuk, hogy néphadseregün- t két rágalmazzák.

! Katonáink és tisztjeink túlnyomó többsége kezdettől fogva {szembeszállt az ellenforradalommal. November 4-e után, a forra- í (talmi munkás-paraszt kormány felhívására önként és tömegesen E jelentkeztek fegyveres szolgálattételre, az elleníorradalmárok elleni 1 harcra katonáink. Bátor honvédeinknek, tisztjeinknek igen jelentős | szerepe volt abban, hogy a karhatalom egységeiben hősiesen lielyt- E álltak, s igen gyorsan helyre állhatott a törvényes rend, a sze- E mélyi és vagyoni biztonság.

í E harcokban számos elvtársunk az életét áldozta népi demok- f ratikus rendünkért, hazánkért. Bács-Kiskun megye Juronovics (Miklós honvédőrnagy, Istenes Elemér százados, Máté János fő- [ hadnagy, Rima István alhadnagy, Fekete Lajos, Juhász Imre, E Szirom János honvédek, Kiss Gyula ÁVH-őrnagy, Kállai Mihály, E Punyi Ignác, Kollár István, Pákozdi Antal, Nagy János hősöket E adta a hazának.

E Nemcsak hősi halottaink, élő hőseink, a megye 500 kitüntetett [ katonája is fényes bizonyíték hadseregünk helytállására. Az cllen- ; forradalom elleni harcban még szorosabbá vált barátságunk a E szovjet hadsereg hős katonáival, s népünk katonafiai megedződve I a harcban, készen állnak bármely pillanatban szocializmust építő | hazánk, népi rendünk védelmére, <

t Skrabák Mihály százados