Petőfi Népe, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-22 / 222. szám

— Ügyeletes orvos Kecskemétén. Szeptember 22-én, vasárnap reggel 6 órától este 8-ig dr. Holló Miklós körzeti orvos tart ügyeletet Villám István utca 5. szám alatti rendelőjében.

— Keresztes Mihály, a földművelésügyi miniszter első helyettese nagy érdeklődésnek örvendő pártnapot tartott szeptember 19-én, csütörtökön Felső- szentivánon.

— Gyors ütemben végzi a Tassi Növényvédő Állomás az amerikai szövőlepke irtását. Bőségesen lepermetezi az országutakat és egyéb utakat szegélyező eperfákat és epres kerítéseket, hogy a következő évben minél kevesebb' hernyó és kártevő okozhasson komolyabb károkat.

— 40 hektoliter borra számítanak holdanként az apostagi gazdák a gondosan megművelt szőlőskertek leszüretelése után.

—- Helyszíni közvetítést adott a Magyar Rádió a szerem! el Vöröskereszt szervezet munkájáról, amely példamutató eredményeket ért el a bajai járásban.

—’ Orvosi hír. Dr. Pásztori József orvos, fogszakorvos ismét rendel Horváth Döme utca 17. szám alatt délelőtt 8—9-ig, délután 3—5-ig, 1674

— A városi nötanáos rendezésében nagysikerű ahkétot tartottak csütörtökön a kecskeméti pedagógusok és szülők, ahol az iskola és az otthon kapcsolatának számos problémáját vitatták meg.

— Hegyi László 30 éves, szakmáéi lakos Bácsalmáson járt bevásárolni. Egy utcakéresztező- désnél motorkerékpár ütötte el, s agyrázkódással szállították kórházba.

— 103 százalékra teljesítette harmadik negyedévi adóbevételi tervét Kunbaja község dolgozó parasztsága. A , példamutató eredményből tahulhatnak a járás elmaradott községei, mint például Bácsszőíős és Madaras.

— A napokban tartotta alakuló ülését a mátételki Hazafias Népfront-bizottság. Alakulásuk alkalmával megtették a javaslatukat a megüresedett körzetekben az új tanácstagok választására.

— Befejezéshez közeledik a

burgonyaszüret a Helvéciái Állami Gazdaságban. Az idei gazdag termés lehetővé teszi, hogy a gazdaság jóval túlteljesíthesse burgonyatermelési tervét. Érdekességként említjük meg, hogy volt olyan bokor, amely alól 90 szem burgonyát is kiszedtek.

IBUSZ

A kecskeméti I W KJértesíti az utazó

közönséget,

, ÁTHELYEZTE

hogy Irodáját

a Béke szálló mellé

(a volt

Hitelbank

helyére)

Telefon: 16-04

1BS7

Liba-, kacsa-, tyúk-, pulykaTOLLAT

magas napi áron vásárolnak a helyi

iöídiuíives- * szövetkezete'*

A cukorfok tizedeit le- és felkerekítve mérik

Pohánkovics István kiskőrösi szőlősgazda levélben panaszolja, hogy véleménye szerint a must átvételénél hibák vannak, mert az átvevők a tizedfokokat nem mérik s így az áremelkedést sem számolják el a gazdáknak. A megyei központ tájékoztatása alapján az alábbiakat közöljük a szőlősgazdákkal:

A musfokolóval csak egész és fél fokot lehet mérni. Amennyiben a must cukorfoka csak 1 vagy 2 tizeddel haladja meg az

egész fokot (ami a mérőn, ha nem is pontosan, de jól meglátszik), akkor lefelé kerekítenek, vagyis 18 fokos mustárat fizetnek. Ha ellenben eléri a 18,3— 18,4 fokot, akkor felfelé, vagyis 18,5-re egészítenek s ekkor már a magasabb ár jár. Ezt a szabályt valamennyi átvevőhelyen ismerik. Tehát a gazdák figyeljék a mérésnél, hogy hol áll meg a fokoló s ha esetleg szabálytalanságot tapasztalnak, figyelmeztessék az átvevőt!

Ingyen adnék porozószert a csócsárió elien!

A csócsárió, amely tulajdonképpen a gabonafutrinka lárvája — őszi vetéseink egyik legveszedelmesebb ellensége. Kártétele ősszel foltokban, vagy a vetés szélén jelentkezik, de ha enyhe a tél, tavaszig is pusztítja a vetést. A védekezés egyik módja a helyes vetésforgó, hogy gabona után lehetőleg ne vessünk gabonát. Vegyi védekezés esetén 25—35 kg Agritoxot használunk holdanként. Ha kisebb a fertőzés, elég a kipusztult s az ép vetés határán egyméteres sávban porozni.

A fcsócsárló pusztítását azonnal jelentsük a községi növény- védelmi megbízottnak, mert az

állam Ingyen adja a termelőknek a szükségéé porozószért.

Hogyan módosiíották a vadászati tilalmakat ?

A földművelésügyi miniszter nemrégiben rendeletileg módosította a vadászati tilalmakat. Az alábbiakban ismertetjük, hogy mikor, milyen vadféleségre lehet vadászni:

Nyúlra november 3-tól január hó 19-ig;

Fácánkakasra október 20-tól január 1-ig.

Récére — a kékcsőrűt kivéve — továbbá szárcsára, sárszalonkára július 15-től március 31-ig, rizstelepeken pedig a Hőtermelés egész ideje alatt.

Seregélyre a szőlőkben és gyümölcsösökben augusztus 15-től november 15-ig.

Fácánra egész évben tilos a vadászat!

Kilónként 4 forintot fizetnek a galagonyabogyóért!

Megyénkben igen sok a bue- kás-homokos terület, ahol törne-* gesen díszlik a piros bogyójú galagonya. Sokan nem tudják, hogy ez igen értékes növény, mert bogyójából a szívbetegek számára készítenek gyógyszert. Az összegyűjtött érett és megszárított galagonyabpgyót a »HERBÁRIA« Országos Gyógynövényforgalmi Vállalat \jnegbí- zásából a foldművesszövetkeze- ték vásárolják, kilónként 4 forintos áron.

Sztraka Mátyásné bajai lakos, aki már hosszabb ideje foglalkozik üzérkedéssel, Gara községben 2 liter házilag őrölt paprikát árusított, literenként 30 forintért. Ugyanakkor 10 darab baromfit és 30 darab tojást vásárolt, amit ott helyben maga-' sabb áron akart értékesíteni. A bajai rendőrkapitányság eljárást indított ellene.

A Katona József

Színházban még nyilván emlékezne^ ae

alábbi kis történetre, hiszen nem olyan régi az eset. Hirdetést tettek közzé a lapban, amely valahogy így hangzott; csinos, 'jóalakú, fiatal lányokat keresünk statisztáknak és a tánckarba, jóhangúak előnyben.

Hogy kinek támadt az ötlete, ezt nehéz lenne kideríteni, meg aztán felesleges is volna az időtöltés, hiszen nem világrengető, csupán egy kedves, színes, mulatságos kis epizódról van szó, — így elég annyi a történtekhez, hogy a

Aas írás beszél...

Kecskeméti Iparita- nuló-iskola három pajkos lánynövéndéké a közlemény alapján felvételi vizsgára jelentkezett.

A színház rendezője persze örömmel felejtette rajtuk a szemét, ami nem is csoda, hiszen mindhárman kedvesarcú, formáslábú, csillogószemű huncutok voltak, akik a női test szépségének ismérveit tekintve, bármely, manapság divatos szépségversenyen is megálltán volna helyüket. Még nagyobb volt az öröm, amikor

vidám zongorakísérettél egypár tánclépés közbén, csengő hangon elénekelték

kedvenc dalaikat.

A kislányok azután nagy Szendén árra kérték a rendezőt, hogy foglalja írásba; itt voltak és a követelményeknek % megfeleltek, mert szüleik

nagyon szigorúan tartják őket. Minden idejükkel el kell számolni. Amit kértek, megkapták, s a rendező így búcsúzott tőlük;

■— Mikor találkozunk, jövendő művésznők?

—! A színpadon soha.

— Na, de kérem, miféle dolog ez?

— Semmi az egész, kedves rendező úr. Mi nem akarunk színésznők lenni.

— Könyörgöm, akkor minek jöttek ide?

— Mért írásba akartuk kapni, hogy csinosak vagyunk..;

Eddig a történet, és merje valaki azt mondani, hogy a mi mun- káslányaitikban nincs elég humor és huncutság.

Feljegyezte: Sándor Géza

WELTHER DANIEL:

tv.

DÉVA PANNI

— Ki az a Benyók Sára néni? —szólt félve Panni, nem sejtve, hogy mi fog mindebből kiderülni.

— Ismered te is. De ha te nem, ékkor apád igen sokat hallott róla, hiszen minden bajbajutott ember hozzáfordult valamikor a határban. Az ura egyszer vásár után nagyon berúgott. A kocsmai cigányok az eladott tehénért kapott minden pengőt kimuzsikáltak a zsebéből. Részeg fejjel a családjára támadt a disznóölő késsel. De ahogy éppen Sára nénire akart rohanni, elvá- gódött egy ott heverő sámlin és a kés egyenest a szívébe fúródott. Egy fia volk az*- meg, miközben szerenádot adott égj' lánynak, a vetélj! társa égy suhánggal fejbekólintottá, de úgyany- nyira, hogy menten szörnyethalt.

így került Sára néni kapcsolatba a szellemekkel, a túlvilág uralkodóival.

— Ha esetleg el akarsz menni, akkor megmondom, hol lakik. A fűrdős- dűlőn mégy egyenesen, a harmadik kereszteződésen balra fordulsz — ez a Gányó-sor, Ezen mégy egészen addig, míg nem találsz egy nagy nyárfát, amin egy gőlyaíészek van.

— Azt mondta az öregasszony, ahogyan távolodtunk a templomtól: Hallgasd csak lányom, amit mondok, tolta felém kendős fejét. Találkozol te Lakos Pannival? — kérdezte.

— Néha : : : — mondtam.

— Ha találkozol, lányom, mondd meg neki, hogy a téeszcséoe nem szüléinek épségben a gyerekek. A múltkor más faluból voltak nálam ilyen téeszcsések közbenjárni, mert a fiuknak nem lett jobblábafeje. Azt akarták, hogy én növesszem ki. Hát persze, hogy azt nem lehet. De dörzsölést adtam rá, főtt kakukkfű, vén kanmacska szőre és döglött varjú méllehúsának keverékéből, hogy a sorvadás ne folytatódjon.

— Ezt csak azért mondom, hogy tudja még Lakos Panni is, akinek az apját tiszteltem —, nehogy bajba essék*

Pannit magával ragadta a kesergés. Néhány könnycseppet már közben is letörölt alul, gödörrel ívelt égszínkék szeméből. A zsebkendőt jobb markában szorongatta, hogy bármelyik pillanatban arcához ránthassa, ha sírás fogja el. Nagyon kerülgette. Néhány mély lélegzetet vett, hogy elfojtsa magában, de nem sikerült. Hangos, feltörő zokogással ráborult az asztalra, aztán mélyhangú, a fulladáshoz hasonló, fojtott, bánatos sírás ragadta magával. Jani odaugrott, tenyerével puhán felemelte két karját, melyre fejét szorosan támasztotta. Kérlelte baja felől, de az nem szólt egy szót sem, csak sírt végtelenül. Treszka, a bajkeverő, közben odébbhúzódott és azt súgta mindenkinek körben, hogy gyereket vár, biztosan fájásai vannak, mert ahogy nő a has, úgy feszülnek az izmok.

Jani hazavitte a kétségbeesett asz- szonyt. Aznap egy szót sem tudott már kiszedni belőle, pedig a végén már könyörgésre fogta a szót, hogy megtudja a sírás okát. Másnap Panni elmondta, mit mondott Treszka a szövetkezetről, meg arról, hogy a szövetkezeti anyáknak nem születnek épen a gyerekei.

— Ha csak ez a baj! — kiáltott fel Jani, — akkor semmi baj nincs, mert ez nem egyéb másnál, mint a buta beszédnél.

De Janinak azért nagyon fúrta az oldalát a dolog, hogy ilyenformán riasztják az embereket ä pusztában a termelőszövetkezettől és szóvá is tette Nagynak, az élnöknek és Kéménynek, a párttitkáfriak. — Azok csak annyit mondtak biztatóan, de határozott hangon: »Ne félj semmit;;; a kutya ugat a karaván halad.« Jánosnak nem kellett sokat gondolkodnia azon, hogy rájöjjön: a termelőszövetkezet a karaván, amely előrehalad dacolva a nehézségekkel és tévesztő hírekkel és a kutyaugatás példálózása pedig nyilván Bo- zár Treszkára vonatkozhatott, aki hiába vonít, szűköl, prüszköl, nem állítja meg a karavánt.

Treszka nem maradt meg a Pannival folytatott négyszemközti beszélgetésnél. Ha lúd hát legyen kövér — gondolta és széltibe-hosszába mesélte a határban, hogy a Panni így, a Panni úgy, hogy éhen fognak halni, meg a gyerek sem lesz rendes, mert megjósolta Benyók Sára néni, így akart bosszút állni Panni sírásáért a disznótoron, mert a vendégsereg végtire mégis megtudta, hogy a könnyek kicsalogatója Treszka volt, bár a beszéd tárgya nem derült ki pontosan.

A Panni körül forgott híreket vegyes véleményekkel íogadták a tanyaiak. — Volt, aki hitt is, nem is a közszájon forgó mendemondákban. De az öreg Hajnalné, amerre csak járt, mindenütt igazat adott a szóbeszédnek. Persze Hajnalnéról tudni kell, hogy a szövetkezetét nem állhatta még álmában sem, mért kulák volt, tálán negyedíziglen is és állandó görcsös fájdalmát okózott neki az, hogy a parasztok már maguk gondolkodnak és nem Hajnalék fejével. A szomszédasszonyának á kerítésén áthajolva, váltig mondogatta: »Igaz lehet az, Giza... Égi üzenet ez ; : . Figyelmeztetés, hogy a bűnbe keveredettek visszatérjenek az igaz útra**

A tavasz langyos leheletével úgy csöppent bele a tél fagyos tengerébe, mint a hevített vas a hűtő vízbe. — A szunnyadó, hatalmas tüdejű természet feléledt és valósággal hangot adott a rügyek pattanása, a rétek zsendülése, a madárszárnyák hosszabb távra merészkedő suhánása. A tél csontkérgét úgy repesztette Szét a pezsgő életnek- lendülés, akár meszes tojáspáncélját a pihés, melegbe búvó csibe. Elkezdődött a munka. A télen át ernyedt izmok erőre kapták. A földeket kocsik, ekék, emberek lepték be. Az árkok gyepét tehenek, birkák tépték. A szövetkezetben is összehívták a tavaszi munkálatokat megindító közgyűlést — és egyenként mondták meg, ki-ki mivel foglalkozik. Lakos elvtárs — így mondták — fogatjával, amilyen gyorsan csak birja, a trágyát hordja kifelé, hogy a csapat teríthessen a tavasziak alá.

— Déva Panni, akarom mondani. Lakos né — mondja az elnök — tekintettel állapotára, a melegágyaknál lesz könnyebb munkán, Vázsonyi bácsinak majd gondja lesz rá, hogy ne erőltesse magát.

Jani boldogan tekintett Panni felé; Nem ültek egymás mellett. Valahogyan olyan rend alakult ki a gyűléseken, hogy a férfiak, de a nők is külön-külön ültek. Sőt még ezen belül is volt csoportosulás, mert az öregek, középkorúak, de a fiatalok megint egymás mellé igyekeztek. Panni tekintetével elkapta János pillantását és mosolygó arca felelet volt férjének. Bízott nagyon ebben a becsületes emberben és ez á közgyűlés még jobban megerősítette hitében. Bozár Treszka képe pedig egyre inkább úgy alakult ki képzeletében, mint a boszorkányoké, akiket a mesékből ismert meg és akik nem buzgólkod tak máson, mint azon, hogy megrontsák a fiatalok életét.

(Folyt; köv.J