Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

Eredményesen dolgoztak a tanácsvállalatok az év első felében ]n pártoktatás előkészítése Hercegszáatáa LAPUNK tegnapi számában megírtuk, hogy a Bács-Kiskun megyei Tanács VB egésznapos megbeszélésre hívta össze a ta­nács irányítása alá tartozó vál­lalatok vezetőit, amelyen érté­kelték az első félév gazdasági eredményeit a vállalatok mérleg- beszámolói alapján. Az értekez­let előadója Dailos Ferenc elv­társ, a végrehajtó bizottság el­nöke volt. DALLOS elvtárs beszámolójá­ban a centralizmus és a decent­ralizálás hívei között folyó vitá­val foglalkozott, majd megálla­pította: A központi irányítás az alapja a szocialista rendszer gaz­daságának. Enélkül anarchia uralkodna a termelésben, a ke­reskedelemben. Ez azonban nem jelenti a^t, hogy túlzottan cent­ralizáljuk a gazdaság irányítá­sát: Szükség van az egészséges decentralizálásra, mert az alsóbb gazdasági vezetők csakis így tud­nál! értékes, önálló vezetőkké válni, így tudják feltárni a helyi erőforrásokat, javaslataikkal se­gíteni az országos tervek helyes, arányos elkészítését. A két felfogás között még fo­lyik a harc. Sokan helytelen szemléletből, mások íróasztal­féltésből hívei a túlzott központi irányításnak. Az élet azonban tényekkel is bizonyítja a helyi ipar létjogosultságát. Dailos elv­társ ezután összehasonlítást tett a megye minisztériumi iparának és a tanács irányítása alatt levő iparának első féléves eredmé­nyei között. A minisztériumi ipar termelési értéke 329,5 millió fo­rint volt, a helyi iparé 144,7 millió. Ezenbelül a minisztériumi ipar 85,6 százalékra, a tanácsi ipar 106,3 százalékra teljesítette termelési tervét; TANÁCSI vállalataink, amint Látjuk, jobb eredményt értek el, mint a minisztériumi ipar, amit részben a szakosztályok hatéko­nyabb segítségének, részben a vállalatvezetők önállóbb irányí­tásának és a dolgozók jó mun­kájának tudhatunk be. Vállala­taink a tényleges termeléshez viszonyított alaprentabilitást 27,8 százalékkal túlteljesítették. Ha ezt a tempót tartjuk, illetve fo­HEGEDÜS LÄSZLÖ elvtárs­sal és a feleségével a későre nyúló este borús árnyai alatt hármasban beszélgetünk. Mint fiatal cipészsegéd került bele a munkásmozgalomba. 1919- ben beállt a magyar vöröshad­seregbe, s hősiesen harcolt a cseh, román és francia interven­ciós csapatok ellen. 1919. május 16-án megválasztották a katonai forradalmi ügyészség elnökének, A Tanácsköztársaság leverése után a fehérterroristák elfogták, kegyetlenül megkínozták és be­börtönözték. 1921-ben szabadult ki a kínzó börtön vasrácsai közül, s fárad­hatatlan élete ezidötől kezdve összefonódott a párttal, a mun­kásmozgalommal. 1933-ban tagja lett a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának. Illegális pártmunkát fejtett ki, ezért Horthy rendőrkopói állan­dóan szem előtt tartották. A második világháború kitö­rése napján ismét letartóztatták és internálták. 1944 szeptemberé­ben helyezték szabadlábra, de nem sokáig élvezhette a napfé­nyes levegőt, mert Szálasi ár­pádsávos nyilasai a budapesti toloncházba szállították. 1945. január 16-án tért vissza szülővárosába, Kecskemétre. Az első útja a pártba vezetett. 1945- től 1950-ig tagja volt a városi pártbizottságnak. 1946-ban Bu- gacmonostoron pártiskolát veze­tett. Laci bácsit szereti az ifjúság is. Rendszeresen eljár a fiatalok összejöveteleire, megbeszéléseire, s boldog örömmel adja át harc­ban szerzett életbölcsasségének gazdag tapasztalatait. Messzete- kintő óvatossággal és szeretettel Őrködik a párt egysége felett. Az elsők között látjuk, akik azon fáradoznak, hogy a párt a kozzuk, akkor vállalataink zö­ménél a jövőben jóval többet tu­dunk az üzemek fejlesztésére fordítani és az év végén a dol­gozóknak is biztosíthatjuk az 1— 2—3 heti keresetnek megfelelő fizetés pótlékot, A KŐVETKEZŐKBEN Dailos elvtárs elemezte az egyes ipar­ágak, vállalatok termelési ered­ményeit. Jelentősen növekedett — főleg a második negyedévben — a könnyűipar termelése. Ered­ménye a tervhez viszonyítva 109,6 százalék. A vas- és fém­iparban, különösen a Kecske­méti Finommechanikai Vállalat emelkedett ki. A textilipar a kereskedelem nagyobb igé­nyeinek kielégítésére törekedett. A tőzegtermelés, az esőzések el­lenére is 123 százalékra teljesí­tette tervét. Fejlesztettük a fa­ipart, Halason és Izsákon láda­gyárat létesítettünk. Vállalataink eddigi munkája fejlődést mutat. A jövőben úgy­szólván minden termelési ágat fejleszteni kívánunk. Ennek el­érésében számítunk a vállalat- vezetők felelősségérzetének foko­zódására, a párt, a szakszervezet, a dolgozók támogatására — fe­jezte be beszámolóját Dailos elv­társ. A BESZÁMOLÓ UTÄN a vál­lalatok vezetői ismertették üze­meik eredményeit és problémáit. Legtöbben az irányításuk alá tartozó üzem fejlesztésének kér­déseivel is foglalkoztak és kér­ték ahhoz az anyagi keret biz­tosítását. tömegekre támaszkodva olyan kapcsolatot teremtsen, amely megbonthatatlanul erős. Hegedűs László elvtárs, a kecs­keméti munkásőrség tagja. Pél­dás életével mindannyiunk büsz­kesége. » KOVÁCS PÄL elvtárs is régi harcosa a pártnak. Az első világ­háborúban orosz fogságba került, Onnan 1922. április 15-én került haza Magyarországra. December 23-án már internálták. 1927-ben Hetényegyházán dol­gozott, mint szőlőmunkás. Estén­ként az idénymunkásoknak elő­adást tartott az akkori politikai és gazdasági helyzetről. Egy spicli feljelentette, Pestről ki­szállt a politikai rendőrség, s el­kezdték »vallatni«. 1933-ban a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának lett a tag­ja. Ekkor már Pestről kaptak agitációs anyagot, röplapokat és brosúrákat. 1933-ban a kecskemétiek le­buktak. Május 7-én letartóztat­ták, s Miklőstelepre szállították, ahol gumibotos detektívek val­A KÖZPONTI BIZOTTSÁG határozata az 1957—58-as párt­oktatási év megindításával kap­csolatban azt a rendkívül fon­tos feladatot tűzte pártszerveze­teink elé, hogy ideológiai téren is harcoljanak az ellenforradal­mi és revizionista nézetek, va­lamint a szektás, dogmatikus megnyilvánulások ellen és a marxizmus-leninizmus eszméi­vel vértezzék fel az oktatásban részvevőket. Községi pártbizottságunk az oktatási év előkészítése szem­pontjából figyelemmel van arra, hogy az olyan időszakra esik, amikor az októberi ellenforra­dalom által az emberek fejében keletkezett zűrzavar még nem tűnt el teljesen. A Nagy Imre és csoportja revizionista néze­teit mar egészen nyíltan nem hirdetik, de ennek maradvá­nyai még élnek és ha nem vesz- szük fel ellene a harcot, később bajt, zűrzavart okoznának. Eze­ket a revizionista nézeteket táp­lálja most a kívülről jövő im­perialista nyomás. Ezzel kap­csolatban elég az úgynevezett ENSZ ötösbizottság jelentésére utalni. Erős propagandatevé­kenységet fejt ki az úgynevezett Szabad Európa rádió is, arra tö­rekedve, hogy a gyengén tájé­kozott embereket megtévessze, ILYEN HELYZETBEN az oktatási év előkészítése és jó lefolytatása egyik legfontosabb feladatunkat képezi. Vélemé­nyünk szerint, ha valaha szük­ség volt a marxizmus-leniniz­mus helyes eszméinek tanításá­ra, akkor arra most rendkívül nagy szükség van. A fentieket figyelembevéve, pártszervezetünk az elmúlt hó­napokban elsősorban a pártok­tatásban való részvétel fontos­ságát és jelentőségét tudatosí­totta. Augusztus elején kezdtük meg a propagandisták kiváloga­tását. Községünkben egy Mar­xizmus-leninizmus kérdései cí­mű tanfolyam és két Időszerű kérdések című előadássorozat vezetéséhez biztosítottunk elő­adót. Ezt bejelentettük a járási pártbizottságnak. Ismerve az előadók felkészültségét, úgy gondoljuk, hogy a járási párt- bizottság helyesli az általunk tervbe vett tanfolyamok meg­ítélkezett felette. Nyolc hónapi börtönbüntetéssel sújtotta. 1941-ben megjárta a magyar- országi börtönök sorát. Először Pestre került a toloncházba, majd a kőbányai gyűjtőfogházba, innét a szegedi Csillagbörtönbe, majd a kistarcsai internálótábor­ba. Itt volt 1943. január 24-ig. Innét elszállították Ungvárra a DEF-re. 1944 áprilisában hagyta el az internálótábor kapuját. Ek­kor Orgoványra jött, s Pallagi Lajos gazdánál jelentkezett be. A tolvajosi erdőkben bújkált. Ren­geteget koplalt és nélkülözött. A vöröshadsereg felszabadító csa­pataival érkezett haza Kecske­métre. 1945-ben a megyei földrendező tanács tagjaként működött. — 1947-ben a DÉFOSZ kecskeméti szervezetének volt a vezetője. 1949. augusztus 4-től 1957. május 16-ig a Talajerőgazdálkodási Vál­lalatnál dolgozott, mint üzemve­zető. Ekkor nyugdíjazták. Kovács Pali bácsi is munkás­őr. Szeméből ez a mondat olvas­ható: Fiaim, mi kiharcoltuk a ti jövőtöket, folytassátok tovább eredményesen e nemes küzdel­TERVÜNK SZERINT augusz­tus végén megkezdjük a tanfo­lyamok hallgatóinak a kiváloga­tását. Erre a célra öt tagú el­beszélgető bizottságot szervez­tünk. Ez a bizottság pártalap- szervezeteink mindenegyes tag­jával személyesen beszéli meg az oktatásban való részvételé­nek kérdését. Az elbeszélgető bizottság tagjai olyan pártonkí- vtiliekkel is beszélgetnek, aki­ket a pártoktatásba szeretnénk bevonni. Az olyan párttagok számára, akik a szervezett párt­oktatásban nem vesznek részt az aktuális napi politikai kérdé­sekről időnként tömegpropa­ganda előadásokat tartunk. A tél folyamán pedig természet- tudományos előadássorozatot is indítunk. Pártszervezetünk foglalkozott a KISZ tagjainak tanulásba való bevonásával is. Tervünk sze­rint a fiatalok számára olyan Szombaton délelőtt bensőséges ünnepség keretében jutalmazták meg a nyári munkákban jó eredményt elért állami gazda­sági dolgozókat. A jutalmakat Kótun Károly elvtárs, az állami gazdaságok megyei igazgatója adta át. A kombájnosok verse­nyében Varga Ferenc, a Máté- telki Állami Gazdaság dolgozója lett az első, aki 309 holdról 4390 mázsát takarított be. 3000 forint készpénzjutalmat kapott. Máso­dik helyre Kiss István, a Solti Állami Gazdaság kombájnosa került, 283 holdról 4267 mázsa kenyérgabonát aratott le. 2000 forint jutalomban részesült. A harmadik helyezett Kiss Károly bajai kombájnos 1000 forint ju­talmat kapott. Az aratógépkezelők versenyé­nek első három helyezettje a Garai Állami Gazdaságból ke­rült ki. Trabajkó Károly 349 hol­dat aratott le. 1000 forint pénz­jutalmat kapott. Tóth Sándor, aki 289 hold learatásával máso­SZECSEI TERÉZ fiatal kom­munista. A felszabadulás előtt mezőgazdaságban dolgozott. 1945 az ő számára is meghozta a nap­fényes tavaszt. Megbecsült em­bere lett társadalmunknak. Mint fiatal parasztlány kike­rült a Mészöly telepre dolgozni. Erdeklődésköre a tudományos munkák felé terelődött, s beirat­kozott a Mezőgazdasági Akadé­miára. 1952-ben szerezte meg diplomáját. 1950 óta vesz részt a mozga­lomban és 1956 óta párttag. Je­lenleg a városi tanács mezőgaz­dasági osztályán dolgozik, mint fűagronómus. Szereti a parasztságot. Éjt nappalá tesz annak érdekében, hogy segítsen gondjaikon, bajai­kon. Az ellenforradalom ideje alatt féltette a termelőszövetke­zeteket. Olyan hírek keringtek, hogy felosztanak, s elherdálják a verejtékesen szerzett közös va­gyont. Gyakran meglátogatta a szövetkezet tagjait, s megmagya­rázta nekik, ha kilépnek a szö­vetkezetből, ismét koldúsbotra jutnak. Szereti az embereket, s ez kitűnik munkájából is. A munkásőrségnek ő is tagja.. Nyugodtan idézhetjük a költő őrá vonatkozó szavait is: Férfi­lelkű nő. * Három ember — három nem­zedék. Életüket ezer szállal bo­nyolította a kor, az önkény, a hősiesség, emberség és az eszme egyesítő ereje. Sorsuk találko­zott egymással, összeforrt a nép szenvedéseivel, . bizakodásával, erejével. Életük szétválasztó atat- lan attól a fénytől, melyet a párt ad nekik, mely fény a derűs közeljövőnkbe vetíti azt a szót, hogy —■ szocializmus. Bicliczky Sándor előadásokat rendezünk, amely megfelel érdeklődési körüknek és egyben politikai marxistá­im inis ta ismereteiket is bővíti; Ezek között szerepel: az fjúság helyzete a kapitalista rendszer­ben, a KIMSZ tevékenysége, idős kommunisták elbeszélései, stb. De tervbe vettünk olyan előadások tartását is, mint pél­dául: szerelem, házasság és csa­lád a szocialista társadalomban; Hogyan viselkedj, stb. VÉGÜL azt kívánom meg­említeni, hogy pártszervezetünk már most gondoskodik a tanfo­lyam tartására alkalmas helyi­ségekről és a téli tüzelőanyag biztosításáról. Annak érdekében, hogy az oktatásban részvevők közelebb kerüljenek egymáshoz, a hallgatók részére elvtársi ösz- szejöveteleket, baráti vacsorákat is rendezni fogunk. dik lett, 500 forint, Antal Vilmos pedig 300 forint jutalomban ré­szesült. Ezenkívül az állami gazdasá­gok 30 dolgozója kapott kiváló dolgozó, kiváló műszaki dolgozó, kiváló mezőgazdasági szakember jelvényt és ezzel járó pénzjutal­mat. Az ünnepség után összejöttek a kitüntetett dolgozók és az ál­lami gazdaságok vezetői, hogy megbeszéljék az őszi munkára való felkészülést. A termelőszövetkezeieK versenyében a kiskunfélegyházi Lenin lett az első Augusztus 20-án zárult a ter­melőszövetkezetek évi versenyé­nek első szakasza. Ezen a napon ünnepélyes keretek között oszt­ják ki a jutalmakat a győztes termelőszövetkezeteknek. A ver­senyben részt vett 61 közös gaz­daság közül hat kap pénzjutal­mat, azonkívül jutalmazzák a jjól dolgozó brigádokat, tsz-tago- ? kát is. Összesen 18 900 forint »készpénz kerül kiosztásra. : A termelőszövetkezetek közül fa legkiválóbb eredményeket a | kiskunfélegyházi Lenin érte eb 1 *4000 forint jutalmat kap. Itt a legrendezettebb a pénzgazdálko­dás. A második helyre a fajszi Vörös Csillag került. 3000 Ft kész­pénzjutalmat kap a szövetkezeti A további sorrend: hannadik a solti Szikra, negyedik a vaskúti Kossuth, ötödik a tataházi Pe­tőfi, hatodik a .jánoshalmi Kos­suth. í Jutalmat kapnak a kiválóan | dolgozó brigádok is, valamint »egy jól dolgozó növénytermesztő fmunkacsapat. Egyéni jutalmazás­iban részesülnek a legjobb állat- : tenyésztők, a legjobb könyvelő, »raktáros, stb. ooooooooooooc j OloaSÁUlkhöíC Í Lapunk következő (csütörtöki) számában kezdjük közölni Eszik I t .Sándor verses gyermekmeséjét, az »Erős János--1. oooooooooooo . Előlegosztás s az eladott gabona árából • A pálmonostorai Keleti Fény |Termelőszövetkezetben augusztus f20-ára az eladott gabonából »pénzelőleget osztanak a tagok­énak. A szövetkezetben jó ter- fmést takarítottak be és a terve- »zetten felüli többtermés felét ki­fosztották a munkaegység ará- fnyában. Az őszi árpa 50 száza- »lékát a takarmányalap biztosí- ftására meghagyták a szövetke- fzetben. Az adógabona beadását jteljesítettc a szövetkezet, azon­kívül szabadáron 43,5 mázsa ga­bonát adott cl. látták. Innét Pestre szállítottak, ej az ügyészség Szernák tanácsa met; indítását; HAHÓM Bálán Miklós Megjutalmazták az állami gazdaságok kiváló dolgozóit Varga Ferenc lett az első a kombájnosok versenyében

Next

/
Thumbnails
Contents