Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-16 / 191. szám

I ^.MróNiÁT SZÍVTAM KECSKEMET régi történeté­re, honfoglalás utáni települési viszonyaira vonatkozóan csak igen hiányos értesüléseink van­nak. A Hornyik-féle várostörté­net sem említ erről a korszak­ról hitelt érdemlő adatokat. Tisz­tázatlan kérdések egész sora te­szi lehetetlenné, hogy feleljünk például arra az egyszerű kérdés­re, milyen központi mag köré csoportosultak az első magyar települések, hogyan fejlődött, nőtt a város évszázadok alatt. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága most a Kecskeméti Ka­tona József Múzeum rendelkezé­sére bocsátott egy 10 000 forintos hitelkeretet, melynek felhaszná­lásával jelentős eredményekkel kecsegtető kutatóásatásokat le­het majd végezni a városalapítás körülményeinek tisztázására. A VÁROS TERÜLETÉN és közvetlen környékén — világosí­totta fel a szerkesztőség munka­társát Bálint Béla, a múzeum igazgatója — a korábbi ásatások, melyeket nagyrészt Szabó Kál­mán, a múzeum volt igazgatója végzett, szarmata, avar és szláv anyagot tártak fel. Az előkerült leletek azonban nem mutatnak városi településre és minden bi­zonnyal nem függnek össze a vá­rosalapítással. A szeptember hó 1-e táján meginduló ásatások két helyen folynak. Az egyik cél a XVII. században tűzvész áldo­zatává vált úgynevezett HOMO­KI KÁPOLNA alapfalainak felkutatása. A kápolnáról egyéb­ként korabeli adatok nincse­nek, de a XIV. és XV. század­beli okiratok már' kápolnaként említik. A tudomány szerint eb­ben az időszakban általában ilyen kis kápolnákat nemigen építettek. Nagyon valószínű, hogy egy honfoglalás utáni ma­gyar település templomaként épült a kápolna. Később, a ta­tárjárás utáni időkben a kör­nyékből idetelepített lakosok szükségleteit nem tudta kielégí­teni, kápolna rangra fejlődött vissza, melyben nem tartottak rendszeresen istentiszteleteket. Felépült ugyanis az akkori te­lepülés nagyobb méretű temp­loma. A homoki kápolna kora — ha a maradványokból az alaprajzi elrendezés megállapít­ható —, stilustörténeti ismere­teink alapján is meghatározha­tó. A templomok mellett azon­ban legtöbbször temető léte­sült. Az ásatások minden bi­zonnyal sírokat is tárnak fel, amelyeknek mellékleteiből pon­tosan megállapítható a kápolna építésének kora. EGYÉBKENT egy kissé hu­moros monda a kápolna szent- istvánkori eredetére utal. A mon­da szerint Szent István, amikor ezen a tájon járt, a kápolna he­lyén szállott meg. A bölcs ural­kodót nagyon bántották a szú­nyogok. A szúnyogok támadá­sától őt megmentő isteni kegye­lem megörökítésére emeltette volna ezt a kápolnát. Persze a monda történelmi kutatások alapját csak igen szigorú kri­tikai vizsgálatokkal képezhetné, így aztán inkább »reálisabb megoldáshoz« folyamodnak a kutatók: ásatások útján előke­rülő tárgyi anyag alapján dön­tik el ezeket a kérdéseket. AZ ÁSATÁSOK másik célja a BARÁTOK TEMPLOMA alap­falainak feltárása. Stílusa alap­ján XIV. századi eredetűnek tartják, de a stílustörténeti jel­legű kormegállapítás egymagá-? ban még nem döntő érv. Szük-f ség van a templom megközelí-| tőleg pontos alapítási idejének? más úton való meghatározása-? ra is. Szerencsére, egy kisebb? területen az ásatást nem aka-l dályozzák a nemrégen odatele-í pült park, a környező épületek.« Közvetlenül a fal tövében nyit-? ják meg a kutatógödröket és az? alapfalakig hatolnak majd a| föld mélyébe. Megállapítható! lesz a íeltöltődés magassága, ésl a várható sírok a második vá-l roscentrum települési viszonyai-! ra is fényt derítenek. ? BÁLINT BÉLA szerint való-l--------------­sz ínűnek látszik, hogy mindkét? ásatás esetében az érdeklődők! számára hozzáférhető kisebb? romterület, romkert kiképzé-t sere lesz lehetőség, amelyet lá-f togatók számára is megnyitná-? nak. ? Az ásatások előreláthatólag? hosszabb időt vesznek igénybe,! nem is beszélve a leletanyag? feldolgozásáról és tudományos! publikálásáról. Augusztus 30 ig lehet jelentkezni az egészségügyi szakiskolákra Az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó különféle ápolónőképző iskolákba augusz­tus 30-ig lehet jelentkezni. A felvételi feltételek a követke­zők: 18-tól, 32 évig terjedő élet­kor, általános iskolai végzettség. A budapesti Varga Katalin be­tegápolónő- és diétásnővérképző iskolába azonban csak érettsé­gizettek jelentkezhetnek. A nö­vendékek részére a tanítás idő­tartamára teljes ellátást, lakást tankönyveket és gyakorlati idő alatt szolgálati ruhát adnak. A felvételi vizsgára a jelentkezők saját költségükön utaznak. A felvételi kérelmeket az iskolák címére kell küldeni. A felvétel­hez a következő okmányok szükségesek: — születési anya­könyvi kivonat, hatósági orvosi és utolsó iskolai bizonyítvány, valamint önéletrajz. Ápolónő- képző tanfolyamok a következő szakiskolákban indulnak: Ápolónőképző iskolák: Varga Katalin, Turjanicza An­na, Vámos Ilona Ápolónőképző Iskola, Budapest, Állami Ápoló­nőképző Iskola, Szeged (Tolbu­hin Sugárút és Temesvári kör­út), Gyula, Szekszárd, Pécs, Győr megyei kórház. Debrecen (Böszörményi út), Székesfehér­vár (Zalka Máté út), Szombat­hely (Hámán Kató út) és Mis­kolc. Gyermekápolónőképző iskolák: Jáhn Ferenc Gyermekápoló­nőképző Iskola, Budapest, Gyer­mekápolónőképző Iskola Szeged, Kaposvár, Szombathely.. Szülőnőképző iskola: Budapest, Debrecen, Szeged. Diétásnővérképző iskola: Budapest (VIII. Szentkirályi utca). S ZÖLÖTERMELÖK FIGYELEM! A Kecskeméti Földműves­szövetkezet a BOR FELVÁSÁRLÁSÁT újból megkezdte. — Felvá­sárlási helye: Koháry utca 7. szám. Földművesszövet­kezeti pince. 1300 ♦ Nem túlzók, amikor azt állí- ? tóm, hogy Sipos Géza bácsi régi ? ismerősöm, sőt — mondhatnám ! — jó barátom. Ö részesített ab­ban a nagy kegyben, hogy Szim­fónia cigarettát szívhattam aug. 20. előtt. Igen, mert Sipos Géza, a Kalocsai Dohányértékesítő Vállalat kirendeltségének a ve­zetője és kis protekció, vagy másként mondva, jóbarátság és az újságíró szájában már ott füstöl a régen élvezett, igazi jóminőségben gyártott cigaretta: a Szimfónia. Nem akarom elszomorítani a dohányosokat — azzal, hogy én már szívtam, — sőt, meg aka­rom vigasztalni őket, mert augusztus 20. után forgalomba kerül s a dohányosok minden mennyiségben szívhatnak ebből az új, de régen áhított cigaretta- fajtából. Nem vagyok' dohány­szakértő, de már így előre je­lezve elmondhatom, nagyon jó­ízű cigaretta. Csupán egy baja van — nem nagy hiba, de ép­pen elég —, hogy az Élelmezés- ügyi Minisztérjum 4,50 forintban állapította meg a Szimfónia árát; Hát bizony nem a legolcsóbb.' Na de üsse kő, végre Szimfóniát szívhatunk. S hogy azólcat az embereket is érje öröm, akik pipáznak, ne­kik is tudok ajánlani egy új­fajta készítményt. Megjelent a Kert elnevezésű 50 gr-os pipa­dohány, amelyik 2 forinttal ol­csóbb a Club pipadohánynál.- Izéről, illatáról sajnos, meggyő­ződni nem tudtam, mivel nem pipázok. S ha van olyan, akinek nem jó a kész cigaretta, most már vehet Macedón elnevezésű szivarkadohányt 12 forintért. Köszönet sok dohányos ember nevében az Élelmezésügyi Mi­nisztériumnak. — gém —! Termelőszövetkezetek! Egyéni gazdák! Már most kössünk szántási szerződést a megye gépállomásai­val, hogy a gépállomások időben el tudják végezni a szántást. • 1218 !lllllllllllllllll!llll!lll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllll!lllllllill lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllim SIR JTOHÜY III VI : Megtárgyaltam Tenzinggel, vajon tanácsos-e itt továbbhatolni, ő azonban, noha elismerte, hogy a hó állapota őt is aggasztja, szavait a szokott módon zárta le: »Ahogy ön kívánja!« Elhatároztam, hogy foly­tatjuk az utat. Megkönnyebbültünk, amikor magasabban végre szilárdabb havat értünk el. Az utolsó meredélyen lépcsőfokokat vágtunk és mászóvassal felkapaszkodtunk a Déli Csúcs tetejére. Kilenc óra volt. Érdeklődéssel néztünk az előttünk magasodó szűz gerincre. Bourdillon és Evans igen lesújtóan, de határozottan fejezték ki véleményüket a végső gerinc prob­lémáiról és nehézségeiről; mi is beláttuk,, hogy talán leküzdhetetlen aka- dályként fogja utunkat állni. Első pillantásra fninden bizonnyal lenyű­göző, sőt megdöbbentő hatást tett reánk. A gerinc jobboldalán nagy, torz formákba csavarodó párkányok — kinyúló hó- és jégtömegek — meredtek összefont ujjakhoz hasonlóan a Kangsung fal 3000 méteres szakadéka fölé. Egyetlen lépés ezeken a párkányokon — szerencsétlensé­get idézhetett elő. A gerinc a párkányoktól balra meredeken hajolt lefele, és hófelülete átment a hatalmas sziklafalba, mely élesen ívelt fel a Nyugati Teknőből. Csak egyetlen biztató vonást fedezhettünk fel. Ügy látszott, hogy a meredek lejtőt a párkányok és a sziklaszakadék között szilárd, kemény hó takarja. Ha a hó lágy és laza, akkor nem sok esé­lyünk lett volna ahhoz, hogy a gerincen tovább hatolhassunk. Ha azonban hosszú lépcsősort vághatunk ezen a keskeny hócsíkon, akkor legalább mégis tovább törhetünk fölfelé. Ülőhelyet vágtunk ki magunknak közvetlenül a Déli Csúcs alatt és leve­tettük oxigénkészülékeinket. Ismét elvégeztem fejszámításomat, amely főfoglalkozásommá vált az egész úton föl- és lefelé. Mivel első. részben telt oxigénpalackunk már kimerült, fejenként csak egy egészen tele pa­lackunk maradt. Nyolcszáz liter oxigén percenként három literjével? Med­dig tarthatunk ki ezzel. Úgy becsültem, hogy a készlet négy és fél órai 143 járásra elég. Készülékünk most már sokkal könnyebb volt; alig nyomott többet 9 kilónál,' és amint a Déli Csúcstól távolodva lépcsőket vágtam, határozottan szabad és jó érzés töltött el, ellentétben azzal, amit ilyen magasságban vártam volna. Amikor először vágtam csákányomat a gerinc első meredek lejtőjébe, legvérmesebb reményem valósult meg. A hó kristályos és szilárd volt. A jégcsákány két-három ütemes csapásával olyan széles lépcsőfokokat tud­tam kivágni, hogy még túlméretezett magassági hegymászóbakancsunk is elfért rajta. De mindennél biztatóbb volt az, hogy ha erélyesen beütöttem a csákányt, nyelének közepéig beszaladt a hóba, és szilárd, megnyugtató biztatást nyújtott. Egyszerre mindig csak egyikünk mozgott. Tisz­tában voltam azzal, hogy biztonságunk ebben a nagy magasságban meg­lehetősen csekély, és minden elővigyázatossági rendszabályt a leggondo­sabban be kell tartanunk. Ha én vágtam lépcsőket fölfelé, úgy tizenkét méteres szakaszon, akkor munkaközben Tenzing biztosított engem. Az­után én ütöttem le csákányomat, néhányszor körülcsavarva rajta a köte­let, és Tenzing, akit így a lépcsőfok esetleges leszakadása ellen biztosí­tottam, felkapaszkodott mellém. Akkor megint ő biztosított engem, és én folytattam a lépcsővágást. Egyes helyeken a gerinc szegélyén túlnyúló párkányok igen nagyok voltak. Hogy elkerüljem őket, a lépcsősort lej­jebb vezettem, ahol a hó a nyugati oldalon a sziklával találkozott. Hát- borzogtató, de izgalmasan nagyszerű érzés volt egyenesen lenézni ezen a roppant szirtfalon és 2400 méterrel alattunk megpillantani a Nyugati Teknőben álló 4. tábor sátrait. A sziklákon lépkedve és kéztámaszokat vágva a hóba, át tudtunk csúszni ezek mellett a nehéz tereprészek mellett; Egy ilyen alkalommal észrevettem, hogy Tenzing, aki j egészen jól ha­ladt eddig, egyszerre észrevehetően lassabban mozog és mintha nehezen is lélegezne. A serpáknak csekély fogalmuk volt az oxigénkészülék műkö­déséről, és régebbi tapasztalataim alapján mindjárt az oxigénellátásra gya­nakodtam. Láttam, hogy az oxigénmaszkja kilégző csövén jégcsapok függnek, és a közelebbi vizsgálatnál kiderült, hogy a kb. 5 cm átmérőjű cső tele volt jéggel és egészen eldugult. Sikerült kitisztogatnom, és Ten­zing, akit nagyon megviselt az oxigénhiány, újra magához tért. A magam készülékét is megvizsgáltam és láttam, hogy ugyanaz történt vele, de a bejegesedés még nem ért el olyan fokot, hogy kényelmetlenséget okoz­zon. Attól kezdve erre a jelenségre is beható figyelmet fordítottam. 144 (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents