Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-16 / 191. szám

/, zűrét előtti látogatás Á FÜRTÖKKEL megrakott tőkék gazdag terméssel biztat­nak. Bő szüretre készülnek a sző­lőskertekben. Ilyenkor számba- veszik a hordókat, kijavítják, rendbehozzák a szüretelő edé­nyeket. Most van — ahogy szokták mondani — szezonja a kádár­szakmának. A megye egyetlen önálló kádár ktsz-ét kerestem fel Kecskeméten, hogy érdeklőd­jem, mi a helyzet a hordóellá­tásban. A kapuban a 30—35 literes hordócskák tömkelegé fogadott. Alig tudtam átbukdácsolni raj­tuk. Az udvaron »ömlesztve-“ találtam a javításra váró putto­nyokat, kádakat. A műhelyből kellemes hordószag — a kádár­műhelyek jellemző illata — csap­ta meg az orromat és már érez­tem is számban a finom kadar­ka ízét. Korsós István főköny­velővel találkoztam az irodá­ban; — Anyagunk volna, csak vi­nes, mert későn kaptuk. Jelen­leg csak 30—35 literes hordó­kat tudunk készíteni. Ehhez van száraz fánk. A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat 5000 darab kisméretű hordó szállítására kö­tött velünk szerződést. A MŰHELYBEN Deák László brigádvezető, egy ősz­hajú, kedves bácsi ezt a tájé­koztatót azzal egészíti ki, hogy október elején már tudnak na­gyobb hordókat is készíteni, mert addigra kiszárad a tölgy­fa. A jelenlegi anyaggal nem dolgozhatnak, mert, ha a don­ga nem elég száraz, később foly­ni fog a hordó. Javítást azonban tudnak végezni. El is vannak árasztva bőven munkával; Feltűnő, hogy a műhelyben milyen egyszerű eszközökkel dolgoznak. Megtudom, hogy ez csak a javító .műhely, új hor­dókat a város szélén lévő két másik műhelyben készítenek. Ebbe a műhelybe nem tudnak beállítani szalagfűrészt, meg gyalugépet, mert a város közepén van és a gépek zaja zavarná a 1 a Iztícc á cfAt A SZÉTSZÓRTSÁG viszont akadályozza a munkát. Sokat kell futkározni a műhelyek kö­zött, mivel azokban telefon sincs és tetemes a fuvarköltség is. Egy központi nagyműhely építése mintegy 400 ezer forint­ba kerülne. Tavaly már egy­szer úgy határoztak, hogy egye­sülnek az Asztalosipari Ktsz- szel, de közbejött az ellenfor­radalom. Valamilyen megol­dást kellene találni, mert a je- lenlegi helyzet nem egészséges, hiszen lassan és fárasztóan dol­goznak a javítóműhely munká­sai. Pedig a kádárszakmának van jövője és a fiatalok között is van érdeklődés iránta. Nyolc ipari tanulójuk van, akik mun­karuhát, fizetést kapnak és in­gyen ebédet. Hetenként kétszer mennek iskolába, négy napot pedig a műhelyekben dolgoz­nak. A KTSZ-NÉL tehát csak kis­méretű hordók vannak. Ez nem elégíti ki az idényeket. Mit tud adni a kére skedelem — érdek­lődtem a Szabadság téri Vas­bolt vezetőjétől. — Az idén először árulunk különböző szüreti felszerelése­kéi — válaszolta Széles Mihály. — Jelenleg is van a raktárun­kon mintegy 150 darab szüre­telő puttony, kádból is van 25 SZÖVETKEZET, i i ahol megbecsülik az öregeket i ___________ __________j A munkában megöregedett, tisztes kort elért szövetkezeti tagokról való gondoskodás szép példáját mutatja a borotai Vörös Október Tsz. Személyenként 800 öl háztáji földet s évente 85 munkaegységet kapnak az öregek, illetve ha házaspárról van szó, egy hold háztáji és 170 munkaegység jár nekik. S mivel a munka­egységre jutó osztalék elég szép Borotón, becsületes megélhetés­hez jutnak az idős tagok. Árpából 2 kilót osztott a szövetkezet, kenyérgabonából 4 kilót terveznek s év végére legalább 40 forintra számolják egy-egy munkaegység értékét, ami egy idős családnak 6—7000 forintot jelent a háztáji gazdaság terményén kívül. Van olyan idős tag is — mint Kiss István bácsi —, aki 74 éves létére még mindenáron dolgozni akar. Öt könnyű munkával, a bárányok őrzésével bízta meg a vezetőség s az ebben szerzett munkaegységekkel is szaporodik a részesedése. Beszélgetések romániai barátainkkal: I. Az ifjúság, a nemzetiségi kérdés és a párt védelmének megerősítése . , kuljon ki a fiatalokban. En­zf nemrígflöen Kecske- eléréséhez eredményesnek méten egy hétig tartózkodó ko- bizonyult a sport- és kultúr- lozsvári sportolókkal több al- munkában való íoglalkoztatá- kalommal is találkoztunk, s a suk. Ezenkívül szervezetszerű- rövid idő alatt kialakult baráti en folyik az U. T. M. tagjainak légkörben elbeszélgettünk azok- a politikai nevelése is, mégpe- ról a kérdésekről, amelyek élőt- dig úgy, hogy az egyik héten tűk is, előttünk is kevésbé is- előadást tartanak nekik, a má- mertek a közös cél felé haladó, sikban pedig beszámoltatják a szocializmust építő népeink őket a hallottak anyagának is- életéből. méretéről, s megvitatják az eset­Az utolsó napon meginterjú- leg még tisztázatlan kérdéseket voltuk Kátánou Jón elvtársat, a is. romániai Vörös Lobogó Orszá- Egyébként — a kulákok gyer- gos Sportegyesületének munka- mekeinek kivételével — a pa- társát, aki elmondotta, hogy rasz(ifjúság mintegy 80—90 szá- náluk — a párt közvetlen irá- zaléka szintén tagja az U. T. nyitásával — a fiataloknak egy M.-nek, S bár ennek nincs kü- szervezete, az V. T. M. (Ifjú- lön sportszervezete, a falusi munkás Szövetség) működik, sportkörökben foglalkozhatnak, soraiba tömörítve az ifjúság és ezekben tevékeny szerepet is minden rétegét; játszanak a parasztfiatal spor­. tolók. E sportköröknek a házi­as «./, legfontosabb fel- saj általában a nagyobb állami adatának tartja, hogy a kollek- gazdaságok, de függetlenül at- tív szellem, a közösség iránti tói, hogy állami, kollektív^ gaz­odaadás mind szilárdabbá ala- daságj dolgozó, vagy egyénileg MOZAIKOK a XXI. századiról Elgondolások, tervek, feltevések a Kecskeméti Kádár Ktsz-nél és a boltokban darab, 30 literes hordóból 75 van. : — És nagyobb hordó? • — Az, sajnos, nincs. De szép-' tember 30-ig ígértek 100 dara-: bot 1—5 hektósig. Szőlőprésből: is, sajnos, kicsik vannak. A na-: gyóbbakat keresik a gazdák. Budai Albert, a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet mezőgazdasági szaküzletének vezetője szerint szintén a nagyobb hordók iránt van a legnagyobb keres­let. Keveset kapnak belőle. Ha jön is néha valamennyi, arra azonnal van vevő. ígéretet ka­pott azonban, hogy rövidesen nagyobb mennyiségű 5 hektóS; hordót kap. Hasonlóképpen kö-: zepes méretű, 175 literes szőlő-; présekre is számít. ÍME, ÍGY NÉZ KI a szüretre; való készülődés. Vannak még; problémák, de reméljük, hogy: mire elérkezik a szüret, lesz; hová tenni a finom, édes mus-; tot. ......................... —ő —r Ol vasóink figyelmébe! Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden ked­den délután 2 órai kezdettel in­gyenes jogi tanácsadást tart a megyei ügyészség. (Cím: Kecs­kemét, Széchenyi tér L L eme­let.) A Bering-szorosban atomerő- i művel hajtott, óriásszivattyúkkal •rendelkező gát épül. A szivaty- : tyúk a Csendes-óceán meleg vi- : zét szivattyúzzák át az Északi Jeges-tengerbe és a Golf-áram- lattal azonos erejű új áramlatot létesítenek. A Keletszibériai- tengeren a murmanszkihoz ha­sonló, jégmentes kikötők léte­sülnek; * A nagy sebességgel működő siklócsapágyak fő kenőanyaga a levegő lesz. * A jövő szárazföldi közlekedé­sében nem alkalmaznak kereke­ket. A közlekedési eszközöket elektromágnesek segítségével a levegőben tartják a Föld felett. * A mai karórákat a rádióórák váltják fel, amelyek a külön rádióállomásról sugárzott pon­tos időjelzés szerint járnak majd. * A gyorsírók munkáját auto­matikus írógépek veszik át. Ezek a gépek közvetlenül dik- tálás után írnak. Olyan fordító­írógépek is lesznek, amelyek a diktált szöveget nyomban ide­gen nyelvre fordítják. * A háztetőkön különleges mű­anyagból készült poralizáló le­mezeket helyeznek el. E leme­zek forgatásával a helyiségek megvilágítását szabályozhatjuk. A lokátorok lehetővé teszik, hogy a hajóról ugyanolyan pon­tosan lássuk az óceán fenekét, mint ahogy a pilóta derült idő­ben a Föld felületét látja. Az óceánfenék földrajza annyira ismeretessé válik, hogy a hajó­kormányosok ugyanúgy tájéko­zódnak majd, mint a pilóták a földi tájékozódási pontok sze­rint. A nagy városokat éjszakán­ként az ionoszférában létesített gőzfelhőkkel világítják majd; Ennek érdekében alkonyaikor az ionoszférába rakéták segít­ségével taalizátort lőnek fel, amely elősegíti az oxigénatomok molekulákká való egyesülését. Az atomok egyesülése közben keletkezik a fény. * Az orvosok a beteg fogat ki­veszik, megtisztítják, betömik, majd visszanövesztik a helyére. * A Gibraitári-szorost gáttal zárják el; a Földközi-tenger szintje 200 méterrel csökken s így 660 000 négyzetkilométernyi termékeny földet nyerünk. A gibraltári vízierőművek teljesítő­képessége megközelíti a UJ0 mil­lió kilowattot. * Az Északi- és Déli-sark köze­lében a levegő melegítésére atomerőműveket létesítenek. Piaci napon a könyvtárban SZINTE FELLÉLEGZIK a lá­togató — a piaci zaj, a mindent ellepő por után —, amikor ki­nyitja az izsáki könyvtár ajta­ját. A polcokon katonás rendben sorakozó könyvek, az asztalon vázában illatozó virágok nem­csak a szemet, hanem — az ol- vasnivágyó — lelkét is meg­nyugtatja, gyönyörködteti. S az ajtó sűrűn nyílik. A község leg­távolabbi lakói, a tanyavilág em­berei ilyenkor jönnek be, kicse­rélni a kiolvasott könyvet, szel­lemük táplálékát. — Józsi bácsi! Valami jó könyvet szeretnék ezek helyett — fordul a könyvtár népszerű Vezetője felé egy 23 év körüli csinos lány. — Valami olyat, ami apámnak meg nekem is jó. Czihált József ismeri az olva­sóit. Nem kell sokat válogatnia, — Tessék — nyújtja feléje —, a papa biztosan szívesen olvassa "Svejket«, nagyon mulatságos. Magának a »Zöldköves gyűrű«-t ajánlom. Nagyszerű regény. Tóth Margit, mert így hívják gazdálkodó-e a parasztfiatal, — tagja lehet az állami gazdasági sportkörnek. , A romániai, különösen az er­délyi nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban Kátánou elvtárs elmondotta, hogy á párt követ­kezetes harcának eredménye­képpen, főként azonban a rend­szer megszilárdulása, 1948. után, fokozatosan felszámolták a nemzetiségi ellentéteket. A párt, szakszervezetek és más tömegszervezetek vezetői­nek a megválasztásánál nem azt nézték és nézik, hogy ki mi­lyen nemzetiségű, hanem, hogy a képességei mellett mennyire híve a szocializmusnak. A nemxetiséfgeknek külön iskoláik vannak (Buka­restben s a nagyobb városokban több nemzetiségnek is), minden bántódás nélkül beszélheti ki-ki a saját anyanyelvét. Ahol két­nyelvű lakosság él — mint pél­dául Erdélyben a magyarok és románok —. ott a hivatalnokok kötelesek mind a két nyelvet el­sajátítani, hogy zökkenésmen­tesen intézhessék a dolgozók ügyeit. Az üzleteket is kétnye- vű — román és magyar — fel­iratokkal látták el. A leggyöke­resebb változás a nemzetiségi politika kérdésében 1955-ben ezt a pirospozsgás, szép lányt, belelapoz a könyvbe, elolvas egy-két sort, azután elégedetten teszi le az asztalra. — Köszö­nöm, Józsi bácsi — nyújtja az olvasójegyet. — Ezek érdekes könyvek. BELESZÓLUNK a beszélgetés­be. Kíváncsiak vagyunk, melyik a kedvenc írója. — Nekem mindegy, ha orosz, vagy ha magyar klasszikusokat olvasok. Mindegyiket egyformán szeretem. Most hoztam vissza — nyújtja felém a behozott műve­ket — Gorkij, Goncsarov, Jókai, Mikszáth, Móricz munkáit. Később megtudjuk, hogy Ge­deonban lakik, Izsáktól 3 kilo­méterre, kint a tanyán. — Ilyenkor, a legnagyobb do­logidőben van ideje olvasni? — Ha valaki szereti a köny­vet, az kerít időt az olvasásra — válaszol talpraesetten. — Én na­gyon szeretek — teszi még hoz­zá. Arca elégedett, jó könyve­ket kapott. Látszik, maradna még. Olvasná a könyveket, de történt, s ma már ez a kérdés, mint probléma, úgyszólván megoldódott. — Hogyan értékelték annak idején a magyarországi októbe­ri eseményeket? — kérdeztük. — A hiányos s nem egyszer felemás tájékoztatás ellenére már az első napokban az volt a véleményünk, hogy ellenfor­radalom van Magyarországon. Már a hazánk felszabadulása­kor, 1944. augusztus 23-án, a párt védelmére létrehozott mun­kásőrséget megerősítettük; — egyébként fokozottabb mérték­ben résen voltunk már a poz- nani események óta is. — És milyen benyomásokkal tér vissza tőlünk Bukarestbe? — Most vagyok először Ma­gyarországon, s őszintén mond­hatom, úgy éreztem magam, mintha a testvéreim között let­tem volna. Remélem, a kecske­méti sportolók is ugyanezt érez­ték nálunk. Népeink barátsá­gának elmélyítése, egymás éle­tének alapos megismerése vé­gett. rendszeresíteni kellene ezért az ilyen találkozólcat, s nemcsak a sportolók, hanem a kultúra területén és egyebütt dolgozók között is. Rajta kell lennünk, hogy úgy legyen! Tarján István siet. Búcsúzik is már. Valószínű, van még elintézni valója. A KÖNYVTÁR VEZETŐJE, Czihák József mondja el Tóth Margitról, hogy 1956 óta a könyvtár olvasója. Q egyedül iratkozott be, de nemcsak ma­gának, hanem szüleinek is visz haza könyveket. Olvas az egész család, apa, anya és lánya. — Egy a baj — mondja Józsi bácsi. — Kevés a könyv. Csodálkozva nézünk rá. A polcok tömve vannak, még a földre is jutott a könyvekből. Elérti pillantásunkat és készsé­gesen ismertet meg bennünket a könyvtár nehézségeivel. — Ezeket a könyveket jórészt olvasták már a látogatók. Az új könyveket, sajnos, nem bírom megvenni. Nem kapok elég pénzt. A harmadik negyedévre 800 forintot kaptam, ez sajnos, nem elég. Pedig olvasóim na­gyon szeretik a magyar, orosz és francia írók műveit. Mai na­pon például száznál több látoga­tóm volt, s mindnyájan az új, a most megjelent köteteket kere­iáik MEGINT NYÍLIK az ajtó. Üj emberek jönnek. Kis zöld blan­kettával a kezükben, történelmi regényeket, klasszikusokat kér­nek. S Józsi bácsi — a jó könyv­táros módján — mindegyik ol­vasó ízlését ismeri. Olyan köny­vet ad, ami éppen az olvasónak való. Nyár van, piaci nap és az izsáki könyvtárban egy percre sem áll meg a munka, az élet; (gémes) 98 ií/ gázfogyasztó A Bajai Gázmű Vállalat a dol­gozók legnagyobb örömére az el­múlt három hónapban is a lehe­tőségekhez mérten igyekezett minél több háziasszony gondján enyhíteni. Bár a lehetőségek igen szűkreszabottak voltak, mé­gis a Bajai Gázmű Vállalat há­rom hónap alatt 98 új fogyasz­tót kapcsolt be a hálózatba. Hivatalos értesüléseink szerint a megyei tanács a vállalat vá­rosi gázfejlesztésének érdekében megkeresi a módját, hogy na­gyobb beruházási keretet adjon* Ezt a hírt bizonyára nagy öröm­mel fogadják Baján azok, akiket előjegyzésbe vettek, mint új gáz­fogyasztókat,

Next

/
Thumbnails
Contents