Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-02 / 179. szám

Ä mi szövetkezetünk kapuja nyitva áll az új belépők előtt Beszélgetés a jánoshalmi Új Alkotmány Termelőszövetkezet A jánoshclmi Uj Alkot­mány Termelőszövetkezet 1949- ben alakult. A tavalyi évben szá­mos új belépővel taglétszáma már több mint 300-ra emelke­dett. Az 1956-os év azonban gyengének bizonyult. Mindössze 29 forintot osztottak egy-egy munkaegységre, míg a község­ben levő többi termelőszövetke­zet közel a dupláját érte el. Igaz, az alacsony jövedelemben sze­repe volt az ellenforradalom ál­tal okozott károknak. A szövet­kezet tagjai között az ellenfor­radalom nagy zavart okozott és a még össze nem szokott, a közös előnyeit eléggé nem ismerő tagok jelentős része elhagyta a gazdaságot. A közös gazdaság­ban jelenleg 164-en 1014 hold földön gazdálkodnak. Vajon ez az év hogyan alakul és mit csinál a szövetkezet párt- szervezete? — ezt kérdeztük Tarjányi Ferenctől, az alapszer­vezet párttitkárától. ÄZ idén nagy erőfeszítést tettünk a gazdaság rendbehozá­sára és a korábbi hibák meg­szüntetésére. A mezőgazdasági munkákat mind időbeli elvégez­tük. Búzából 11, árpából pedig 15 mázsa az átlagtermésünk. Szép a kukoricánk, burgonyánk és cukorrépánk. Van fűrészgé­pünk, darálómalmünk. A belső szállítások elvégzéséhez a ta­vasszal vásároltunk egy Zetort és hozzá pótkocsit. Tízholdas kertészetünket az idén 20 holdra párttitkárával növeltük és vettünk hozzá egy öntöző szivattyút, Növeljük az állatállományt is. A közelmúlt­ban tíz darab hússertés törzsál­lományt vásároltunk, Mindezek alapján bizakodva nézünk az ősz ele és ha valahol hiba nem csúszik számításunkba, most á 60 forintot is elérjük munkaegységenként. A pártszervezet tevé­kenységével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a szövet­kezetbe folyó munKák eredmé­nyeiben benne van a kommunis­ták erőfeszítése is. Alapszerveze­tőnknek 24 tagja van. Legtöbbet a gazdálkodás fellendítésével és a párt politikájának nap mint nap való hirdetésével foglalko­zunk. Konkrét példákkal bizo­nyítjuk tagjainknak a közös gazdaság előnyeit az egyénivel szemben. Nagyon örülünk an­nak, hogy érvelésünket ez az év anyagiaKban is szépen alátá­masztja. Mit szólnak ehhez az ered­ményhez az egyéni gazdák és a kilépett tsz-tagok? Velük milyen a kapcsolatuk? Az egyéniekkel és a kilépett tsz-tagokkal a kapcsolatunk jó­nak mondható. Eredményeinket, megerősödésünket mi nem tit­koljuk el előttük. Eljárunk hoz­zájuk, beszélgetünk velük. Szö­vetkezetünk kapuját a szorgal­mas, dolgos emberek előtt mi nem zártuk le. Kilépett tagjaink közül is visszavárjuk azokat, (• IRODALMIKOR a kalocsai járási könyvtárban Közel három éve annak, hogy a kalocsai könyvtár leghíibb olvasóiból kis Irodalmi kör alakult abból a célból, hogy két- hfetenként tartott rendszeres ta­lálkozóikon irodalmi problémá­kat vitassanak meg, megszabják a kör tagjai számára az olvasás irányát és megteremtsék az iro­dalmi önképzés lehetőségeit. Eddig minden évben úgy volt, hogy a nyári idényre felfüggesz­tik az irodalmi kör működését. Az idén azonban a kör tagjai­nak kíváságára nyáron is tarta­nak összejöveteleket. Az idők folyamán bizonyos munkamegosztás alakult ki a kör tagjai között. Vannak olya­nok, akik az összejöveteleken rendszeresen beszámolnak a megjelenő irodalmi és művészeti folyóiratokról, javasolják és kez­deményezik egyes érdekesebb cikkek megvitatását. Mások a képzőművészeti élet eseményei­ről számolnak be. A kör olvasási programjában jelenleg a szomszédos népek Szeptember 1-én osztják ki a megyei irodaimi pályázat dijait Á megyei tanács művelődési osztályára már eddig is igen nagy számban érkeztek be az ország minden részéből pálya­munkák a művelődési osztály és a Katona József Társaság által meghirdetett irodalmi pályázat­ra. A beérkezett pályamunkák elbírálását az Irodalmi Tanács által kijelölt bíráló bizottság vég­éi majd. A pályamunkák bekül­dési határidejét augusztus 15-ig meghosszabbítottak, a díjakat Szeptember elsején osztják ki. A bizottság munkája rövidesen megkezdődik. Az anyag áttekin­tése során megállapítható volt, hogy megyénk területéről, Kis­kunfélegyházáról érkezett be a legtöbb pályamunka, de több kiskunhalasi, kecskeméti és ba­jai pályázó is jelentkezett, köz­tük több olyan most bontakozó Írói tehetség, aki edäig item ka­póit nyilvánosságot. irodalmának megismerése szere­pel. A körtagok cseh, jugoszláv és román írók műveivel ismer­kednek, s amikor a fellelhető irodalmi műveket elolvasták, egy-egy témakör lezárásaként, vitát rendeznek. Kialakulóban van az irodalmi kör téli prog­ramja is. Tervbe vették, hogy munkásokat, dolgozó parasztokat vonnak be a kör munkájába és segítséget nyújtanak irodalmi rendezvények, képzőművészeti kiállítások rendezésében is. A közel jövőben például a XIX. század magyar festői című ván­dorkiállítással összefüggésben képzőművészeti megbeszélést tar­tanak tárlatvezetéssel egybe­kötve. akik a munkát szeretik és meg­győződnek arról, hogy az egyem gazdálkodásnál jobb a szövet­kezet. Az elmúlt hónapban tartott párttaggyűlésünkön megvitattuk a szövetkezet továbbfejlesztésé­nek kérdését és úgy döntöttünk, hogy helyes, ha új tagokkal is erősödünk. A mi tapasztalatunk szerint ugyanis a nagyobb szö­vetkezet többre képes, mint a kicsi. A másik ok, amiért a szö­vetkezet továbbfejlesztése mel­lett foglaltunk állást, hogy nem akarjuk elzárni a jóléthez vezető utat azok előtt, akik azt a nagy­üzemben keresik. Mi helytelen­nek tartjuk, hogy egyes szövet­kezetek az új tagok felvétele elől teljesen elzárkóznak, s csak ma­gukkal törődnek. Azt kérdezem én ezektől, hogy hova menjen a szegényparaszt, de még a közép­paraszt is, ha felismeri a nagy­üzem előnyeit, és arra nincs módja, hogy új szövetkezetét alakítson? Mi nemcsak hogy nem zár­juk le a kapunkat, hanem a szö­vetkezetbe való belépés érdeké­ben magunk is beszélünk az arra érdemesekkel. Tagjaink kö­zött olyan a közhangulat, hogy a felvételre jelentkező, munka­szerető dolgozó parasztokat nem utasítják el. A közeli napokban két volt szövetkezeti tagunkkal: Nagy Márton 4 holdas és Zom- bori Sándor 5 holdas egyéni gaz­dákkal beszélgettem. Valószínű, hamarosan sorainkban üdvözöl­hetjük őket. Befejezésül arra hívom fel a termelőszövetkezetek tagjait és vezetőit, hogy foglalkozzanak a kívülálló egyéni gazdákkal, le­gyenek velük barátságban, a ter­méseredményekben pedig riemes versengésben. A felvételre je­lentkezők előtt pedig ne zárják le a szövetkezet kapuit. —N— Járőkaktusz A perui sivatagban egy bizo­nyos kaktuszfajta nő, amelyet a lakosság »el cactus andantédnak nevez. Jelenleg ez az egyedüli ismert növény; amely »járni« tud. Ennek a kaktuszfajtának csodálatos kinövései — »lábai« — vannak, amelyek nagyon las­san mozognak. E »lábak« segít­ségével a kaktusz nagy távolsá­gokat tesz meg, s a szél is nagy mértékben segíti helyváltoztatá­sában. A spekuláció ellen Manapság egyre több panasz hangzik el különböző fóru­mokon, hogy üzérek, spekulánsok lepték el a piacokat és káros tevékenységükkel zavarják az árak helyes alakulását, káoszt teremtenek a felvásárlásban és az értékesítésben. A kecskeméti piacon teherautószámra gyűjtik az árut egyes magánkereskedők. Nincs ellenőrizve az, hogy a felvásárolt árumennyiség nem haladja-e túl a vevőkörük igényeit. A túlzott felvásárlás egyes magánkereskedők részére azt a lehetőséget rejti magában, hogy túllépik az Iparengedélyük hatáskörét és nemcsak maguknak, hanem másoknak is, továbbeladásra vásárolnak, tehát lényegében »maszek« nagykereskedelmet folytatnak. A rendőrség egymásután lep­lezi le az ilyen spekulánsokat. Palásti Józseíné keceli lakös baromfit, hízott kacsát, nagyobb mennyiségű gyümölcsöt szállított Pestre üzérkedés céljából, özv. Fejes Istvánná ugyanebből a községből több mint két mázsa meggyet akart Budapestre szállítani továbbeladásra. Gyulai György kis­kőrösi lakos 180 kiló meggyel akart üzérkedni. Tovább lehetne sorolni az ilyen eseteket. Milyen kárt tesznek a spekulánsok. Először is felverik az árakat, mert magasabban vásárolnak, mint az állami kereskedelem. Még így is megvan a jelentős hasznuk, mert jóval drágábban adják tovább. Természetesen csak akkor vásárolnak, amikor még az áruból kevés van, sokat lehet markolni, nagy sápra lehet szert tenni. Amikor már nagy mennyiség jelentkezik a piacon, akkor másfajta áru után kutatnak. így volt ez például a szamócánál, de egyéb gyümölcs- és zöldség­télénél is. Az üzérek tehát igyekeznek káoszt teremteni a piacon, kárt tesznek a fogyasztónak, mert drágán adják az árut, be­csapják a termelőt, mert magasabb árat adnak ugyan a ter­mékeikért, de a tömegárut a nyakán hagyják. Őket akkor már nem izgatja, hogy a termelő hogyan értékesíti a termékeit. Most nincs szó a becsületes magánkiskereskedőkről, akik szükségletükhöz mérten vásárolnak. Az fl közreműködésükre szükség van, mert jól kiegészíti az állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét. Kétségtelen, hogy a rossz áruelosztás elősegíti a speku­lációt. Sok helyen az állami és a szövetkezeti kereskedelem nem jól szervezi meg a munkáját, egyes cikkekből, például gyümölcsféleségekből nem jut elegendő mennyiség iparvidé­keinkre, üdülőtelepeinkre, nagyvárosainkba. Ezt kihasználják a spekulánsok és méregdrága áron adják például Pécs kör­nyékén a paradicsomot, Győr, Sopron környékén az egyéb mezőgazdasági termékeket. Már sokszor elhangzott, hogy egyszerűbbé, bürokráciamentesebbé kell tenni az állami és a szövetkezeti kereskedelmet. Ennek érdekében több gyakorlati lépést kellene tenni, hogy csökkentsük a spekuláció lehető­ségét. Az sem Helyes például, hogy az állami kereskedelem­ben több kötöttség van, mint a magánkereskedelemben. Meg kell javítani tehát az áruellátást. Ennek érdekében országos intézkedésekre van szükség, de harcolni kell a Spekuláció ellen is. Ez a termelőnek, fogyasztónak egyaránt érdeke. Csak a társadalom segítségével lehet megakadályozni tevékenységüket, leleplezni őket. A tanácsszerveknek, vala­mint a rendőrségnek is fokozottabban kell harcolni ellenük. Segíthetnek ebben a magánkiskereskedők is, hiszen az ő üzletüket is rontják a spekulánsok. Anyagi ellenszolgáltatás fejé­ben nyolc volt budapesti lakost segítettek át a magyar—jugo­szláv határon Barabás Béla bács­UaUi váíkí nem politizál... szőlősi szabómester, felesége és Mácskovics Géza csikériai kis- paraszt. Barabást és feleségét embercsempészésért 6—6 hónapi, Mácskovics Gézát pedig öt hó­napi börtönbüntetésre ítélte -a bácsalmási járásbíróság. Fekete Róza kecskeméti la­kost, aki egy magánokirat hami­sítás segítségével eladta a volt apósa haszonélvezetében levő háznak a felét — három hónapi börtönre ítélte a kecskeméti já­rásbíróság. Visszaesőként elkövetett lopás bűntette miatt egy évi és hat hó­napi börtönbüntetésre ítélte a kecskeméti járásbíróság Varsá­nyi Imre 26 éves, Kecskemét, er­zsébetvárosi lakost, aki a Csong­rádi úti italbolt elől ellopott egy női kerékpárt és azt a Szegedi üti italboltnál árusította. Tiltott magzatelhajtást végzett Vén Pétérné borotai lakoson Ballai Mihályné 72 éves, jános­halmi volt bábaasszony, aki hét és fél hónapos terhességet akart egy sterilizálatlan szódásüvegcső felszúrásával megszakítani. A magzat pár nap múlva megszü­letett, de halva. A bíróság Vén Péternét hat hónapi, Ballai Mi- hálynét pedig nyolc hónapi bör­tönre ítélte. Árdrágító üzérkedésért hét hó­napi börtönre ítélte a kecske­méti járásbíróság Kocsis András helybeli lakost, aki évek óta az­zal foglalkozott, hogy bort vásá­rolt és jóval drágább áron a la­kásán mérte szét. Legutóbb ami­kor tettenérték éppen két hektó bort vett ineSi az már nagy szó. Éppen ezért, ha jutalmazásról van szó — úgy, mint május elsején —, Hardi Pálné neve az elsők között szerepel. Ez is poli­tika. Igaz, elsősorban ő látja hasznát, de jó az országnak is. Nehezen küzd az élettel, de nincs egyedül. O a győztes mindig. A férje két év óta távol van a családtól, de talán jobb is. Elitta a pénzt, még azt is, amit az asszonyka keresett a gyerekek­nek. Nemrég ahelyett, hogy a gyermektartást küldte volna, azt üzente: — Dolgozz annyit, hogy megszakadj! Micsoda becstelenség! Tudja ezt a párt is. S amit az apa nem csinál meg, azt vállalja a párt. Gondoskodik á családról. Nemrég 500 forintot kapott az asszonyka, hogy a magtárhelyiségből átalakított dűledező lakását valamelyest rendbe tegye. Irénke, a legnagyobbik kislánya a vállalat költségén Balatonzamárdiba megy üdülni. Dinka Zoltán párttitkár közbenjárására sikerült nyélbe ütni azt, hogy az üzemi bizottság a »Szív küldi« műsor bevételéből három hónapig kifizeti két óvodás csöppségének étkezési, gondozási, díját. S hogy teljes legyen a kép, még egy tnozáik az életéből. Játszva állásával, az októberi ellen- forradalomban így foglalt állást: — Egyeseknek azon jár az eszük, hogy olyanokat dobáljanak ki a gyárból, akik segítették a szegényebbeket. Az ügyészséget arra kéri, ne engedjék, hogy a férje kijátssza a törvényt és ne fizessen gyer­mektartást. De Hardi Pálné váltig hangoztatja: ő nem politizál. Döntsék el az olvasók, mi ebből az igaz és valóban politizál-e? Ve nesz ‘Hajnali fél öt lehet. Az anya, Hardi Pálné, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozója óva­tosan átnyalábolja két kisebbik gyermekét, és így ébreszti fel. A két apróság néha íelsir, s ilyenkor az édesanya becézgetve szól hozzá, még akkor is, ha netán éjfélkor feküdt le. Nem tehet mást, mert ötkor indulni kell. Az út a lakás és a gyár között egy gyaloglásban jártas ember számára tíz perc. A kicsikkel azon­ban félóra. Fél hat, mire a gyárba ér. Egy negyedórába telik, míg levetkőzteti a gyári óvodában őket. Hatra ott van a munkahelyén. Hét éve dolgozik a gyárban. Nem teltarcú, hanem sovány. Meg­látszik az arcán, hogy viaskodik az élettel, s azok közé a munkásasszonyok közé tartozik, akiknek kijutott a rossz férjből is. Hat órakor minden különösebb unszolás nél­kül Bitter Sándornéval és Tajti Máriával együtt nekikezd a munkának, s dolgozik úgy, ahogy megkívánja tőle az élet, megkívánják tőle a gyerekek. Hardi Pálné — amint mondják •—, ha szóba kerül valamilyen politikai dolog,, azt mondja: — Nem politizálok, nem érek rá. Kétségtelen, hogy nincs ideje újságot, vagy könyvet olvasni, mert a négy gyerek nevelése, gondozása éjszakába nyúlik. De azért ő is poli­tizál a maga módján, a gyermekei érdekében. Ha neve szóba kerül, úgy is emlékeznek róla: Az, egyik legjobb brigádvezétő, becsületes, szor- galfnas. Nem ok nélkül mondják. Most a kon- zerveket rakják egymásra, azaz hivatalos nyel­véh: stószolják. Hatezer üveg fordul meg egy nap alatt a kezében. Ebből, ha egy vagy kettő eltörik.

Next

/
Thumbnails
Contents