Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-06 / 182. szám

%

Az MSZMP agrárpolitikájának tézisei

(Folytatás a 3. oldalról.)

szocialista átalakítást, meg kell szüntetnünk az elmúlt évek hibáit, a mezőgazdaság szocialista átalakításához nélkülözhetetlen nagyarányú állami támogatás jelentőségének a meg nem értését, a meglevő beruházási keretek helytelen félhasználását, az erőszakoskodásokat, stb. Emellett világosán és kézzelfoghatóan be kell bizonyítani ^dolgozó parasztságunknak a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek fölényét a kisgazdaságokkal szemben. Csak ebben az esetben várható a ma még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság szemléletmódjának

gyökeres megváltozása, és ezzel szétaprózott mezőgazdaságunk nagyüzemivé átalakulása. Dolgozó parasztságunk teljes egyetértésének biztosítása, a szövetkezeti mozgalom kiterjedése hatalmas kultúrmunkát és helyes, célszerű gazdaságpolitikát követel. Ennek alapelvei a következők:

1. Meglevő szocialista mező- gazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek) minél előbb példamutató, modern, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ennek érdekében:

a) Az állam teherbiróképessé- gének megfelelően maximálisra kell emelni a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegeket. Hitelt csak gazdaságos és a termelést előmozdító célokra lehet adni.

b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésében nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben biztosítaniok (szántás, aratas, cséplés).

c) A termelőszövetkezetek jövedelmükből a kombájn, cséplőgép és általában a szántólrak- tor kivételével minden, . a termeléshez szükséges mezőgazda- sági gépet (erő- és munkagépet) megvásárolhatnak. A gépállomások kötelesek biztosítani — a termelőszövetkezet kívánsága szerint — a szövetkezeti gépek javítását.

d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem mintagazdaságai. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek közti gazdasági

'kapcsolatokat általában közbeiktatott szervek nélkül kell lebonyolítani.

e) Lehetővé kell tenni azt is, hogy a termelőszövetkezetek ter- melvényeiket maguk dolgozhassák fel és így értékesíthessék.

í) A meglevő termelőszövetkezetek fejlesztéséhez — a fentieken kívül — jelentős szakmai segítség is szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdászok, hanem egyrészt a szövetkezetek által alkalmazott, másrészt a tanácsapparátusban dolgozó szakemberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirdetésével alkalmazzanak mezőgazdaszokat. Az állam —, ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét, vállalja magára.

g) Annak érdekébenv hogy termelőszövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztok előtt, szükséges a termelőszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása. így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakítása, a szövetkezeti demokrácia megerősítése, a tagság szocialista szellemű nevelése.

2. A mezőgazdaság szocialista átalakításának fő útja a mező- gazdasági termelőszövetkezet. — Mezőgazdasági termelőszövetkezetek azok, amelyekben:

a) közösek a termelőeszközök (beleértve az állatállományt is), kivéve a háztáji gazdaságban törvényesen visszahagyható földet, eszközöket, állatokat;

b) a nagyüzemi munkamegosztás előnyeit kihasználva, közösen végzik a munkát a termelés minden ágában;

c) a jövedelem túlnyomó részét a végzett munka alapján osztják el, a* kisebb részét pedig a föld járadék kifizetésére használják fel:

d) évről évre a jövedelemnek

legkevesebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot és a folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek ;

e) közösen végzik a beszerzést és értékesítést;

f) a gazdálkodást éves terv alapján folytatják;

g) pontos nyilvántartást vezetnek;

h) szocialista szellemben nevelik tagjaikat, kizsákmányöló- kat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem.

Bár termelőszövetkezeteink zöme szilárdan kitartott a munkaegység-rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, amelyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati alkalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítani kell.

Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek, a szocialista alapelvek betartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően, módosításokat eszközöljenek az alapszabályzatukban.

3. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetkezeti formák eddiginél hathatósabb felkarolására és támogatására.

Az egyszerűbb szövetkezeti formák közül a legismertebb és a legelterjedtebb: — az általános földművesszövetkezet. Ez elsősorban felvásárló, értékesítő, fogyasztási és hitelszövetkezeti tevékenységet fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útján egyre ki- terjedtebb a termelési tevékenysége is. Ahhoz, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom valóban betöltse szövetkezeti funkcióit, a parasztság széles rétegeit felölelő élő tömegmozgalom legyen s alkalmassá váljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására a faluban: — mindenekelőtt az szükséges, hogy a toldniüvess/övet kezeteket megszabadítsuk az évek óta rájuk rakódott bürokratikus, kincstári, hivatali boltjellegtől. Ennek érdekében az is szükséges, hogy demokratikusan választott dolgozó paraszti vezetőségük legyen.

A földművesszövetkezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal kiterjedtebben — létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásokat (géphasználati társulás, vízhasználati társulás, stb.), valamint a különféle szak- szövetkezeteket és tejszövetkezeteket stb. Ezek a termeléshez szükséges beszerzéseket és termékeik zömének értékesítését végzik közösen. Emellett bizonyos termelést elősegítő közös céltevékenységet is folytatnak (például közös géphasználat).

Ugyancsak a földművesszóvet- kezetek keretében alakuljanak —, de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek, hogy a tiszta jövedelem egy részét rendszeresen a közös vagyon fejlesztésére fordítják.

Végül önálló szövetkezeti üzemként működnek a termelőcsoportok, amelyek a mezőgazdasági termelés, egy vagy néhány ágát kollektivizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el, jövedelmük egy részét rendszeresen a közös alap feljesztésére fordítják, közös beszerző és értékesítő- tevékenységet folytatnak. A termelőcsoportokat, szakcsoportokat és egyéb termelési társulásokat az állam olyan arányban támogassa, amilyen arányban a közös nagyüzemű termelés elemeit kifejlesztik, közös beruházást végeznek.

Támogatni kell a parasztság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törekvéseit, — meg kell szüntetni az ezzel kapcsolatban kialakult bizonytalanságot, ügyelni kell arra, hogy

ezek ne váljanak kizsálftnányoló

jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzerválására szolgálja- nuK, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé.

4. A nagyüzemi gazdálkodás fölényének bizonyításában és az uj termelőszövetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban a gépállomásokat fontos bázisának tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a feladatnak a gépállomások csak részben felelnek meg. Ezért mindenekelőtt meg kell. javítani a gépállomások vezeti" es dolgozó kollektívájának szociális és politikai összetételét,

A termelőszövetkezetekkel való jó viszony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy a gépállomások mennyiben képesek kellő időben, jó minőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Emellett biztosítani kell, hogy a gépállomásokon korszerű erő- és munkagépek nagy számban álljanak rendelkezésre. Ezért —, ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk ki nem használt, felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gépállomások jó kapcsolatukat az egyéni parasztsággal a gépi munkák ki- terjesztésén, a szervezett kul- túrmunkán stb. tűi, elsősorban azzal biztosítsák, hogy a gep- állomási szolgáltatásokat a jelenleginél sokkal szélesebb területre terjesszék ki. A mezőgazdasági termelőmunkához szükséges szolgáltatásokon túl, célszerű fokozatosan áttérni az egyéb műszaki szolgáltatásokra is (kovács-,1 bognármunkák, kis- gépjavítás, és egyéb műszaki jellegű munkák stb.). Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gépállomások kihelyezett műhelyeket létesítenek.

5. A mezőgazdaság szocialista átalakításának az eredményesen működő nagyüzemek és a kisárutermelök közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemenni. Ebben a versenyben az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek bizonyos mértékben hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzemeik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta kialakult egyéni gazdaságokkal. Ezért az államnak megfelelő gazdasági politikájával, mindenekelőtt hitelpolitikával elő kell segíteni, hogy ebben a versenyben a szövetkezeti gazdaságok minél előbb jelentős fölényt harcolhassanak ki a kisárutermelő gazdaságokkal szemben.

(1. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákba való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően, úgy kell végrehajtani, hogy ne okozzon termelési bizonytalanságot. Ezért a nagyüzemi táblákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évelő kultúra, beruházási létesítmények stb. vannak, vagy, ha cserébe gyengébb minőségű, elhanyagoltabb földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett község, vagy határrész dolgozó parasztjai többségének kérésére hajthatók végre. A jövőben tagosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös megegyezésén alapuló önkéntes földcseréket, beleértve az adás-vétel útján történő cseréket is.

7. A termelőszövetkezeti moz- ’ galom kiterjesztése érdekében 1 szembe kell szállni a spontánéi-' ' tás szemléletével, amely szerint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a I dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra , I lehet hagyni őket. A felvilágo- J sító munka irányuljon elsősor- I ban a nagyüzem fölényének és szükségességének bizonyítására. | 1 8, A mezőgazdaság szocialista

átalakításának célja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék, A mezőgazdaság szocialista átalakításának ütemét elsősorban a következő tényezők határozzák meg:

a) a meglevő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása, az egyéni termelés felett a termelés, az árutermelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében;

b) a termelőszövetkezeti nagyüzemek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség mennyisége;

c) a dolgozó parasztság saját eszközeinek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti formák elterjedését, s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét;

d) a párt-, állami és egyéb szervek által végzett agitációs, felvilágosító és oktató munka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúrszínvonalának emelkedése.

A mezőgazdaság szocialista átalakítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alapvető feltételét biztosítani tudjuk,

IV.

A falusi pártmunkáról

Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése, az ország gazdasági helyzetének megjavítása érdekében pártunknak • a következő évek során nagy figyelmet kell fordítani a párt falusi munkájára. Ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erősödjön s ezzel hazánkban a proletárdiktatúra egyre szilárdabb legyen, a mezőgazdasági termelés színvonalát emelni tudjuk és falun is sikerrel fejezzük be a szocializmus építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi partmunka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet fordítani, mert falusi partszervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi események falun is komoly károkat okoztak és az osztályellenség tevékenysége élénk. Mindezekből kiindulva, azért, hogy a part agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk hajtani, a falusi part- munka terén a következők szerint kell eljárni:

1. A falusi kommunistáknak a megyei és járási pártbizottságok segítségével arra kell tó- rekedniök, hogy minden faluban erős, szilárd pártszervezeteket hozzanak létre, A falusi pártszervezetek mellett minci- azokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hozzanak létre önálló üzemi pártszervezeteket is.

2. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele megfelelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb termelőszövetkezeti tagokat, ipari és mezőgazdasági munkásokat és félproletárokat vegyék fel a párt- szervezetekbe. Ezek képezzék a falusi pártszervezetek bázisát. Rajtuk kívül azonban nagy gondot kell fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség, EPOSZ leg- öntudatosabb tagjaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsanak azzal az elmúlt években kialakult gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a pártépítési munkát a kis- és középparasztok között. A pártépítési munkánál törekedjenek arra is, hogy a pártszervezetek tagjai, különösen vezetői, becsületes, köztiszteletben álló, osztályhű és a párt politikájáért harcolni kész elvtársak legyenek.

3. Ahhoz, hogy falusi pártszervezeteink a munkás-paraszt szövetség megerősítését, a mezőgazdasági termelés fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakítását sikeresen megoldják, szükséges, hogy kialakuljon a falusi pártmunka helyes módszere. Ezért:

a) a pártnak, mint a proletariátus élcsapatának, mindenkor a munkás- és paraszttömegek élén kell járnia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szervező szerepet a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseiben, akár politikai, akár gazdasági, akár kulturális feladatokról van szó. A párttagok járjanak éhm a párt-, a gazdasági és az államhatalmi szervek munkájában tapasztalható hibák — nem ritkán nyílt visszaélések — felfedésében és kijavításában is.

b) A párt politikáját a széles pártonkívüli dolgozó tömegek

előtt döntően a tömegszervezeteken keresztül kell érvényesíteni Meg kell alakítani mielőbb mindenütt a falusi nőtanácsot is.

c) Falusi pártszervezeteink egyik «legfontosabb feladata a tömegek politikai nevelésének megszervezése olyanformái), hogy a falvakban valóban tömegméretekben folytassanak írásos és szóbeli kommunista propagandát, agitációt. Különösen fontos feladatuk ezen a téren, hogy meggyőző felvilágosító munkát végezzenek a termelőszövetkezetek és általában a mezőgazdasagt nagyüzemek népszerűsítése érdekében, leplezzék le az ellenséges hangulatkeltést.

d) Pártszervezeteink ellenőrizzék a gazdaság'-, államhatalmi és egyéb szervek munkáját. Ez az ellenőrzés elsősorban a tömegek segítségével történjen, azáltal, hogy különös tekintettel legyenek az egyes szervek munkájával szemben a tömegek részéről megnyilvánuló Kritikai észrevételekre, keressék meg az elkövetett hibák okait, gondoskodjanak azok megszüntetésérőh

Falusi pártszervezeteink feladatai Icát — köztük a párt ag- rárcélkitüzéseine^ megvalósila- sát*— csak akkor tudják jól végrehajtani, ha fő figyelmüket a pártonkívüli dolgozó tömegekkel való jó viszony kialakítására fordítják. Ha akár jobboldali opportunizmusból, akár túlzó >'baloldal iságból« szembekerülnek a dolgozó tömegekkel, elszakadnak tőlük, nem lehetnek a tömegek vezetői.

Hazánk társadalmi és gazdasági rendszeré a proletárdiktatúra rendszere, amelynek alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Olyan szövetség ez, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely a szocializmus megteremtésére irányuk Falusi pártszervezeteink harcoljanak azért, hogy napról napra erősödjék ez a szövetség, amelyben a parasztság, a munkásosztály segítségével, a belterjes gazdálkodás útján sikerrel veheti fel a harcot a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért — egész népünk jóléte és saját életkörülményeik megjavítása érdekében.

A belterjesebb gazdálkodás kialakításában nem csekélyek az egyéni parasztgazdaságok lehetőségei. De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a termelőszövetkezetekben, sőt az egyszerűbb termelési társulásokban is.

A megújhodó, több üzemágu és valóban demokratikus vezetésű földművesszövetkezeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tagjai között — nagy segítséget adhat a bel- terjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására. De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elterjesztésében és aD- ban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé fordulj attak,

t