Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-28 / 200. szám

A párt a kultúra fellendítéséért Beszélgetés GiSa Istvánnal, a Kiskunfélegyházi Járási Pártbizottság munkatársával UítkfoMifii MOZAIKOK a Kecskeméti Konzervgyár II. telepéről A pártbizottságok most Kialakuló új munkastílusában van egy évek óta áhítozott Ör­vendetes jelenség: behatóbban foglalkoznak kulturális kérdé­sekkel, érdekli, vonzza őket az igények legmesszebbmenő kielé­gítésének lehetősége, s ma már nemcsak ellenőrzői, hanem lel­kes irányítói is a kultúra szerte­ágazó területének. Erről győződtem meg a kis­kunfélegyházi járási pártbizott­ságon, miközben beszélgettünk a járás művészeti tevékenységéről. Meghánytuk-vetettük a menet­közben felbukkanó hibákat, gon­dokat, s azon igyekeztünk, hogy a megkezdett helyes útról — most még csak gondolatokban, de később tettekben is — közös erővel elhessegessük a kibonta­kozást gátló akadályokat és buk­tatókat, amelyeknek elsősorban is ideológiai alapjuk van. A revizionizmus és nacionaliz­mus mérgező fullánkja az iro­dalom- és színjátszást kedvelő fa­lusi dolgozókat sem kímélte. Az emberek egy részét megzavarták a »szépenhangzó nagyszavak«, s akarva, akaratlanul ie befolyást nyertek a mindennapi élet hét­köznapjaiba. Ez a káros jelenség éreztette hatását a kultúra egész frontján. Az országos pártértekezlet határozata, s a sajtóban megje­lent művelődéspolitikai cikkek megmutatták a járható utat, s egyben azt is, hogy hol, melyik területen kell ideológiailag fel­vennünk a küzdelmet a téves nézetek ellen. Megyénkben már történtek is erre intézkedések. A nyár elején tartották meg Kecs­keméten a megye művészeti ve­zetői részére az egyhetes prog­ramból álló művelődéspolitikai tanfolyamot, ahol tisztázták mindazokat a művészeti kérdé­seket, amelyek az ellenség' mal­mára hajtották a vizet. S ezen a tanfolyamon megszabták a so- ronkövetkező feladatokat is. A pártbizottság tudja, hogy eddigi kulturális életünknek egyik alapvető rákfenéje volt, hogy kampány-jelleget öltött. A kultúra fogalmát gyakran össze­tévesztettük a termelésre moz­gósító kulturális agitációval. Le­szűkítettük, vulgarizáltuk a népi kultúrát. S milyen nyomot ha­gyott ez az emberi lelkekben? Féltek a sematikus, sablonos művektől. Kedvtelenség, közöny mutatkozott meg a műveltséget terjesztők lelkes tömegeiben, s így következett be a pangás, vagy semmittevés időszaka. A pártbizottság felis­merte ezeket a hibákat, s ma már nemcsak ellenőriz, hanem tanácsot ad, sőt kezdeményez is. Például a csólyospálosi pártszer­vezet addig ütötte a vasat, míg végül is befejezték a már előbb megkezdett művelődési otthon munkálatait, s az épületet átad­ták eredeti rendeltetésének. Az­óta komoly kulturális program született, s már szép terveik van­nak az őszi, téli idényre is. A jól működő művelődési ott­honok munkája kihat a fiatalok életére cs gondolkodásmódjára egyaránt. A csólyospálosi azt bizonyítja, hogy ahol a kul­túra nem mostohagyerek, jobban megy a nevelőmunka, áldozat­vállalóbb az iijúság, s a K1SZ- szervezetek is fokozatosan erő­södnek. Érvényre kell juttatni a félegy­házi pártbizottság célkitűzését: gazdag, virágzó élet legyen a művelődési házakban és ottho­nokban. Minden művelődési'ott­honigazgató legyen gazdája a falu kulturális életének. önállóságra, lelkes mun­kaszeretetre kell nevelni az em­bereket. Pillanatnyilag talán az D VILÁG FÜVÁROSÁBAN 3. Egy moszkvai üzemben TURISTA CSOPORTUNK­NAK egyhetes moszkvai tartóz­kodása során lehetősége nyílt egy üzem meglátogatására is. A Jil-as számú Autóbuszjavító Üzemet néztük meg. Sorra jár­tuk a műhelyeket, a nagy ga­rázsépületeket, beszélgettünk az üzem több dolgozójával, igazga­tójával, párttitkárával, s mond­hatom, érdekes, tanulságos volt ez az üzemlátogatás. Ez az Autóbuszjavító Üzem (pontos nevén III. Avtobusznüj Park — hármas számú Autó­busz Garázs) a szovjethatalom iparosítási politikájának kezdeti időpontjában, 1927-ben épült. Az üzem 2700 dolgozója közül több százan azóta, harminc éve dol­goznak itt, A gépparknak is mintegy a fele ekkor került ide, s szemmel láthatóan öregnek tűnnek ezek az esztergapadok, gyalugépek a nemrégiben beál­lított új szerszámgépek mellett. De azért a régi gépeket is meg­becsülik, tisztán tartják, számos kisebb nagyobb újítással teszik használhatóbbá, modernebbé. A tisztaság — amely a külföl­dieknek az utcán is rögtön szembetűnik — itt, az üzemben is otthonos. Az esztergaműhely­ben például, a sorban felállított gépek melletti kis szerszámszek­rényeken élő virágok nyílnak, az ablakokat függöny díszíti. (Cso­portunkból egy elvtársnő köze­lebbről is megnézte a függönyö­ket, azt gondolván, hogy csak a mi látogatásunk hírére rakták fel azokat. De a függönyök ré­giek voltak, többször mosták, némelyiket javították is már. Nyilvánvaló tehát, hogy nem csak alkalmi díszítési célokat Szolgált.) AZ USZTEIfGAMÜ HELYBEN váltottunk néhány szót a mű­hely legjobb munkásával, Va- szilij Korotkovval. Fiatal, 25 éves mindössze és tavaly nősült. Gyermekük még nincsen, s egy másik családdal közösen laknak egy kétszoba-összkomfortos la­kásban. Vaszilij Korotkov rend­szeresen újít, állandóan 160— 180 százalékos teljesítményt ér pl. Fizetése átlagosan havi 1600 rubel. Felesége is dolgozik, ő 8—900 rubel fizetést kap havon­ta. Ilyen keresetből szépen meg lehet élni. Hiszen 800 rubelért például már televíziós készülé­ket is lehet vásárolni, a legdrá­gább, egy nagyernyőjű, színes képet adó készülék ára 2200 ru­bel. Általában a műszaki, ipari cikkek ára jóval olcsóbb itt, mint nálunk. A porszívó, padló­kefélő gépek például 180—240 rubel között kaphatók. Igaz vi­szont, hogy a ruhaneműek és ci­pófélék ott aránylag drágábbak, s nekünk úgy tetszett, hogy nem is olyan mutatósak. Az élelmi­szerek ára körülbelül azonos szinten mozog. De térjünk vissza az üzem dolgaira, hiszen ez is igen érde­kes. Érdekes maga az a körül­mény is, hogy ez a 2700 dolgozót foglalkoztató garázs és javító- műhely, ahol új alkatrészeket is gyártanak — helyi, tanácsi keze­lés és felügyelet alatt áll. Sokan csodálkoztunk ezen, hiszen a Szovjetuniót úgy emlegetik itt­hon igen gyakran, hogy ott a száz munkásnál többet foglal­koztató üzemek központi, mi­niszteriális kezelésben vannak. Észrevette csodálkozásunkat az igazgató is, akik végigvezetett bennünket az üzemben, s meg­kérdezte, hogy nálunk talán másként van? Elmondtuk neki, hogy bizony idehaza még több minisztériummal véget nem érő első látszik a legfontosabbnak.; Hiszen soli embernek a kezét; köti még ma is az a megrögzött; szokás — az új munkastílus ki-« bontakozásának egyik fő akadá-] lya — hogy bár látja és helye-; sen elemzi a helyi szükséglete- ] két, meg tudja határozni a meg­valósulás útját is, de egy lépést: sem tesz addig, amíg valamilyen; felsőbb utasítást nem kap. Már] pedig ez a tömegekkel való kap- ] csolat. szilárdságát is kikezdheti,; hiszen nem gondolhat mindig; minden helyi problémára a fel-; sőbb vezetés sem. Aki pedig: csak akkor cselekszik, ha —: rossz kifejezéssel élve — beinte-] neje a zászlóval, az nem válhat] jó politikussá, amelynek egyik] legfőbb erénye: önállóság, a helyi' út megtalálásának készsége. Van ebben az újszerű tevé­kenységben egy olyan vonás, ami arra mutat, hogy a járási pgrtbi-] zottság tiszteletben tartja a mun-] kásmozgalom régi, nagymúltúi hagyományát: kulturális ügyek-] kel való foglalkozással, a falusi ] kulturális mozgalmak támogatá-i sával, ösztönző segítésével teremt] alapokat a széleskörű, valóban] demokratikus, népi Politik^ szá-i mára. Bicüczky Sándor Jelky András a hitele» adatuk fényénél Baján a Tűn- István Mú­zeum Baráti Köre a Tóth Kál­mán Társasággal egyetemben, érdekes füzetsorozat kiadását kezdte meg. Most jelent meg az ízléses kiadásban készült Sóly­mos Ede: Jelky András a hiteles adatok fényénél című munkája. Előkészületek folynak dr. Dankó Imre: Baja bibliográfiája és Éber Sándor—Kiss György: Ba­ja művészeti élete című munká­jának megjelentetésére. jófajta savanyú készítmények« ben sincs hiány. A II. számú telep ötnegyedes üvegekben éppen a minap indí­tott útnak csemegeuborkából 90 mázsát Londonba. Ezt a mennyiséget nemsokára újabb szállítmány követi. A termelőmunka irányítása mellett az új utak és eljárások keresé­séről sem feledkeznek el a műszakiak. A laboratóriumban és az üzem­ben a vizsgálódások egész sorát végzik nap-nap után. Most töb­bek között plyan kísérlet folyik, aminek célja csökkenteni a di- fuziós időt a szugátgyártásnáb Mint Domokos főmérnök elvtárs­tól értesültem: ha ezek a kísér­letek eredménnyel járnak, az esetben lényegesen kevesebb energiával 6 hét helyett 10—12 nap alatt készülnek majd a szu- gátáruk, s ráadásul a minőség is jobb lesz, mert kevesebb moz­gatással a cukorral átitatott áruk nem törnek úgy össze. Gond azért a volt AKK-ban is van. A vezetők munkaerőprob­lémával küzdenek. Kevés az ember. Ez most a lecségyártást lassítja, de több más munkafolyamatra is kihat. Több más gazdasági el­gondolás mellett a sokszor meg« oldatlan munkaerőprobléma in­dította a Kecskeméti Konzerv­gyár vezetőit arra, hogy szep­tember 1-én felállítsák az egye­sített vállalat műszaki fejlesz­tési osztályát, melynek feladata lesz a konzervgyártás állandó műszaki fejlesztése, új technoló­giák kidolgozása, valamint eddig nem gyártott áruk készítésének kikísérletezése és a sorozatgyár­tások bevezetése. Remélem, az új osztály eredményes munkájáról még ebben az évben hírt adha­tunk olvasóinknak. Sándor Géza viták folynak, fele ekkora üze­mek felügyeleti és hatásköri jo­gáról is, egyesek minden üze- mecskét Budapestről szeretnének ii'ányítani. — Verekedni kell — mondta erre egyszerűen az igazgató. — Itt sem ment másként. Sőt, mi­után évekkel ezelőtt a városi ta­nács kezelésébe került üzemünk, azután meg azért kellett meg- küzdenünk, hogy a nyereség egy részével mi rendelkezhessünk. Most elsősorban lakásokat épí­tünk üzemünk nyereségéből, a mi dolgozóinknak. Saját óvo­dánk, napközi otthonunk már van, az ősszel kezdjük meg az üzemi bölcsőde építését. Nagy szükség van erre, hiszen 1400 nű dolgozik nálunk. AZ ÜZEMI NYERESÉG, a ter­ven felüli haszon nem magától terem meg itt sem, hanem első­sorban a széleskörű és igen szer­vezett munkaversepy-mozgalom eredménye. Amerre csak jártunk az üzemben, mindenütt verseny­táblák, a legjobb dolgozókat' és eredményeiket, meg munkamód­szereiket népszerűsítő tablók (úntek szemünkbe. A szakszer­vezet mellett, amely a verseny gazdája, a pártszervezet és az üzemi Komszomol-szervezet is a magáénak érzi a munkaverseny ügyét. Az üzem minden dolgozója szakszervezeti tag, de a párt- szervezetnek csak 245, az üzemi Komszomol-szervezetnek pedig 260 tagja van. Itt, mint elmon­dották nekünk, nem a taglétszám növelésére törekszenek, hanem csak a munkában, öntudatban, tanulásban legkiválóbbakat, a fiatalság és a felnőtt dolgozók színe-javát veszik fel a Komszo- molba, illetve a pártba. Akiket felvesznek, azoknak előbb ki kell érdemelni ők jó termelési ered­mények elérésével is, meg tár­sadalmi munkával is a megtisz­teltetést. Itt ismeretlen az olyan komszomolista, vagy párttag, aki nem végez társadalmi munkát, vagy akár húzódozna is tőle. így A világhírű Tretyakov Képtár bejárata aztan jut erő a mozgalmi szerve­zetek viszonylag kis létszáma el­lenére is mindenre. Különösen nagy gondot fordítanak az üzemi faliújságok és képes versenyhír­adók rendszeres megjelentetésé­re. A Komszomol klubhelyiségé­ben például egy képes híradót láttunk, amelyen az újságokból, folyóiratokból kivágott, meg az üzemi komszomolisták által ké­szített fényképek segítségével napról napra friss tájékoztatást adott a Világifjúsági Találkozó eseményeiről. Az üzemi pártszervezet és szakszervezet szemmel látható jó munkájának egyik titkát is sike­rült felfednünk. Azt, hogy a moz­galmi szervek vezetői is magas szakképzettséggel rendelkeznek s hosszú idő óta dolgoznak az üzemben. Andrej Makszimovics Gurjev elvtárs, az egykori esz­tergályos az üzemi pártszervezet függetlenített titkára. (Mellette csak egy adminisztrátor dolgozik a pártirodán, s a szakszervezeti elnökön kívül más függetlenített funkcionárius nincs az üzem­ben.) Gurjev elvtárs negyven év körüli, igen szívélyes, barátsá­gos ember. Immár 23 éve végez társadalmi munkát, vezető be* osztásban. Nyolc évig Komszo- mol-vezető volt, tizenöt év óta pedig párttitkár. A hármas szá­mú Autóbuszjavító Üzemben öt éve dolgozik. Közben esti isko­lákra járt, megszerezte a mér­nöki oklevelet is. Rajta kívül egyébként még 18 mérnök és vagy 100 technikus dolgozik az üzemben. MÉG CSAK EGY dologról rö­viden — egy újabb titok megfej­téséről — arról, hogy miért olyan ragyogóan tiszták a moszkvai autóbuszok? Itt, az üzemben jöttünk a nyitjára, az »autóbusz­mosodában«. — A garázsokba ugyanis egy hosszúkás termen át juthatnak be este a kocsik, mely­ben oldalról, felülről és alulról is erős vízsugarak mossák le őket. Odébb meg körbeforgó, ru­gós karokra szerelt szivacsok és flanellruhák törlik szárazra a megmosott autóbuszokat. Emberi kéz nem érinti őket, mégis két perc alatt ragyognak a garázsba beálló kocsik. Éneikül be sem engedik őket a garázsokba. S mivel napról napra így megy, hát ezért olyan tiszták jtt az autóbuszok. Palkó László [ Eredetileg azzal az elhatáro- t zással tettem látogatást a Kecs­keméti Konzervgyár II. számú E telepén, hogy a feldolgozásra ke- [ rülő paradiesomtenger útjáról t írjak. Hogy más lett belőle, az {nem rajtam, nem is a gyár ve­hetőin, hanem egy ma még oh- E jektív akadályon, az időjáráson | múlott. j A paradicsom ugyanis nem [ömlik a gyárba, legalábbis egye­nlőre nem, mert a .jelenlegi idő- í járás sem a mennyiség, sem a I minőség tekintetében nem na­gyon kedvez a paradicsomnak. I Szóval á paradicsomhelyzet [nem éppen megnyugtató. Sze- [ rencsénkre ez a jelenség nem | országos. A Kecskeméti Kon­zervgyár kéj telepe így átmene- [ tileg azzal segít magán, hqgy a [Hatvani Konzervgyár megyénk- [ hez közel eső felvásárló telepei- [ről naponta S 30 vagon paradicsomot vesz E át. [ Persze a paradicsom- és le- [ csőgyártás csak része az üzem [munkájának. Hamarjában nehéz I is lenne felsorolni, hogy mi min- E den készül itt. A gyár kiskőrösi [ telepén olyan [ finom meggyvermutot [ gyártanak, amit ha a Hírős V4- í sáron megkóstol majd az olvasó, -hiszem, hogy nem felejti el. Ere- |je és aromája, tapasztalatból [mondom, kitűnő. Kérdés csupán, [tudnak-e majd annyit készíteni, [hpgy a vevők ezreinek igényeit {kielégítsék. | Piaci kereslet tekintetében [mindig jó cikk volt az őszi barack befőtt, [amit kül- és belföldön örömmel [fogyaszt öreg és fiatal. Az őszi [barack befőtt a Kecskeméti | Konzervgyár Il-es telepének • mondhatnám speciális készítmé- [nye. A közeli napokban ennek is [megkezdik a gyártását. * A sok édesség mellett azonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents