Petőfi Népe, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-24 / 197. szám

Felvilágosító munkával segítsék pártszervezeteink a sajtó terjesztését A TÖRTÉNET még akkor kezdődött, amikor a cséplőcSa- patok részére szerveztük a napi­lapokat. Többek között a Kis- kunmajsai Gépállomásra is el­látogattunk és kértük, hogy szervezzék be a cséplés idősza­kára az újságokat. Ezt el is vál­lalták, de a cséplőcsapatok az újságot mégsem rendelték meg. MIÉRT NEM? Azért, mert a sajtó terjesztése politikai mun­kát is igényel, de a gépállomá­son ezzel gyengén álltak. A gépállomáson az elmúlt napo­kig az igazgató volt a párttitkár is egyszemélyben és túl volt zsúfolva munkával. De miért nem szervezték meg a pártmun­ka régi gyakorlatából ismert népnevelő hálózatot? A népne­velők biztosan segítettek volna ebben is és más munkában is. Véleményünk szerint ennek nem lett volna különösebb akadá­lya. FLEISCHER SÄNDOR igaz­gató elvtárs azonkívül, hogy párttitkár, még a tanácstagok között is megtalálható. Azaz, helyesebben csak meg kellene találni, de a tanács üléseire nem szokott eljárni. Értesülé­sünk szerint október óta nem vett részt a községi tanács ülé­sein. Ezek után nem csodálko­zunk azon, hogy a gépállomá­son dolgozó más tanácstagok is hiányzanak a tanácsülésekről. MEGÁLLAPÍTÁSUNK sze­rint a sajtó terjesztése járási viszonylatban ebben a község­ben a legrosszabb. A posta arra panaszkodik, hogy terjesztő munkájukat politikai munkával nem segítik. De ha már a pos­tánál tartunk, megmondjuk, hogy a postásokat sem tartjuk angyaloknak. A több kereset re­ményében még azt is megcsinál­ják, hogy lebeszélik az előfizetni akaró embereket. Még a tanács elnökét is megpróbálták lebe­szélni, csak az elnök nem hagyta magát. A iiibAk FELSOROLÁSÁT nem akarom folytatni, hiszen azokat ismerik Kiskunmajsán. Most már jó lenne, ha azok ki­javításáról gondoskodnának. Kü­lönösen a politikai félvilágosító munka megjavítását tartom fon­tosnak és remélem, hogy annak egyik eredményeképpen a sajtó előfizetése és terjesztése is meg­javul. K. M. ^rcUl^es ember? *■••*<*•*• Ferenceei Nem! Kommunista! A lajosmizsei tanácsháza ud­varán sürgő-forgó emberek be­szélgettek. Legtöbbjük egyéni gazdálkodó, akik ügyes-bajos dolgaikkal keresték fel a taná­csot és amikor kijöttek az iro­dákból, arcukról eltűnt a gond, s kedvük is frissebb volt, mint azelőtt. A folyosó egyik sarkában egy idősebb bácsit valósággal ember­gyűrű vett körül. Középtermetű, élénk szemű ember, akinek min­denkihez volt egy-két érdeklődő, emberi szava. Alig magyarázott meg valamit az egyiknek, jött a másik, egészen más problémával és a kis ember hősiesen állta a sarat a komoly gondolatok zuha- tagában. Kíváncsivá tett ez az ember. Ügy gondoltam, akihez ilyen bi­zalommal és szeretettel fordul­nak, annak van Szíve és lelke és hogy valaki népszerű lehessen, ahhoz szív és lélek is kell. Én is odavetődtem, s azon törtem a fejemet, hogy mit kér­dezzek ettől az öreg bácsitól. S A jó munka új mérlegel állított 11 a Szakipari Állami Gazdaságban | t' enssteaég ■— O Nyereség = 62 000 jj Gazdaságunk széts~~rtan, 20 km. hosszúságban s 1>J km. szé­lességben terül, közbeékelve sok kis egyéni parcellával. Ha eső van, mindenütt sár és sár, szárazság idején pedig kőkemény- nyé válik a földünk. Sokszor van hiányunk munkaerőben is, mert a gazdaság szomszédai, a kis- és középparasztok, akik a nagy munkaidőben maguk is le vannak kötve. Ilyen viszonyok között törekszünk arra, hogy a Szakmán Állami Gazdaság eredményes, példamutató szo­cialista szektorrá fejlődjön. 2,5 mázsávul magasabb átlagtermés 610 hold búzavetésünk az ed­digi cséplési eredmény szerint 12 mázsás állaggal fizetett, a tavalyi 9.5 mázsával szemben, míg 250 hold árpánk átlagter­mése 16.5 mázsa volt. 50 hold borsóról holdanként 7 mázsát várunk. . 05 deka napi súlygyarapodás sével képesek a gazdaság mun­kásai és szakvezetői a nehéz he­lyi viszonyok mellett is jól gaz­dálkodni, példát mutatni az egyéni gazdáknak s a termelő- szövetkezeteknek. Az igazgató támaszkodik a pártszervezetre, a pártszervezet a dolgozókra, akik bizalommal is vannak iránta. A kommunisták példát mutatnak a termelés harcában s követésre serkentik a pártonkívülieket. Igen nagy segítséget ad a 45 ta­gú KISZ-szer vezet jó munkája. De a termelési munkák meg­szervezésében és irányításában nagy része van Kovács József főagronómusnak is, akit a dolgo­zók becsülnek. Szeretik a mun­kások Mátyás János fiatal állat- tenyésztőt, mert amióta ő irá­nyítja az állattenj’észtést, nem­csak a hozam nő, hanem a mun­kabérek is. Élbizakodásra azonban nincs okunk, mert jócskán van még tennivaló a jobb munka érdeké­ben. Nem elég szjlárd még nálunk a termelési fegyelem, amely a munkaszervezésnél, de főleg a szocialista tulajdon megőrzésé­nél mutatkozik meg. Párt- és szakszervezetünk erre a terü­letre irányítja a jövőben a ne­velőmunkát. Szakvezetőinknek nemcsak a beosztottak munká­ját kell fokozottabban ellenőriz­ni, de saját tevékenységüket is önkritikusabban felülvizsgálni. Több gyakorlati segítséget igényelünk a külső szervektől is, igen súlyos, megoldatlan problémánk például a lakáshi­ány s ezzel függ össze jórészt munkaerő-gondunk is. Kosár Márton. ÜB-elnök Olvasóink figyelmébe! Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden ked­den délután 2 órai kezdettel in­gyenes jogi tanácsadást tart a megyei ügyészség. (Cím: Kecs­kemét, Széchenyi tér l. L eme­let.) amikor négyszemközt álltunk egymással szemben, komótosan végigmért tekintetévei, kezét nyújtotta, s bemutatkoztunk. — Tiszavölgyi Ferenc vagyok, a Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke. Minden rangfitogtatás nélkül mondta meg a nevét. Törhetet­len erőt és elszántságot sugárzott halvány kék szeme. Amikor elmondtam, hogy sze­retnék róla írni, barátságosan megveregette a vállamat, így szólt: — Nem vagyok én olyan ér­dekes ember, hogy megérdemel­ném a nyomdafestéket — mond­ta, s arcán hat évtized harcos mosolya ragyogott. S néhány perc múlva már az emlékek birodalmában jártunk, s Feri bácsi szép sorjában elme­sélte őszbehajló életének törté­netét. — Lajosmizsei születésű em­ber vagyok. Mint menhelyes gyerek kezdtem meg pályafutá­somat. Nevelőszüleim kilenc­éves koromban kiadtak cseléd­nek. Tíz évig folytattam ezt a mesterséget, miután a Kláber- telepre kerültem szőlömunkás- nak. Itt dolgoztam 1914-ig. Ki­tört a világháború, s berukkol­tam katonának, 1919. február hó 28-án szereltem le. Beiratkoztam a pártba, s a Tanácsköztársaság ideje alatt bizalmi voltam. Boldog visszaemlékezéssel gon­dol a magyar munkásosztály első küzdelmére. Talán most érzi csak igazán, hogy nyomorúságos életében az első napfényt a Ma­gyar Tanácsköztársaság jelen­tette. Ekkor született meg szí­vében az emberség szava: a dol­gozó nép országa lesz Magyar- ország! Nem ismerte ő a markiz­mus—leninizmus tudományát, de ösztöne és addigi sorsa úgy dik­tálta, hogy a munkáshatalmat csak a dolgozók védhetik meg. A pu'ykatoliasok A proletárdiktatúra leverése után megkezdődött Franczia Kis- sék és Héjjasék terrormunkája. Pulykatollas kalapban, állig fel- fegyverézve cirkáltak Lajosmi- zsén, s akik munkálkodtak a proletárdiktatúra ideje alatt, azt vagy kivégezték, vagy összetör­ték. Pityák Pált, a direktórium elnökét saját családja körében lőtték agyon. Aztán Feri bácsira is rákerítették a 6ort, úgy meg­verték, hogy három hónapig vi­zeslepedőben forgatták. A huszas éVek elején felment Pestre és ott dolgozott 22 évig az Istvántelki Főműhelyben. 1945- ben jött haza Lajosmizsére. 1946-ban nyugdíjazták. 46-tól 47-ig községi párttitkár volt; 1954 óta a Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke. Akiknek szemetszúrt Az októberi ellenforradalom ideje alatt Lajosmizsén tartóz­kodott. Mint régi párttag, egye­seknek szemetszúrt és nem tud­ták elviselni, hogy az öreg kom­munista büntetlenül vészelje át a kritikus időket. Éppen haza­felé tartott, amikor két egyén megállította az utcán, s jó agyba- főbe verte. Ez volt a büntetés. S miközben az öreg vérző szájá­ból kiköpte két kitört fogát, jó­ízűt röhögtek »hősi« munkáju­kon. A tanácstag és Madách Imre Feri bácsi tanácstag is. Olva­sott ember és ezt felhasználja agitálás közben. A magyar klasz- szikusoktól sem riad vissza, még az Ember tragédiájával is meg­ismerteti a vele vitatkozókat. Ö Sok olyan gondolatot yett észre ebben a hatalmas műben, ami évszázad múltán vált valóra Ma­gyarországon. — Tudja, elvtárs, én rájöttem az agitálás nyitjára. A paraszt jobban hallgat az olyan falu­belijére, aki az ő soraikból ke­rült ki, de van műveltsége, olva­sottsága, és józan esze. S van is ebben sok igazság: Tiszavölgyi Ferenc elvtárs egy­szerű ember, aki nem sajnálta magától a művelődésre szánt időt, mert tudta, hogy ezáltal nemcsak magának, hanem a tár­sadalomnak is segít. Az ilyen emberek élete nem­csak nyomdafestéket, hanem re­gényeket követel a népét és ha­záját szerető írótól. Bieliczky Sándor Tűz, baleset. öngyilkosság —— 3Uosz^t>ai este Az állattenyésztés fejlődését bizonyítja, hogy amíg tavaly ilyenkor 172 tehéntől 1250 litert fejtünk, a mostani eredmény 162 tehéntől 1450 liter s elértük a 9 literes istállóátlagot, ami el­sősorban Szabadi Sándor, Kárpi Máté és Fekete Sándor fejőgu­lyások érdeme. Gazdaságunk büszkeségei a növendék bor jak, amelyek napi 95 dekás súlygya­rapodással megyei szinten is a legjobbak közé tartoznak Beck Tóbiás és Beck János keze nyo­mán. Nem lennénk igazságosak, ha: nem említenénk meg a'z Apró' István vezetésével dolgozó ser-: tésgondozókat is. Az elhull ási arány 1 százalékra csökkent s ebben az évben már 6650 kg. hí­zott sertést adtunk cl az állam-; nak. Hogy az állattenyésztésnek ezeket az eredményeit tovább, is tarthassuk, sőt fokozhassuk,: megteremtettük a zöld futósza lagot s az 5500 mázsa szükség-: lettel szemben 7000 mázsa szénát takarítottunk be télire, aminek; legnagyobb része pillangós ta­karmány. összegezve eredményeinket: amíg tavaly ráfizetéssel gazdál­kodtunk, idén augusztus 20-ig mór 62 000 forint nyeresége van a gazdaságnak. A kommunisták példát mulatnak Mindezek azt igazolják, hogy Pusztai József, a béresgyerekből ; lett kommunista igazgató vezeté­Augusztus 6-át írtunk naplónkba ezen a bo­rús, hűvös moszkvai napon. A nyolcmilliós világváros 122 ország mintegy 35 000 küldöt­tét most is úgy fogad­ja, mint az édesanya családját. Az utcákon milliónyi ember sétál, moziba, színházba, vagy éppen valamelyik dele­gáció koncertjére siet. Ezt a pezsgő városi éle­tet nem zavarja a reá boruló alkonyat, még kevésbé az éjszaka. Az éjszakai Moszkvában milliónyi lampion, ref­lektor és villanykörte ontja fényét s a járó­kelő embert csak órája figyelmezteti az éjsza­kára. Fényárban úszik a város. Reklámok, vil­lanykörtékből készült virágfűzérek fogják át a széles sugárutakat, s amikor a Kreml to­ronyórája kilencet üt, őrségváltásra sietnek a kaldnák. Amire az óra elkongatja a kilencet, a régi őr helyén új áll, mozdulatlanul, mint a bronzból öntött szobor. Az évszázados falak tövében szerelmespárok találkoznak, s mint tur- békoló galambpár sétá­ra indulnak a Vörös tér felé. Ott, az évszakok sze­szélyét szilárdan álló falak mellett egy nyur­ga iráni fiú francia kis­lányra vár, közvetlen mellette grúz kislány várja azt a magyar fiút, akivel a Mauzó­leum-látogatásra várva jelvényt cserélt. Esténként száz és ezer ilyen találkozó van a delegátusok tag­jai között. (Mi magya­rok az ilyen eseteket »maszek« programnak neveztük el, mert en­nek megszervezésébe nem kapcsolták be a programirodát.) Ezen at estén a ma­gyar delegáció egyik tagjaként széles sugár­utakon autóbuszon és gyalog az öt világrész fiataljaival együtt a Mányezsnyája térre si­ettem, ahol több száz­ezer fiatal találkozott. Képviselvé volt itt a világ minden tája, Af­rika éppen úgy, mint ’ Amerika, s amikor a Kreml falánál szerel­mes párok álmodoztak, a nagygyűlés tribünjé­ről Kiszakó Nagatta 22 éves japán kislány 1945. augusztus 6-ról beszélt. A tribün mögött ma­gasra feszített vászonra vetítették azt a filmet, amely képekben mu­tatta Nagatta megrázó szavait. Ű akkor tíz­éves volt és a robbanás a sok ezer között áldo­zatává tette az ő szü­leit és testvéreit is. Harcra hívott Nagatta minden fiatalt a ször­nyű tömegpusztító fegy­ver betiltásáért és a fényárban úszó téren ökölbe szorult kezek válaszoltak a felhívás­ra. Megvédjük a békét! — hangzott a magya­rok válasza és ezt kiál­tották a maguk nyel­vén a komszomolkák, India, Franciaország, Kína és minden or­szág küldöttei. Amikor a hatalmas tüntetés elcsendesedett, fekete ruhában Meresz- jev lépett a mikrofon elé. Az a szovjet em­ber, aki hallatlan aka­raterővel győzte le a fasiszták által reákül- dött halált. Az a Me- reszjev beszélt a világ A napokban szénakazlak gyűl* * ladtak ki Hajóson. A Kalocsá- fiataljaihoz, aki fiatal |rói kivonult tűzoltók — mint éveit fegyverrel kézé- {hogy tartani lehetett a tűz to­ben töltötte el s a gyil- | vábbterjedésétől __ — segítségül kos háború testét csőn- {hívták a bajai tűzőrseget is. A ki tóttá meg. Hangja {nagy apparátussal kivonult tuz- megrernegtette a tér {oltóknak sikerült a tüzet lolta- -- Mizálni s így megmentették a szérűskerteket környező házso­rokat a lángoktól. levegőjét, amikor arról beszélt, hogyt a szovjet nép és ifjúság békét, barátságot akar, hogy ifjú éveit nem a hábo­rúban, hanem az isko­lák padjaiban, a boldo­gabb életet jelentő munkában akarja el­tölteni. A békéért, barátsá­gért tüntető, a tömeg- pusztító fegyverek be­tiltását követelő fiata­lok nagygyűlése a késő éjszakába nyú'ott. De amikor hazaindtiltak, fáradhatatlanul énekel­ték a világ ifjúságának himnuszát: »Egy á jel­szónk a béke«. S ha a békéért harcolni kell, az ifjúság soraiban mi is boldogan menete­lünk — mondotta a nagygyűlés után haza­menőben Naderi Habid iráni fiú, kinek egy tüntetés alkalmával gyilkos golyó áldozata lett mindkét lába. Horváth Ignác VIT-küldött Tukács Lajos sükößdi lakost elütötte egy vontató. Lábtörtést szenvedett. ♦ Különös öngyilkossági formát választott Bergman Lajos, bács­almási lakos. Baltával először az arcába, majd a tarkójára és fejé tetejére sújtott. Az esz­méletét vesztett fiatalembert ’érbenfagyva találták. A közsé­gi orvos, tekintettel az életve- zélyes sérüléseire, a kocsijába vette és elindult vele Baja felé: Az Időközben értesített mentők azután Bácsbokodon emelték át mentőautóba és szállították a endkívül súlyos állapotban lé­vő Bergman Lajost Bajára. Tét­ét családi okokból elkeséredé- ében követte el. Császártöltésen Antoni Tamás ) éves kisfiút fejberúgta a csi- íó. A mentők a kórházba szál- ították. Nagybaracskán egy autó el­ütötte Mikii Katalin helybeli la­kos, 21 évles leányzót. Súlyos Sé­rülésekkel szállították a batai tárházba.

Next

/
Thumbnails
Contents