Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-12 / 161. szám

Szépülnek a kecskeméti és a környező tanyai ISKOLÁK A városi tanács művelő­dési osztályán Csere Dezső szor­goskodik. Tiszta szívből magya­rázza az ügyes-bajos dolgait in­téző pedagógusoknak, hogyan, s mit csináljanak. Egy idősebb pe­dagógus bácsi nyugdíjazása fe­lől érdeklődik. Két fiatal peda­gógusnő pedig kinevezését várja. Lélegzetvételnyi szünet követ­kezik. Csend honol a szobában, amikor belépek Csere Dezső iro­dájába. Előveszi a költségvetést, s máris megindul a beszélgetés. Az iskolák sorsa, szebbé és ba­rátságosabbá tétele, társadal­munk közös ügye. Az ellenforradalmi események sem gátolták meg a művelődési osztályt abban, hogy az elhanya­golt óvodákat és iskolákat őszre rendbehozzák. Summás összeget áldoznak annak érdekében, hogy a város szívében és a tanyavilág7 ban működő megrongálódott is­kolákat az új tanév megkezdé­séig rendbehozzák. Az 1957. évi költségvetésben óvodák rendbehozására szerepel, 30 000 forint. Ezt az összeget ta­tarozásra és tantermek kifesté- eére fordítják. A* általános iskolák csi­nosítására 240 000 forintot ha­gyott jóvá a minisztertanács, s ebből az összegből fejezik be 68 000 forint értékben a Budai utcai általános iskola építkezé­sét. A III-as számú iskolánál 50 000 forint értékben kijavítják a kerí­tést és a rossz padlózatot kicse­rélik. A gátén tanyai iskolánál a melléképületet átalakították tanteremmé, a nagy nevelői la­kásból két kisebbet építettek, amely kényelmes, ezenkívül egy fáskamrát. Ez az átalakítási munkálat 33 000 forintba került és ezzel megoldódott két peda­gógus család lakásgondja^ 40 000 forint költséggel az ál­talános iskolai napközi otthonok­nak központi konyhát létesítet­tek, mert eddig különböző kollé­giumok főztek számukra. Ez így nagyon nehézkes volt, s az ön­álló konyha szeptember 1-ével megindul. A középiskolák csinosí­tására is tetemes összeg szerepel a költségvetésben. 1 100 000 fo­rint van biztosítva a gimnáziu­mok felújítására. Egy millió fo­rint értékben alkalmassá teszik tanításra a Katona József gimná­ziumot és a hozzátartozó fiú di­ákotthont. A Reáliskola teljes befejezése a jövőévben készül el, de ősszel már megindul benne a tanítás. A fennmaradt 100 000 forintot a Bányai Júlia gimnázium kapja a cementes tantermek parkettá­zására és a díszterem rendbeho­zatalára. A Közgazdasági Technikuiff homlokzatának rendbehozatalára 100 000 forint van biztosítva. A tervek szerint szeptemberben kezdik el a munkálatokat. Mivel az épület műemlék, tervet kell készíttetni, s ügyelni kell arra, hogy a javítási munkálatok ne­hogy elrontsák eredeti műemlék jellegét. Mivel az eddigi tapasz­talat azt mutatta, hogy a terv elkészítése legalább egy hónapos munkát vesz igénybe, a városi művelődési osztály szeretné, ha az ÉM 64-es számú Állami Épü­letipari Tröszt tervező részlege minél előbb elkészítené a tervet. A Tanítóképző 15 000 forintot kap járda ás fal kijavítására. Az úttörőház a neki juttatott 10 000 forintból az ereszcsator­nát hozatja rendbe; A városfejlesztési alap­ból a tanács 288 000 forintot biz­tosított iskolai célokra. A megyei tanács napközi otthonát 100 000 forint költséggel korszerűsítik. 40 000 forintból Kis-Kecskeméten meglévő épületben átalakítással óvodát létesítenek és be is ren­dezik és ezzel a megoldással a Szelei falu népének többéves kí­vánsága teljesül. A belsőballószögi iskolánál a nagy tanteremből és a szertárból csinálnak két tantermet 25 000 forintos költséggel. Társadalmi munkával, a szülők segítségével a tantermek elé zsibongót építe­nek. Még az idén befejeződik a Bé­ke téri új, tizenkét tantermes iskola építkezése. Az Üj Kollé­gium tornya és tetőzetének hely­reállítása; Ezekből is láthatjuk, hogy kormányzatunk nagy gondot for­dít arra, hogy a magyar ifjúság kényelmes és szép iskolákban tanuljon. Ne becsüljük le eddig elért ' eredményeinket, hanem tartsuk szem előtt azt a régi jó magyar közmondást: sok kicsi,: sokra megy, A Mátyás-templom VINCE ES A KALÁCS Egy bozontos hajú kisfiú száraz, fehér kalácsot szorongat a kezében. Szégyenlő­sen az örökfolyó kúthoz sündörög, suttyomban körül­néz, nem látja-e va­laki, majd a kalá­csot víz alá tartja s megáztatja. Ügy lát­szik, éhes ez a pin- durka kis emberke, vagy pedig ellopta édesanyjától a préz- linek valót. A csöpögő víztől széthulló kalácsot szájához emeli és beleharap. Furcsa : fintor rajzolódik ar- : cára, nem ízlik ne­ki a vizes eledel; Már szégyelli el­dobni, így magára kényszeríti a hősies­séget s megjátsza, hogy ízlik neki ez a vízbe fürdetett ka­lács. Félmarékkal a szájába nyom belő­le, s megkezdődik a nyögvenyelés. Segítőtársai ér­keznek. A vadeper- fa terebélyes szár­nyai alól egy pici­nyakú tyúkanyó hí­vó szavára összese- reglenek az arany­tollú kiscsibék és éhes csipogással a kisfiú lábai elé já­rulnak alamizsnát” kérni. Vince arcán meg­könnyebbült mo­soly ragyog. Nem kell megennie ezt a lélegzetelállító, sa­ját maga készítette zsákmányt, mert észrevette, hogy foldrehullott mor­zsáit csipegető szor­galommal szedege­tik a mentőangya­lok. A torkosság ez­úttal nem állt bosz- szút Vincén, csak még a nagymama meg ne lássa! Bieliczky Sándor A megyei tanács új osztályvezetői QjnuK'sák c/hidrás tornyának restaurálási munká­latai befejeződtek, s most már az állványokat bontják. Ez a temp­lom egyike Budapest legjelenté­kenyebb építészeti emlékeinek. Bruncsák elvtárs Kiskunhala­son született 1909-ben. Apja hét­gyermekes drótos, testvérei mun­kások, párosítok. Iskoláit a család igen szűkös anyagi hely­zete miatt csak a legnagyobb ne­hézségek és megpróbáltatások közepette tudta elvégezni. A fel- szabadulást megelőzően mint jogtudományi diplomával ren­delkező állástalan fiatalember kisegítő munkaerőként volt kénytelen dolgozni. Kevéssel a felszabadulás után a tanács pénzügyi apparátusába került. 1950-ben pedig a megyei tanácsnál nyert beosztást. Mint pénzügyi szakember, a szocia­lista számvitelnek megyénk vi­szonylatában egyik legalaposabb ismerője. Dr. Tatár Lajossal együtt ők nevelték fel a Bács —Kiskun megyei fiatal számvi­teli garnitúrát, mint a felsőfokú számviteli tanfolyamok előadói. Dr- Bruncsák András 1953 óta vállalati vonalon dolgozik. Több mint három éven keresztül a lezűllött vállalatok ügyének sza­Csitíi{t lisztjét a Kalocsai Sütőipari Vállalat új kcnycriizletében Kalocsán. A járás valamennyi sütőüzemében, valamint a földműves­szövetkezet által kijelölt üzletekben. IDŐT TAKARÍT MEG, MEGKÍMÉLI MAGÁT, HA LISZTJÉT KENYÉRRE CSERÉLI. 379 nálásával, valamint ésszerű át- szervezésével foglalkozott, s munkája nyomán jelentős javu­lás következett be. A dolgozók becsülik tudását, s mint vezető ember, népszerű. Az októberi ellenforradalom lázas napjaiban, amikor józan bátorságra volt szükség, a párt és a tanács vezetőinek kérésére vállalta a munkástanács elnöki tisztét s e megbízatásában nagy bátorsággal, higgadtságra, nyu­galomra intette a dolgozókatt jól lehet, sokszor igen nehéz kö­rülmények között kellett szem- beszállnia a demagógokkal és a túlzókkal. Bruncsák elvtárs 1956. szep­temberében lett párttag és az MSZMP szervezésekor az elsők között lépett be az újjászerve­zett pártba. November 5-e után mint megbízott osztályvezető ki­válóan végezte el a rábízott fel­adatot. Bizonyítéka ennek, hogy az irányítása alatt álló vállala­tok, a jelenlegi kilátások szerintt ebben a hónapban már túlszár­nyalják 1956. hasonló időszaká­nak termelését és a kormány által elrendelt béremelést figye- lembevéve — elérik az 1956, év hasonló időszakának önkölt­ségét­A megyei tanács végrehajtó bizottsága, egyetértésben a me­gyei pártbizottsággal és a Köny- nyűipari Minisztériummal, a fentebb írt tények és eredmé­nyek figyelembevételével vá­lasztotta meg dr. Bruncsák And­rás elvtársat a megyei tanács ipari osztály vezetőjéneki SIR JOHN HUNT: Szerencsére azonban a kínos köhögés, torokgyulladás és gyomorbántal- mak ellenére is váltig erősítgette, hogy már sokkal jobban van. Igazán csak csodálhattam elszántságát, bár nem győzött meg; George Band meg­betegedése folytán azonban oly nagy szükség volt szolgálatára, hogy még­sem indítványoztam, térjen inkább vissza az Alaptáborba. A 3. tábor ezer) az éjszakán ugyancsak népes volt; három szaháb és tizenkilenc serpa verődött össze, tudniillik még további emberek is fel­jöttek, hogy támogassák George Low,e csapatát a Lhoce falán végzendő munkában. Ed Hillaryvel úgy határoztunk, hogy néhány napig ö fogja vezetni a szállítójáratot a 3. táborból a 4. táboroa, inig én a 3. táborban levő tizennégy emberből négyet magamhoz veszek és felmegyek a 4. tá­borba. hogy összeállítsam az 5. táborba szállítandó, csúcstámadásra szánt készleteket Május 10-én este George már elfoglalta helyét az 5- táborban; Mik-et rávettük, hogy maradjon az én csapatommal, de azt remélte, hegy más­nap George-hoz csatlakozhat. Én a 4. táborban éjszakáztam. Ed pedig visszatért a 3.-ba, miután felszállította a Felépítés második szakaszára szánt készletek első rakományát. így folytatódott a munka a következő nyolc napon át a Jégesésen és a Nyugati Teknőben. Ha nem is történtek balesetek, mégis lehangolt ben­nünket ez az időszak, mert az időjárás, amely április 9 óta — vagyis ami­óta ismét elkezdtük szoktató edzésünket — állandóan kedvezőtlen volt, továbbra is megnehezítette előkészítő munkálatainkat. Csak annyiban változott az idő, hogy ha lehet, még rosszabbra fordult. Május 10-én és 11-én déltől alkonyaiig sűrű pelyhekben esett a hó, 30 cm vastag hóta­karót borítva a talajra; ezen a havon kellett áttörtetnünk minden reg­gel, amikor a Teknőt rekkenő meleg ülte meg, és a hőséget a legcseké­lyebb szellő sem enyhítette. A második napon Ed Hillary csapatának négy és fél órájába került, hogy megtegye az utat a 3- és a 4. tábor kö­zött- jobb viszonyok mellett még teherrel megraKodott ember is alig há­rom’óra alatt megjárhatta. Május 12-én ezt jegyeztem naplomba: 83 keserű csalódottság nélkül elviselni a gyalázatos időjárást. Ma megint 8 cm új hó esett, és alkonyaira teljesen betemette a Teknőn át fel- és le­felé vivő nyomdokvonalat.« A rossz idő még lenn az Alaptáborban te rá­nehezedett a csapat kedéiyére. Egyikük ezt jegyezte fel: »Nyomasztó dél­után, még idelenn is 8 cm-es a hó.« Fenn, a Lhoce falán, .George Lowe derékig süppedt a laza, veszedelmes hóba. Ha mindezt tekintetbe vesz- szük, csak bámulni lehetett az emberek, de főleg a serpák jókedvű kész­ségét. C harles Wylie jelentette, hogy a Jégesésen uralkodó állapotok elle­nére a szállítócsapatok munkája teljes rendben folyik, s a betegség miatt kieső emberek száma jóval kisebb, mint a rossz idő beállta előtt. Az Eve­rest egyik fő védőfegyvere, a cudar időjárás, csak késleltethetett, de fel­tartóztatni nem tudott bennünket. Ekkor drámai hirtelenségű változás állt be. Az időjárásjelentések hírt adtak ugyan róla, de alig mertük hinni. A hózivatarok megszűntek, dél­utánonként tiszta maradt az ég. A hosszú nyomdokvonal, amely a Jégesé­sen és a Teknőn át a Lhoce falának lábáig vezetett, jól kitaposott ös­vénnyé vált; a csapatok gyorsabban, kevesebb küszködéssel és bajjal ha­ladtak rajta fel és le. Az egész hangulat derűsebb lett, mert a Falon mű­ködő csapattól csupa biztató hír jött. Alább majd beszámolok tevékenysé­gükről, előbb azonban be akarom végezni a Felépítés történetét. Május 15-ig nem tudtuk befejezni. Ezen a napon, miután egy nappal előbb friss csapat érkezett — Charles Evans, Tom Bourdillon, Greg és Wilfrid Noyce —. lementem a Teknőn keresztül, helyet cserélve Ed Hillaryvel, ahogy elő­zetesen megbeszéltük, öt napon át terheket cipeltem és az ingajáratot ve­zettem a 4. és 5. tábor között; most eljött az idő, hogy megszervezzem az egész csapat végső felvonúlását az Előnyomulás bázisára, Ezt legjobban a 3. táborból lehetett keresztülvinni; május 6-a óta tevékenységünk legna­gyobb része itt összpontosult. Ott volt Griff Pugh; két másik társunk — Mike Westmacott és James Morris — pedig átmenetileg tartózkodott a tá­borban, útjukon lefelé; Mike már kénytelen volt lemenni, hogy megpihen­jen, Morris pedig nemcsak másodszor is megjárta a Jégesést, hanem aznap reggel Charles Evanst és a többieket felkísérte egészen az Előnyomulás bázisáig. Csodáltuk vállalkozó szellemét; valóban kiérdemelte, hogy a csapat egyenrangú tagjának tekintsük. Este a drótnélküli készüléken hosszasabban beszélgettem Charles Wylie-vel. Megkértem, zárja le az alacsony szinti szállítószolgálatot, fizesse Ki a pótlásul felvett teherhor­dókat, és május 18-ig jöjjön fel Tenzinggel együtt az Előnyomulás bá­zisára, George Lowe hírei, melyeket magas állomáshelyéről, a 6. tábor­ból küldött, alátámasztották elgondolásomat, és a várva várt jó idő be­álltával elérkezett a nap, hogy felsorakozzunk a végső rohamra. (Folytatjuk) 84 ____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents