Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-12 / 161. szám

Nem íizetődik ki Q> fcl&s

A közgazdász észrevételei két páhi tsz gazdálkodásáról

A PÁHI ŰJ TAVASZ Tsz 384 holdon gazdálkodik, ebből 185 hold a szántó. Taglétszáma 35 fő. A tsz közös területéből 9 hold szőlőt és 10 hold gyümölcsöst egyénieknek adott ki részes művelésre. Az egyezség szerint a munkavállalók a termés kétharmad részét viszik el s a tsz■ bify tositja a szükséges védekezöszö- rek felét, ugyancsak a tsz végzi a szölötakarást is. A szövetkezet ráfordítása a fentiek alapján a következő:

AZ ELLENFORRADALOM hatására a kiskőrösi járásban lévő tsz-ek bizonyos mértékig eltértek a mintaalapszabály szerinti működéstől. Az eltérés fő súllyal a közös terület részesművelésre történő kiadásánál, a háztáji terület nagyságának kialakításánál és a számvitel területén tapasztalható. A mi véleményünk az, hogy ez pem helyes és anyagilag is kihat a termelőszövetkezet gazdálkodására.

Nézzünk meg egy példát.

1 kh rézgálicszükséglete 60 kg, ebből a tsz ad 30 kg-ot ért: 450.— 1 kh mészszükséglete 130 kg. ebből a tsz ad 6Q kg-ot, ért: 60.— 1 kh terület takarási értéke 400.—

1 kh terület föladója 152.—

1 kh terület jövedelemadója 468.—

Összes ráfordítás a tsz részéről: 1530.—

A SZÖVETKEZET termelési tervében 10 hektoliter termést állított be hoidanként. Ebből a munkavállaló kap 6.6 hl-t, a tsz- nek marad, 3.4 hl. A must el- adási értékét fokonként 26 fila termelőszövetkezet bevét ráfordítás

Jövedelem

Éndepies ezen eígondojkgznj, hiszen van elég tag ahhoz, hogy becsületes munkával megművelje ezt a területet. Nem lehet azonban úgy, mint az Üj Tavasz Tsz tagsága csinálja, hogy a megengedettnél nagyobbra növelte a háztáji gazdaságot. Jelenleg minden családnak van 1600 öl szántója és 600 öl szőleje- Ha ezt redukált szántónak számítjuk, akkor egy család g hold 400 öl területtel rendelkezik, ennek megművelése pedig sok időt vesz igénybe, a közöst elhanyagolják. Ehhez járul, hogy sok tag még napszámba is eljár és nem a közöst látja fő

lérrel számolva 1 hl értéke 48< forint, ha a must eléri a 18 cukorfokot. A 3.4 hl mustért 1631 forintot kgp a szövetkezet.

Épnek alapján

:le mustból 1632 forint

153Q forint

1 kh után 102 forint

jövedelmi íotTásnak.

ARRA IS VAN példa, hogj milyen káros kihatású a helytelen számvitel és pénzgazdálkodás. A páhi Alkotmány Tsz elnöke: Sülé elvtárs, hónapokig nem ellenőrizte a könyvelő munkáját;. így egyikük sem tpd tiszta képet adni a pénzgazdálkodásról. Nem is tudhatnak, hiszen Czakó könyvelő novembertől februárig nem is könyvelt, csak jóváírta a maga részére a munkaegységet s előleget is utalványozott önmagának. A bizonylati elvet sem ő, sem az elnök nem tartotta be, amiről az alábbi tanúskodik:

Leleplezett zugbormérő

Az utóbbi időben egyre több botrányos eset, verekedés volt Kunszálláson. Az izgága részegek elindulási helyét keresve, a rendőrség leleplezte Ráez Mihály, Tanya 469. szám alatti ku- lákot. A 60 holdas kuláknak kevés volt a zugbormérésből származó tiltott jövedelem, mert emellett még műborkészítéssel is foglalkozott. — Borseprűből élesztővel, kenyérrel és vízzel készítette a lőrét, amit »kiváló« borként adott el, 15 forintért literjét.

Természetes, hogy a zugbor- mérés és műborkészítés mellett nem jutott ideje földje művelésére, Cselédet tart, akit véletlenül elfelejtett az SZTK-ba bejelenteni. A mindenest szerinte igen jól megfizette. Ötszáz forinttal . havonta. Biztosan azért kényszerült a műbarkészítésre, hogy ki tudja fizetni alkalmazottjának ezt a »hatalmas« ösz- szeget.

Aipikor a rendőrség elhozta tőle a 40Q liter cefrét, a kulák látta, hogy minden kötél szakad és cselekedetével nem tagadta meg önmagát. Beüzent az ars parancsnokának, hogy ha nem csinálnak ügyet az esetből, akkora üveg igazi bort kap, amilyet akar. A mi rendőreinket azonban nem lehet lekenyerezpi- A kulák ügye a bíróság elé került, s elnyeri méltó büntetését,

»NyugtaA mai napon Sülé József, a páhi Alkotmány nagyérdemű elnöke a tsz. pénztárából 3000 forintot, azaz Háromezer forintot felvettem, hogy a nagyérdemű könyvelő bácsinak elszámoljak.

Páhi, 1957. február 28•

Czakó István sk. könyvelő Sülé József sk- tsz elnök.«

A BIZONYLATOT a tsz könyvelője állította ki s az elnök minden szó nélkül aláírta. Ezen keresztül is le lehet mérni, hogyan törődik a tsz elnöke és könyvelője a pénzgazdálkodással, nevetségessé teszik azt, ami a közös gazdaságbán a legkomolyabb dolgok egyike. Ilyen könyvelés mellett történhetett meg az, hagy az elnök a tagok tudta nélkül 36 280 forintot vett fel kölcsön utólagos elszámolásra, ugyancsak a könyvelő is felvett 4232 forintot. Ezek az ösz- szegek a könyvelésben sehol nem mutatkoznak, csak egyedül a pénztárszámadások könyvében, hogy elszámolásra felvettékA TERMELŐSZÖVETKEZET közös pénzét a közösség fio.zzá- járulasa nélkül senki nem használhatja. A szövetkezet elnöke gondoljon arra, hogy mostani Helyére a tagság bizalma állította s ezt meg kell becsülnie. Ez pedig csak úgy lehetséges, hit a jelenlegi helyzeten sürgősen változtatnak s a könyvelővel együtt rendet teremtenek. De a tsz- tagsága se engedje ezt a jövp- Den s a tsz. ellenőrző bizottsága sűrűbben ellenőrizze et könyvvitelt!

Markovies Ferenc közgazdász

Úttörők

o Bagolyvárban

Bagolyvárnak a Kiskunfélegyházi Gépgyár tősexdei üdülőjét nevezik■ Ezekben a napokban. vidám zsivaiy tölti meg az üdülő kertjét és falait. Jó munkájuk és jó tanulásuk jutalmául úttörők táboroznak a Bagolyvárban,

Hosszú ideig tartó megbeszélések, előkészületek után jött létre a tábor, hogy két úttörő- csoport egyhetes, boldog, emlékezetes napokat töltsön el a szép helyen. A tisgaújfalusi termelőszövetkezetek ajándékként

látják el a tábort zöldség- és főzelékfélével. A pajtásoknak csak napi 5 forint hozzájárulást kell fizetniük. Boldogan telnek napjaik és köszönik a felnőttek áldozatkészségét.

a Tassi Növényvédő Állomás

Issüjabb kutatásainak eredményeiről

Milyen ragadozó rovarok pusztítják a burgonyabogár lárváját?

A burgonyabogát' és lárvájának kártétele nagymértékűén lehetővé tette, hogy helyszínt vizsgálatokkal próbáljuk tanulmányozni: milyen természetes ellenségekre számíthatunk a védekezést illetően. A burgonyán igen sok rovar él, amelyek nem mindig a lombozat pusztításában játszanak szerepet. Egy életközösség él ott, amelynek sok hasznos tagja ragadozó, vagy parazita tevékenységet folytat. A katicabogarak és lárváik például a levéltetvek pusztításán kívül a burgonyabogár-lárvákat is pusztítják. Tasson egy-egy burgo- nyatövön általában 6—8 katicabogár naponta IQ—15 lárvát pusztít el ’megfigyeléseink alapján.

Burgonyabogár-lárvákkal fertőzött burgonyatöveken egy új ragadozóbogár tevékenységét figyeltük még újabban. Ez a bogár fekete alapon, sárga vízszintes foltokkal tarkított ún. sárgasávos lágybogár. A lárvákat megragadva a talajon pusztítja el áldozatát. Ezt a bogarat Tasson, Kecelen és Fülöpszáljáson figyeltük meg. Póka József, az állomás permetezőmestere Császártöltésen az acélkék rabló- poloskát figyelte meg, amint burgonyabogár-lárvákat szí yoga lőtt. Több esetben a fátyolka lárváját láttuk, amint burgonya- bogár-tojásokat pusztított. Sok rahlófutoncot is volt alkalmunk lárvapusztítás közben megfigyelni. Amikor a burgopygbok- rqt kézzel megérintettük, e bogarak gyors futásba kezdtek, de áldozatukat nem engedték el, hanem a földrögök alá húzódva elpusztították a lárvákat.

Újabban ftecelen járva a bsncepoloska ragadozását figyelhettük meg, amint lárvákat pusztított.

A sárgasáyps lágybogár és a bencepoloska sem a hazaj, sem a külföldi irodalomban eddig

nem szerepelt, mint a burgonya« bogár lárvapusztítója, a növény« védő állomás ilyen irányú meg« figyelései tehát elsők az iroda« lomban.

Az említett ragadozó rovarok életmódját és hasznos tevékenységét most laboratóriumban vizsgáljuk tovább. Vizsgálódásunk főleg arra irányul, hogy roegis» merjük szaporodásuk alapvető törvényszerűségeit s így mesterséges beavatkozással gyorsan és nagy tömegben tudjuk szaporítani őket. Nagyon nehéz ennek a kérdésnek a megoldása, mert hosszas előkísérletekre van szükség — hiszen ezek a ragadozó rovarok laboratóriumi körülmények között nem mindig hajlandók arra, hogy szívogassák áldozataikat. Erre vonatkozóan máris egy módszert; dolgoztunk ki, amelynek lényege, hogy változó hőmérséklet alatt tartjuk ezeket a has?nos rovarokat, táplálék nélkül S ezután burgonya- bogár-lárvákkal tesszük őket össze s a kiéhezett ragadozók most már teljes erővel megkezdik szívogató rahló munkájukat.

Olyan esetek is előfordultak már kísérleteink alatt, hogy a poloskákat, mielőtt szíyási folyamatra bírnánk, különböző ingerlő anyagokkal hozzuk össze s ezáltal 4—5 óra elteltével me§" kezdik pusztító munkájukat. Ezzel azonban nincs vége a kísér* letnek, mert az ingerlőanyaggal összehozott egyebeket tovább szaporítjuk S éppen az ingerlés folyamata meggyorsítja a tojások lerakását, ugyanakkor fokozza az új nemzedék szívoga- tási tevékenységét- Hosszas kísérletek hozhatnak csak eredményt ezeknek a ragadozóknak gzon tevékenységére, hogy a gyakorlatban is csökkentsék a burgonyabogár lárvájának kártételét,

Szűcs József

Készüljünk a kirakatversenyre

A megyei tanács VB kereskedelmi osztálya és a KPVDSZSZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága rendezésében az egész megye területén levő ruházati, vegyes iparcikk és élelmiszerüzletek részére augusztus 20-a, alkotmányunk ünnepének tiszteletére kirakatversenyt rendez.

A verseny feltételei a következők; 1, Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepére egy ünnepi kirakat és egy arukirakat készítése, de a vállalat többi kirakatai is színvonalasak legyenek. 2.

A kirakatokat augusztus 15-én, este 18 óráig kell elkészíteni; a kirakatok nyitása és elbírálás» augusztus 16-án. 3. Elbírálás alá esik a kirakat politikai tartalma, szépsége, tisztasága és az árpbőség bemutatása.

A kirakatok elkészítőit értékes, szép dísztárgyakkal jutalmazzák, azonban a jutalmazás számát a benevezés számától teszik függővé. Jelentkezést július 20-ig kell beküldeni a megyei tanács VB kereskedelmi osztályához. Azok a kirakatrendezők.

Fuseráló Péter

Illusztráció

ftrckmaiuii Therése kisasszony cltnü könyvéból

A két múltszázadi francia író regénye kis elszászi faluban játszódik 1793-ban, amikor a forradalmi seregek győzelmesen harcoltak Ausztria és Poroszor- ■ szág ellen. Therése kisasszony, a ’francia hadsereg markotányos- nője.

séges kpmissip elkészítéséhez. Egy hét múlva kés,? is volt. De hogyan vigye ki a gyárból? Megvan. Lába közé kötözi a nagyobbakat, a kisebbeket a levéltárcájába teszi, s jut még egy csomag a kőfalon túlra is. Már számolta, hogy rövidesen markában lesz az öt darab százas.

Nem vette észre, hogy újból figyelik. Annyira elvette az eszét a könnyű pénzkereset,

Felszerelve indult a kapu felé. A portás őt, meg még hat társát beinvitálta a kis szobába. Megmotozták, Előkerült a véső, a lyukasztó, a különböző menetvágók, stb. a nadrágszárból és a kerékpárcsőből. S mit ad isten? Az asztalon ott van a kis csomag is.

Fuseráló Péter handaban- dázni kezd. A tények azonban ellene vallanak. Kénytelen belenyugodni a megváltoztathatatlan- ba: — elcsípték, befellegzett a könnyű pénzkeresetnek.

Fuseráló Péter megtörtén, cinikus mosollyal az arcán hagyta el a gyárat, cserélte fel az állam birtokában levő priccsel, mert a társadalmi tulajdon megsértését a törvény is díjazza, — évekkel a börtönben,

Venesz

Közben mindig arra gondolt, mikor szűnik meg ez az átkozott ellenőrzés, mikor kezdhet hozzá újból a fusizáshoz.

Kissé ingerlékeny is lett és úgy tűnt, mintha idegesebb lenne, mint a régebbi időkben. Ez érthető is volt. Különösen akkor, ha tudjuk azt, hogy nemrég megígérte egyik régi ismerősének, hogy két garnitúra szerszámot — 50—60 darab — egy hónapon beiül leszállít. Jóska ahányszor találkozott Péterrel, megkérdezte: — Mi lesz komám?

Péter mindig nyugtatta pt. Végül is Jóska így fakadt ki: — Keressek mást?...

Fuseráló Péter szívébe hatéit ez a kijelentés. Úgy érezte, mintha kést döftek volna bele. Máshoz? — ismételte a szavakat. Azt nem. Megcsinálom.

— Várj még egy hétig. Tudod, a górék most szaglásznak, s csöndbe kell lenni. Egy-két hét és meglesz minden.

Jóska kezet nyújtott, e úgy látszott, hogy megnyugodva hagyja ott barátját.

Elérkezett a várva várt idő. Fuseráló Péter őrült tempóban kezdett hozzá a Jóskának szűkszerszám került a gyerekkori pajtáshoz. Puseráló Péter pedig morzsolgatta kezében a két százast, s ezt dörmögte: — Ez is jó üzlet volt, Okosan kell dolgozni*

Úgy van az ember, ha egyszer megkóstolja a könnyű pénz- kereseti lehetőséget, akkor nem tud attól szabadulni. így volt Fuseráló Péter is. Kereste az újabb pacienseket. Mindig talált, s dőlt a pénz hozzá. A gyárban, amikor megkérdeztek, miért nem akar teljesítménybérben dolgozni, különféle kifogásokkal hozakodott elő. De addig jár a korsó a kútra, .amíg vízvezetéket nem építenek.’ így történt, hogy az egyik vizsgálatnál kiderült, — igen sok szerszámacél fogy, a szerszám viszont kevés. Kutat- gatni kezdték, ki is az, aki igen sok szerszámacélt fogyaszt. Mit ad isten? A szálak Fuseráló Péterhez vezettek. Ebben az időben a szokottnál többször keresték fel és érdeklődtek munkájáról. Ez feltűnt neki, s hogy elterelje magáról a figyelmet, nekiállt melózni, de úgy, hogy patakokban folyt róla a verejték*

Külseje után ítélve, igénytelen embernek látszik. Arckifejezésében van valami, ami megkülönbözteti a többi munkásembertől; — egy cinikus vonás. Hitetlen. Csak az jó, és az igaz, amit ő csinál, amit ő tud. Gyermek még a szakmában, de úgy tünteti fel magát, mintha az atyaisten lenne. Munkástársai csak úgy hívják; nagydumás fusizó. . *

Ügy siklik az élet sodrában, mint a hal. Egyedül és órabérben szeret dolgozni, mert zavarja őt a »tömeg«, meg a norma. Kiverekedte, hogy elengedjék a csoportból. Ezután mintha megváltozott volna. Mindig mosolygott, s félve titkolta napi munkáját. Az állandó mosoly abból adódott, hogy végre elérte, célját, hozzákezdhet a fusizáshoz.

Szomszédjának baltára, barátjának disznópörkölőre volt szüksége. A gyárban órabérben csinálta. Pár nappal később találkozott egy gyermekkori játszópajtásával. Az elpanaszolta, hogy maszek lett, s kevés a szerszáma. Fusizó Péter barátja vállára tette kezét, s atyáskodó hangon mondta: — Lesz menetfúród, vésőd, lyukasztód és még más — olcsón. Én segítek neked. *— Kezet adtak egymásnak, s két héten belül egy évre elégséges