Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-10 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ******* MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM ára SO fillér 1957; JÚLIUS 10, SZERDA Állami gazdaságok kombá fitosainak versenye Az állami gazdaságok kom- bájnosainak versenyében a leg­utóbbi értékelés szerint Varga Ferenc, a Mátételki Állami Gaz­daság kombá jnosa, országosan második helyre került. 104 hold­ról 1720 mázsa gabonát takarí­tott be; Kiss István, a Solti Ál­lami Gazdaság kombájnosa ötö­dik helyen van. 81 katasztrális holdról 1651 mázsa terményt csépelt el. Sándorfi Ferenc, a Hildpusztai Állami Gazdaság kombájnosa a hetedik helyre ke­rült, eredménye: 1611 mázsa 81 katasztrális holdról; Prága, Becs, Berlin, München «* exportbarack útja Július első hetében , j 200 vagon árut vásárolt fel a MEKI NAPONTA 20000 holdról aratjók le a gabonát Bács-Kiskun megyében már a zab is kasza alá érett. A hirte­len érés következtében összetor­lódott a munka: minden erőt ennek elvégzésére fordítanak most a szántóföldeken. 178 kom­bájn, 239 aratógép dolgozik a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gabonatábláin. A közeli kaszásokkal együtt na­ponta 20 000 holdról vágják le a telt kalászokat. Eddig összesen 150 000 holdról került le a ter­més. Elsőnek a kunbajai Béke Tsz fejezte be teljes egészében az aratást. A gabona nagyrészét kombájn aratta, a többit pedig most hordják a közös szérűre, hogy hamarosan elcsépeljék. SZÁZEZER LITER TEJ ©gyefiess termelőszövetkezetben A Bács megyei harkakötönyi L enin termelőszövetkezet megye- síerte híres jól gondozott szar­vasmarhaállományáról. Hatvan tehenüktől jelenleg is majdnem tizennégy liter tejet fejnek át­lagosan. Legjobb tehenük a Bös- ke, naponta körülbelül huszon­nyolc liter tejet ad; Ebben az esztendőben már majdnem hat­vanezer liter tejet értékesíthet­tek a piacokon, összesen száz­ezer liter tej termelésére számí­tanak. A termelőszövetkezet tagjai a napokban közgyűlésen úgy ha­tároztak, hogy fajtiszta törzs- állományt létesítenek. A tehene­ket törzskönyvi ellenőrzés alatt tartják, s csak a legjobbakat hagyják meg állományukban. A legjobb tehenek utódait külön nevelik fel. Meggyulladt a szalmakazal Tiszaújfalun a napokban dél­ben riadóztatták a községi tűz­oltókat, Novák Imre tsz-tag ta­nyáján, nem messze a nádfede- les épülettől, kigyulladt a szal­makazal. A tüzet valószínűleg a vásárosok okozhatták egy eldo­bott cigarettavéggel, vagy gyu­faszállal, akik az udvaron jár­tak keresztül. A helyi tűzoltó­ságnak, a szomszédok összefogá­sával, sikerült eloltani a tüzet, s mire a félegyházi tűzoltók ki­érkeztek, nem sok munkájuk maradt, A kár értéke 3—4000 forint; A felvásárlótelepeken egyre élénkebben zajlik az élet, mind nagyobb tömegű árut vesznek át a termelőktől. Vagonszámra gyűl a finom, ízletes zöldség és gyü­mölcs, a Duna—Tisza közének értékes valutája. Július első hetében mintegy 200 vagon árut vettek át a MÉK telepei, amelyből 140 vagon volt a gyümölcs. Exportra 50 vagont szállítottak, melyből 36 vagon volt a barack és 14 vagon aj meggy. j 35 vagon barackot vettek átl vasárnap, ebből 15 ment export-j ra. Hétfőn 40 vasúti kocsi ex-j portot állítottak be, ebből 36 ba-j rackkal volt megtöltve. Az ex-j portbarackot Prágába, Bécsbe,j Berlinbe és Münchenbe szállít-j ják. Hétfőn megkezdték az export-1 paradicsom átvételét is. Rövideseivé (adják a iépzőműoészel Kecskemét határában elké­szült az ország egyik legkorsze­rűbb, minden igényt kielégítő művészalkotóháza. A teljesen át­épített régi kastély 12 képzőmű­vésznek nyújt huzamosabb ide­ig nyugalmas otthont. Mind­egyik képzőművésznek külön lakosztálya van, melyhez műte­rem, lakószoba, előszoba tarto­zik. Az alkotóházat a képzőmű­vészeti alap többmillió forint költséggel építette, s a hónap Két újabb halálos áldozata van megyénkben a nyári fürdőzés­nek. Dunaszentbenedek hatá­rában fürdés közben a vízbe fulladt Boros Ilona 13 éves kö- lesdi lakos. A kislány szüleivel keresett enyhülést a meleg el­len a Duna hűs hullámaiban, de olyan gyorsan merült víz alá, hogy szülei már nem tudtak rajta segíteni. Nem kisebb szerencsétlenség érte Kerekegyházán az Ung­vári-családot, akiknek József ne­vű 14 éves kisfiúk, ugyancsak fürdés közben, a község határá­ban lévő úgynevezett Kondor szikes tóba fulladt. rendeltetésének j kecskeméti elihenálj közepén adják át rendeltetésé-? nek. ! A KISZ ÉLETÉBŐL (2. oldal) ERRŐL CSAK KEVESEN TUDNAK (3. oldal) A SZALVAI MIHÁLY TSZ PARTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL (3. oldal) ÜRÖM AZ ÖRÖMBEN (3. oldal) KÁNIKULÁI ŐRJÁRAT (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) EGY ÓRA A GYÜMÖLCS- FELVÁSARLÖ TELEPEN (5. oldal) A KÖNYVTARAKRÓL (5. oldal) A KECELI PÉLDA (5. oldal) tmddauic egy fénykép melle Iratok, levelek tö­megéből egyszer csak kicsúszott az asztalom­ra egy aprócska fény­kép. Rajta hat kisgye­rek, s látszik, hogy a műkedvelő fényképész éppen abban a pilla­natban örökítette meg őket, ami igazán adja énjüket. A kis meg­roggyant térdek, Bu­tácska mozdulatok va­lahonnan már ismerő­sök; Igen. Napokkal ezelőtt láttam őket, a Gyógypedagógiai Inté­zet évzáróján. Csak­hogy akkor nemcsak ezt a hat gyereket lát­tam, hanem ennél jó­val többet. A kicsiny elsősöktől, egészen a négy nyolcadikosztá­lyosig; Elgondolkozta­tó, megdöbbentő volt számomra, honnan in­dulnak és hová jutnak ezek a gyerekek, akik­ről már lemondtak a szüleik. Lemondtak ar­ról, hogy értelmes, hasznos embert nevel­jenek belőlük a társa­dalom számára, de megmentették őket az áldozatkész, csupaszív pedagógusok. Orvosok­nak is mondhatnánk őket — joggal. A lélek orvosainak, gyógyítói­nak. Mert azok a gye­rekek, akik ide kerül­nek — és nem kevesen —, mert 190 kis ta­nulója van az intézet­nek — egy-egy családi tragédia, vagy más kö­rülmény következtében szellemileg és lélekben törtek össze. Vannak közöttük olyanok, akik, mikor ide kerültek, be­szélni nem tudtak, nem ismerték a színeket, s a legteljesebb mozgás- zavarokkal küszköd­tek! Az idén csak négy növendéket indítottak el az életbe. De ha lát­ták volna az olvasók, ha érezték volna azt a meghatott örömöt, amit e négy gyerek láttán éreztek nevelőik és szülőik, talán maguk is könnyekre fakadtak volna. Ezért a négy gyerekért érdemes volt gyötrődni, küszködni, hiszen ember lesz be­lőlük, és ember lesz a többiből is. Munkás, dolgos, gondolkodó em­ber. S itt önkénytele­nül eszünkbe jut, mi lesz azokból, akiket az intézet helyszűkében már nem tud befogad­ni? Mi lesz abból a 160 nyilvántartott, értelmi­leg fogyatékos, vagy ferdehajlamú gyerek­ből, akinek számára nincs hely a Gyógype­dagógián? Értelmes, dolgos emberek aligha. A társadalom leki­csinylése kíséri őket, ha most idejében nem segítünk rajtuk. Pedig milyen jó szívvel, sze­retettel várják őket a lélek gyógyítói, a pe­dagógusok. Ha őket hallgatom, érzem, hogy senki-senki nem törő­dik úgy ezekkel a gyer­meki sorsokkal, mint ők, pedig mennyire fon­tos volna, mennyire kellene! S milyen jó lett volna, ha az évzá­rójukra ellátogatott volna egy megyei ve­zető, vagy olyan em­ber, aki szintén tehet­ne értük valamit — bi­zonyára feltámadt vol­na benne a nagy-nagy lelkiismeretességet dik­táló érzés: szeretni, se­gíteni, támogatni kell ezeket a gyerekeket, — most, amíg még nem késői Mintegy 500 gyűlésen vitatták meg megyénk kommunistái az S1KP határozatát Az SZKP-nak a pártellenes csoport felszámolásáról leg­utóbb nyilvánosságra hozott határozatát Bács megye vala­mennyi kommunista dolgozója megvitatta más. A megye 112 községében és 5 városában az összevont pártaktíva-üléseken kívül minden alapszervezetben rendkívüli taggyűléseket tar­tottak, ahol a határozatot ismertették a párttagokkal és ki-ki elmondotta nézeteit a nagyfontosságú eseménnyel kapcsolat­ban. A párt Bács megyei tagjai általában örömmel üdvözlik a határozatot, melyben a szektariánizmus és dogmatizmus alkonyát vélik látni. Miért akadozik a szikvízellátás? A V A Gr Y p minden határozat annyit ér, amennyit végrehajtanak belője qi AZ UTÓBBI IDŐBEN több panasz hangzik elaSzikvíz Vál­lalatról: — Nem látja el a vá­rost szódavízzel. Nem titkoljuk, hogy ezek a panaszok többnyire jogosak — különösen a külterü­leten —, de van köztük olyan is, amely jogtalan. Mi is tettünk egyet-mást, hogy valamennyire megoldjuk az égető problémákat. A külterületi dolgozók szikvízellátásának le- aonyolítása céljából 1954-ben si­került gépkocsit vásárolni, 25 százalékos használhatósági ér­tékben. Ezzel úgy jártunk, mint ahogy a magyar közmondás mondja: »Többe kerül a leves, mint a hús.« Annyit költöttünk erre a gépkocsira, hogy azon már újat is vehettünk volna, ha a városi és a megyei tanács il­letékes osztálya panaszunkat nem vágja sutba, hanem orvo­solja. A gépkocsira költöttünk eddig 117 ezer forintot. Ha hoz­zászámítjuk azt, hogy többet állt garázsban, mint amennyit ment, akkor amit az előbb mon­dottunk, nem tűnik banálisnak. Ehhez még. csak annyit: ez alatt az idő alatt a vállalatnak egyet­len lovaskocsival kellett pótolni a gépkocsi szállítási területét. Mindenki számára világos — ez fizikailag lehetetlen. Az igények növekedtek. A vállalat pedig 1953 óta nem fej­lődött. Több helyről megkérdez­ték: Nem győzzük a gyártást? GYŐZZÜK. A gépek kapacitá­sán nem múlik. A dolgozók is ellátják becsülettel feladataikat. _Csak egy baj van. 1954 óta min- • den évben születik egy határozat a városi tanács VB részéről a Szikvíz Vállalat fejlesztésére. Hozzáadja az egészségügyi osz­tály is a javaslatát, csak éppen az a baj, hogy a határozatokból nem lesz semmi. Nincs készáru­raktár, mely a folyamatos ellá­tást biztosítaná. A dolgozók szo­ciális körülményeinek biztosítása is igen alacsony színvonalú. Úgy gondoljuk, ha megoldásukra hoztak határozatot, akkor volt rá reális alap, csupán csak arra volna szükség, hogy ennek szel­lemében munkálkodjanak fel­sőbb szerveink, hajtsák végre azt, amit vállaltak. ÉS ENNEK ellenére a vállalat elég jól dolgozik. Első negyedévi tervét 112,3 százalékra teljesítet­te, annak ellenére, hogy január 10-ig szénsavhiány miatt csak csökkentett termelés folyt. Jú­niusban a tervteljesítés 101,5 százalékos volt. Dolgozóink ön­feláldozó munkát végeznek. Ezt bizonyítja, hogy június 14-én, amikor a napi eladási terv 47 hektoliter volt, 65 hektolitert ad­tunk el, vagy 15-én az 50 hekto­literes tervvel szemben 77 hek­toliter volt az eladás. Második negyedévi tervünket 108,3 száza­lékra teljesítettük. CSAK AZT KÉRJÜK a városi tanács végrehajtó bizottságától, hogy ne hozzon több határoza­tot a vállalat fejlesztésével kap­csolatban, hanem tegyenek kon­krét intézkedéseket az eddigi ha­tározatok alapján. Ezt nem az én, sem a vállalati dolgozók, ha­nem a város szikvízfogyasztó* érdekében teszik, Diós Sándorné igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents