Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-30 / 176. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! / A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CSr KISKUN /MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Ára SO fillér 1957. JÚLIUS 30, KEDD A kecskeméti békedemonstráció Tízezer Báes megyei fiatal találkozott a megyei ifjúsági fesztiválon A PARTOKTáTAS ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL (3. oldal) ÉLELMEZÉSI ÜZEMEINK MUNKAVERSENYÉRÖL (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉSEK (3. oldal) A POLYÄK PORTAN Kecskemét történetében felejthetetlen nap volt a vasárnapi. A megyei »kis VlTren« ezer és ezer fiatal, öreg, férfi és asz- szony, gyerek jött össze, hogy ismerkedjék, barátkozzék egymással, ha nem több, csak láttassa magát: ime, ennyien vagyunk, akik szeretjük egymást, akik szétbonthatatlan közösségben, békében, barátságban élünk, és akarunk élni ezután is. A megyeszékhely lakóin kívül itt volt a vidék; a Baja—Kecskemét közötti vasútvonal nagyobb állomásairól, de Kiskőrösről, Kalocsáról is különvonaton, ezenkívül pedig teherautókon, motorkerékpárokon, bicikliken jöttek mindennünen a fesztivál részvevői. Még az esőre álló idő sem riasztotta vissza az embereket ettől a békedemonstrációtól, mert az volt; a béke melletti kiállás őrtüzeként lobogott az egésznapos és sokrétű ünnepség; csatlakozás volt a hatalmas moszkvai VIT földkerekséget bevilágító békemáglyájához. Járhattál akárhol: a nagygyűlésen, hallhattad Marosán elvtárs gyújtó beszédét, gyönyörködhettél a negyven kultúrcsoport szinpompás bemutatójában, a különböző sportműsorokon, büszkélkedhettél repülőseink ügyessége, bátorsága miatt, ezredmagad- dal táncolhattál éjfélig a Széchenyi-téren, a színes rakéták tiizi- játéitának fényénél nézhettél szerelmed szemébe, — béke volt mindez. A tisztaszándékú, erős emberek harcos seregszemléje volt vasárnap Kecskeméten! Délelőtt 10 órakor béke-nagygyűlés volt a Katona József-sétatéren, ahol Marosán Gyötgy elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet alább közöljük kivonatosan. Marosán György elvtárs besséde Ma az egész országban mindenütt: a megyeszékhelyeken, faliakban, üzemekben, gyárakban összegyűl a fiatalság beszélni, táncolni és a lövőre is gondol. Mi a jelentősége annak, hogy mi itt ünnepelünk? Az olimpián minden négy évben egy pár tucat nemzet összejön, összeméri az erejét. Vannak a világon tudományos. kulturális összejövetelek. Ma pedig Moszkvában közel 60—70 ezer fiatal 122 nemzet képviseletében jött össze. Mi történt tulajdonképpen? Miért Moszkvában? 1847. decemberében jelent meg Marx és Engelsnek a híres kiáltványa, a Kommunista Kiáltvány. Ez a Kommunista Kiáltvány a következő világhírű jelszóval fejeződött be: »-Világ proletárjai, egyesüljetek!« Azóta sok évtized telt el. Királyok, császárok és főpapok azt hitték, hogy az emberiség történetében a Kommunista Kiáltvány megjelenése egy epizód lesz. S azóta kiderült: a kiáltvány megjelenése egy új világ hírnökét jelentette. Ma már a Kommunista Kiáltvány jegyében több mint 100 nemzet gyűl össze, e jelszóval: béke és barátság! Kedves fiatal barátaim és idősebb társaim! Most nincs a világon egyetlen egy falu, és abban a faluban néhány tucat fiatal, aki figyelmét ne Moszkvára vetné. Mi ennek a jelentősége? A nemzetek egymás mellett éltek és élnek már régen és határok választják és választották el. Végre elérkezett egy világ, amely megtörte a régi jeget, a határok már nem választják 3 . ... el. A kecskeméti fiatal menyecskéknek sorsa ugyanaz, mint az ukrajnai, vagy kínai, vagy a japán menyecskéknek a sorsa. Vajon nyugodtan aludhat, nézhet-e a jövőbe? Lesz-e béke. nyugalom és szabadság? Ti, akik még fiatalok vagytok, abban a hibában leledztek, hogy nem szerettek visszanézni. Engedhetjük-e, hogy a mi fiatalságunk ne lássa, honnan indultunk el? Valamikor, amikor Kecskeméten először jártam, nem lehetett volna így összegyűlni és ilyesmiket mondani. Valamikor, amikor én Kecskeméten először jártam, ennyi jól öltözött emberrel én nem találkoztam. Annál több volt a mezítlábas ember. Ezt Horthy Ma- gyországnak hívták. Ti. ma élő fiatalok nem tudjátok elképzelni, hogy a mi sorsunk milyen volt. Amikor mi 20 évesek voltunk, ott álltunk a két kezünkkel és nem kellett senkinek. Hogy mondta József Attila? »Embert is öltünk volna, csak a két kezünk munkáját megvették volna.« Amikor tavaly nyáron elindult ebben az országban a demagógia, hogy rosszul él a magyar nép, akkor mi, őszfejűek monMEGNYÍLT a VI. VIT Vorosllov üdvözölte 122 orszás? küldötteit 122 ország, több tízezer küldötte részvételével Moszkvában vasárnap megkezdődött a VI. Világifjúsági Találkozó. A megnyitó ünnepséget a Lenin Stadionban tartották. A díszpáholyban jelen voltak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői, élükön Hruscsov- val, Bulganyinnal és Vorosilov- val. A díszpáholyban foglalt helyet Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is, akik nyári szabadságukat töltik a Szovjetunióban. Ugyancsak a díszpáholy vendége volt Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára is. A Világifjúsági Találkozó részvevőinek felvonulása több órán keresztül tartott. A magyar küldötteket a szovjet fiatalok és a külföldi ifjúság küldöttei forró lelkesedéssel fogadták. Nagy számban vonultak fel a megnyitó ünnepségen a nyugateurópai országok fiatal küldöttei is. Különös szeretettel fogadták Franciaország és Olaszország ifjúságának képviselőit. A menet érdekessége volt, hogy Ceylon fiataljai között több budhista szerzetes is résztvett a felvonuláson. A menet végén a Szovjetunió fiataljai haladtak. A VIT részvevőit a szovjet előkészítő bizottság elnöke köszöntötte. Ezután az öt világrész ifjúságának képviseletében egy ausztráliai egy indiai egy hraziliai, egy afrikai és egy francia fiatal szólott a VIT részvevőihez. A jelenlevők hatalmas tapssal köszöntötték Vorosilovot. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, aki üdvözlő beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a fiatalságnak a népekkel együtt határoznia kell azokról a fontos kérdésekről, amelyek ma az egész világot foglalkoztatják. Hozzá kell járulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a béke és a népek biztonságának megerősítéséhez. Ezeknek a nagy kérdéseknek a megoldásához járul hozzá a Világifjúsági Találkozó is, amely segíti a népek közötti béke és barátság eszméjének megvalósulását — mondotta Vo- rusilov. dottuk: Nem igaz! A magyar történelem folyamán a magyar nép sohasem élt olyan jól, mint most. Élhetne jobban is, ha okosan gazdálkodna avval, ami van. Mi ismertünk olyan Magyarországot, amelynek három millió koldus parasztja volt és az Esz- terházy hercegnek több mint 20U 000 holdja. Mi ismertük azt a Magyarországot, ahol a parasztnak elég kenyér sem jutott, a római katolikus egyháznak viszont 900 000 holdja volt és minden vasárnap azt prédikálták a templomban Krisztus (Folytatás a 2. oldalon) (3. oldal) GYERMEKVILÁG <4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) MI TÖRTÉNT VASÁRNAP A MEGYÉBEN? (5. oldal) A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉG ÚJ FELVÁSÁRLÁSI ARAI (5. oldal) ÁllamI gazdaságaink félévi mérlegéről Sok szó hangzott el arról, hogy állami gazdaságaink magas önköltséggel, drágán termelnek, indokolatlan veszteséggel gazdálkodnak. Az év elején többirányú törekvés indult a megyei szervek és a gazdaságok részéről a termelési költségek, a veszteség csökkentésére. Ezek eredményeképpen az állami gazdaságok ellentervet készítettek, összesen 36 millió forinttal kevesebb veszteséget ütemeztek be, mint a minisztérium által jóváhagyott tervekben. Az ellenterveknek megfelelően igyekeztek megjavítani a gazdálkodást. Törekvésük eredménnyel járt, a nemrég elkészült félévi mérlegek számadatai is bizonyítják ezt. Tavaly, az első félévben egyetlen nyereséges gazdaság sem volt a megyében, az idén tizenegy zárt aktív mérleggel. Ezek a gazdaságok összesen 4 451 000 forint nyereséget értek el, pedig az eredetileg jóváhagyott évi terv szerint 16 millió forint állami támogatásra lett volna szükségük, hogy mérlegüket kiegyenlítsék. Különösen az állattenyésztésnél van előrehaladás. 1956. első félévében 17 millió forint volt az állattenyésztés termelési vesztesége állami gazdaságainkban, az idén csak félmillió forint. Pont annyi, amennyit az Izsáki Állami Gazdaság volt ellenforradalmár igazgatója okozott annakidején, mert 420 forintért vette mázsánként a kukoricát és azonkívül 30 000 forintot sikkasztott. Tavaly egyetlen állami gazdaságban sem volt nyereséges az állattenyésztés, az idén már 14 gazdaság tett szert jelentős nyereségre ebben az üzemágban. Mindez annak köszönhető, hogy állami gazdaságaink számos intézkedést tettek az állattenyésztés megjavítására. Kedvező volt a helyzetük azért is, mert az idén nem küzdöttek takarmányhiánnyal a tavasszal. Ez annak köszönhető, hogy a Szovjetunió jelentős mennyiségű takarmányrépával sietett segítségünkre. Legtöbb állami gazdaságunkban csökkentették a fuvarköltségeket, a fogatok számát. Tudvalevő, hogy a lótartás rendkívül emelte a termelési költségeket. A lófogat helyett a gépeket alkalmazták nagyobb mértékben. Csökkentették azzal is a költségeket, hogy a széna- és a szalmakészleteket közvetlenül az istállók mellett tárolták. Szembetűnő a juhászatokban a javulás. Általában magasabb a gyapjúhozam, mint az elmúlt évben. Néhány állami gazdaság ebből tett szert nagy jövedelemre, például a bösztöri. A szarvasmarhatenyésztés színvonalát is emelték. Kiselejtezték a nem megfelelő állatállományt. Nagyobb mértékben térnek rá a marhahizlalásra is. A terv szerint 5—600 marhát hizlalnak ki az idén, amely a számítások szerint mintegy 2 millió forint hasznot fog jelenteni. Sajnos, van még néhány gazdaság a megyében, ahol nem tudnak kilábolni a rossz gazdálkodásból, ilyen például a Bajai Nagygazdaság, sokat romlott a Bácsalmási és a Mátételki Állami Gazdaság is. Ezekben a gazdaságokban is gyökeres javulást kell elérni, mert az adottságok ott is megvannak az olcsóbb termeléshez. A félév eredményei bizonyítják, hogy van lehetőség a termelési költségek csökkentésére. A gazdaságoknak tovább kell haladni a megkezdett úton, igyekezzenek a termelési költségek csökkentésével olcsóbb élelmiszert előállítani. Ezzel is segítsék az életszínvonal emelését.
