Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-27 / 174. szám
HOGYAN LESZ A TERVBŐL Négy és félmillió forint nyereség) az Izsáki Állami Gazdaságban Nemrégen írtunk arról, hogy az, állami gazdaságokban megvitatták a jövedelmezőbb gazdálkodás lehetőségeit s terveket készítettek, hogy az egyes gazdálkodási ágakban mit és milyen módon tudnak megtakarítani, illetve hogyan növelhetik a nyereséget. Az Izsáki Állami Gazdaság 4,5 milliós eredményre törekszik ezeknek a terveknek megvalósításával. .Nézzük meg: hogyan megy a sok kicsi sokra, hogyan születik egy-egy iizem- ág hasznából a többmilliós nyereség? Ló helyett tehén = ráfizetés helyett haszon A gazdaságnak évről évre több százezer forintos ráfizetést okozott a csikótelep, amit most fokozatosan felszámolnak s helyette a tehenészetet fejlesztik. Az idén már 100 lóval csökkentették az tgásállományt, ugyanennyi tehenet vásárolnak majd a csikótelep átalakított istállóiba. Különösen kifizetődő dolognak ígérkezik a növendék- marhanevelés, hiszen 1000 hold jó legelője is van a gazdaságnak. Igen szépen fejlődik a nemrég vásárolt 50 darab üsző; a múlt hónapban például a csak legeltetett állatoknál 32 kilogrammos volt a súlygyarapodás egyenként. A legelő módot ad a juhászat fejlesztésére is. Ebben az évben 1000 darab ürüt vásárolnak meg s három havi hizlalás után exportra értékesítik. gép — jobb munka — magasabb lermés Az eladott lovak árának egy- részén gépeket vásárol a szövetkezet. Már dolgozik is a két újonnan vett Zetor s a csehszlovák gyártmányú kerti traktor, amely az alacsony törzsű gyümölcsösök ápolásában különösen bevált. A gépek segítségével elérték, hogy a 700 hold kalászos aratását a múlt vasárnap befejezték s az árpatarló helyén már térdigérő az 50 hold silónak vetett napraforgó. Hosszú idő óta először sikerül, hogy a jószágállománynak szükséges szálas-, siló- és abraktakarmányt teljesen a gazdaság termeli meg. A kukorica különösen megérezte az idén a jobb, gyorsabb gépi munkát. Aratás előtt -kétszer megkapálták s az előző évek bizony nem dicséretes eredményével szemben holdanként legalább 18—20 mázsás csövestengerit ígér. 8 hold spárgáról 170 000 forint jövedelem! A sivár homok gazdagon fizető kincse a spárga, amelyet bármely mennyiségben szívesen megvásárol a külföld. Az Izsáki Állami Gazdaságban 5 hold termőspárgáról 50 000 forint jövedelem származott. Holdanként 10 mázsát szedtek és szállítottak el átlagosan 10 forintos kilónkénti áron. Még jobban kitett magáért a 3 holdas spárgadugvány- telep; erről a tavasz folyamán kereken 120 000 forintot árultak,} vagyis holdja 40 000 forinttal« fizetett a munkáért. 120—140 vagon sérfehér — expcrfra Nagyon szép termést ígérnek a jól gondozott szőlők is. A híres; sárfehérből az idén 120—140 vagont tervez exportra a gazdaság; maga csomagolja s rakja vagon-! ba az árut. Ezért már most ké uaz- mcgcngct szülnek a szüretre: szerződtetikgkís^fjetgzzen az időszaki munkásokat, szám baveszik és pótolják a felszerelés hiányait. A szedők — termé-; szetesen magasabb bérért — az idén maguk végzik a válogatást, tisztogatást is. Ezzel a csomagolok munkája gyorsabbá, köny- nyebbé válik, szemnek tetszetős; állapotban kerül a külföldi vásárló elé a finom csemegeszőlő Kovács Ferencet, a híres kajszikutatót mindenki ismeri nemcsak Helvécián, hanem az egész környéken. »Jövedelmező kajszitermesztés« című könyvét ma is sokan forgatják azok közül, akik szélesebb ismereteket akarnak gyűjteni e híres gyümölcs termesztésének titkairól. Nemrég a kajszitermesztök ankétjén is felszólalt, ahol beszámolt eddigi kísérleteiről. Fáradhatatlan kutató, korát meghazudtolva, állandóan kint matat a helvéciai barackosban. Olyan típus, aki sohasem fárad el, aki részt vett a homok meghódításában, igazi homoki ember. A barackos ugyan nem az övé, a sógornője tulajdona, de az megengedte, hogy kedvére A napokban kicsalt a barackosba. Gyönyörködtünk a szépen megrakott fákban. — Huszonkét évvel ezelőtt telepítettem — magyarázta —, de a fák zöme még megvan. Éppen folyt a barackszüret. Óvatosan és gondosan rakták az asszonyok, lányok a szép, mosolygós, piros arcú gyümölcsöt a ládákba. Érdemes fáradni »■ . .. fér 4 Itt leplezik le o hamisítványokat .i , « m Árnyas lombú japánakác alatt kicsiny tábla hirdet Kecskeméten égy szerény, de nagyjelentőségű megyei intézményt. Ez a. — de bemutatás helyett inkább elmondom, mit láttam itt és rögtön rájön az olvasó, hogy amiről szó van. az nem is lehet más, mint a.,. Hát akkor kezdem: Ahogy bezárult mögöttem a kapu, mintha egy külön világba lépnék. Igen, egy külön világba, ahol a legkevésbé sem lehet csalni, hamisítani, mert itt minden kiderül. Mellesleg mondva, meg sem kísérli az ember a tények tagadását, hiszen végig az összes munkatermeken a vegyszerek, kémcsövek, lombikok és különböző laboratóriumi felszerelések egész sora figyelmeztet: itt nincs helye a kertelésnek, itt színt kell vallani. A baj csak az, hogy az emberek, főként a gazdaemberek egyrésze ma még nem akarja elismerni a »sánta kutya«-elmélet igazságát. No azért lelkiismeret is van a világon. Példának okáért képesek otthagyni csapot-papot — köznyelven mondva: tejfelt, tejet, túrót, vajat — ha a cím alatt dolgozókat meglátják. De van is rá okuk. A legutóbbi ellenőrzésnél is 16 kanna tejből, — bár hihetetlenül hangzik — mindössze kettő volt a jó. Az egyiket felvizezték, másik négyet lefölözték, a tejfelt aludttejjel keverték és így tovább. Egyszóval ez a magyarázata, hogy néha egész sor kanna várja hűtlen gazdáját. Persze van itt más érdekesség is. amit érdemes megírni, hiszen havonta mintegy 500 áruféleségből állapítják meg, hogy jó-e, avagy rossz. Hogy azután mi minden agyafúrt turpisság kerül ki ebből a számból, azt egy cikk keretében nehéz lenne vázolni. Van itt festékkel hamisított, korpával, darával kevert »piros« paprika. Akad lisztcserénél leleplezett, döglött mésszel kevert »ke- nyérnekvaló«. Láttam egy liter kevés cukorból, sok ecetből és jólszínező piros festékből készült »üdítő« italt. És bizony nem egy olyan szeszfajtát, közelebbről: likőrt, rumot, pálinkát, melyeknek az eredeti 40—45 százalékos szesztartalma az itt végzett vegyvizsgálatok alapján az eladók előtt érthetetlen okból csak 24—25 százalékossá válik, a többi általában valami víznemű anyag, mondanunk sem kell, ugyanabban az árban, mintha az eredeti töltés lenne benne. A Minőségvizsgáló Intézeten sok múlik, hogy minél kevesebb legyen az ilyen jogtalan, bűnös haszon. Sándor Géza vele, mert a csomagolásért 48 fillérrel többet fizet az átvevő. Tavaly is itt jártam, akkor azért, hogy saját szememmel szerezzek bizonyítékot a barackler- mésről. Kovács Ferenc ugyanis behozott egy barackkal megrakott ágat »bizonyító érvként«^ Nagy dolog volt ez akkor, hiszen az elmúlt évben .lóformán nem volt kajszitermés. Ebben a barackosban azonban öt fáról 321 kilót szedtek le. Ez az öt fa az ősz végén mésztejes permetezést kapott. Kovács Ferenc szerint ez a mészréteg mentette meg a termést a pusztulástól. VéKony páncéllal vonta körül a rügyeket és a februári meleg hatására nem indult meg az életet adó nedvkeringés. Más fáknál viszont megindult és a későbbi fagyok hatására bekövetkezett a tragédia, elment a termés. Az egyik dúslombú, jól megrakott fánál megálltunk. A termés legnagyobb része egészen zöld volt, de ennek ellenére elég szép szemeket láttam. — Ez késői rózsakajszi. Hizlaló trágyázást adtunk a fának, látszik a termésen. 100 literes oldatot a következő összetétel szerint kevertünk: 90 liter víz, 10 liter trágyalé, pétisó, szuperíosz- fát, kálisó. A fa koronacsúrgója alatt a korona nagysága szerint kijelölt gyűrűben kapával kivágott gödröcskékbe öntöttük ezt a keveréket. Ezzel elértük, hogy a hajszálgyökerekhez jutott a tápanyag. Ez azt is eredményezi, hogy a nagy termés mellett is tudnak a termőrügyek fejlődni. Minden tárói, minden szőlőtökéről tudott valamit mondani. A fagyveszély ellen úgy küzdöttek, hogy fáradt olajat égettek (petróleumot gyújtottak meg benne). Sikerült is három Celsius fok különbséget elérni.. Biztató kísérletei vannak a réz- gálic pótlására is, a peronoszpó- ra elleni védekezésnél. Aki kíváncsi mindezekre, annak szívesen elmondja, mint ahogy elmondja a szakkörben is. amelyet ő vezet. A szakkör tagjai olyan homoki emberek, mint ő, akik szintén végeznek érdekes kísérleteket. E kísérletek eredményeiről aztán beszámolnak egymásnak. Kovács Ferenc és társai tették termővé, gazdaggá a futóhomokot. Most sem nyugszanak, az egész életük, minden idegszáluk egybeforrott a homok kultúrájával. LTj felfedezésekre vágynak. ö—r Leieszed te is a tollat, mint másfoglalkozású embertársad a kalapácsot, a malteros kanalat (a többi fajta szerszámot ki-ki gondolja tovább, aszerint, hogy melyik áll közelebb a szívéhez, illetve a kezéhez). Csinálsz egy hevenyészett tervet, amelyhez alapul a bukszád már alaposabb szemügyre vételezése szolgál — s megkezded a csellen- gést Kecskemét városában. Pendlizel ide-oda. de nem úgy, mint a fővárosi színészek; egyrészt, mert nem taxin mégy, másrészt, mert nem neked fizetnek, hanem te fizetsz, harmad- sorban, mert nem szórakoztatsz másokat, hanem te szórakozol. Beülsz egy sörre valamelyik, mindegyik étterembe s egyelőre, jobb híján, elsiratod azokat a matematika órákat, amelyeket az iskolában elblicceltél annak idején, mert most kitűnő alkalmad volna a számoláshoz. Mégpedig azért, mert észreveszed, hogy a te poharad sörén hatcentis a hab, míg a szomszédodén csak kettő. Nos tehát, rxrxPix4 cm (ugye, diákok?) s máris megtudnád, hogy hány köbcenti sörrel kaptál kevesebbet, mint a szomszéd. Dehát nem tudod, azt azonban igen, hogy a rossznyelvek szerint ezekből a keves- lét-sörökből motorkerékpárt is lehet vásárolni. így van? Nem tudom. Ha igen, a vendéglátó- ipar vizsgáztató bizottsága ezt a kérdést is feltehetné a söradago- lőkriak. hadd izzadjanak: mondják meg kérem, hány köbcenti sörből lesz egy 125 köbcentis Csepel? (De mit is beszélek a Pannóniák korában?!) Undok fráter vagy, ha már froclizással kezded az estét, ahelyett, hogy máson járna az eszed. Figyeld az embereket, a — nőket, férfiakat együttesen, ahogy suttogva összebújnak az asztaloknál, s a szemük időnként — becsületszavamra — ide-oda jár; ezzel árulják el, hogy amit művelnek, annak a neve: pletyka. No, meg egyéb is. Hatványozottabb kapacitással kezd működni a szemed, a füled, s nem egészen egy óra alatt megállapítod, hogy a nők szörnyen megbánták a divatot. Mert kérem, valaki elkezdte a testhez simuló, alul szűkülő kosztüm viselését, nyilván, hogy minél többet láttasson testi »én«-jéből, egyedül, csakis ő, és senki más — erre az egész város hölgyei ugyanúgy öltözködnek. Most mivel lehet itt feltűnni? (Azt hiszem, a pálmát — ha élne — Jászai Mari vinné el, egyebek között s a témánál maradva, azért is, mert vallotta és gyakorolta, hogy: a nő többet sejtessen, mint láttasson.) Hagyjuk azonban a nőket, mert mondják, éles a nyelvük s még retorziót alkalmaznak velem szemben, márpedig békés, meghalni egykor majd ágyban kívánó ember lévén, nem szeretnék idő előtt nyelvéire hánySzembal este oooooooooooooooo-oo va kimúlni. Jöjjenek a férfiak. Egy jön is, majdnem felröhin- tesz, ahogy táncrakérés végett jön a szomszéd asztalnál üldögélő és a szemével pitizö haja- donhoz. Gálánslépésű, mozdulaté a férfiú, a meghajlása, s ahogy jobb karját kitárja, — mindez egy filmszínészé. Igen, nempedig az övé. így pedig kegyetlenül rossz epigon, utánzó csak szegény, amit ő nem tud, nem hisz, de boldogok a hívők, mert övék a leányka — egy táncra. Még bele sem kuncogod magad a söröd habjába, itt a másik. Ki van bodorítva a haja, arcán azzal a — bódító mivoltának tudatát sugárzó — fölénynyel hordozza körül saját magán a tekintetét, amellyel a tükör előtt naponta legalább félórán át mesterkedi össze ilyenre az együgyűségét. De boldog ő is, mert boldogok a lelki szegények, hiszen övék a —■ menyeknek az országa. (A kikapós menyekre gondolok.) Kajánul figyelsz már (csak rád ne fogják, hogy irigykedve), s férfi társaidat a magatartásuk, tekintetük, stb. alapján három csoportra osztod, a mértéket a szerelemhez való viszonyuláshoz szabva: ki szerelmes (hevesen, mérsékelten, langyosan), ki csa- nál s ha felületes vagy, hinnéd: lódott (de szeretné, ha szeretnék, ez ám az ember! Még itt is tö- s lenne valakije, lenne valaki- rődik, mégpedig jó hangosan a je), ki pedig közömbös. Te a ne- munkakörével. Pedig nem nyug- gyedik kategóriába tartozol, szik bele, hogy nem mindenki Hogy melyik az? Magad sem tu- tudja, ki s mi ő, hát így adja dód. Ebben a minősítésedben végre táncolni mégy és további megállapításokat teszel. Akad hölgy, aki az egyik asztaltól fel szeretné nyársalni tekintetével azt a másikat, aki mögötted tangózik amannak a férjével, s emez huncut, ugratja amazt, jobban átkarolja a férjemuram nyakát; no, ebből is lesz otthon egy kis filozófálgatás arról, amit egyik írónk tömören így fogalmazott meg: »a tánc nyilvános ölelke- zési alkalom.« Kecskeméten kiváltképp, ahol mindenegyes táncos helyiség valószínűen heringfeldolgo- zó, azaz préselő vállalatnak készült előzőén, csak később döbbentek rá, hogy nincs herin- günk, importálni meg nem érdemes, hiszen az exporthoz sem értünk még tökéletesen. (Most meg a barackra gondolok.) így születtek tehát a tánctermeink — bocsánat — »platzaink«. No Iám, a termelést is belekevered a szórakozásba, bár nem minden impulzus nélkül. Amott egy férfi — már megint a férfiak! — odaszól egy hölgynek: »El ne felejtse a létszámot leadni hétfőn!« Csak valami vezetőféle lehet egyik vállalatunkhírül: lássátok feleim szemetekkel, mi vagyok. Amolyan ön halotti beszéd ez; bizony »por és hamu« ön is barátom, s mert a pöffeszkedő ember fejlődésképtelen, a fejlődésképtelent pedig előbb-utóbb lehagyják a tehetséges szerénj'ek, akkor döbben csak rá barátom, hogy úgy lefújják trónjáról, mint a — ha* műt. Jól szórakoztál már. hát elindulhatsz haza. A söntésben még odapillantasz a szesztestvéri kö. zösség tagjaira, akikre célozva Mikszáth Kálmán fogalmazta meg ezt a megállapítást: »a bortól olyan lesz az ember, mint az oroszlán, de legtöbbször, mint — a disznó.« Ök még az oroszlán állapotában vannak, mert nem röfögnek, hanem — ordítanak. Ordítanak bizony, s még az egyik mulató fölötti lakószobádba is felhallatszik a hangjuk, amitől abba az illúzióba ringatod magad, hogy Afrikában kuksolsz egy fa tetején, oroszlánlesen. így vedlesz át a kecskeméti szombatról vasárnapra forduló éjszakán Kittenberger Kálmánná, pedig hát nem az vagy, hanem csak Tarján István
