Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-26 / 173. szám
Forradalmasított lakásépítkezés KASPÉ módszerrel épül Kecskeméten tizenkilenc lakás A napokban riportszerző körútra indultunk a város határába. Nem mondhatnánk, hogy meghatározatlan céllal, de nem is sejtettük, hogy ekkora meglepetésben lesz részünk. Különösen akkor nem, amikor a 2-es autóbusz végállomásán, a Rcnd- örfalu szélén leszálltunk. — Hol vannak az úi építkezések? —■ tudakoltuk a többi utastól, akik el is kalauzoltak bennünket a téglagyár irányában. Igen ám. csakhogy mi egyre-másra vályoghazakat találtunk a remélt előregyártott épületelemek helyett. Hogy őszinte legyek, némi szorongással gondoltam arra. talán még meg sem kezdték itt az építkezést a Tatarozó Vállalat munkásai, hiszen csak néhány napja értesültünk arról, hogy itt építik ma.id a KASPÉ-féle előregyártott épületelemekből a forradalmi vívmányként emlegetett új lakóházakat. De amíg tanakodtam, a lábam vitt előre, tovább a téglagyár felé, s lassan kezdtek feltünedezni a sátrak, s alattuk furcsa alakú »téglák« száradnak. Nagynehezen előkerült Vörös László művezető is. s még nehezebben Krizsik László mérnök. Ök nagyon el vannak foglalva most a munkával, el is lehet képzelni, mennyi dolguk akad, hiszen 50 ember munkaidejét kell beosztani percnyi pontossággal, mert a házak úgynevezett szalagrendszerben épülnek. Ahol tegnap még a kőbeton- alapozó-brigád dolgozott, most az ácsbrigád végzi a zsaluzást, az előbbi brigád pedig már egy új ház alapozásához látott. A kísérleti házon, amelynek építéséhez elsőnek kezdtek, már a tetőszerkezetet szerelik, amely BK rendszerű előregyártott elemből áll. — Hány házat építenek itt egyszerre — kérdezem Krizsik László mérnököt. — Tizenhat ház és tizenkilenc lakás, mert lesz három ikerház is. — S mikorra készítik el a házakat, azaz mikorra költözhetnek be az új lakók? — Ügy hallottam, augusztus 20-a a legújabb határidő, mert eredetileg szeptember 1-re volt előírva, de az alkotmány ünnepének tiszteletére szeretnénk 10 nappal előbb átadni. S ha az időjárás közbe nem ront, remélem, készen is leszünk vele. A különös alakú »téglák« mellett állunk. — Ezek hát a híres KASPÉ- féle építőelemek? — Igen — hangzik a válasz, — ezek pedig itt a prések — mutat a könnyű kis szerkezetekre, amelyek mellett egy-egy ember dolgozik. Az ügyesebbjei, mint például Kuruc?. Mihály és Magyari József, vagy mint az a két diákfiú, 130—140 épületelemet is legyártanak egy nap alatt. — Mi az alapanyaga az új épületelemnek?-— 65—70 százalék kohósalak, 15—20 százalék homok és 14 százalék cement. — S mi az előnye? — Elsősorban az, hogy mindenféle kötőanyag nélkül, egyszerűen csak egymásra helyezzük őket s már kész a fal. Olyan, mint az építőkocka, fel lehet építeni, szét lehet szedni, s ez így is volt az első két napon, amíg munkásaink beletanultak ebbe az új »szakmába«. — S mennyi idő alatt épül fel egy ház? — Az építkezés megkezdésétől számított nyolc napon belül be- költözhetővé válik egy-egy lakás. Ez azt jelenti, hogy a szobában ég a villany, a parkett felkefélve, a falak kifestve váriák az új lakókat. S még egy előny, amiről eddig nem beszéltünk. A KASPÉféle építkezés nemcsak gyors, hanem körülbelül 20—25 százalékkal olcsóbb is, mint az eddigi építkezések. Elbúcsúzunk, hiszen itt különösen drága az idő, s percnyi pontossággal annyira be van osztva, hogy nem vállalnánk a felelősséget, ha bennünket szidna egy-egy jövendőbeli új lakó, ha később készülne el a lakása. Amikor azonban a szerkesztőségben neki készülődök a riportíráshoz, nem vgrt és kedves meglepetés ér. Kopogtatnak az ajtón és egy kedves, rokonszenves ember névszerint keres. — Péter Miksa vagyok, az Ag- roterv főmérnöke. Hallottam, riport készül a KASPÉ-féle építkezésről, s mivel az újításnak én is részese vagyok, talán szolgálatukra lehetnék... Meghatott a kedves szerénység, amellyel az úiító leült asztalom mellé és elmagyarázta, honnan ered ez a szó. hogy KAS- PÉ. Ök ugyanis Katona Zoltán főmérnökkel együtt már számos nevezetes újítást vittek sikerre. Ez a legutóbbi, amelyen másfél év óta dolgoznak és kísérleteznek világviszonylatban is igen jelentős. S mivel kettőjük találmánya, a két feltaláló nevének kezdőbetűit viseli. Elmondotta azt is, hogy a találmány felől több külföldi ország érdeklődik, s megvásárolták már a csehek, a lengyelek, a románok, sót mutat egy levelet is, amelyben a csehek versenyre hívnak bennünket, magyarokat: ki épít több lakást az új módszerrel? Péter elvtárstól még azt is megtudom, hogy Magyarországon Kecskeméten épül az első nagyobb arányú település a KASPÉ-féle előregyártott épületelemekből. Ezt megelőzően Balatonaligán és Perbálon egy- egy házat és az előbbi helyen egy szeszgyárat építettek már. Kecskeméten előreláthatólag több mint 200 ilyen ház épül. De most már igazán a riport végére értem, legközelebb majd akkor jelentkezem, ha a boldog lakók elfoglalják az új házakat. —Éné— Taggyűlés a Jánoshalmái Foldmüvesszöretkesetben A Jánoshalma és Vidéke Földművesszövetkezet nemrégen taggyűlést tartott. Az ellenforradalmi események óta ez volt az első taggyűlés, amelyre, annak ellenére, hogy a legnagyobb munkaidőben történt, a tagság nagyobb része megjelent, hogy meghallgassa Balogh Mátyásnak, az igazgatóság elnökének beszámolóját a földművesszövetkezet működéséről. Balogh Mátyás elmondotta, hogy az októbert követő nehéz hónapokban is igyekeztek biztosítani az áruellátást. Foglalkozott azzal is, hogy 1955- és 1956-ban 1 millió forintot fizettek ki a tagság részére, míg a befizetett részjegy összege csupán 189 000 forint volt. A földművesszövetkezet az idén nagyobb gondot fordít a felvásárlásra. Hét felvásárló telepet létesített, hogy megszűnjön az az áldatlan állapot, hogy a dolgozó parasztok már előző nap este megkezdjék a sorbaállást, hogy másnap esetleg át tudják adni az áruikat. A beszámolóból megtudtuk, hogy a szövetkezet 1956. évi nyeresége 1 882 000 forint. Az 1957. év első negyedét szintén nyereséggel, mégpedig 406 000 forint többlettel zárták. A tagság nagy figyelemmel hallgatta végig a beszámolót, és hitet tett amellett, hogy a szövetkezetnek tovább kell javítani a munkáját a falu szocialista fejlődése érdekében. Lusztig József A Kecskeméti Sütőipari Vállalat 14. évet betöltött, de a 17. évet meg nem haladó, 8 általános iskolát végzett fiúkat ipari tanulónak felvesz. A járásból is lehet jelentkezni (Kerekegyháza, Lajosmi- zse, Tiszakécske, Izsák). Jelentkezési határidő: július 31, Jelentkezés: Kecskemét, Petőfi utca 4. szám 1174 Tegyük még hozzá azt is, hogy mindig bemondja a mikrofonba, melyik zeneszámot ki küldi kinek. Ki kiváncsi erre? ízléstelen, otromba! Menjünk tovább. Hírős étterem. Minden asztal foglalt, emelkedett a hangulat. A zenekar hangosságától, csörömpölésétől sokan kábultan fogják a lejüket. De a zenekar kitart egészen dobhártyaszakadásig... Kedves eszpresszó. Szóke zongorista, dobos és hegedűs. Őket hallgatva gondolkodóba esem, hogyan lehet ilyen unalmasan játszani? A közönség felhördül amikor hárman rázendítenek a "Trubadur«-ra. A megboldogult Verdi forog a sírjában. Kegyetlen utókor... Fürdőkért. Nemrégen még viszonylag kellemes szórakozóhely, ma tanulni jöhet ide bármelyik marseillesi csapszék! Sötét, tompa félhomály, levegőtlen, füstös lebuj. A zene méltó a környezethez... Folytassam? Ügy érzem, felesleges. A többi sem különb. A megoldás kézenfekvő. Magasabb igényekkel kell fellépni a zenekarok műsorával szemben; azok kiválasztását az eddiginél nagyobb körültekintéssel és hozzáértéssel kell elvégezni. A jelenlegi helyzeten sürgősen változtassanak, mert ennek fenntartása — állítom — nagy kárára van a Kecskeméti Vendéglátóipari Vállalatnak, s talán az sem utolsó dolog, a kecskeméti közönségnek. Mezei István Körülményes igazlátás i válik majd világhírűvé a hajósi bor. Azért mondjuk, hogy világhírűvé, mert az országos hírnév^ hez már nem fér kétség. Közben a mintapincébe érkezünk. El lehetne énekelni, hogy Kicsiny a hordócska, jó bor terem benne... Mert itt valóban kis hordók vannak. Ezek csak. mintául szolgálnak. De amelyikből ittunk, az nagyon finom volt. Van itt imrehegyi ezerjó, helvé- ciai ezerjó, bácsalmási vörös kadar, csengődi oportó, kelebial vörös, meg a jó ég tudná felsorolni, hogy még milyen. Emberileg képtelenség valamennyit végigkóstolni, hisz ettől a kevéstől is kezdtek már keresztbe állni a szemeink, mire a búcsúzáéra került a sor. Végül az üzem kapacitása után kérdezősködtünk. Azt a választ kaptuk, hogy a budafoki palackozó után ennek van a legnagyobb kapacitása aa országban. Naponta 5000 üveget palackoznak. Ifzntán mi marad hátra, kedves olvasóink? Talán az hogy önök döntsék el; jó-e ez a palackozott? Ezért kóstolják meg! —e—9 Van itt vagy 5000 hektó bor. Megállunk egy hordó előtt, s nézzük, amint egy kis motor segítségével ürül a hordó, tartalma egy hosszú gumicsövön át a palackozóban lévő tartályba kerül. Eközben áthalad a szűrőn is, s onnan jut a töltőgépbe. Biztat a vezetőnk, hogy kóstoljuk meg. — Finom csengődi rizling, nagyon ízletes. Nehéz szívvel válunk meg innen, de két pincemunkás egy másik pincébe invitál, az úgynevezett mintapincébe. Ismét a palackozón visz át az utunk. Itt még megkóstoljuk a hajósi kadart, ezt a príma, 12 és fél fokos nedűt. Ügy látszik, nemcsak nekünk ízlik, mert ahogy megyünk a »mintába«, Mester bácsi arról tudósít, hogy a brüsszeli világkiállításra —, amelyet 1958-ban rendeznek meg — 5Ó0 hektolitert küldenek ebből a fajtából. Ez a bor egyébként az Alföldi Fincegazdaság célgazdaságának a terméke. így sejét, kefélögép. A mosást megelőzi az áztatás és a dugózás, mert legtöbb üvegből a fogyasztók nem húzzák ki a dugót, hanem belenyomják. A mosóhói kilépve megtekintjük a csomagolást, — azaz tartsunk sorrendet, a címkézést. Eredeti csomagolás, az üvegek száját zárószalaggal látják el. Az asztal végén selymestapintású, vékony papírba takarják az üveget, arra még süvegszerü gyékényfonatot húznak és így kerül a megtöltött üveg a ládába. — Hová szállítják? Az mondja Mester bácsi, hogy csaknem az ország minden részébe: Budapestre, Miskolcra, Sopronba, Békéscsabára, Szegedre, stb. A címkékről olvassuk: bácsalmási ezerjó, csengődi rizling, hajósi kadar. — Melyik a legjobban felkapott különlegesség? — A hajósi kadar — mondja a vezető és indulunk a pincébe. Behemót hordók sorakoznak. Nem bántad volna meg, kedves olvasó, ha velünk jössz. Kecskeméten, a Széchenyi téren, az Alföldi Pincegazdaság bor- palackozójában jártunk. Megálltunk a porta előtt és onnan egy idős ember, Csapó bácsi szíves szóval kalauzolt bennünket befelé. Körülöttünk ládák az udvaron, a színben, ládákban meg üvegek. Várjak a töltést. Örökké mosolygós, őszülő ember jött elénk, Mester László, az üzem vezetője. Megkérdeztük: mennyi üveg van itt? Azt mondja: 40 000. Innen csak néhányat léptünk, máris a palackozóban voltunk. Mozgalmas kép fogadott. Hosz- szú asztalok mellett sok szép lány, asszony szorgoskodott — férfit csak elvétve látni. Az asztalokon megtöltött palackokat címkéztek, csomagoltak. Ni, csak, ott a palackozógép! Ismerkedjünk meg vele is. Miközben telnek az üvegek, Mester bácsi magyarázza a működését. Azt mondja, egy óra alatt 650 üveget tölt meg. Innen belátni az üvegmosóba. Gép mossa csillogó tisztára az üvegek bcl— így tehát kizártnak tartjuk, hogy ön a borban olyan mennyisegű seprőt talált, — fejezi be mondanivalóját a Vendéglátó Vállalat levele. Summa-summárum: — kinek adjunk igazat? A szobafestőnek-e, a vendéglátónak-e, vagy a pincegazdaságnak? Egy bizonyos: a bölcsek kövét mi sem őrizzük, a másik bizonyos, a panaszkönyvbe beírtak, a harmadik bizonyos: mindenki a saját igazát bizonygatja. Ebből csak egy tanulságot le?* hét levonni: ha a vendég valami rendellenes dolgot vesz észre, ne írjon addig a panasz- könyvbe, amíg nem kéri meg a közelben tartózkodó vendéglátó alkalmazottját arra, hogy legyen koronatanú, lássa és értse meg, miről van szó, ezt és ezt akarom beírni a panaszkönyvbe. Ha ez így történik, bátran odaírhatjuk a panasz után zárójelben (a fenti bejegyzésemmel X. Y> vállalati alkalmazott is egyetért). A Kecskeméti Szálloda, Vendéglő és Cukrászda Vállalat levelet küldött hozzánk, melyben egy vendég véleménye fölött tör lándzsát. A vendég ezt írta a panaszkönyvbe: »Tisztelt Vendéglátó Ellenőr Barátom! Vettem egy üveg ezerjó bort, ami egyszer sem volt ]ó. Csak arra kérek, választ, hogy egy üvegből hogy lehet 3 dl seprő? Pare I. szobafestő.« A vendég jószándékát, segíteni akarását nem vonja kétségbe a vállalat. Megkéri azonban, hogy a jövőben a vendég legyen egy kissé tárgyilagos és lássa be, hogy a bort nem a Vendéglátó Vállalat palackozza, hanem a pincegazdaság. Hozzáteszi meg a levél, hogy a vendéglátó nem vesz át ellenőrzés nélkül palackot a pincegazdaságtól. Nem akarok mélyebb tanulmányba kezdeni, vagy felfedni, leleplezni, miért ol.y Kiábrándítóan gyengék a kecskeméti szórakozóhelyeken a zenekarok. Ez az illetékes szervek feladata. Egyszerűen csak megállapítom, hogy a jelenlegi helyzet — szerény véleményein szerint — tarthatatlan és semmivel sem magyarázható. Nem tudom elképzelni, hogy a jelenleg működő, szerződtetett zenekarok nem lennének képesek jobb, hangulatosabb, szórakoztatóbb szalon- vagy táncmuzsikára. Ha pedig nem, akkor illő volna a Vendéglátóipar! Vállalat, no meg a közönség érdekében is mielőbb változtatni a jelenlegi állapotokon. Mert ami e tekintetben Kecskeméten folyik, az több a soknál. Vegyük például az elmúlt vasárnapot, Kellemes este lévén, a város szórakozni vágyó közönsége és azok, akik talán csak egy-két pohár sört kívántak meginni, nagy számban keresték fel a szórakozóhelyeket. Tudvalevő, hogy Kecskeméten a Béke étteremben, a Sörkertben, a Hírősben, a Fürdökertben. a Kedves eszpresszóban és még egykét kisebb »egységben« van zenekar. No, de mit művelnek ők zene címén? Erre néhány példa. Négytagú dzscssz-zenekar működik a Sörkertben. Az összhatás nem is lenne olyan rossz, de a népszerű Lajos, a dobos fáradhatatlanul és elviselhetetlenül énekel... Ez szórakoztatás?
