Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-24 / 171. szám
A solti Dózsa Termelőszövetkezet messze esik a falutól. Míg ide kiér az ember. 8—10 kilométert hagy maga mögött. A termelőszövetkezet tagjai egy nagy tanyaközpontban es a közeli tanyákon laknak. Ritkán járnak a községbe és hozzájuk is kevesen járnak látogatóba. Bedig érdemes oda elmenni. Érdemes megnézni, hogyan él, hogyan dolgozik és boldogul itt 23 család a 420 hold földön. Bár távol vannak a községtől, egy ember mégis akad itt, aki sűrűn kijár közéjük. Mezei elvtárs, a községi pártbizottság titkára gyakori látogatója a szövetkezetnek. Végigjárja a szövetkezet tábláit, beszél a dolgozókkal, párttagokkal és párton- kívüliekkel, résztvesz az alapszervezet rendezvényein, vezetőségi üléseken és a taggyűléseken. Mezei elvtárs közreműködésével, a helyi pártszervezet a szövetkezet életének mozgató, irányító ereje. Amikor egyesek helytelen vágányra akarták vinni a gazdálkodást és a munkaegységet százalékos alapon- való műveléssel akarták felcserélni, a pártszervezet maga mögé állította és harcba vitte a dolgozókat — mégpedig sikerrel. — A párt- szervezet öntött lelket az emberekbe, bátorította, buzdította őket. Minden közgyűlés előtt párttaggyűlést tartanak, amikor a politikai kérdések mellett a szövetkezet gazdasági problémáit is megtárgyalják. A pártszervezet kezdeményezte a gazdaság belterjesség irányában való átalakítását. És hogy mindezt nem kevés eredménnyel, azt a szövetkezet fejlődése mutatja. Van öt hold öntözéses kertészetük. Az elmúlt télen telepítettek 15 hold vegyes gyümölcsöst. Ezzel a gyümölcsösük — amit mind maguk ültettek — összesen 35 holdra növekedett. Az idősebb telepí- tésűekről már az idén jelentős kajszitermést szüretelnek. A fiatalabb fák között pedig diny- nyét termelnek, atniből legkevesebb 150 000 forint jövedelemre számítanak. Még nagyobb bevételt várnak a szőlő után. Tizenhat holdas szőlőjüket Zerza István párttitkár vezetésével csak négyen művelik, mégis úgy rendben tartják, hogy azt akárki megnézheti. Néhány évvel ezelőtt pedig még úgy el volt hanyagolva, hogy alig termett valamit, de most nem ritka az olyan tőke, amelyen 13—14 hatalmas fürt is érlelődik. Sűrűn kapálják és hétszer permetezték. Büszkén mondják nekünk az itt dolgozók, hogy a termést illetően most bátran versenyre kelnek a község leghíresebb szőlősgazdáival is. Nemcsak a szőlőt, hanem az egész gazdaságukat rendben tartják. less a jövedelem a solti Dózsában ! Időben végezték el a kapálásokat és jó termést csépelnek a kalászosokból is. Amerre jártunk — az egész gazdaságban — boldog, bizakodó emberekkel beszéltünk. Tavaly 40 forintot ért egy munkaegység, ez évre 72 forintot terveztek, de a terméskilátásokból ítélve, valószínűleg még ezt is túlteljesítik. Nagyon fontosnak tartják, hogy a tagok megfelelő bevételhez jussanak a közös gazdaságból. Ugyanakkor a közös vagyon fejlesztésére a jövőre is gondolnak. Még ebben az évben szőlőfeldolgozó felszerelést és művelő eszközöket, továbbá a belső szállítások lebonyolításához Ze- tort akarnak vásárolni. Növelik a tehénállományt, mert földterületükhöz képest most még meglehetősen kis létszámú és tervezik egy sertésfiaztató építését. És ha ők valamit tervbe vesznek — tapasztalataink alapján, biztosak vagyunk benne —, meg is valósítják. Látogassanak el hozzájuk a környéken lakó egyéni gazdák. Beszéljenek Hájas Péterrel, a szövetkezet kommunista elnökével, Zerza Istvánnal, a szőlőben dolgozó párttitkárral. Beszéljenek a szövetkezet bármelyik tagjával. Kérdezzék meg: hogyan élnek, hogyan boldogulnak a közösben? A látogatókat szívesen fogadják. Nézzenek szét, biztosan sok hasznosat tapasztalnak. —N— Védjük meg hasznos madarainkat Fülöpszálláson, de valószínű más községekben is igen sok gyermek üldözi csupán kedvtelésből hasznos madarainkat. Szülőt is láttam már, hogy játéktárgyként viszi haza gyermekeinek az- elébe akadt kicsiny madárfiókákat. Sajnos, vannak ennél kirívóbb példák is. Látni — főképp fiúgyerekeknél —, hogy pasz- szióból csúzlival lövöldözik a madarakat. A felnőttek Is szívesen szórakoznak azzal, hogy légpuskával irtsák a madarakat. Egy körvadászat alkalmával az egyik legtekintélyesebb vadász Fülöpszálláson lelőtte a munkában levő harkályt. Nem volt nagy dicsőség, mert 10 méternyire volt tőle egy gyümölcsfa törzsén. Itt az ideje annak, hogy összefogjunk társadalmilag és védelmezzük a hasznos madarakat. Könnyebb azt nézni, mikor a harkály rovartojást keres és eszik, mint hernyófészket szedni a fákról. Nem hiszem azt sem, hogy akadna olyan ember, aki ne szívesen hallgatna kakukkszót, vagy akár rigófütyülést. Gudman Albert Igazság a Szilidi-tó környékéről Helytelen értesülés miatt június 25-én a Petőfi Népében nem kedvező megvilágításban szó volt a Kecskeméti Füszért Vállalatról. Az érdemtelen véleményezést hozzá nem értő személy adta. Ezért fordult elő, hogy kedvezőtlen véleménnyel illettük a Füszért Vállalat Szili- di-tói üdülőjét. Köszönetünket kell kifejeznünk a Kecskeméti Füszért Vállalat dolgozóinak, vezetőinek azért az áldozatos munkáért, amit az üdülő rendbehozataláért végeztek. Amiért a környék el volt hanyagolva, abban nem a Füszért Vállalat a »ludas«. Jelen esetben ott volt a hiba, hogy a tanács egyes dolgozói meggyőződés nélkül másra hárították s tanács hibáitVégezetül elnézést kérünk a Füszért Vállalat dolgozóitól és a Petőfi Népe szerkesztőségétől s rossz tájékoztatásért. Vörös Pál Dunapataji Tanács VB elnöke KEDVELIK A MAGYAR BARACKOT A KUDOS ALMONBAN Mit mond Mister Aszódi a magyar barackexportról A jégvert szitok és gyümölcsösök kezelése Az elmúlt hetekben megyénk több járásában kisebb-nagyobb jégverés volt, amely a mezőgazdasági növényeken kívül a szőlő- es gyümölcsterületekben is súlyos károkat okozott. Nem közömbös az. hogy a megsérült szőlő- és gyümölcsnövényzet sebeinek begyógyítása, a termés további pusztulásának megakadályozása érdekében mjt lehet, illetve mit kell tenni a termelőknek; 1) jégvert szőlő esetében Bizonyára a termelők előtt ismeretes, hogy a megsérült szőlőnövényzetnek a gombafertőzések iránti ellenállókepessége kisebb. A vihartól, jégtől megtépázott koronalombozat, amely a táplálkozásnál a légzésen kívül aszer- vesanyagképzést (anyagcserét) végzi, életműködése rövidebb, hosszabb ideig nem zavartalan. A jégveréstől legyengült szőlőnövényzetet, ha idejében nem részesítjük védelemben, akkor a: termést, de a vesszőt és a lom-: bozatot is különböző gombabetegségek: — szürke rothadás (botrytis). íakórothadás, pero- noszpóra, lisztharmat, stb. fog-: ják megtámadni és megfertőzni.' Jégverés esetében a megsérült szőlőkacsokat, kocsányi és bo-; gyót az elemi kárt követő napokban egyszázalékos bordói lével kell megpermetezni. A permetezés folytán a szőlőnövényzeten a jégokozta sérülések könnyeb. ben és gyorsabban behegednek, beforrnak. A gomba okozta fertőzésnek elejét lehet venni azzal is, ha a szőlőtermésen és vesz- szőn a bordói leves permetezésen kívül rézmészporozunk is. A jégvert szőlők talaját, amelyet a záporesők megtömörítettek, — amint megszikkadt — karaszoló- val fel kell lazítani. Meg kell említeni azt is, hogy] a jégvert szőlőn a szürke, vagy] fakórothadást rézkénporozássali (ehet megállítani. j koronaágaiban szokott jelentősebb kárt okozni. A lehasadt, letört koronaágakat közvetlenül a sértetlen rész felett haladéktalanul el kell távolítani, ugyanakkor a nyílt sebhelyet éles késsel simára faragjuk, majd olajfestékkel, oltóviasszal kenjük be, hogy a seb mielőbb beforrjon. A jégveréstől, vihartól lehullott termést a gombafertőzés elkerülése céljából a fa aljáról legjobb azonnal eltávolítani. A jégtől sebzett alma. körte, stb. fákat, elsősorban a termést, egy százalékos bordói lével késedelem nélkül permetezzük be, hogy a sérülések minél előbb beíorr- janak. A záporesőtől letömödött gyümölcsös talaját kultivátorral vagy kézi kapával lazítsuk fel, hogy azt a levegő járhassa. A korona ágainak további védelme érdekében támkarózzuk fel a nagyobb terméssel megrakott ágakat. Fáth Imre KllKSZ-bale&eií híradó Fülöpháza határába vezető 52. sz. műúton július 5-én 6 óra 45 perckor özv. Magyar Ferencné, 71 éves fülöpházi lakos haladt ót. Mielőtt az úton átment, nem győződött meg arról, hogy az úttesten forgalom van. Hosszú Márk 31 éves, kecskeméti lakos Bandika kecskeméti kisfiú. Pajkosan ragyogó égszínkék szemében benne él a csintalan, életrevaló gyermek érzékeny lelkivilága. Kedveskedve sündörög felnőtt barátaihoz. Hízelkedő természetével és tiszta mosolyával nagyon tudja magát szerettetni. Most végezte el az első általános iskolát. Bizonyítványa rovátkáiban úgy sorakoznak a kövérhasú ötösök, mint csivitelő fecskefiókák az eresz alatti fészekben. Bandi az én barátom is. Sokszor elbeszélgetek vele és tartós a barátságunk. Amikor meglát az utcán, csöpp kis párnás ujjait kifejti édesanyja meleg tenyeréből, hozzámrohan, felkapom az ölembe, s ami a legtermészetesebb. megcsókoljuk egymást. Boldogító gyermekillat árad ebből a gondosan ápolt kis virágoskertből. Egy napfényes reggelen a kapujuk előtt találkoztunk. Az öröm motorkerékpárjával elütötte a gyalogost. A baleset következtében Hosszú Márk 20 napon. Magyar Ferencné 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A baleset okozója Magyar Ferencné volt, aki szabálytalanul haladt át az úttesten. BANDI A KECSKEMÉTI Baromfifeldolgozó Vállalatnál a »holt sze- zonoan* is kihasználják az időt. Barackot vesznek át a termelőktől, amit csomagolnak és belföldi fogyasztásra, vagy exportra küldenek. A barackos ládák között találjuk meg Mister Aszódit, egy angol cég kereskedelmi szakemberét, aki magyar származású, itt született Kecskeméten, de már több évtizede él a ködös Albionban. Szerencsére magyarul még nem felejtett el, könnyűszerrel megértjük egymást. Első kérdésünk az, hogy milyen üzletre van kilátás? — Kérem, elég nehéz összeszedni a zöldárut. Kicsit későn érkeztünk, a meleg napok következteben gyorsan ért a gyümölcs. A nagysággal is baj van, mi a 4 centihez rakaszkodunk. Sajnos, amint hallom, a termelők nem hallgatták meg a szakemberek tanácsát és nem ritkítottak. — Tudni kell, hogy nekünk csak az 50—60 százalékos érett- ségű áru jelel meg. Hét napig tart ugyanis az út Angliába- MiA jégvert evümöicsösök kezelése szárnya lebegett kis piros arcán. Volt ebben a tekintetben valami fájdalomszerű furcsaság is, aminek csak később tudtam meg az okát. — Szervusz. Bandi — csaptam a tenyerébe, s egy nem exportképes barackot nyomtam szöszi fejére. — Cső... ó ... kólóm, Sanyi bácsi — nyújtotta el a szót. s éreztem, hogy valami titkot tartogat számomra tarsolyában. Meg se mukkantam, vártam, hadd nyíljon meg gondolatainak zsilipje. Ügyis történt. Szemét a földre sunyvasz- Totta, közelebb bújt hozzám, megfogta kezemet, jobb lábával az aszfaltot sikálta, s halkan kibuggyant belőle a nagy titok. — Megyek nyaralni. — No, ez derék dolog. És hová mégy? — kérdeztem* Rámnyitotta nagy kék szemének lélekkel irt könyvét és imigyen válaszolt: — Bakony bél re. A napközi otthon visz bennünket. Ott leszünk egy hónapig. S Bandi már két hét óta ott nyaral az erdő- zúgásos Bakony hűs csendjében. Meglátogattam. Jól érzi magát ott. Az étvágya is megnőtt, kis • pajtásait szereti. Mindennap várja a postát, hátha hoz levelet az édesanyjától és a nagyapától. Ha levél érkezik, senkinek sem engedi felbontani. Félrehúzódik és szótagolva olvassa a kerekre rajzolt betűket, majd elrejti az inge alá és napközben többször is átböngészi. Az egyik délután a tanító néni megcsókolta Kovács Ferkét, aki segített vizet hordani a szakács néninek. — Bandi ezt észrevette, szeme könnybelábadt, s feltört belőle a zokogás. A tanítónő szívébe belenyilalt a fájdalom. Megérezte, hogy a kis Bandinak is hiányzik az édesanyai csók be- cézgető melegsége. Odament hozzá, megcirógatta selymes arcát és megkérdezte: — Miért sírsz, Bandiként? A könnyek bánatos gyöngyei végiggördültek arcán, egészen az álla hegyéig. Kezelőjével letörölte és sze- pegve válaszolta: — Fáj a fejem — mondta. A tanítónő szemében is könny csillogott. Tudta, hogy Bandinak nem a feje fáj, lehajolt hozzá és megcsókolta. Az én kis Bandi barátom pedig azon az éjszakán édesanyjáról álmodott, akinek szerető szíve mindig ott dobog, ahol valami fáj. Bieliczky Sándor előtt elindul a gyümölcs a nagy útra, megfelelően elkészítjük. Négy-öt jókra előhűtjük, utána a hütött vagonokba rakjuk. Érdemes megjegyezni, hogy ezekben a kocsikban átrakás nélkül szállítjuk a barackot Angliáig. — Milyen mennyiségben vásárolnak fel? — Elöljáróban megjegyzem, hogy 8 év óta nem szállítottunk Angliába magyar barackot. —i Egyelőre 4—500 mázsát akarunk átvenni, természetesen csak rózsabarackot, mert ez jól bírja a szállítást. Már kértem még egy hasonló tételre engedélyt. — Milyen rangsorban áll a magyar barack a többi gyümölcsök között Angliában? — kíváncsiskodtunk tovább. — Az értékesebb gyümölcsök közé tartozik, nálunk ugyanis egyáltalán nem terem barack* A magyarok most szerencsés helyzetben vannak, mert a spanyol és az olasz import már lezajlott nálunk és várják a magyar barackot. — Már az előbb említettem, hogy mi csak félig érett barackot veszünk át, tekintettel arra. hogy kell 8—9 nap, míg a fogyasztóhoz kerül- Természetes, hogy érett gyümölcs ezt az időt 'nem bírja ki. A zöld barack utóérésen megy át és megsárgul, mire Londonba ér. Az angolok azoban nem nyersen fo- gyasztják, megszokták, hogy cukros szirupban kompéinak megfőzik a gyümölcsöt, Szépen kettévágva, a magjától elválasztva. Érdekes, annyira ragaszkodnak a gyümölcs ilyen formában való fogyasztásához, hogy az érett barack nem is kell nekik. Ilyen tételt egyáltalán nem is tudnánk eladni. A csomagolást személyesen ’ellenőrzi Aszódi úr. ízlésesen égy-egy sorba rakják a gyümölcsöt. Négy-öt kiló megy egy ládába. Négy ládát azután egy keretbe csomagolnak. A külszínre, a csomagolásra nagyon kényesek a külföldiek, különösen ; az angolok. Elbúcsúzunk Aszódi úrtói abban a reményben, hogy rövidesen nagy élvezettel fogyasztják honfitársai a cukros szirupban főtt magyar barackot— Megkezdődött Dunavccsén a földművesszövetkezet duna- parti halászcsárdájának építése; Az építéshez a párt és a tanács nagy segítséget nyújt* 1 Nyári zivatarok idején a jég-S verés legtöbb esetben nagyobb] szélviharral és záporesővel jár.] Ilyenkor a szélvihar a termés-] leverésen kívül, különösen a] terméssel nagyon megrakott Iáki