Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-24 / 171. szám

A solti Dózsa Termelőszövet­kezet messze esik a falutól. Míg ide kiér az ember. 8—10 kilo­métert hagy maga mögött. A termelőszövetkezet tagjai egy nagy tanyaközpontban es a kö­zeli tanyákon laknak. Ritkán járnak a községbe és hozzájuk is kevesen járnak látogatóba. Bedig érdemes oda elmenni. Ér­demes megnézni, hogyan él, ho­gyan dolgozik és boldogul itt 23 család a 420 hold földön. Bár távol vannak a községtől, egy ember mégis akad itt, aki sűrűn kijár közéjük. Mezei elv­társ, a községi pártbizottság tit­kára gyakori látogatója a szö­vetkezetnek. Végigjárja a szö­vetkezet tábláit, beszél a dolgo­zókkal, párttagokkal és párton- kívüliekkel, résztvesz az alap­szervezet rendezvényein, veze­tőségi üléseken és a taggyűlése­ken. Mezei elvtárs közreműkö­désével, a helyi pártszervezet a szö­vetkezet életének mozgató, irányító ereje. Amikor egyesek helytelen vá­gányra akarták vinni a gazdál­kodást és a munkaegységet szá­zalékos alapon- való műveléssel akarták felcserélni, a pártszer­vezet maga mögé állította és harcba vitte a dolgozókat — mégpedig sikerrel. — A párt- szervezet öntött lelket az em­berekbe, bátorította, buzdította őket. Minden közgyűlés előtt párt­taggyűlést tartanak, amikor a politikai kérdések mellett a szö­vetkezet gazdasági problémáit is megtárgyalják. A pártszervezet kezdemé­nyezte a gazdaság belter­jesség irányában való át­alakítását. És hogy mindezt nem kevés eredménnyel, azt a szövetkezet fejlődése mutatja. Van öt hold öntözéses kertészetük. Az el­múlt télen telepítettek 15 hold vegyes gyümölcsöst. Ezzel a gyü­mölcsösük — amit mind maguk ültettek — összesen 35 holdra növekedett. Az idősebb telepí- tésűekről már az idén jelentős kajszitermést szüretelnek. A fiatalabb fák között pedig diny- nyét termelnek, atniből legke­vesebb 150 000 forint jövedelem­re számítanak. Még nagyobb bevételt várnak a szőlő után. Tizenhat holdas szőlőjüket Zerza István párttit­kár vezetésével csak négyen művelik, mégis úgy rendben tartják, hogy azt akárki meg­nézheti. Néhány évvel ezelőtt pedig még úgy el volt hanya­golva, hogy alig termett vala­mit, de most nem ritka az olyan tőke, amelyen 13—14 hatalmas fürt is érlelődik. Sűrűn kapál­ják és hétszer permetezték. Büszkén mondják nekünk az itt dolgozók, hogy a termést ille­tően most bátran versenyre kel­nek a község leghíresebb szőlős­gazdáival is. Nemcsak a szőlőt, hanem az egész gazdaságukat rendben tartják. less a jövedelem a solti Dózsában ! Időben végezték el a kapáláso­kat és jó termést csépelnek a kalászosokból is. Amerre jár­tunk — az egész gazdaságban — boldog, bizakodó emberekkel beszéltünk. Tavaly 40 forintot ért egy munkaegység, ez évre 72 forintot terveztek, de a ter­méskilátásokból ítélve, valószí­nűleg még ezt is túlteljesítik. Nagyon fontosnak tartják, hogy a tagok megfelelő be­vételhez jussanak a közös gazdaságból. Ugyanakkor a közös vagyon fejlesztésére a jövőre is gondolnak. Még ebben az évben szőlőfel­dolgozó felszerelést és művelő eszközöket, továbbá a belső szállítások lebonyolításához Ze- tort akarnak vásárolni. Növe­lik a tehénállományt, mert föld­területükhöz képest most még meglehetősen kis létszámú és tervezik egy sertésfiaztató épí­tését. És ha ők valamit tervbe vesznek — tapasztalataink alap­ján, biztosak vagyunk benne —, meg is valósítják. Látogassanak el hozzájuk a környéken lakó egyéni gazdák. Beszéljenek Hájas Péterrel, a szövetkezet kommunista elnöké­vel, Zerza Istvánnal, a szőlőben dolgozó párttitkárral. Beszélje­nek a szövetkezet bármelyik tagjával. Kérdezzék meg: hogyan élnek, hogyan boldogulnak a kö­zösben? A látogatókat szívesen fogadják. Nézzenek szét, bizto­san sok hasznosat tapasztalnak. —N— Védjük meg hasznos madarainkat Fülöpszálláson, de valószínű más községekben is igen sok gyermek üldözi csupán kedvtelésből hasznos madarainkat. Szülőt is láttam már, hogy játéktárgyként viszi haza gyermekeinek az- elébe akadt kicsiny madárfiókákat. Sajnos, vannak ennél kirí­vóbb példák is. Látni — főképp fiúgyerekeknél —, hogy pasz- szióból csúzlival lövöldözik a madarakat. A felnőttek Is szívesen szórakoznak azzal, hogy légpuskával irtsák a madarakat. Egy körvadászat alkalmával az egyik legtekintélyesebb vadász Fülöp­szálláson lelőtte a munkában levő harkályt. Nem volt nagy dicső­ség, mert 10 méternyire volt tőle egy gyümölcsfa törzsén. Itt az ideje annak, hogy összefogjunk társadalmilag és védel­mezzük a hasznos madarakat. Könnyebb azt nézni, mikor a har­kály rovartojást keres és eszik, mint hernyófészket szedni a fákról. Nem hiszem azt sem, hogy akadna olyan ember, aki ne szívesen hallgatna kakukkszót, vagy akár rigófütyülést. Gudman Albert Igazság a Szilidi-tó környékéről Helytelen értesülés miatt jú­nius 25-én a Petőfi Népében nem kedvező megvilágításban szó volt a Kecskeméti Füszért Vállalatról. Az érdemtelen véle­ményezést hozzá nem értő sze­mély adta. Ezért fordult elő, hogy kedvezőtlen véleménnyel illettük a Füszért Vállalat Szili- di-tói üdülőjét. Köszönetünket kell kifejez­nünk a Kecskeméti Füszért Vál­lalat dolgozóinak, vezetőinek azért az áldozatos munkáért, amit az üdülő rendbehozatalá­ért végeztek. Amiért a környék el volt hanyagolva, abban nem a Füszért Vállalat a »ludas«. Je­len esetben ott volt a hiba, hogy a tanács egyes dolgozói meggyő­ződés nélkül másra hárították s tanács hibáit­Végezetül elnézést kérünk a Füszért Vállalat dolgozóitól és a Petőfi Népe szerkesztőségétől s rossz tájékoztatásért. Vörös Pál Dunapataji Tanács VB elnöke KEDVELIK A MAGYAR BARACKOT A KUDOS ALMONBAN Mit mond Mister Aszódi a magyar barackexportról A jégvert szitok és gyümölcsösök kezelése Az elmúlt hetekben megyénk több járásában kisebb-nagyobb jégverés volt, amely a mezőgaz­dasági növényeken kívül a szőlő- es gyümölcsterületekben is sú­lyos károkat okozott. Nem kö­zömbös az. hogy a megsérült szőlő- és gyümölcsnövényzet se­beinek begyógyítása, a termés további pusztulásának megaka­dályozása érdekében mjt lehet, illetve mit kell tenni a terme­lőknek; 1) jégvert szőlő esetében Bizonyára a termelők előtt is­meretes, hogy a megsérült szőlő­növényzetnek a gombafertőzések iránti ellenállókepessége kisebb. A vihartól, jégtől megtépázott koronalombozat, amely a táplál­kozásnál a légzésen kívül aszer- vesanyagképzést (anyagcserét) végzi, életműködése rövidebb, hosszabb ideig nem zavartalan. A jégveréstől legyengült szőlő­növényzetet, ha idejében nem részesítjük védelemben, akkor a: termést, de a vesszőt és a lom-: bozatot is különböző gomba­betegségek: — szürke rothadás (botrytis). íakórothadás, pero- noszpóra, lisztharmat, stb. fog-: ják megtámadni és megfertőzni.' Jégverés esetében a megsérült szőlőkacsokat, kocsányi és bo-; gyót az elemi kárt követő napok­ban egyszázalékos bordói lével kell megpermetezni. A perme­tezés folytán a szőlőnövényzeten a jégokozta sérülések könnyeb. ben és gyorsabban behegednek, beforrnak. A gomba okozta fer­tőzésnek elejét lehet venni azzal is, ha a szőlőtermésen és vesz- szőn a bordói leves permetezésen kívül rézmészporozunk is. A jég­vert szőlők talaját, amelyet a záporesők megtömörítettek, — amint megszikkadt — karaszoló- val fel kell lazítani. Meg kell említeni azt is, hogy] a jégvert szőlőn a szürke, vagy] fakórothadást rézkénporozássali (ehet megállítani. j koronaágaiban szokott jelentő­sebb kárt okozni. A lehasadt, letört koronaága­kat közvetlenül a sértetlen rész felett haladéktalanul el kell tá­volítani, ugyanakkor a nyílt seb­helyet éles késsel simára farag­juk, majd olajfestékkel, oltó­viasszal kenjük be, hogy a seb mielőbb beforrjon. A jégveréstől, vihartól lehul­lott termést a gombafertőzés el­kerülése céljából a fa aljáról legjobb azonnal eltávolítani. A jégtől sebzett alma. körte, stb. fákat, elsősorban a termést, egy százalékos bordói lével késede­lem nélkül permetezzük be, hogy a sérülések minél előbb beíorr- janak. A záporesőtől letömödött gyü­mölcsös talaját kultivátorral vagy kézi kapával lazítsuk fel, hogy azt a levegő járhassa. A korona ágainak további védel­me érdekében támkarózzuk fel a nagyobb terméssel megrakott ágakat. Fáth Imre KllKSZ-bale&eií híradó Fülöpháza határába vezető 52. sz. műúton július 5-én 6 óra 45 perckor özv. Magyar Ferencné, 71 éves fülöpházi lakos haladt ót. Mielőtt az úton átment, nem győződött meg arról, hogy az út­testen forgalom van. Hosszú Márk 31 éves, kecskeméti lakos Bandika kecskeméti kisfiú. Pajkosan ragyo­gó égszínkék szemében benne él a csintalan, életrevaló gyermek ér­zékeny lelkivilága. Ked­veskedve sündörög fel­nőtt barátaihoz. Hízel­kedő természetével és tiszta mosolyával na­gyon tudja magát sze­rettetni. Most végezte el az első általános iskolát. Bizonyítványa rovát­káiban úgy sorakoznak a kövérhasú ötösök, mint csivitelő fecske­fiókák az eresz alatti fészekben. Bandi az én barátom is. Sokszor elbeszélge­tek vele és tartós a ba­rátságunk. Amikor meglát az utcán, csöpp kis párnás ujjait ki­fejti édesanyja meleg tenyeréből, hozzámro­han, felkapom az ölem­be, s ami a legtermé­szetesebb. megcsókol­juk egymást. Boldogító gyermekillat árad eb­ből a gondosan ápolt kis virágoskertből. Egy napfényes reg­gelen a kapujuk előtt találkoztunk. Az öröm motorkerékpárjával elütötte a gyalogost. A baleset következté­ben Hosszú Márk 20 napon. Ma­gyar Ferencné 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A baleset okozója Magyar Ferenc­né volt, aki szabálytalanul ha­ladt át az úttesten. BANDI A KECSKEMÉTI Baromfifel­dolgozó Vállalatnál a »holt sze- zonoan* is kihasználják az időt. Barackot vesznek át a terme­lőktől, amit csomagolnak és bel­földi fogyasztásra, vagy export­ra küldenek. A barackos ládák között találjuk meg Mister Aszódit, egy angol cég kereske­delmi szakemberét, aki magyar származású, itt született Kecske­méten, de már több évtizede él a ködös Albionban. Szerencsére magyarul még nem felejtett el, könnyűszerrel megértjük egy­mást. Első kérdésünk az, hogy mi­lyen üzletre van kilátás? — Kérem, elég nehéz össze­szedni a zöldárut. Kicsit későn érkeztünk, a meleg napok kö­vetkezteben gyorsan ért a gyü­mölcs. A nagysággal is baj van, mi a 4 centihez rakaszkodunk. Sajnos, amint hallom, a terme­lők nem hallgatták meg a szak­emberek tanácsát és nem ritkí­tottak. — Tudni kell, hogy nekünk csak az 50—60 százalékos érett- ségű áru jelel meg. Hét napig tart ugyanis az út Angliába- Mi­A jégvert evümöicsösök kezelése szárnya lebegett kis pi­ros arcán. Volt ebben a tekintetben valami fáj­dalomszerű furcsaság is, aminek csak később tudtam meg az okát. — Szervusz. Bandi — csaptam a tenyeré­be, s egy nem export­képes barackot nyom­tam szöszi fejére. — Cső... ó ... kólóm, Sanyi bácsi — nyújtot­ta el a szót. s éreztem, hogy valami titkot tar­togat számomra tarso­lyában. Meg se mukkantam, vártam, hadd nyíljon meg gondolatainak zsi­lipje. Ügyis történt. Sze­mét a földre sunyvasz- Totta, közelebb bújt hozzám, megfogta ke­zemet, jobb lábával az aszfaltot sikálta, s hal­kan kibuggyant belőle a nagy titok. — Megyek nyaralni. — No, ez derék do­log. És hová mégy? — kérdeztem* Rámnyitotta nagy kék szemének lélekkel irt könyvét és imigyen válaszolt: — Bakony bél re. A napközi otthon visz bennünket. Ott leszünk egy hónapig. S Bandi már két hét óta ott nyaral az erdő- zúgásos Bakony hűs csendjében. Megláto­gattam. Jól érzi ma­gát ott. Az étvágya is megnőtt, kis • pajtásait szereti. Mindennap vár­ja a postát, hátha hoz levelet az édesanyjától és a nagyapától. Ha le­vél érkezik, senkinek sem engedi felbontani. Félrehúzódik és szóta­golva olvassa a kerek­re rajzolt betűket, majd elrejti az inge alá és napközben több­ször is átböngészi. Az egyik délután a tanító néni megcsókol­ta Kovács Ferkét, aki segített vizet hordani a szakács néninek. — Bandi ezt észrevette, szeme könnybelábadt, s feltört belőle a zoko­gás. A tanítónő szívébe belenyilalt a fájdalom. Megérezte, hogy a kis Bandinak is hiányzik az édesanyai csók be- cézgető melegsége. Oda­ment hozzá, megciró­gatta selymes arcát és megkérdezte: — Miért sírsz, Ban­diként? A könnyek bánatos gyöngyei végiggördül­tek arcán, egészen az álla hegyéig. Kezelőjé­vel letörölte és sze- pegve válaszolta: — Fáj a fejem — mondta. A tanítónő szemében is könny csillogott. Tudta, hogy Bandinak nem a feje fáj, leha­jolt hozzá és megcsó­kolta. Az én kis Bandi ba­rátom pedig azon az éjszakán édesanyjáról álmodott, akinek sze­rető szíve mindig ott dobog, ahol valami fáj. Bieliczky Sándor előtt elindul a gyümölcs a nagy útra, megfelelően elkészítjük. Négy-öt jókra előhűtjük, utána a hütött vagonokba rakjuk. Ér­demes megjegyezni, hogy ezek­ben a kocsikban átrakás nélkül szállítjuk a barackot Angliáig. — Milyen mennyiségben vá­sárolnak fel? — Elöljáróban megjegyzem, hogy 8 év óta nem szállítottunk Angliába magyar barackot. —i Egyelőre 4—500 mázsát akarunk átvenni, természetesen csak ró­zsabarackot, mert ez jól bírja a szállítást. Már kértem még egy hasonló tételre engedélyt. — Milyen rangsorban áll a magyar barack a többi gyümöl­csök között Angliában? — kí­váncsiskodtunk tovább. — Az értékesebb gyümölcsök közé tartozik, nálunk ugyanis egyáltalán nem terem barack* A magyarok most szerencsés helyzetben vannak, mert a spa­nyol és az olasz import már le­zajlott nálunk és várják a ma­gyar barackot. — Már az előbb említettem, hogy mi csak félig érett barac­kot veszünk át, tekintettel arra. hogy kell 8—9 nap, míg a fo­gyasztóhoz kerül- Természetes, hogy érett gyümölcs ezt az időt 'nem bírja ki. A zöld barack utóérésen megy át és megsár­gul, mire Londonba ér. Az an­golok azoban nem nyersen fo- gyasztják, megszokták, hogy cukros szirupban kompéinak megfőzik a gyümölcsöt, Szépen kettévágva, a magjától elvá­lasztva. Érdekes, annyira ragaszkod­nak a gyümölcs ilyen formában való fogyasztásához, hogy az érett barack nem is kell nekik. Ilyen tételt egyáltalán nem is tudnánk eladni. A csomagolást személyesen ’ellenőrzi Aszódi úr. ízlésesen égy-egy sorba rakják a gyümöl­csöt. Négy-öt kiló megy egy lá­dába. Négy ládát azután egy ke­retbe csomagolnak. A külszín­re, a csomagolásra nagyon ké­nyesek a külföldiek, különösen ; az angolok. Elbúcsúzunk Aszódi úrtói ab­ban a reményben, hogy rövide­sen nagy élvezettel fogyasztják honfitársai a cukros szirupban főtt magyar barackot­— Megkezdődött Dunavccsén a földművesszövetkezet duna- parti halászcsárdájának építése; Az építéshez a párt és a tanács nagy segítséget nyújt* 1 Nyári zivatarok idején a jég-S verés legtöbb esetben nagyobb] szélviharral és záporesővel jár.] Ilyenkor a szélvihar a termés-] leverésen kívül, különösen a] terméssel nagyon megrakott Iáki

Next

/
Thumbnails
Contents