Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

# # 1000 darab mozaiklap A Kiskunhalasi Fa- és Építő­ipari Ktsz-nek van egy mozaik­lap- és cementáru részlege is. Ez a műhely eddig igen kevés mozaiklapot készített, mindösz- sze 300 darabot naponta. Most nagyobb mérvű átalakítást haj­tottak végre az üzemen, na­gyobb kapacitású gépeket állí­tottak be, ennek révén a mo­zaiklap gyártása megháromszo­rozódott. Illetve még háromszo­rosnál is többet készít — na­ponta ezer darabot. Tekintve, hogy a mozaiklap eléggé keresett cikk, így bizo­nyára nagy örömmel veszik tu­domásul ezt a hírt a kiskunha­lasiak. Mit csinál a Finommechanika? Sok esetben anyaghiánnyal küzd a Kecskeméti Finomme­chanikai Vállalat s emiatt na­gyobb megrendeléseket eseten- Ként visszautasít. Természete­sen, munka azért így is van bő­ven. Most a Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalat részére 120— 130 darab szemetes tartályt ké­szít, melyeket a vállalat a fenn­hatósága alá tartozó házaknál helyez majd el. Ezenfelül fél millió forint értékű berendezé­seket gyárt villamos háztartási eszközökhöz. Szinte ilyen ösz- szegű megrendelése van külön­féle anyagból készülő csillárcsö­vekre. Csökkent az önkö'tssg A jövő hét valamelyik estjén vacsorával összekötött mulatsá­got rendez a Kecskeméti Hűtő­ipari Vállalat. Családi összejö­vetelhez hasonló jelenség lesz ez, melynek keretén belül — a második negyedéves jó munka révén — a legjobb dolgozók markát jutalomképpen néhány darab piroshasú is megüti. Beszélgettünk Nagyistók Ist­vánnal, a vállalat igazgatójával, kértük, említsen néhány olyan dolgozót, akit megjutalmaznak. Azt mondta, nem lehet, mert meglepetésnek szánják a jutal­mat. Ehelyett inkább arról be­szélt, miért is jutalmaznak most tulajdonképpen. Azért, mert a második negyed­éves tervet szépen teljesítet­ték és az önköltséget a terve­zettnél is majdnem 9 százalék­kal sikerült csökkenteni, ami 175 000 forintnak felel meg. Ilyen szép takarékosság után mi is osztjuk örömünket a vál­lalat dolgozóival és továbbra is sok sikert kívánunk munkájuk­hoz, Épülnek a törpevízmüvek Nem valami egészséges a kis­kunhalasi ásott kutak vize. Sok gondot is okozott ez már a vá­rosi tanácsnak, de még többet a lakosságnak. Ennek érdekében már jó régen megbízta a tanács a Kecskeméti Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalatot, hogy lás­son hozzá a városban a törpe­vízművek építéséhez. A válla­lat jelentette, hogy az eredeti­leg megjelölt határidő előtt, — amely ezév december 31-re volt kitűzve — a jövő hónapban át­adják a törpevízművet a hala­siaknak. Kunszentmiklós községben pe­dig a közelmúltban adtak át egy 350 000 forintos költséggel épült hasonló létesítményt a «bügei« részen. Géderlakon és Kiskunmajsán is rövidesen megkezdi a fent- említett vállalat a törpevízmű­vek készítését. A szakszervezel javaslatára.. ­A Kecskeméti Gépgyárban a munkaverseny elindításával a vállalatvezetés és a szakszerve­emberei is elmarasztalják, mert sokfelé kerékkötő szerepet ját­szik. A kecskeméti 44-es számú Autóközlekedési Vállalat dol­gozói is osztják az erre vonatko­zó véleményüket. Mert Laczkó beleszólt a takarékossági moz­galmukba. A második évnegyed folyamán emiatt nem tudtak fel­mutatni anyagtakarékosságot gumiabroncs tekintetében. No nem a vállalat dolgozói nyakába ült fel Laczkó, hanem a szédüle­tes melegben a javított gumikat arra biztatta, ne állják meg a helyüket, szót is fogadtak, újak­kal kellett pótolni. Az alkatrészek tekintetében azonban nem kérték ki a káni­kula véleményét. Sikerült is a második negyedévben a már egyszer lecserélt alkatrészek megújításával hozzávetőlegesen 40 000 forintot megtakarítani, — Üzemanyag szempontjából is jelentős az eredmény. Ahogy Kiszámították, 14 000 forintra te­hető a megtakarított benzin és gázolaj értéke. Ebben nagy részt vállalt Bíró Sándor gépkocsive­zető, aki csaknem 26 százalékos gázolaj megtakarítást mutat fel á második évnegyed folyamán. Hasonlóképpen Keresztesi Béla és Fejes Emil, de tovább is so­rolhatnánk a takarékos gépko­csivezetők nevét. Mit láttunk Kolozsvárott? Három kecskeméti eportegyesület, a Dózsa, a KTE és a MÁV labda­rúgói, birkózói, teniszezői és teké- zöi többnapos kolozsvári sporttalál­kozón vettek részt, amelynek ered­ményeit lapunk előző számában már részletesen közöltük. A sport- tudósitásoól sok minden kimaradt. Kezdenünk kell azzal, hogy Ko­lozsvárott magyar, román es szov­jet zászlókkal feldíszített pályaud­varon zenekarral, ünnepélyesen fo­gadták a kecskeméti sportolókat — Közvetlenül a megérkezés után, kü­lön autóbusszal megmutatták kincses Kolozsvár városát. A Vörös Lobogó Herbák János sporttelepén (egykor Dermata-cipőgyár) igazi kolozsvári vendégszeretettel várták sportolóin­kat. A kitünően összeállított étke­zési menüből nem hiányzott a hi­res kolozsvári káposzta sem. Ebéd után sportolóinkat végigvezették a Herbák János Cipőgyárban, ahol naponta nem kevesebb, mint 7U00 pár cipő készül. A kolozsvári Vö­rös Lobogó versenyzői nagyrészt e cipőgyár dolgozóiból kerülnek ki. Sportolóinknak a sok-sok szép élmény mellett a legmaradandóbn mégis a Kolozsvári Vörös Lobogó H. J. sportstadion volt. Kolozsvári ba­rátaink olyan szép sportkombinát­tal rendelkeznek, amelyet szívesen tettünk volna vonatra és hoztunk volna haza, Kecskemétre. Kezdjük talán a tornacsarnokkal, amely min­den sportigényt kielégít és vala­mennyi teremsportnak megfelelő otthont tud biztosítani. Ott tartóz­kodásunk alatt országos osztályozó kosárlabdamérkőzést rendeztek, ame­lyet négy csapat közül a Kolozsvári Vörös Lobogó nyert meg nagy küz­delemben az egyik marosvásárhelyi csapattal szemben. A tornacsarnok­ban korszerű öltözők és mosdók vannak és a nézőközönség részére megfelelő nézőtéri is építettek. A tornacsarnokkal szemben van a sportuszoda és a strand. A sport­uszoda modern méretek szerint van építve és a víz hőfoka szabályozha­tó. Mindjárt az uszoda mellett van a sporttelep étterme. Utána közvetlen közelben sorakozz nak a teniszpályák, majd négy ko­sár- és röplabdapálya magasított és kiépített ülőhelyekkel. Labdarúgó- pálya kettő is van. A kisebbik az edző pálya, salakos ugyan, de már a főpálya talaja kifogástalan. A Dó­zsa játékosai nem panaszkodhatnak, hogy a pálya rossz talaja miatt szen­vedtek vereséget. A beton lelátót félkörben építették, alatta vannak az öltözők és a szertárak. A labda­rúgópálya körül elsőrendű minőségi atlétikai pálya húzódik. A sportkombináton belül van még kattős tekepálya, valamint fedett céllövő csarnok tíz lőállással. Egy­szóval minden sportágnak egy hely­ben, egymás szomszédságában van meg a lehetősége különböző spor­tok űzésére. És mindez közveüen a nagy cipőgyár mellett van. Ter­mészetesen maga a gyár is nagyban segíti dolgozóinak sportolását. Ilyen lehetőségek mellett feltétlenül lehet fejlődést elérni a különböző sport­ágak területén. Lapunk hasábjain nincs arra lehe-* tőség, hogy sportolóink minden él­ményéről beszámolhassunk, de ar­ról még meg kell emlékeznünk; hogy az elmúlt vasárnap a kecske­méti sportolók tiszteletére a Kolozs­vári Vörös Lobogó Herbák János Sportközösség nagyszabású népün­nepély. ün. majálist rendeztek, — amelyen több mint 15 000 kolozsvári vett részt, baráti beszélgetésben és sok-sok egyéb szórakozás mellett a kecskeméti sportolókkal. zeti bizalmihalozat javaslatot tol' ^mww,^vw^/^^wwwwuwwumwvwwvwwv,awuwm—wvwwwuwww a dolgozóknak, hogy indítsanak; műhelyrészenként közvetett anyag és rezsiköltség csökken­tésre takarékossági mozgalmat. A javaslatot a dolgozók elfogad­ták és június elsejével el is kez­dődött a verseny. A közelmúltban megejtett ér­tékelés sok érdekes dologra ve­tett fényt. Kiderült többek kö­zött az is, hogy a művezetők nem minden esetben urai az adott helyzetnek. De megmutat­kozott, hogy a zománcozó üzem­rész szép megtakarítást tudott elkönyvelni. Például az 1000 forintra eső forintegységet szá­mítva 11.77 forintot takarítot­tak meg, ami tehetős összegre rúg, ha a zománcozó havi ter­melését nézzük, mert forint ér­tékben 789 000 forintra tehető a termelése, vagyis 789x11.77 fil­lér a megtakarításuk. Alkatrész megújítás — 40 000 forint A kánikulát Arany János sem szerette, sőt meg is szólta, ami­kor felült Laczkó személyében a béresek nyakába. Századunk Sportolóink Tatán készülnek a moszkvai ViT-re. Az edző­táborban lelkiismeretesen készülnek a nagy nemzetközi ver­senyre. Július 21-én indulnak a magyar sportolók Moszkvába, ahol egy héttel később megkezdődnek a világszerte nagy érdeklődéssel várt baráti sportjátékok. — Képünkön Gulyás Károlyné látható az edzőtáborban, gerendagyakorlat közben. JÖJJÖN pihenni és gyógyulni a CSERKE SZŐLŐI FÜRDŐBE, ahol a földművesszö­vetkezet vendéglője és büféje kitűnő ételekkel és italokkal várja. 984 MŰVELŐDÉST, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR Olvasói rendelkezésére áll minden hétköznap. Mindenkit szeretettel vár a Megyei Könyvtár. 1056 Gyújtsd a sárgabarackmagot! Minden mennyiséget át­vesznek a helyi földműves­szövetkezetek, mázsánként 144 FORINTÉRT. 1108 Hát ez igazán rossz hír volt. Szegény Tom Bourdillon, akit pedig nem volt könnyű kihozni a sodrából, egészen felingerült. Kilenc, egyenként 9 kiló súlyú oxigénpalackot nagy fáradsággal felszállítottak a magasan fekvő táborba, s mindegyiknek megvolt a maga sajátos szerepe a csúcs­támadás részletesen kidolgozott tervében! Azt jelenti-e ez, hogy oxigén- ellátásunk csődöt mond s ez kiszámíthatatlan következményekkel jár a csúcstámadásra nézve? Wilfridben ugyan sokféle tehetség lakozott, de a műszaki dolgokhoz nem sokat értett, és abban reménykedtünk, hogy esetleg tévedett. De Tom attól félt, hogy éppen a palackok kipróbálása, melyet Wilfrid valószínűleg az oxigénhiány zavaros állapotában vitt vég­hez a 7320 méteres magasságban, okozta mind a kilenc henger kiürülését. Tom szilárd lelki egyensúlyát az eset ugyancsak feldúlta. És még mindig nem volt drótnélküli összeköttetésünk a 7. táborral, hogy valami meg­nyugtatóbb hírt kaphattunk volna. Mivel nem rendelkeztünk biztos érte­süléssel, úgy fogtam fel a dolgot, hogy el kell készülnünk a legrosszabbra, újabb oxigénpótlásról kell gondoskodnunk a második csúcstámadó csapat részére. A palackokat sürgősen felrendeltük a 3. táborból és figyelmez­tettem Charles Wylie-t, hogy a második csúcstámadó csapattal egyide­jűleg serpaosztagot kell felküldeni az utánpótlással. Nem lesz könnyű embereket találni, minthogy a csúcstámadó csapatok kivételével úgy­szólván mindenkit a Lhoce falára szállító járatok vettek igénybe. Csak önként jelentkezőket küldhetünk fel, akik közül egyik-másik talán már meg is tette az utat a Nyeregig. Ezután George Lowe-hoz fordultam, aki csak nemrég tért vissza gyötrelmeinek színhelyéről, a Lhoce faláról, de máris újabb feladatot követelt; megkérdeztem, hajlandó lenne-e ezt a csapatot vezetni? Mondanom sem kell, nyomban kapott az alkalmon. Azt gyanítom, hogy titokban már akkor jóval magasabb célt tűzött ki magának. Később azután megtudtuk, hogy a 7. táborban levő oxigén­palackok állapota nem annyira komoly, mint ahogy aggodalmunkban gondoltuk. 99 Este azon tűnődtem, milyen következményekkel járna, ha valami zök­kenő állna be a Déli Nyeregre történő szállításban. Tekintettel a Nyereg rossz hírére, melybe a svájciak tavalyi expedíciói keverték, s arra, hogy tizenegy nap kemény küzdelmének árán is csak alig jutottunk túl az odavivő út felénél, számíthatunk-e arra, hogy a serpák, vagy akár csak a legmerészebbek is közülük, hajlandók lesznek felmenni a Nyeregig? Egyáltalán nem lenne meglepő, ha visszariadnának az ismeretlentől, hiszen a serpák babonás emberek és sok szerencsétlenségre emlékeznek, amelyek a magas hegyeken történtek. Vagy csak egyszerűen nem fogják erővel bírni, hogy felkapaszkodjanak a távoli Nyeregig, amellyel az erejük fogytáig küzdő svájciak és serpáik hasztalan próbálkoztak? Végtére is nehéz terhekkel megrakodva és oxigén nélkül kellene megtenniük az utat. Pedig elengedhetetlen része volt a terv sikerének, hogy minden egyes málhacsomag elérje rendeltetési helyét, a megállapított időrendben. Ezen a kérdésen töprengve éreztem, hogy még többet kell tennünk a folyamat­ban levő tevékenység fellendítésére, s aznap este beszéltem is erről néhány társunkkal az Előnyomulás bázisán. Végül abban egyeztünk meg, hogy ha Wilfrid a terv második változata szerint az embereit hátrahagyja és maga megy fel Annulluval, de nem tud kielégítő mértékben előnyomulni — amiről a látcsöveink segítségéve] szerezhetünk tudomást —, akkor ketten közülünk felmennek, hogy bátorítsák és támogassák a Déli Nyereg felé igyekvő mindkét csapatot. Ez ugyan tetemes áldozatot jelentene a terv részletes végrehajtásának szempontjából, de világosan láttuk, hogy ez a tennivaló mindennél előbbrevaló. Elképzelhető, milyen feszült aggodalom­mal vártuk május 21-e eseményeit az Előnyomulás bázisán. Május 21-én szép reggelre ébredtünk és szemmel láthatólag fenn a magasban sem volt erős szél. A fölöttünk elterülő havas falfelületet figyel­tük, szemünket egy jégtömbre szegeztük, melyet függőleges hasadék repesztett ketté. Pontosan efölött állt az a jégkúp, amely a 7. tábor sátrait eltakarta előlünk. Reméltük, hogy az első szállítójárat korán útnak indul. De délelőtt 10 óráig semmi sem történt. Ekkor két apró pont jelent meg; Szabad szemmel alig voltak kivehetők, de a látcső világosan megmutatta őket. Vízszintes irányban mozogtak, jobbra, egy jégbarázda felé, melynek mélyedésében a tábor mögött emelkedő kis jégszirtet meg lehet mászni. Csak ketten voltak. Wilfrid tehát a második tervet választotta. Arra gon­dolva, hogy ez milyen kihatással lehet a csúcstámadásra, eleinte csalódást éreztünk, hiszen a legjobbat reméltük. Tetejébe eleinte még igen lassan íS haladtak a gleccser felső vége felé nyúló, kb. 300 m magas, meredek lejtón. Természetesen abban nem kételkedtünk, hogy komoly nehézségek­kel küszködnek odafenn — útvonalat keresnek, lépcsőfokokat vágnak és talán kapaszkodóköteleket rögzítenek a jégfalra; 100 (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents