Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-21 / 169. szám

[Egy rendelet margófára Miírt szükséges aratással egyikben a növényápolás? A növények zavartalan élet­működéséhez többek között víz, levegő és táplálék szükséges. A gyakorlatban tapasztalhatjuk, hogy a tömődött talaj nehezen veszi magába a vizet. így a ta­lajra hullott csapadék a felszí­nen megáll és a nap, szél hatá­sára elvész. Eső után a talajon kéreg képződik, maga a talaj­test pedig apró hajszálcsövekkel lesz teli. Ha ezt a hajszálcsöves- eéget kapálással nem rombol­juk széjjel, a szél és a nap ki­szárítja a felső talajréteget. A víznek az a tulajdonsága, hogy a nedvesebb helyről a szárazabb felé igyekszik, ezért megkezdő­dik a talajban a víznek alulról felfelé áramlása is. így a talaj nedvessége hamar elfogy, a föld gyorsan kiszárad. Már pedig a növénynek vege­tációja idején igen nagy meny- nyiségű vízre van szüksége, kukorica esetén például 30—60 köbméter víz ÍOO kilogramm száraz anyag előállítására. Egy hold termése száraz anyagban — 30 mázsás csöves termés ese­tén — körülbelül 16.5 mázsának felel meg, ehhez 495—990 köb­méter víz szükséges. Ez 86—172 mm-es csapadékmennyiségnek felel meg, abban az esetben, ha ezt a lehullott csapadékot a nö­vény teljes egészében fel tudja venni. Ez viszont eleve lehetet­len, mert a leesett csapadéknak egyrésze már a talaj felszínén, más része a talaj hajszálcsöves- ségén elpárolog s elfolyik. Te­hát ahhoz, hogy a kultúrnövény effektive 86—172 milliméteres csapadékhoz jusson, 360—400 milliméter nyári csapadék szük­séges. Ezzel szemben az átlagos nyáron 300 milliméter, száraz nyáron pedig 175 milliméter csa­padék hull a földre. (Ez orszá­gos szám.) A kukorica viszony­lag kis vízigényű növény. A ré­pa és burgonya esetében még rosszabb a helyzet, helyesebben még nagyobb a vízigényük^ Világos tehát a gyomirtás, a talajporhanyitás jelentősége. — Elsőrendű feladat a minél több­szöri kapálás, a talajban lévő víz elpárolgásának és a gyom­növények által történő felhasz­nálásának megakadályozására. Pálinkás György A faiskolák növényvédelme Minthogy a szántóföldi nö­vényeknél egészséges magvak ültetése az alapvető követel­mény, úgy a gyümölcsösöknél az egészséges faiskolákból történő vétel esetén várhatunk csak eredményt: A faiskolákban a kaliforniai bajzstetű, az amerikai szövőlep­ke, a cserebogarak, a gyökér­golyva varasodás és a vírusok okoznak nagy kárt. A kalifor­niai pajzstetűt csak védekezés­sel pusztíthatjuk ki, viszont sok helyen hanyagság jellemzi az egyes iskolák vezetőit. A szö­vőlepke a faiskolákban is megte­lepszik és a lombozat elpusztí­tásával komoly károkat okoz. Sokan azzal védekeznek, hogy egy-két fészket nem vettek ész­re, pedig ha ennek hernyói el­szaporodnak, igen sok fát tönk­retehetnek. A cserebogarak pajorjai a gyökérzet rágásával tesznek hihetetlen ká- kát. Az ilyen nö­vényzet ha. ui- megbetegszik és elpusztul. Elég sok helyen elő­fordul a gyökérgolyva is. Sár­guló. sínylődő gyümölcsfacseme­ték gyökerén kisebb-nagyobb kinövéseket találunk, ezek az úgynevezett gyökérgolyvák. Oko­zójuk egy baktérium. Ahol ilyen csemeték vannak, azokat ki kell szedni és meg kell sem­misíteni. Nitrogéndús, mélyfek­vésű talajokon faiskolát ezért nem tanácsos telepíteni. A va­rasodás az alma- és körtefák leg­nagyobb kártevője. Tönkrete­szi és lehullatja a leveleket, el­torzítja és megrepeszti a gyü­mölcsöt. A bordóileves perme­tezésén kívül a növényállomány tisztántartása a legfontosabb. A virusbetegségek az utóbbi évek során a faiskolákban nagyon el­szaporodtak. A virusos fát gyó­gyítani nem lehet sem permete­zéssel, sem más úton, mivel a beteg fa további fertőzés forrá­sául szolgálhat. Az említett kártevők egyike- másika gyenge, közepes, vagy erős mértékben egyes faisko­lákban megtalálható. A szövő­lepkét — véleményem szerint — nem kezelik kellően. A gyomok — egy-két faiskola kivételével — szinte mindenütt megtalálha­tók, pedig azért is veszedelme­sek, mert egyes gomba, vagy rovarkártevők átvivői lehetnek. Több olyan gyomos faiskolában jártam (Kecel, Kisszállás), ahol a fekete levéltetű ott élt a gyo­mokon, s onnan feljuthatott a fákra is. Ezért a faiskolákban a gyomirtás egyben növényvédel­mi feladat is kell, hogy legyen. 1957. VI. 31-én rendelet jelent meg a házhelyértékesítés szabá­lyozásáról. A rendelet pontjai világosan megmagyarázzák a házlielyértékesltés új módjait. Nem tudni, mi volt az elv ennél a törvényerejű rendelet megal­kotásánál, de (legalábbis egyelő­re) bürokratikusnak tartják a já­rási és községi tanácsok dolgo­zói. A rendelkezés két pontja így szól: (1) »A forgalomba bocsát­ható házhelyek kialakítása a fő­városi, megyei jogú városi, já­rási jogú városi, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottsága ha­táskörébe tartozik. A házhelyek kijelölésénél a község (város) rendezési (fejlesztési) tervét fi­gyelembe kell venni.« (4) »Az ér­tékesített házhelyek befizetett vételára a fővárosi, városi köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá­ga költségvetési bevételét ké­pezi.« A rendelet végrehajtása a gya­korlatban a következőképpen bo­nyolódik le: Tegyük fel, Kiss Pál keceli lakos házhelyet akar vásá­Hol létesít új kutakat^ Kecskemét tanácsa • Már említettük, hogy Kecske­mét város tanácstagsága döntött arról, hogy az 1957-es évben a városfejlesztési keretből tíz új kutat is létesít a város. Most ar­ról szeretnénk beszámolni olva­sóinknak részletesebben, melyik városrészekre tervezik az új ku­tak létesítését. Először is és legnagyobb be­ruházással a Bogovics falu kap új fúrott kutat. Értéke több mint 38 000 forint. Ezenkívül több he­lyen építenek ejektoros kutakat, azokon a helyeken, ahol a víz­hálózat már ki van építve. Töb­bek között a Vak-Bottyán és a Hajnal utca sarkán, a Daróczi köz és Czollner tér sarkán, a Czollner köz és Nagyenyed utca sarkán, a Csilléry telepen a Pázmány utca sarkán, a Csilléri telepi út Szolnoki úti sarkán, Nyíri út és a Jász utca sarkán létesítenek 3—3000 forintos költ­séggel új kutakat. A tervben szerepel még a Rendőrfaluban az ONCSA telepnél, a Széchenyi körút és a Margit utca sarkánál, a Kisfaludy utca és a Darab ut­cai saroképületnél egy-egy új kút üzembeállítása. A tíz új kút üzembehelyezése 65 300 forint költséggel történik, s bizonyára nagy megelégedéssel fogadják e tervet az új kutak környékének lakói, akik eddig körülményes úton, messziről hordták a vizet. • / rolni, kérvényét beviszi a Keceli Községi Tanácshoz, ahonnan to­vább küldik Kiskőrösre, a járási tanács műszaki osztályára. Ott iktatják, kiadják az előadónak elintézésre. Az előadó vagy le-i utazik megbeszélni a községi ta­nács elnökével a házhely érté­kesítését (útiköltség, napidíj), vagy levélben leküldi véleménye­zés végett. A kivizsgálás meg­történik (elvben, meft gyakorla­tilag a községi tanács tovább sem küldi a hibás, vagy lehetet­len kérelmeket), visszakerül á járási tanácshoz, ahol a VB-ülés dönti el és utalja ki az értékesí­tésre kerülő házhelyet. Újabb levél a kérelmezőnek, aki Kecc- len a Nemzeti Bankba a községi tanács egyszámlájára befizeti a házhely árát. Sajnos, a gyakorlat bizonyítja, hogy ez hosszú, bürokratikus ügy­intézés. A községek, illetve a vá­rosok hatáskörébe kellene leadni a házhelyek értékesítésének jo­gát. így rövidebb ideig tartana a házhelyek értékesítésének elinté­zési módja és a községi tanácsolt annyiszor kért jogköre bővülne. Emellett a községi tanácsok a helyszínen gyorsabban tudnák orvosolni az esetleges, ezzel kap­csolatosan felmerülő panaszokat is. Nem ártana, hogyha ezen ren­delkezésen — az érdekeltek egy­behangzó véleménye alapján — változtatna kormányunk. Gémes Gábor Múzeumi tárgyakra 15080 Ft Múzeumi ásatásokra, mu­zeális értékű néprajzi tárgyak beszerzésére 15 000 forintot áldoz az idén Kecskemét városa. TERMELŐK! ÜTTÖRŐK! Nagy érték a mákgubó, gyűjtsük össze! Gyógyszergyártásunk igen értékes és fontos alapanyaga, amiből fájdalomcsillapító szerek készülnek, Ne dobjuk a szemétbe, hanem gyűjtsük össze és adjuk át a földműves­szövetkezetnek. 90 Ft-ot FIZETNEK MINDEN MAZSA MÁKGUBÓÉRT! 1107 L r J llflCSALMASI nyolc hónappal r ______________3 az ellenforradalom után ............——---ttttrnilmlMiiiiiitrtiitntiinn H og y egy falu milyen mértékben lábalt ki az ellenforradalom okozta eszmei és gazdasági zűrzavarból, ezt az adatok, tények tükrében le lehet mérni. A gazdasági életre vonatkozó változások adatainak a megállapítása könnyebb feladat, de éppen ezek alapján nem lehetetlen összképet adni a dolgozó parasztok politikai hitvallásáról sem. Ilyenformán, s majdnem statisztikai adatok segítségével — nem pedig vala­miféle nyilatkozatgyűjtemény szintézi­séből, ami könnyebben lehet hamis, mint a megcáfolhatatlan tényekből le­vont következtetés —, próbáljuk meg bemutatni: miképpen és merrefelé fej­lődött Bácsalmás, ez a 19 ezer holdas területű és 14 ezer fős lélekszámú köz­ség az ellenforradalom időszakától nap­jainkig? Októberben itt is felszínre kerültek a huligán elemek, de — minden ellenfor­radalmi megmozdulás sajátosságának megfelelően — már az első napokban összevesztek a koncon, ami érthető, hi­szen az azelőtti munkakerülők, nap- lopók 80 százaléka benne volt az úgy­nevezett forradalmi bizottságban. Ugyanakkor a kommunisták szerve­zett ereje már kezdettől fogva kibonta­kozóban volt ellenük; jellemző, hogy az első ellenforradalmi napok legkritiku- 6abbján, 27-en összegyűltek a tanács­házán, életre-halálra elszánva, hogy megvédik a pártot, s népi demokra­tikus rendszerünk a faluban létrehozott vívmányait. (A kommunista elvhűség egyik szép példája, hogy olyan elvtárs is ott volt, aki röviddel október előtt került ki a börtönből, ahová annak ide­jén, az ismert politikai baklövés áldo­zataként, mint »titóistát« juttatták.) A szovjet csapatok másodszori fel­szabadítása és a munkás-paraszt kor­mány megalakulása, programja itt azt is eredményezték, hogy a faluból 125-en disszidáltak. Ezek között szerepelnek a tudatos ellenforradalmárok, akiknek volt okuk az ország elhagyására, de megtévedt, borúlátó, a könnyű meg­gazdagodás külföldi lehetőségében hívő, vagy kalandvágyó fiatalember is jócs­kán akadt az eltávozottak soraiban. Fokozta a disszidálásl lázt az is, hogy — közel lévén a jugoszláv határ — Bácsalmás a disszidensek egyik főútvo­nalán fekszik. M űködtek az embercsempészek is; azóta a járásban — a község já­rási székhely is — 19 ellen indult meg az eljárás. A disszidáltak között 12-en szerepelnek családostól; ezek közül 9 résztvett az ellenforradalmi megmoz­dulásokban, három pedig, mint vállal­kozásokból, néha spekulálásból élt va­gyonos polgár, valószínű érezte, hogy a jövőben befellegzett az addigi, munka nélkül is busás haszonra szert tevő életmódnak. Dehát a többség, a falu józan, becsü­letes lakóinak az élete, munkálkodása a fontos, nézzük meg, ők hogyan kapcso­lódtak be az ország életének egyre élén­külő vérkeringésébe. A négy bácsalmási tsz közül egy, a 300 holdas Űj Élet teljesen feloszlott, a megmaradt háromból is kiléptek mint­egy 160-an. De közel 250-en a kollektív nagyüzemi gazdálkodásban látták és látják továbbra is boldogulásukat. A kilépők többségét nem igen sajnálják, mert jócskán akadt köztük a munkától »lógós« is. Most amolyan ki nem mon­dott, de észrevehető verseny alakult ki a tsz-ben maradottak és a kilépettek között, amely — nem kétséges — az előbbiek győzelmét eredményezi; s azt is, hogy többen kérik majd magukat vissza a közösbe. A tsz-ekben egyrészt a munkahátráltatók kilépése, másrészt a beadás eltörlése, valamint kormá­nyunk egyéb intézkedései fokozták a munkakedvet. Rátértek a belterjes gaz­dálkodásra is: a dinnye-, uborka-, zöld­ségtermelés jóval nagyobb mértékű, mint volt az elmúlt esztendőkben. Ami a lakosság egyénileg gazdálkodó többségét illeti: a termelési kedv ha- sőnlóképpen megnőtt náluk is. Jellemző erre, hogy amíg a közelmúltban évről évre nem kis gondot okozott a tanács­nak, hogy kinek adja kishaszonbérletbe a 2100 holdnyi állami tartalékterületet (tavaly 160 holdat nem is tudtak hasz­nosítani), az idén rövid idő alatt minden területet bérbe vettek. Sokan választot­ták ismét a földművelést olyanok, akut annak idején, a helytelen mezőgazda- sági politika következtében elmenekül­tek a földtől, s gyárba, üzemekbe men­tek dolgozni. M ost — mint emlegetik —: »az el­szántott barázdáért is veszeked­nek«. Baj azonban, hogy vontatottan alkalmazzák a korszerű agrotechnikai módszereket. A falu fejlesztésének szándéka lemér­hető abban is, hogy a takarékpénztártól több hosszúlejáratú kölcsönt vették igénybe új házak építésére, az épületek tatarozására, mint amennyire a keretből egyelőre futja. S ha már itt tartunk: a takarékbetétek mennyisége is megnöve­kedett. Másfélszer annyi összeget he­lyeztek el a dolgozó parasztok a taka­rékban, mint tavaly. Ez két dolgot bizo­nyít: megszaporodott a jövedelmük; másrészt: nőtt a bizalmuk pénzünk ér­tékének állandósága, végeredményben kormányunk intézkedései iránt. (Ez kü­lönben februártól tapasztalható; ettől kezdve szaporodott az addig szokásos takarékbetétek = az ellenforradalom következtében — 30 százalékosra lecsök­kent állománya.) Pénzről lévén szó, említsük meg, hogy az első negyedévi adózási tervet 103,6; a második negyedévit pedig 103,7 szá­zalékra teljesítették a bácsalmási dol­gozó parasztok. S tegyük hozzá: önkén­tesen. Az önkéntesség csak az állami bizto­sítással kapcsolatban tipeg gyermekcipő­ben, de a helyes nevelés, s nem utolsó sorban a környéken elszenvedett elemi károk (jégverés, villámcsapás, tűzesetek) minden bizonnyal meggyőzik a biztosí­tás hasznosságáról a bácsalmásiakat is.­Szóinunk kell a földművesszövetke­zeti boltok forgalmáról is. A vásárlás rendes kerékvágásba terelődött (míg ok­tóber—novemberben például olyan ta­nyásgazda is vásárolt villanyórát, aki­nél nincs is bevezetve a villany); a pa­rasztság jövedelmének növekedése azt eredményezte, hogy a földművesszövet­kezet a tavalyinál magasabb féléves el­adási tervét túlteljesítette; 140 fővel sza­porodott a szövetkezet tagsága is. A közbiztonsággal kapcsolatban érde­kes jelenség, hogy kevesebb kihágás, verekedés fordul elő, mint az ellenfor­radalom előtt. A főrendbontok ellenfor­radalmi cselekményeik miatt disszidál­tak ugyanis; mindez pedig ékes bizonyí­téka annak, hogy kik voltak Bácsalmá­son is az október—novemberi napok »vitézei«. S umma-summárum: a falu meg­lelte nyugalmát, visszanyerte élet­kedvét. Mégpedig azért, mert pártunk célkitűzései, kormányunk intézkedései nem gátolják, hanem elősegítik a bács­almásiak boldogulását. Az itteni MSZMP szervezet is rendezte már sorait, s bár az azelőtti több mint 500 helyett most 350 — köztük 30 új — a párttag, két­ségtelen, hogy a számbeli csökkenést ellensúlyozza, sőt, felülmúlja a párt jobb minőségi munkája, T, U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents