Petőfi Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-02 / 152. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁ'CS- KISKUN MEGYEI LÁPJA II. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM Ara 50 fillér 1957. JÚLIUS 2. KEDD Vezetőségei választottak megyénk partizánjai Kecskeméten a honvéd helyőrség tiszti klubjában szombaton délután vezetőségválasztó tanácskozásra gyűltek össze a megye partizánjai. Eljöttek a kommunista veteránok és több partizán felesége, hozzátartozója. Vichnál Pál, az MSZHSZ megyei titkára beszámolóját sokoldalú, hasznos, érdekes, harcos vita követte. A vezetőség újjáválasztása után, a tanácskozás tapasztalatait összegezve, a partizánok, a párt veteránjai levelet intéztek a Központi Bizottsághoz. Befejeződött a Magyar Szocialista Munkás párt országos értekezlete Kádár János elvtárs válaszbeszéde Kádár elvtárs bevezetőben beszélt arról, hogy az értekezlet anyagát megfelelő formában ismertetni kell a párttagsággal. Szükséges továbbá, hogy az értekezletet aktívaülések sorozata kövesse, amelyeken a küldöttek ismertetik a vitatott kérdéseket, de igyekeznek visszaadni a pártkonferencia hangulatát és az itt szerzett impressziókat is. Kiemelte Kádár elvtárs, hogy a pártértekezlet légköre jó volt, nyílt elvi vita folyt, a küldöttek aktívak voltak. Teljes volt az egység az ellenforradalom ellen folytatandó harc szükségességének kérdésében. Volt véleményeltérés is, elsősorban a múlt értékelését illetően. Kádár elvtárs Révai elvtárs felszólalására válaszolva foglalkozott a régi pártvezetés hibáival. A kommunisták gondolkodásában meg kell maradniok azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a régi pártvezetés munkájának értékeléséből szereztek. Ha nem így volna, nagy veszély fenyegetné a párt jövőbeni munkáját. Foglalkozott Kádár elvtárs a Központi Bizottság 1956 decemberi határozatának első fejezetével, amelyben a párt vezetősége kifejtette, milyen okok vezettek a magyarországi ellenforradalomhoz. Hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság értékelése fő vonalában helyesnek bizonyult; A határozatban mégjelölt négy fő ok egymással szorosan összefüggött és kölcsönösen hatott egymásra. Ha a négy tényező közül bármelyik hiányzott volna, az ellenforradalmi Eelkelés nem robbanhatott volna ki; A párt javára nem dolgozhat senki hasznosan, aki e határozat lényeges pontjait teljes egészében nem teszi magáévá. Kádár elvtárs emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság nevében elmondott referátumában is hangsúlyozta: korai még a dicsőségen osztozni. Ha van Magyarországon valakinek érdeme a munkáshatalom megvédésében, akkor ez a magyar munkásosztály, amely 40 éve töretlenül harcol a szocialista forradalomért, a munkáshatalomért. S ha a mai vezetők nem lennének, akkor is állna a magyar proletárdiktatúra, mert a magyar munkásosztály a maga embereit megtalálta és oda állította volna a kormányrúdhoz, A kormány nem érhetett volna el eredményeket, ha a néptömegekben nem élt volna a szocialista forradalom gondolata. Kádár elvtárs hangsúlyozta, hogy nemcsupán a revizionizmus ellen kell harcolni; hanem a revizionizmus iránti békülékeny- «ég ellen is. Az eüenség elleni harcban szükséges a párt és a fegyveres erők összeforrottsága. A munkásőrség a párt és a proletárdiktatúra egyik legnagyobb és újkeletű vívmánya, hiszen ez a felfegyverzett proletariátus. De helytelen az a szemlélet, hogy a munkásőrség a fegyveres erőnk. A mi fegyveres erőnk elsősorban a hadsereg és a rendőrség, azután a munkásőrség is. A hatalom szempontjából nagyon fontos a fegyveres erők különböző ’ részlegei egymás iránti bajtársi szellemének és egységüknek erősítése és ápolása, segítése. Az állambiztonsági szervnek a proletárdiktatúra öklének kell lennie. S az állambiztonsággal foglalkozó szerveket támogatnia kell a pártnak és támogatnia kell a népnek is. A nép érdekében végzett munkájukat megkönnyíti, ha érzik a népsze- retetét és támogatását. Beszélt Kádár elvtárs az ifjúság és a Kommunista Ifjúsági Szövetség kérdéseiről is. Az ifjúsági szövetség megalakítása idején helyes volt az a követelmény, hogy csak a legöntudato- sabb és a szocializmus ügyéhez leghűségesebb fiatalokat tömö- cítette soraiba. Ma már, a konszolidálódás előrehaladása mértékében, a «-legyeket elhagyhatjuk, és elegendő az öntudat és a szocializmus ügyéhez való hűség követelménye. A küldöttek derültsége közben jegyezte meg Kádár elvtárs, hogy ez sem kis követelmény.* Részletesen beszélt Kádár elvtárs a pórtonkívüliekhez való viszonyunk problémáiról. A párt szervezésénél alapelvünk volt, hogy pártunk tagsága kisebb legyen, mint a Magyar Dolgozók Pártja tagsága volt. Ebből következik, hogy nem is akarjuk az összes régi MDP-tagokat a pártba felvenni. Bár ez a célkitűzésünk, nem haragudhatunk azokra a volt MDP-tagokra, akik nem akarnak belépni az MSZMP- be, és ezért az elhatározásukért semmi esetre sem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. A párton- kívüliek közül általában a volt MDP-tagok állnak legközelebb hozzánk, leginkább velük kell kapcsolatot teremteni, s ezzel is szélesíthetjük tömegbázisunkat a pártonkívüliek között. Népköz- társaságunknak különben is az a törvénye, hogy párttisztség kivételével minden pártonkívüli is bármilyen közfunkciót betölthet azzal a megszorítással, hogy a proletárdiktatúrához, a népköztársasághoz hűnek kell lennie. Ennek az elvnek a gyakorlatban is érvényt kell szerezni. Kádár elvtárs beszélt arról, hogy nem helyes az az itt-ott megmutatkozó jelenség, hogy például egyes igazgatókat funkciójukból le akarnak váltani csak azért, mert tagjai voltak az MDP-nek és most nem léptek be a pártba. Ilyen módszerrel egyszerű volna a párt taglétszámát növelni, de ennek semmi haszna és értelme nincsen. A funkcióban levő, de most a pártba belépni nem kívánó volt párttag: nem ellenség, sőt minden erejével támogathat bennünket. A népi hatalom ellenségét ki kell űzni a posztokból, de nem fogunk a pártba bekényszeríteni olyan embereket, akikkel a párt nem erősödni, hanem gyengülni fog. Kitért Kádár elvtárs az ifjúsági mozgalomban és az irodalom területén vitatott nemzeti egység kérdésére, amely a párt- konferencián is felvetődött. Magunkénak vallhatjuk — mondotta — Kína Kommunista Pártja 1; A nemzetközi imperialista erők, élükön az amerikai imperialistákkal, fokozzák a nemzetközi feszültséget, fegyveres ösz- szeütközéseket provokálnak. A szocialista tábor és az egész béketábor ellen irányuló háborús terveik érdekében az ENSZ-ben továbbra is igyekeznek napirenden tartani és felhasználni az úgynevezett »magyar kérdést«, hogy támogassák az ellenforradalmi erőket hazánkban, és beavatkozzanak a Magyar Népköz, társaság belső ügyeibe. A múlt év októberében a magyar munkás-paraszt hatalom megdöntésére az imperialisták által támogatott tőkés-földesúri fegyveres ellenforradami felkelés tört ki hazánkban. E felkelés leverése a fasiszta-klerikális ellenforraelvi állásfoglalását, amely így hangzik: »egység-vita-egység új alapokon«. Mi most a vita szakaszában vagyunk, amikor elhatároljuk magunkat, hogy tisztuljon a front, kiderüljön, ki van az egyik és ki a másik oldalon. A vitának eszmei-elvi-politikai eszközökkel kell folynia. A cél, hogy új nemzeti egységet szocialista alapon hozzunk létre. Ez azonban még esztendők feladata. Persze, már holnap hozzá kell fogni, és már ez évben is érhetünk el eredményeket. De ahhoz, hogy mi szocialista alapon nyugvó nemzeti összefogást hozzunk létre a nép abszolút többségében, az írók túlnyomó többségében, még sokáig szívósan és komolyan kell dolgozni. Kádár elvtárs egyetértett a vitában többször hangoztatott véleménnyel, hogy más természetű feladatainkkal összevetve a gazdasági és a kulturális munka területén elmaradtunk. Beszélt a társadalmi tulajdon megvédése, a takarékosság, a szocialista munkaverseny kifejlesztése érdekében folytatandó munkánkról. Hangsúlyozta, hogy e kérdésekben a társadalom aktivitásának felszítása, a széles alapokon kibontakozó társadalmi megmozdulások kiváltása a feladat. Válasza befejező részében Kádár elvtárs részletesen beszélt a párt feladatairól, a pártmunkáról. Szólt arról, hogy dalom uralmától mentette meg a magyar népet, biztosította a dolgozó nép hatalmát, és elhárította egy új háború közvetlen veszélyét. Az ellenforradalom leverésére a múlt év november élején megalakult a forradalmi munkásparaszt kormány. Az országos pártértekezlet megállapítja: a munkás-paraszt kormány megalakulása a forradalom védelmére történelmileg szükségszerű volt. A kormány óriási érdeme, hogy megszervezte és győzelemre vezette a munkásosztályt, a forradalmi erők ellentámadását, megvédte a népi államhatalmat, helyreállította a közbiztonságot és az ország gazdasági életét. A forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozása a magyar nagy eredményeinket elismerve sem feledkezhetünk meg arról, hogy nincsen az állami és a gazdasági, a kulturális és a pártmunkának egyetlen területe sem, ahol elértük volna a régi színvonalat, Ilyen helyzetben hatványozottan fontos, hogy a párt ügyei rendben legyenek. Csak a párt segíthet szervező, mozgósító, ösztönző, bíráló munkájával. Nagyon fontos, hogy a párt harcának homlokterébe olyan kérdések kerüljenek, amelyek nemcsak a kommunistákat érdeklik, hanem pártonkívüli tömegek aktivitását is felkelti. Minden kérdésről egyszerűen, közérthető módon beszéljünk. Mindenekelőtt pedig vigyázzunk a pártegységre, mint a szemünk fényére. Kádár elvtárs válaszbeszéde után a pártértekezlet egyhangúan jóváhagyta a Központi Bizottság beszámolóját és Kádár elvtársnak a felszólalásokra adott válaszát, valamint ugyancsak egyhangúan elfogadta a vita alapján módosított határozati javaslatot és a szervezeti szabályzatot. Kádár János elvtárs válaszbeszéde után Kállai Gyula elvtárs zárszava következett, majd az Internacionálé eléneklésével véget ért az MSZMP országos értekezlete. kommunisták hazafias tette volt* E tett helyességét a történelem gyorsan igazolta. A munkás-paraszt kormány létrehozásával egyidőben alakult meg a párt újjászervezésének irányítására az új ideiglenes központi bizottság, amely körül a kommunisták, a munkásosztály, a dolgozó nép legjobbjai tömörültek. A párt újjászervezése az ellenforradalom leverésének döntő jelentőségű tényezője volt. Az országos pártértekezlet megállapítja azt is. hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a magyar nép legszentebb ügyének: szabadságának védelmében, valamint a szocializmus és a béke általános érdekében járt el, amikor a varsói szerződés alapján fegyveres segítséget kért a Szovjetunió kormányától, hogy mielőbb leverje az ellenforradalom katonai erőit, megmentse a népet egy hosz- szabb polgárháború bekövetkezésétől, és elhárítsa az ország kettészakításával is fenyegető háborús veszélyt; A Szovjetunió a magyar nép igazi barát(Folytatás a 2, oldalon) Az MSZMP országos értekezletének HATÁROZATA Az MSZMP országos értekez-1 mólója feletti vita után a követ- [ete a Központi Bizottság beszá- | kező határozatot hozta: I. A népi demokratikus rend további erősítése és az ellenforradalom erői elleni következetes harc