Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

äfciiüKM! AJK.HL * Rovatvezető: TÓTÉ PILLANATKÉPEK a játszma három szakaszából A modem sakkszemlélet nem oszt­ja a régi tanítást, amely szerint sakkjátszmának három önálló sza­kasza van: megnyitás, közép játék és végjáték, E felfogás szerint nem lehet szigorúan elhatárolni a meg­nyitást a középjátéktól. A megnyi­tásban is adódnak kombinációk, s a játszma tervszerű felépítésénél min­dig számolni kell azzal: milyen jel­legű középjáték alakul ki. A közép­játéknál pedig mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy bekövetkez­hető lebonyolítás esetén milyen esély- iyel indulunk majd a végjátékba. — Végül a játszma befejező szakaszát bem lehet csak tudományos elvek és általános szabályok szerint ját­szani; a legcsekélyebb anyag mel­lett is sokszor csak kombinációs úton erőszakolható ki a döntés. Az alábbiakban a játszma három szaka­szából mutatunk be tanulságos dön­tést. I. VEZERGYALOG MEGNYITÁS Neustadt, 1957 Lohmann Lohsse 1. d4, HÍ6 2. Fg5, d5 3. Hd2, eb 4. d3, Fe7 5. Hgf3, Hbd7 6. Fd3, c5 7. ti, b6 8. Va4?í Sötétet meglepte e lépés. Mit is íkarhat a világos vezér a4-en? — Majd kiderül. 8. —, 0—0 9. He5!, He5:?? Erre a hibára számított világos; 10. de:, Hd7 11; Vh4ü, sötét feladta* s amint a sakkrovatok közük, a kibicek alig tudták magához téríteni. Hí Clemens—Schifferdecker Sötét lép • Világos utolsó lépese 17; —; u—0 volt. Valószínű, hogy Clemens elő­nyösen ítélte állását, tekintettel a nyílt f-vonalra. Sötét minőségáldo­zata szétrombolja terveit és álmait: 17. —, Bd2:! 18. Hd2:, Hd4 19. Vdl, Hg4 20. Hf3, Hf3:t 21. Bf3:, Vh2:f 22. Kfl, Fc4f Világos feladta. m. Seppelt—Maass Világos indul A félbeszakított játszma sorsát illetően a kibicek hadának az volt a véleménye, hogy világos nyugod­tan feladhatja, mert sötét távoli szabadgyaloghoz jut. Ez valóban szabály, a sakkban azonban sok a kivétel. Világos igazolta, hogy a végjáték szabályai nem sérthetetle­nek. Cserélje lisztjét kenyérre! <• A Kiskunfélegyházi Sütőipari Vállalat Molnár Béla utca 1. sz., Bercsényi utca 34, sz, sütőüzeme, Kiskunmajsa, Árpád utca 2. sz. telepén lehet lisztért kenyeret cserélni, valamint Kiskunfélegyházán és a járás területén levő népbolt és a földművesszövetkezetek által kijelölt üzletekben; Időt takarít meg, megkíméli magát, 880 ha lisztjét KENYÉRRE cseréül A folytatás a következő volt: 1. Kf3, Ke6 3, Ke4, h5 3. KÍ3Ü 3, gh:? veszít. Sötét nem játsz­hat ja 3; —i d5? lépést, mert arra i, fSt!, gf: 5. cd:t, Kc!5: 6. gh! kö­vetkezik és hirtelen világos jut tá­voli szabadgyaloghoz; Az ellenfe­lek, tisztán látván a helyzetet, dön­tetlenben egyeztek meg. KI CSINÁLJA UTÁNUK ||| fyUhef Villám divatbemutató Az Állami Áruház öt csinos Snődolgozója a napokban házi ivillám divatbemutatót rendezett 5a legszebb konfekció ruhákból, 5,amelyeknek árusítását röviddel tezelőtt kezdte meg az áruház. — ?Ezekkel az újszabású, ízléses rú­piákkal is szeretnének segíteni a Sdolgozó nők gondján, hogy a ?varrónőre való várakozás és a ipróbák kényelmetlenségét mel- ilőzhessék. Csak be kell térni 2az áruház konfekció osztályára Jés a kiválasztott ruhában már iakár ki is sétálhat az ember = s mégis olcsóbb, mintha maga varratta volna. Az általunk is bemutatott öt ruha közül az első simavonalú szatén karton anyagból készült háromnegyed. Ujjú kiskosztüm. Nagyon csinos és ízléses. A má­sodik modell, a nilselyemből ké­szült nyári ruha. A középső ru­ha anyaga pikévászon, díszítése az alj apró berakása. Megnyerő az úgynevezeti bakfis pirospety- tyes ruha és a szép, alkalmi pi- kébői készült fehér piké díszí­tésű húzott modell. Az aszparáguszok kezelése Üj artista világszenzációval lé­pett a porondra az argentínai »Elfys--pár. Produkciójuk: ujj az ujjon. Négyévi gyakorlás után tökéletesítették a mutatványt, s a feleség valóban egy ujjon, mégpedig a jobbkeze mutató­ujján képes megtartani férjét. Hihetetlennek hangzik, de sem­milyen segédeszközt nem hasz­nálnak, kivéve egy ujjszorítót. Alig van olyan virágszerető ?család, ahol a szobát ne díszíte­né egykét cserép aszparágusz. >Az Asszonyrovat most megindu- íló szobai dísznövényeink soro­zatában elsőként ezért is közöl­tjük az eddigi igen közkedvelt és ísok helyen tenyésztett aszpará- >gusz-fajta, az ú. n. asparagus tsprengri főbb növényápolási tud- ) ni valóit. Ennek az üdezöld színű szobai ^dísznövénynek most van az át- Jültetési ideje. Az új cserép, ami- ’be kerül, csak egy-két cm-rel ) legyen nagyobb az eddig hasz­náltnál, tudniillik ez biztosítja a )növény normális fejlődését. Ha >új cserepet veszünk, előbb áz­tassuk be, különben elszívja a >növény földjéből a nedvességet tés így gáltolja az aszparágusz fejlődését. Sokan elhanyagolják, pedig Jfontos, hogy a lyukra az átülte­téskor egy kis cserépdarabot he­gyezzük a domború részével fél­teié. Ez biztosítja ugyanis a fe­lesleges vízmennyiség kifolyását. Ugyanakkor jó, ha tudják a há­ziasszonyok, hogy átültetés előtt az aszparágusz vízgyűjtő gumói­nak egyrészét i kívánatos eltávo­lítani. A nagyobb növényeknél nem kell félni a szétdarabolás- tól sem, ha arra vigyázunk, hogy minden szétvágó részen marad­jon hajtó rügy és víztároló gumói Az átültetés sikerének persze legfontosabb feltétele a jó földi Tilos friss trágyát alkalmazni, csak a tápanyagban gazdag, érett komposztrágya használata jár­hat eredménnyel. Átültetésnél tömködjük meg a növényt, hogy földjében légijéteg ne maradjon és bebiztosításul tömködés köz­ben locsolással jól iszapoljuk meg. Az aszparáguszt ezután két hétig tartsuk zárt. meleg, fél- árnyékos helyen, amíg a gyö­kérképződés újból megindul. Az így átültetett dísznövény fák alatt, félármyékos helyen, sza* badban is tartható, az időjárás­tól függően, körülbelül szep­tember közepéig; KECSKEMÉTI SÉTÁK Városi tanácsháza A klasszicizmussal lezárult az építészet történelmi stí­lussorozata. Már a XIX. század második felétől kezdve szinte évtizedenként új irányzatok váltogatják egymást. Mikor a polgárság már elfordult a reformkor építésze­tének tiszta antik felfogásától, s a középkorért kezd lelkesedni, felüti fejét a rövidéletű romanticizmus. A kapitalizmus, a kialakuló új gazdasági rend óriási köve­telményeket támaszt. A felkészületlen, kapkodó építé­szet válogatni kezd a történelmi stílusok között s el­árasztja a városok tereit, utcáit különböző stílusú épü­letekkel. Mondanunk sem kell, hogy milyen óriási el­lentét támadt a régi forma és az új tartalom között, éppen ezért — szemben az élet követelményével — ezt tovább nem lehetett folytatni. Ezzel megszűnt az ek­lekticizmus. De már nem is lehetett feltűnést kelteni a történelmi stílusú épületekkel. Mivel pedig az építtető újat, feltűnőt, szenzációsat kívánt, úgy új formákat hoztak létre. így született meg a szecesszió, amelynek magyar jelentése megközelítően a „különleges“ szóval fejezhető ki, de szó szerinti fordítása: szakítás a múlt­tal. S itt álljunk meg, mert a városi tanácsháza ebben a stílusban épült. Az élet nálunk sem állt meg. Az 1746-ban felépített és 1806-ban kibővített egyemeletes városháza az emel­kedő, fejlődő Kecskemétnek már nem vált díszére. A közel 150 éves, toldozott-foldozott épület helyett az 1889. évi nov. 28-án tartott közgyűlésen a város díszére szolgáló, monumentális, új városháza-épület emelését határozták el. Az építési tervek beszerzésére 1890-ben hirdetnek tervpályázatot. A pályázat 2500 Ft-os első díját Pártos Gyula és Leelmer Ödön budapesti műépí­tészek „Sem magasság, sem mélység nem rettent“ jeligéjű pályamunkája nyerte. A terveket a belügymi­niszter 1893-ban hagyta jóvá 461 811,46 Ft-os költségve­Az épület alapkövét az előzőleg lebontott régi város­háza helyén 1893. május hó 2-án helyezték el. A kivi­telezés munkáit árlejtés alapján „Lichtner Dávid fia“ helyi cég és társai, Jiraszek Nándor és Krausz Lipőt budapesti lakosok 386.093,47 Ft vállalati átalányösszeg mellett nyerték el, belső berendezés és központi fűtés nélkül. Természetesen Lechner Ödön nem vonhatta ki magát kora építészeti felfogása alól. De nála a szokatlannak, ez újnak a keresése nem pusztán öncél volt, mert dús Aautáziájaval és finom művészi érzékével a századfor­duló idején a kecskeméti városháza, a budapesti Ipar- művészeti Múzeum és a pesti Takarékpánztár épületé­nek alkotásakor a magyar építőművészet sajátos for­manyelvét kereste, s a magyar népművészet díszítő­elemeinek felhasználásával hozzájárult a magyar sze­cesszió megteremtéséhez. Lechner ezt a városházát tel­jes művészi egyéniségének kialakulása előtt alkotta. Az épület homlokzatán — a középső hangsúlyos részt tekintve — megtaláljuk a gótikus pillértagozással és magas oromfallal díszített német renaissance motívu­mot is. Ki kell azonban hangsúlyoznunk, hogy a fran­cia és a német renaissance, vagy a gótikus elem is olyan leegyszerűsített változatban, van itt jelen, hogy már szinte egybehangzik a magyar díszítőművészettől átvett motívumokkal. Ha megfigyeljük az épület sarok­tornyos tömegcsoportosítását, valamint tetőtagozását, ismét láthatjuk alkotójának a francia renaissance iránti rokonszenvét. Ennek ellenére az árkádok alatti gazdag mozaikszerű festés, a tulipános vasrács, a főpárkány helyetti pártázat díszei, vagy a homlokzat egyéb dí­szítő motívumai, — ha hibás elképzés szerint is —, de egy hazai stílus kialakítására való törekvésre vallanak. Ügyes-bajos dolgaink elintézése alkalmával sokszor végigjárjuk az épületet, s valljuk meg őszintén, hogy a kevésbe jól kihasználható nagy hivatali helyiségek vagy azok berendezései, felszerelései már kissé korszerűtle­nek. Valahogy azt érezzük bent, mintha múzeumban járnánk, ahol a kongó nagy termekben a múlt század vége hallgat. De belépve a közgyűlési terembe, elra­gadtatással állnak meg a látogatók Székely Bertalan falképei előtt. Ezek a kazein technikás és vízüveg pre­parálással készült falképek a nemzet történelmének ezer évét akarják kifejezni, kezdve a vérszerződéssel és befejezve Ferenc József koronázásával. Az ezer év kez­detét és végét jelképező események között történel­münk 12 nagy alakjának megfestésével igyekszik Szé­kely Bertalan a korukban lezajló és a nemzet sorsát formáló eseményeket érzékeltetni. Ezek a képek egyre becsesebbek lesznek, s egyre inkább elégtételt szolgál­tatnak az életében kevés elismerést kapott Székely Bertalannak. A városi tanácsházát az 1897. dec. 26-án tartott ünne­pélyes közgyűlésen vette birtokába a város közönsége. Juhász Istvána a TTIT tagja HÉTFŐ: Egresleves, pirított máj új burgonyával, salátával; KEDD: Reszelt leves, kelbim­bó főzelék rántott parizerrel, tej­színhabos, cukrozott szamóca. SZERDA: Paradicsomleves, daramorzsa gyümölcsízzel; CSÜTÖRTÖK: Húsleves, főtt marhahús kapormártással, cse­resznye. PÉNTEK: Zöldségleves, ser­téspörkölt galuskával, salátával, habi elfújt. SZOMBAT: Lebbencsleves kolbásszal, mákostészta. VASÁRNAP: Karfioüeves, — csavart felsál tarhonyával, — uborkasaláta, diósrolád. Receptek DARAMORZSA Negyed liter darát negyed li­ier tejjel összevegyítünk. Egy óra hosszát állni hagyjuk, majd 3 tojás sárgáját és kevés cukrot ieverünk bele. Utána a három ojás habját keményre felkever­jük és könnyedén beleforgatjuk a tésztába. Lábasban zsírt for- . rósítunk, beleöntjük a tésztát, {lassú tűznél sütjük, közben ál­landóan keverjük, s néha villá­val összetörjük, hogy morzsas legyen, gyümölcsízzel tálaljuk; CSAVART FELSÁL A felsálszeleteket kiverjük, s .mindkét oldalukon megsózzuk, s í paprikával és törött borssal meghintjük; Füstölt szalonná* apró kockákra vágunk, összeke­verjük párolt gombával, petre­zselyem zöldjével és egy egész tojással. A tölteléket annyi rész­re osztjuk, ahány szelet hús van. Mindegyiket megkenjük vele, majd jó erősen összecsa­varjuk és cérnával átkötözzük. Egy lábasban zsírt, reszelt vö* röshagymát, petrezselyemgyöke­ret és sárgarépát, egy-két babér­levelet, cseppnyi ecetet teszünk bele, meghintjük sóval, papri­kával, borssal, kevés cukorral, s beletesszük a fcsavart húst. Vizet öntünk alá és fedő alatt jó pu­hára pároljuk. Amikor a hús már puha, vegyük ki a lábasból a zöldségféléket, szitán áttör­jük és összekeverjük tej felleli Közben mégegyszer felforraljuk* a húsról pedig vigyázva lefejt­jük a cérnát, ujjnyi szeletekre vágjuk, húsos tálra rakjuk, vé­gül ráöntjük a levét és párolt rizzsel, vagy tarhonyával adjuk asztalra; IRATKOZZ BE a MEGYEI KÖNYVTÁRBA! Megtalálhatók a világiroda­lom klasszikusad, olcsó- és ifjúsági regények, útleírá­sok, szakkönyvek. Szeretettel vár 665 a Megyei Könyvtár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents