Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

MIT ADHAT BÁCS-KISKUN MEGYE öd állj SLoltánnak ( ÉVES ) ^SZÜLETÉSHflPJflRfl?^ Egy nap koradélutánján szép­számú községi és környező já­rásbeli énekpedagógus jött össze a jánoshalmai leányiskola egyik tantermében, hogy a Kodály- tesztivállal kapcsolatos problé­mákat megbeszéljék a itiegyei énekszakfeliigyelövel, Nemes- szeghy Lajossal. A megbeszélés eredményeképpen Jánoshalma község és környéke a lehető leg­jobban kíván szerepelni a Ko- dály-ünnepségeken. Munkájuk­ban különösképpen a mesteir pe­dagógiai munkásságának ered­ményeit kívánják tolmácsolni. Az általános iskola legkisebb osztályától kezdve a nyolcadiko­sokig minden tanuló résztvesz biciniumok, egyszólamú népdal- gyűjtések éneklésében, népi já­tékok, népmese-feldolgozások előadásában. Külön készül az ünneplés alkalmával az iskolák néprajzi szakköre is, amely 30 felső tagozati fiú- és leánytanúló- ból tevődik össze. A szakkör dr. Karsay Ferenc pedagógus veze­tése alatt a több mint 200 éves település szellemi-néprajzi ada­tait gyűjti. Rendszeres heti fog­lalkozásaik alkalmával rendsze­rezik, színpadi kivitelre alkal­mazzák a gyűjtött anyagot. A Jánoshalmai Vegyeskar Űj színfoltot jelent megyénk kulturális életében a Jánoshal­mai Földművesszövetkezet Ve­gyeskara, amelynek munkájáról lapunk már hírt adott. Ha a já­noshalmai énekkari élet fellen­dülésének okait kutatjuk, ezek­nek egyikét abban látjuk, hogy ahol jó a gazda, ott megy a munka. Az énekkart a földmű­vesszövetkezet patronálja. A szö­vetkezet vezetői minden lehető­séget megteremtenek, amely áz énekkari munka előbbrévitelé- nek segítője lehet. A vezetőség remek sárközi hímzésű énekkari ruhákkal lepte meg a tagokat. A nyáron 1Ö napos balatonszár- szói üdülésre küldi a kórust, a kottatár megalapozására megle­hetős pénzösszeget irányoz elő, a karnagy részére tiszteletdíjat biztosít, stb. Állandóan figyelik a művészi munka fejlődését is és nekik köszönhető, hogy az el­múlt héten négy kecskeméti kar­nagy együttműködésének pergő­tüzében 40 perc alatt tanult meg az énekkar egy új Kodály-kórust (Esti dal), amely 20 perces kidol­gozás után akár a rádió hangszó­róján keresztül is bizonyíthatta volna a kórus tanulékonyságát, művészi felkészültségét. A fel- készültségen kívül dicsérni kell művészi érettségüket is: előttük ismeretlen kórusvezetők legki­sebb mozdulatára. is érzékenyen reagáltak és majdnem tökélete­sen ' adták vissza a megszólalta­tott alkotások művészi mondani­valóját. Feltehető a kérdés: va­lószínűleg kiváló szakember ke­zében van a kórus, ez váltja ki a nagy eredményeket? Nem így áll a dolog. Fizika szakos tanár a karnagyuk Gyurkity Márk számtan-fizika szakos tanár zeneszeretete ter­melt ki maga körül egy olyan együttest, amelyet minden kó­rusvezető (városi is) méltán iri­gyelhet. Szakember hiányában ő vette kézbe az énekkar irányítá­sát és dolgozik fáradhatatlanul a falu kultúrájának emeléséért. Állandóan tanul, rádióban sze­replő kórusokat saját magneto­fonján rögzít és tanulmányoz, ta­nácsokat kér és ezeket jóindula­túan hasznosítja énekkarában. Amikor munkáját dicsérik, min­dig utal arra, hogy a jó gazda nélkül, valamint a helyi párt és állami szervek támogatása nél­kül semmi sikert nem ért volna eL Kik az énekkar tagjai ? Az együttes szociális összeté­tele igen szerencsés. Szövetke­zeti tagok, fizikai munkások, pe­dagógusok fognak össze azért, hogy énekkari munkát végezze­nek. Még a kor Szerinti összeté­telt is igen helyesnek találjuk: fiatalok, idősebbek zengik egy­más mellett a dalt, amely már községük határán túl is ismertté tette nevüket. A legfiatalabb köztük Latók Erzsi, 16 éves. Ö már a relatív szolmizáciön, Ko­dály világhírű módszerén nevel­kedett énekessé. A legidősebb tag Lovaás József, a népszerű Dodó bácsi. 41 éves énekkari tag. 1916-ban bátyja, Lovass Andor volt a meginduló Jánoshalmai Dalárda első karnagya. Dodó bácsi az énekkar egyik összefo­gója, lelkesítője. Minden vágya az, hogy éhekkara sikeresen sze­repeljen a Kodály-fesztiválon és hogy egyszer már a rádióban is megszólalhassanak. Egyébként a helyi tanács állandó bizottságá­nak elnöke is, és mint ilyen, más területen is Harcol a falu kultúrájának emelkedéséért. :.. Háromnegyed tíz elmúlt már, még mindig tart a próba. Hol az egyik, hol a másik kecs­keméti karnagy áll elő és »pró­bálja ki« a lelkes éneklő gárdát, amely fáradhatatlanul állja a próbát. A falu kis házikóinak lámpái már lassan kialszanak, az iskola egyik emeleti helyiségében azon­ban égnek a lámpák. A tárt ab­lakokon keresztül messzire hal­latszik a kodályi rhüzsika: Erdő mellett estvéledtem... Lőrincz Béla A Bugacpusztaí Állami Gazdaság nagyobb mennyiségű levat és beianílolt csikókat árverez június 21-én, Kiskun­félegyházán a piacon. 926 ELADÓ gerlei'álozott 350-es oldal­kocsis DKW hiotorkei'ékpár. Lajos-i mizse, Széchenyi út 15. 4412 A rendkívüli (»villám«) kedvezményes labdarúgó átigazolási javaslat tervezete A magyar sport átszervezésével és vezetésével megbízott kormánybi- zótt-ság június 13-án tárgyalta az MLSZ által benyújtott rendkívüli kedvezményes átigazolási javaslatot. A magyar labdarúgást ért nagy veszteségek, valamint a magyar labdarúgás hírnevének megóvása szükségessé teszi, hogy csak ebben az évben kedvezményes átigazolást engedélyezzen. A kormánybiztos­ság elfogadta az MLSZ által benyúj­tott tervezetet. Ezek alakján: 1. Június 15—30-ig bármely osztály­ban, csoportban a játékos kérésére és a sportkör hozzájárulásával azon­nali átigazolást engedélyeznek. 2. A sportkör kiadatása nélkül kedvezményes átigazolás nem lehet­séges. 3. A kedvezményes átigazoláshoz a játékos kérelme — jelezve, hogy melyik sportkörbe kíván átlépni , Valamim az érintett sportkör ki­adatása szükséges. 4. Az átigazolási kérelmeket a határidő pontos betartásával a me­gyei alszövetségen keresztül kell áz MLSZ-Üéz beadni, 5. Minden kérésnek tartalmaznia kell az átigazolandó játékos nevét* születési helyét, évét, hónapját és napját, az anyja nevét, valamint aa új sportkör pontos megnevezését* Az átigazolást esak a két példány­ban beterjesztett szürkéskék átiga­zolási lapon lehet kérni. (Rendkívüli átigazolási lap darabonként 1 forin­tért kapható a Megyei Sportszövet­ségi Irodában. Kecskemet, megyei tanács I. em. 61.) 6. Az a játékos, aki több helyre kéri átigazolását, vagy az a sport­kör, amely egy játékost több hely­re ad ki, elveszti kedvezményes át­igazolási jogát. 7. A kiadatás megtagadása esetén a kérelmező sportkörnek jogában áll az ügyet panasz formájában a megyei alszövetségen keresztül az átigazoló bizottság elé terjeszteni. Az átigazolási kérelmeket úgy kell beküldeni, hogy ázok legkésőbb jú­nius 28-ig beérkezőleg eljussanak a megyei aiszövetséghez. Az ezután beérkező átigazolási ügyek egyszer- s mindenkorra tárgytalanokká vál­nak. Utolsó előtti forduló a labdarúgásban Az N3 Ill-ba való jutásért folyó küzdelmek során a feljutás kérdé­sé hiúit vasárnak Végleg eldőlt. A csapatok most már csák a helyezé­sekért küzdenek. A Kiskunfélegy­házi Vasas-Építők—Kecskeméti TE mérkőzésén az első hely kérdése dől el. Ezt a mérkőzést Kiskunfélegyhá­zán játsszák d. u. 6 órai kezdettel. Előtte ,4 órakor a Kiskunfélegyházi Honvéd—Lakiteleik mérkőzést játsz- szák le. A megyei I. osztályban Kecske­méten a Kecskeméti Építők — a Kiskunhalasi Kinizsit látja vendé­gül. Bácsalmáson a Soltva$kert, Kis­kőrösön a Kecskeméti Honvéd küzd a jobb helyezésért. Mind a három mérkőzés d. u. 6 órakor kezdődik. A II. osztályú északi csoportban a Kecskeméti MÁV—Kiskumnajsa rangadó a legérdekesebb, amelyet a MÁV-palyah d. e. 10 órakor kezde­nek. — További mérkőzések: KTK— Lajosmizse, Kerekegyháza—K. Dózsa II., Orgovány—F. Reménység. A középcsoportban a Kalocsai Hon­védnek lesz legnehezebb dolga Sol­ton. Az Izsák—Kiskőrösi Petőfi II., a Kalocsai ßfc. a szakmának, a Harta a cíunapatajiak elleii mérkőzik. A déli csoportbah a kecellek a mélykútiakat látják vendégül, Já­c3« henyérrei A Kiskőrösi Sütőipari Vállalat járása területén Kiskőrösön, Kecelen, Soltvadkerten a földműves- szövetkezeti boltokban, más községekben a sütő­üzemekben cserél kenyeret. 1 kg lisztért 1,36 kg kenyeret adnak 60 filiér sütési díj befizetése ellenében 897 noshalma a hajósi csapatot. — To. yábbi niéiKbzések: Tompa—Kiskun- halasi MÁV, Kélebia—Császártöltés, Kkhalasi Kinizsi II—Kunbaja. A 111. osztályú mérkőzések során a lejátszásra kerülő húsz mérkőzés kö­zül döntő fontosságú a Dunaegyháza —Apostag, a Miskc—Kalocsai £zpar- takusz és az Akasztó—Csengőd mér­kőzések. A bajai csoportban az NB ill-ba való jutásért folyó küzdelmek most. vasárnap befejeződnek. Az első hely kérdése már eldőlt a Bajai Bácska javára. A bajai csapat vasárnap ütol- só mérkőzését a Pécsi Postás ellen játssza. A báesbokodiak a szászvá­riakat látják vendégül. A garaiak a Pécsi Építők ellen játszanak. Mohá­cson a Mohácsi TE és a Hidasi Bá­nyász csapatai találkoznak. A Kiskunfélegyházái! megrende­zésre kerülő megyei spartakiádver- senyek részletes műsorát, lapunk teg­napi számában már közöltük. Mind a hegy NB Ií-és kosárlabda- csapatunk szerepel vasárnap. — A Kecskeméti Dózsa vasárnap Szeged­re látogat el az ottani Vasutashoz. A Kkfházi Reménység Hódmezővá­sárhelyre utazik az ottani .MAV-hoz, Női csapataink közül a Kecskeméti MÁV a Békési MÁV csapata ellen kisébli meg első győzelmének meg­szerzését. A mérkőzést a vendégcsa­pat kérésére vasárnap délután 3 óra* kor játsszák le a Piarista Gimnázi­um udvarán. A Kiskunfélegyházi Reménység női csapata a Szegedi AK ellen veszi fel a küzdelmet, A Vasutas asztaliteniszezők vasár-« nap Budapesten szerepelnek az ez- év.i országos Vasutas asztalitenisz- bajnokságért. Megyénkből Kecske­mét, Kiskunfélegyháza és Baja vas­utas asztáliteiiiszezdi vesznék részt. A megyei tornászcsapat-bajnoksá­gok férfi versényszámait vasárnap délelőtt 9 órakor rendezik meg az Okollégium tornatermében. Nem jó fényt vet megyénk torna sportjára a/.^ a ^^ény.^bojjy a versenyén csak a ELADÓ Kecskemét, I. kér. Darab uj 8. szám alatti ház. Bármikor meg­tekinthető. 4432 SIR JOM IH AT: Első nagy problémánkat megoldottuk, és most hozzáláthatunk az alkalom kihasználásához, hogy még jobban kiépítsük a «yomdokvonalat és feljuttassuk a teherszállítmányt a Jégesés tetejére, a művelet kezdetéül kitűzött napig, április 24-ig. Noha a Tóparti tábortól idáig megtett út kifárasztott, türelmelenül folytatni akartam a kapaszkodást, hogy szemrevételezhessem a nyomdok­vonal felső szakaszát. Ed Hillary, a nagy erőfeszítések ellenére, melyeket nemcsak aznap, hanem már négy egymást követő napon át tett, ragasz­kodott hozzá, hogy kötelünkhöz csatlakozzék, egy darabon fölfelé vissza­jöjjön velünk és megmutassa az útvonal némely jellegzetes vonását. Komisz idő volt, és csak csekély távolságra láthattunk, de azért meg tudtam figyelni, hogy a nyomdokot néhány száz méteres szakaszon a jobb kéz felől emelkedő jégfal fenyegeti. A Teknő peremét alkotó nagy párkányt, amelyet társaink elértek, éppen csak hogy kivehettük és úgy látszott, nincs túl messze fölöttünk. Visszátértühk a 2. táborba és George Ldwe forró italt készített nekünk. Később az egész csapat lement az Alaptáborba. A boldog nap betetőzéséül, lenn tekilitélyes tömegű posta várt ben­nünket. Roberts csak két nappal azelőtt érkezett meg Thjangbocsébe, mire Greg sietve útnak indította a megbízható Ang Norbűt, hogy mielőbb kézhezkapjuk a várva várt »csemegét". Eltekintve attól a néhány levéltől, amely menetelésünk közben ért utói bennünket, ez volt az első komoly postánk, amióta Katmandut elhagytuk. Még aznap este, fáradtan, de tovább folytattam utamat a Tóparti táborig és újra felsóhajtottam a megkönnyebbüléstől. Ismét magunk mögött hagytunk egy mérföldkövet a csúcs felé vivő utunkon, * Térjünk most vissza Charles Evans csoportjához, amelyet Dingbocsé- ben hagytunk, amint éppen szorgosan tanítgatták serpáikat az oxigén használatára. Időközben felmentek az Indzsa fejénél elterülő széles kat­lanba; ennek közepén egy 6000 méternél magasabb, igen vonzó csúcs 39 emelkedik a lábánál összetalálkozó gleccserek fölé. A múlt évben Shipton csapata már megfigyelte ezt a hegyét, útján a Barun völgytorok felderí­tése közben, s a Sziget-csúcs találó névét adta néki, Társaink haladéktalanul megmászták a hegy egyik csúcsát, hatra emelve eddig »zsákmányolt« csúcsaink számát, amelyek magassága 5800— 6000 méter körül váltakozott. Ideje volt tehát, hogy fevans csoportja vissza­térjen thjangbocsei Alaptáborunkba, hiszen igen sok tennivaló várt rájuk; Táborunk és minden felszerelésünk átköltöztetése a Khumbu-gleccseren kiszemelt új helyére, nagyszámú kulisereget tett szükségessé; FlobértS és a hatván láda oxigén érkezése küszöbön állt; tizennégy alacsonyabb szinten dolgozó serpának is csatlakoznia kellett a csapathoz. Evans és csoportja visszárhéhtek. Három ugyancsak tevékeny nap múltán újra készen álltak az indulásra, ezúttal az új Alaptábor félé, mégint két osz­lopban menetelve, április 18-án, illetőleg 19-én. Mint előzőleg Hillary csoportja, ők is beletévedtek a rossz időbe, és nagyjából ugyanolyan kényelmetlenségekét kellett elszenvedniük. Charles Wyhe egészen új, meglepő »csúcsteljesítményről« számolt be a sátrak befogadóképességére vonatkozólag: hatvan serpa bújt meg egy tizenkét- személyes kupolasátorban, nyolc pedig egy kétszemélyes háztető alakú kis sátorban. Az első szállítócsapat elébe mentem, és Lobudzsében, egy menet- szakaszhyira a Tóparti tábor alatt találkoztam velük. Az emberek szokott terhükön kívül még jó csomó tűzifát is cipeltek a csomagok tetején. Jó ideje nem találkoztam Charles Evansszal, és volt elég megbeszélnivalónk. Vele volt Greg és az újonnan érkezett James Morris, a Times tudósítója, akit a lap azért küldött ki, hogy szemtanúként számoljon be tevékeny­ségünkről: úgy tervezték, hogy az expedíció befejezéséig velünk marad. Ezzel bizonyos ttiértékben felszábadított engem a jelehtések megírása alól, amiért különösen a csúcsroham időszakában nagyon hálás voltam. Míg a hátramaradt csoportok Evans és Wylie vezetésével áz Alap­táborhoz közeledtek, az én csapatom — miután kiélveztük a részünkre kijáró pihenőt a gleccsertó mellett — felfelé indult, hogy Hillaryhoz csat­lakozzék. Wilfrid Noyce és Mike Ward eíőrementek, hogy az Alaptábort néhány száz méterrel lejjebb, a gleccser közepén húzódó köves sáv egyik pontjára helyezzék át, mert nem voltunk megelégedve a svájci táborhelyen sem a rendelkezésre álló térrel, sem az egészségügyi viszo­nyokkal. Sietve hozzáteszem, hogy ezzel távolról sem akarok rossz fényt vetni a svájciakra, hiszen később a magunk táborában is ugyanazokkal a bajokkal kellett küszködnünk; a legszigorúbb orvosi előírások és ren­delkezések ellenére, melyeket mindannyian érvéhyésíterii igyekeztünk, szinte lehetetlen volt a higiénikus elveket a hidegben és a kényelmetlen körülmények közt betartani. Mire visszatértem Lobudzséből, már elkészült néhány, a jégtalajra igen ügyesen felépített kőtalapzat sátraink részére; 40 (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents