Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-16 / 139. szám

A SZAKEMBER SZEMÉVEL AZ IDEI KAJSZI!ÉRMÉS SORSÁRÓL A hársfavirág gyűjtésével napi 60—80 forintot is meg lehet keresni (2.) Kovács Ferenc a továb­biakban rátért a gyümölcsritkí- tásra. A nagy kajszitermés egyik természetes következménye az, iaogy a gyümölcs apró marad. — A szabály az — hangoztat­ta —, hogy egy kifejlett gyü­mölcs megfelelő távolságra le­gyen a másiktól. Célszerű előbb a fák ágait alaposan végigrázni, hogy mielőbb lehulljon az, ami természetes ritkulásképpen úgyis le akar hullani. Egyébként meg kell jegyezni, hogy a kézzel való ritkítás nehezen vihető keresz­tül, mert a legnagyobb munka­időre (kapálás, permetezés) esik és igen nagy elfoglaltságot je­lent, — Az a javaslatom, hogy he­tenként jól rázzuk meg a fő­ágakat, hogy lehulljék a gyenge gyümölcs. Ez legalább nem von eJ tápanyagot. Adhatunk hizlaló trágyázást is oldatban a fáknak. Ennek összetétele: 100 literes oldatban 90 liter víz, 10 liter is­tálló-, vagy íekáltrágyalé, egy­két kilogramm pétisó, 0,5-től 1 kilogramm kálisó, ugyanennyi 6zuperfo6zfát. Ezt jól összeke­verve a fák koronacsurgója alatt a korona nagysága szerint kije­lölt egy-két méter széles kör­gyűrűben kapával kivágott göd- röcskékbe öntjük. (30 centiméter sor-, 30 centiméter gödörtávol­ság, hármaskötés, 25—30 centi­méter mély). A gödröket tele­töltjük, beivódás után behúzzuk. Néhány nap múlva szemmel lát­ható a gyümölcs növekedése, mert a hajszálgyökerekhez jutott a tápanyag. Ez a hizlaló trágyá­zás azt is eredményezi, hogy a nagy termés mellett is tudnak a termőrügyek fejlődni; Ezután rátért az értékesítésre. Szerinte: export céljára főleg a fák felső egynegyed részéről szedjük a gyümölcsöt 10—75 százalékos érettségű állapot­ban, mert ott van a legszebb termés. Belföldi fogyasztásra a korona középső kétnegyed részéről szed­jük a gyümölcsöt 75—85 száza­lékos érettségben, ilyenkor a gyümölcs még kemény, de az alsó fele már nem zöld, hanem sárgás. A sárgulás foka az érett­ség mértéke. Szovjet—magyar találkozó Hajóson A hajósi MSZMP községi pártbizottsága nemrégiben vacso­rával egybekötött találkozót rendezett, melyen a párt tagjain és a helyi meghívottakon kívül szovjet elvtársakat is meghívtak. A találkozó igen szívélyes hangulatban folyt le. A megjelent szovjet elvtársak szívélyes beszélgetést folytattak a helyi párt- szervezet tagjaival és pohárköszöntőjükben elmondották, hogy az egész világ békéjét védik és érte dolgoznak. A pohárköszöntőkben kifejezésre juttatták még azt is, hogy a magyar dolgozóknak sike­res munkát kívánnak a szocializmus felépítésében. A hajósi pártbizottság titkára köszönte meg a szíves és szív­ből jövő szavakat, egyben köszönetét fejezte ki a szovjet elvtár- saknak azért, hogy másodszor szabadították fel népünket az ellen- forradalom igája alól; Majoros Béla Az új borig félmillió üveg palackozott bort szállítanak a fogyasztóknak Kecskemétről A Kecskemétvidéki Borforgal- mi Vállalat nemrég létesült pa­lackozó üzemében naponta 3000 üveget töltenek meg megyénk jóminőségű homoki boraival. Né­hány hét előtt még csak hordós tételekben, illetve kimérve áru­sították ezeket a borokat, azóta már 60 000 palackot szállítottak el az ország minden vidékére. A vállalat telephelyéről naponta indulnak a szállítmányok. Az új- borig még mintegy félmillió üveg alföldi bor kerül a kecske­méti üzemből a fogyasztókhoz; M ég aznap hazautazott; Olyan szabadnak érezte magát, mint még soha, 5— Bár a régi világ lenne • gondolta —, akkor most micsoda vállalkozásba kezdhetnék! Otthon nagy gondba ütközött: hogy titkolja el ezt a tengersok pénzt az emberek előtt és a =- felesége előtt. Hogy ez sikerüljön, elhatároz­ta, hogy egyelőre nem vesz sem­mit; Hogy mindenkit megtévesszen a faluban, még jobban elhanya­golta az öltözködést. A pénzt elzárta, de nem volt nyugta, elő­szedte és a feje alá tette. Ki­mondhatatlan kínok gyötörték, hogy el találják lopni a pénzt, A zt hallotta, hogy háború lesz: rohant azonnal ha­lta; Fogta a betékönyvet, hogy /megy a pénzért. Megtorpant. Ennyi pénzt nem tarthat itt­hon. jj Mit tegyen? Hátha csak szóbeszéd a háború? De mégis... Ha igaz lesz? És jön az infláció ás vége, vége mindennek! Elhatározta, megtudja, mi az igazság. Másnap minden napila­pot megrendelt. Naponta bújta a lapokat. Mindenben az ő kér­désére kereste a választ. ■— Lesz háború, vagy nem lesz? Nem találta a választ; Eszébe jutott, hogy valamikor iazt hallotta, hogy a politikában nem az események tömkelegé­ben, hanem azok mögött kell ke­resni az igazságot. Ettől kezdve ez újságokat csak a harmadik oldaltól olvasta, kidülledt sze­mekkel vetette rá magát a je­lentéktelennek látszó, apróbetűs hírekre. Ha olvasta, hogy XY miniszter ebbe, vagy abba az or­szágba utazott, kereste mögötte a titkos katonai szerződéseket, és próbálta elképzelni, kit akar­nak megtámadni vajon? Ha egy országban új párt alakult, el­képzelése szerint e mögött ál­lamcsíny előkészítése rejlett. De utána, ha késett az állam­csíny, bizonytalanság fogta el. Az a gondolata támadt, hátha pont neki hiányzik az a képes­sége, hogy a gyorsan váltakozó események között meglássa a valóságot. Ez időtől fogva csak az embe­reket figyelte. Megnézte az újságot és ha sze­rinte valami jelentős dolgot ol­vasott, figyelte a hatást az em­bereken. Így sem boldogult. Az emberek élték a maguk életét, nem zökkentették ki őket meg- 6Zokottságukból az események. A napok múlása közben egy újabb kétség kezdte marni: Elég megbízható hely e a takarékpénztár? Hátha megszö­kik a vezetőség a pénzzel és ő bottal ütheti a nyomukat. Eset­leg leég az épület és benn ég a rengeteg pénz. Vagy rendeletet adna ki, hogy az összes takarék- betétkönyvek érvénytelenítve vannak, —> Ezektől minden ki­telik. Egyre kínosabban gyötörték e A kajszinak nagy az után- érésl képessége, tehát szál­lítás, raktározás alatt telje­sen beérik. Aszalásra, ízfőzésre, pulpnak, pálinkának hagyjuk az alsó egy­negyed részt, amely rendszerint a legapróbb és legszeplősebb szo­kott lenni. Ide hagyjuk a felső résznél szedéskor hibásnak ta­lált gyümölcsöt is. Feldolgozásra csak teljesen érett kajszit lehet felhasználni, amely a fán érett meg, (Folytatjuk) A hársfavirág gyűjtése rövi­desen megkezdhető. A gyűjtők a virágzó ágvégeket metszhetik le a hársfáról. A lemetszett ág­végekről az értékes hársvirágot a murvalevéllel együtt lefosztva adják át a helyi földművesszö­vetkezetnek. A hársfavirág gyűjtése jöve­delmező, napi 60—80 forint is megkereshető ott, ahol sok hárs­fa van. A földművesszövetke­zetek által begyűjtött hám virá­gok az Országos Gyógynövény- forgalmi Központhoz kerülnek. Ez a felküldött árukat szakszerű átválogatás után a gyógynövény­szaküzletekben, — valamint a gyógyszertárakban hozza forga­lomba. Ugyancsak ez a központ exportálja a hársvirágot a világ minden tájára, cserébe jelentős nyersanyagot kap népgazdasá­gunk. A hársvirágból készült főze­tet a gyógyászatban nátha, kö­högés, hurutok ellen használják, mint izzasztót. Felhasználják to­vábbá köhögés elleni cukorkák készítésénél is. Időszerű növényvédelmi tennivalók A peronoszpóraveszély tovább­ra is fennáll, ellene nemcsak permetezéssel, hanem most már — főleg a fürtök megmentése érdekében — porozással is kell 'védekezni. Erre a célra rézmész- port használjunk. A porozásnak az a nagy elő­nye, hogy közvetlenül az eső után lehet végezni és nem mossa le a csapadék, mint a permet- levet. Megkezdődött a kaliforniai pajzstetű rajzása. Ellene az al- mástermésűeknél nikotin, vagy nyári hígítású mészkénlé per­metezésével védekezzünk. Kaj­szibaracknál csak nikotinnal permetezzünk, mert más szerek pörkölést okoznak. A pajzstetű elleni védekezés nagyon fontos, mert a fertőzött gyümölcs nem lesz exportképes. Az idén az ilyen gyümölcsnek az ára sok­kal alacsonyabb lesz, mint az egészséges, exportképes árué. Az említett növényi betegsé­gek elleni védekezőszereket a termelők a helybeli földműves­szövetkezeti boltokban megvásá­rolhatják a szükséges használati utasítással együtt. Megyénkben különösen a déli részeken megjelent az amerikai szőlőlepke lárvája, amely nem­csak az országutak fasoraiban, hanem a gyümölcsösökben is kárt tehet. A nemzetközi nö­vényegészségügyi egyezmények szerint az amerikai szövőlepke veszélyes kártevőnek számít, ezért minden lehetőséget kihasz­nálva kell küzdeni ellene. Nem Egyetlen nyugodt napja nem volt. Elhanyagolta magát. Napokig nem borotválkozott. A rendszer­telen étkezés miatt lesoványo­dott. Egy napon, még mielőtt haza­jött volna, meghalt a felesége. Azzal az indokkal, hogy beteg, nem ment el a temetésre. (Félt, hogy ellopják a pénzt.) Éjszaka a felesége megjelent álmában. Minden éjjel ugyanúgy történt: gyűrött hálóruhában, soványan, ziláltan odaáll az asszony és or­dítja feléje: »Nem kellettem neked, te gyáva, te senki, jössz még te utá­nam a pokolba, de hozod utá­nam a pénzt is ám!« Éjjel a felesége rémképe ül­dözte, nappal a pénz elvesztésé­nek gondolata kínozta. Egyre kü- löncebb lett. Már senkivel nem beszélt. Napokig egy szót sem szólt. Magas kerítést csinált a ház elé, hogy ne lássanak be. Az a gondolata támadt, hátha ki akarják rabolni. Este nem mert az udvarra sem kimenni. Ku­tyát szerzett valahol. Hamar el­zavarta: idegesítette az ugatás. Az ajtóra hatalmas reteszt eszelt ki. Ezt sajátkezűleg szerelte fel. Egyik éjjel valami zörgést hal­lott az ajtón. Másnap az összes pénzt ládába csomagolta és el­ásta a kertben. Non tudott nyugodni; [ifjabb és újabb helyet eszelt éj# ki. Már aludni sem tu­dott. Néha felordított álmában. Állandó rettegésben élt. Egyszer szabad megismétlődni a tavalyi példának, amikor is több mint 20 vagon exportra szánt gyümöl­csöt visszaküldték a külföldi ál­lamok, mert szövőlepkével volt fertőzött. Most még lehet úgy védekezni ellene, hogy a fertő­crött lzpt.hnrnm Ipvplpt lp«7.priiiik és elégetjük. Ilyenkor a her­nyók ugyanis még egy rakáson vannak. Azonban ha késünk a védekezéssel, a hernyók szét­másznak és akkor már sokkal nehezebb az irtásuk, míg a vegyi védekezés sem hozza meg min­den esetben a kívánt eredményt; A ritkításról A gyümölcsritkítás művelete soha olyan fontos nem volt, mint ezidén, amikor barackfáink roskadoznak a gyümölcshozam súlya alatt. A ritkítás két szempontból fontos: Nemzetgazdasági érdekből, egyéni érdekből. A nemzetgazdasági érdek ott mutatkozik meg, hogy megfelelő nagyságú gyümölcsöt állítsunk elő, amit kihangsúlyozottan csak a ritkítással tudunk ez évben el­érni, hogy így gyümölcsünk ex­portképes legyen —, amiért nemzetgazdaságunk nemes valu­tát kap. Az egyéni érdek pedig ott dom­borodik ki, hogy a termelő mi­nél jobb árat kaphasson a meg­termelt barackjáért. Nem kö­zömbös ugyanis a gazda szem­pontjából, hogy a ritkítatlan, apróra maradó gyümölcséért III., vagy IV. osztálynak megfelelő minősítést és árat gap — vagy pedig a ritkítás után — szépen fejlett exportminőségű árujáért exportárat kap. De fontos a ritkítás azért is, hogy a nagy termés súlya alatt görnyedő fa élettanilag tönkre ne menjen, hiszen ismeretes az macához vette a pénzt, az össze­sét. Átölelte, és rohant ki az ut­cára, a gyerekek közé. Dobálta a százasokat a levegőbe, miközben egyre kiabálta: »Nesztek. nesztek, Alika bá­csi gazdag, Alika bácsi gazdag!« A százasok százai, mint rozs­dás falevelek, szálltak a levegő­ben. A gyermekek, csodálkozá­sára, nem a pénz után kaptak, hanem mind feléje rohantak, és sivítós-csengő hangjukon egyre kiabálták: »Mulya vagy Aladár, mulya vagy Aladár!« Ö kétségbeesetten futott a gyerekek elől. Amikor hátra pillantott, látta, hoígy már száz meg száz, majd ezer és ezer gye­rek üldözi, és mind pepitaruhá­ban van és az élen ott fut Pé­ter, a kezében óriási borotvát tartva. * elébredt. Az ágyon feküdt, mel­lette ott ült Ágnes, a felesége. Kiugrott az ágyból. Felordított: — A céduláát! Azzal neki az éjjeliszekrény­nek, kikapta a szelvényt és ro­hant ki az ajtón. A felesége ré­mülten nézett utána; Kiugrott az udvarra. Hanyatt esett s a fejét a lépcsőbe vágta. Amikor a felesége odaért, már nem mozdult többet. A gyilkos szelvényt ujjai kö­zött szorította. Még a halál sem tudta kitép­ni belőle, Varga Mihály a jelenség — éppen a kajszi- fáinknál —, hogy nagy termések idején a legyengült barackfák tömegesen kapnak gutaütést. Legcélszerűbb, ha a ritkítást két részletben végezzük — elő­ször amikor a barack, barack- magnagyságot elérte, másodszor, a csonthéj kialakulásának idejé­ben. A ritkítást úgy végezzük, hogy az egyes gyümölcsök kö­zött 5—6 cm-es távolság legyen; MÉK Központ, Mezőgazdasági Osztály Hogyan lesz jó szénánk ? A csapadékos időjárás miatt kissé késik a szénabetakarítás, pedig itt az ideje a kaszálásnak, mert ha késünk vele, akkor nem kapunk jó minőségű szénát, ■— ahogy szokták mondani: nem szénát, hanem szalmát aratunk; Kaszálás után sodratokban szárítsuk a szénát, mert keve­sebb lesz a levélpergés és gyor­sabban is szárad a takarmány; Erre a célra legmegfelelőbbek a gépállomások rendsodró gépei, de lógereblyével, vagy egysze­rű kézi gereblyével is össze­sodorhatjuk a levágott takar­mányt. Kaszálás után egy— másfélnapi száradás után for­gassuk a szénát, ha az eső meg­veri, újból forgassuk. Ha házilag könnyen készít­hető, összeállítható gúládon, svédállványokon, karókra kife­szített huzalokon történik a szárítás, a legkisebbre így csök­kenthetjük a veszteséget. Né­hány karó és drót költsége többszörösen megtérül, mert az így szárított széna gazdag tápanyagban és az abrakkal, korpával is felér; Pótigénylés köles és muhar vetőmagból Nagy az érdeklődés a másod­vetések iránt. Az idei csapadé­kos időjárás egyébként is elő­segíti a másodvetés fejlődését, mert a föld jelentős mennyiségű nedvességet tud tartalékolni. Az érdeklődésre jellemző, hogy kö­les és muhar vetőmagból sok­kal többet igényeltek, mint amennyi a megyei keret; Többen szerkesztőségünktől is érdeklődtek, hogy mikép le­hetne még vetőmagot szerezni; Értesülésünk szerint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a Földművelésügyi Minisztéri­um Növénytermesztési Főigaz­gatóságától pótkeretet kért mu­har és köles vetőmagra.,,,,,,,,,, Olvasóink figyelmébe Közöljük, hogy a Petőfi Népe szerkesztőségében minden ked­den délután 2 órai kezdettel in­gyenes jogi tanácsadást tart a megyei ügyészség. (Cím: Kecs­kemét, Széchenyi tér L L eme­lek)

Next

/
Thumbnails
Contents