Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-11 / 134. szám

Tanácsok feladatairól

A bácsalmási járás tanácsai megtalálják a helyes iktat

Az ellenforradalmárok a bácsalmási járásban is arra törekedtek, hogy az államhatalom helyi vezetőit posztjukról elmozdítsák. Ezt a munkát megkezdték és sikerült is három járási és 23 községi vezető leváltását előmozdítaniok. Az ellenforradalom szószólói jogtalanul igyekeztek a nép nevében beszélni. Hogy ez így volt, bizonyítja az is. hogy Bácsalmáson, ahol a község lakóinak a száma 12 000, az általuk összehívott úgynevezett népgyűlésen alig 300-an vettek részt. Kik voltak ott ezen a népgyűlésen? A falu kulákjai, a volt csendőrök, horthysta katonatisztek, s elvétve néhány megtévesztett dolgozó paraszt;

A leváitotí vexetőh

helyébe

igyekeztek a saját embereiket beültetni. A járási tanács vezetőjéül Udvardi Sándor volt horthysta tisztet nevezték ki. A községek élére általában rovott- jnultú embereket állítottak. Kunbaján például Török Istvánt választották meg, aki hét évet töltött börtönben államellenes cselekedetéért. S ezek az emberek most sem tagadták meg önmagukat, céljuk a szocializmus építése során elért eredmények lerombolása volt, ami részben sikerült is nekik.

A járásban mintegy 13 termelőszövetkezetet bomlasztottak szét, melyből 2 millió forint kár keletkezett.

A járás területén 434 tanácstag van. Ezek az emberek nagyrészt megőrizték józanságukat és óvakodtak attól, hogy bármilyen formában is támogassák az ellenforradalmat. Egységes munkájukat azonban gátolták a forradalmi bizottmányok és nemzeti bizottságok, melyek már nem is tanácsról, hanem főjegy- zőségről beszéltek. Az ellenforradalom megrázkódtatta a tanácstagságot 1 is. Éppen ezért a kibontakozás nem volt könnyű, már csak azért 6em, mert az ellenforradalmi elemek nem riadtak vissza a megfélemlítéstől sémi '

A tanácstagok mégis magukra essméltck

és elkezdték a munkát. Az első teendőjük a végrehajtó bizottságok megtisztítása volt, az események során jogtalanul odaállított elemektől. Ez azonban nem ment símán, Csaknem két hónapig elhúzódott s ez alatt a végrehajtó bizottsági üléseken egyebekről sem tárgyaltak, mint a VB vezetőinek leváltásáról, s helyettük új vezetők beállításáról. Ez abban az időben tanácstalanságot és bizonytalanságot szült. Különösen a tömegek között.

A végrehajtó bizottsági ülések már januárban rendszeressé váltak, ezzel szemben a tanácsüléseket csak március—április hónapban kezdték egybehívni,

Ez időre azonban a tanácstagság is szilárdan állt a lábán és követelték a helyzet tisztázását, a munka megindítását.

Természetesen az első tanácsüléseken még nem volt minden tisztázva, s a bizonytalanság abban is megnyilvánult, hogy a tanácstagságnak mintegy 50 százaléka vett csak részt a tanácsüléseken

A járási tanács feladatai

Járásunk tanácstagsága egyre inkább magára eszmél, megtalálja a helyes utat. A járási tanácsnak azonban segíteni kell ezt az útkeresést, a még meglevő bizonytalanság megszüntetését. Ennek érdekében ellenőrző munkáját a járási tanács megjavítja. Azt a módszert választottuk, hogy egy-egy község tanácsa munkájának vizsgálata után minden községből a tanácsvezetőket összehívjuk, s vitában elemezzük a tapasztalatokat, tennivalókat.

Célunk megjavítani a végrehajtóbizottsági ülések színvonalát is. Ezért a járási függetlenített vezetők ma már rendszeresen látogatják a VB-üléseket.

Jelentős az is, hogy a végrehajtó bizottsági ülésre kerülő napirendi pontokat először az illetékes állandó bizottság is megvitatja.

A tanácsülések színvonalát a jó beszámolók elkészítésével lehet növelni. Ezért a gyengébben működő községi tanácsoknál a járási vezetők helyszíni segítséget nyújtanak és elősegítik azt, hogy az MSZMP-csoport is vitassa meg a tanácsülések megtartása előtt a napirendre kerülő kérdéseket.

A lakosságnak a tanács iránti bizalmát azzal kívánjuk növelni, hogy a szakapparátusnak kötelezővé tesszük a tanácstagok által behozott panaszok soronkívüli elintézését. Feladatunk még, hogy

a tanácsapparátus szakmai fel- készültségét növeljük. Ezért szorgalmazzuk a felsőbb tanácsszervek részéről a különböző tanácsi szakiskolák létrehozását, s mi magunk is elősegítjük a tanácsapparátus dolgozóinak szakmai tanulását;

Vízin Gergely, VB-elnökhelyettes, Bácsalmási Járási Tanács

Az iskolába vezetik

az ártéri vizet Tasson

Tasson két hónap múlva kezdik meg az artézi kút vizének elvezetését. Mintegy 1500 méterre viszik el a vizet csöveken keresztül, ahol azután végülis az iskolába vezetik be. A vízvezei: Miért kevés a KISZ-tagok száma

a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban?

Talán egy hónapja, hogy zászlót bontott a Kecskeméti Katona. József Gimnáziumban a Kommunista Ifjúsági Szövetség, 16 tag« gal. Június 5-én, szerdán lezajlott felvételi ülésen újabb 12 fiatal kérte az ifjúsági szövetség soraiba magát. Ez a létszám azonban még igen kevés a több mint 300 diákot számláló gimnáziumban az ezelőtti DISZ létszámához viszonyítva. Hogy miért nincs több tagja a szövetségnek, annak oka van.

Igen fiatal még a szervezet, de nem Is ez a döntő, hanem az hogy még mindig nem szűnt meg az 1956-os októberi ellenforradalom hatása a diákok között. Most is akad még néhány forrófejű diák, aki hősnek érzi magát azért, mert jól bezárkózva felír cgy-két bujtogató szót az illemhely falára. Ehhez »nagy bátorság« kell! Ezek a kalandravágyó fiatalemberek megfenyegetik a becsületes, hazájukat szerető diákokat is és arról biztosítják őket, hogy ez a rendszer nem tart sokáig. Olyat is mondanak, hogy eljön az az idő, amikor leszámolnak az összes kommunistával. Az ilyeneknek persze nem a KISZ-ben, hanem az iskolában sincs semmi keresni valója.

Ilyen esetek ellenére van már olyan irányzat, hogy a diákok összefognak a bujtogatók ellen és egyre-másra jelentkeznek fiatal flűk és lányok a szövetségbe.

A KISZ-szervezet titkára, Csala József egyhetes kirándulási tervez a hegyek közé. Hogy ez az álom valóra válhasson, ahhoz

ték építése előreláthatólag 43 000 : k«r segítséget a városi KISZ-töl a Katona József Gimnázium.

forintba kerül majd.

Perjési Géza

UaUasAÁU szavukat A KOMMUNISTÁI

a soltvadkerti Új Alkotmány Termelőszövetkezetben is

A soltvadkerti Űj Alkotmány Termelőszövetkezetet a kiskőrösi járás legnagyobb közös gazdaságai között emlegetik. — Ki- lencvenegy tagja 760 hold földön gazdálkodik. Többségük szegényparaszt. A csoport 7 évvel ezelőtt alakult és azóta sokat költöttek a nagyüzemi termelés feltételeinek megteremtéséért. Csak a jelentősebbeket soroljuk fel: tehénistállót, sertéshizlaldát és fiaztatót, dohánypajtát építettek. Bevezették a villanyt, artézi kutat fúrtak és 12 holdon kertészetet létesíteí tek. Mindezt azzal a szándékká

tették, hogy a társas gazdaság jövedelmezőségét még inkább növeljék. Tervet készítetlek az állatállomány növelésére, bevételi forrásaik duzzasztására, a rendszeres előlegosztásra, stb.

14 paraszt lépett be

A szövetkezet tagjai előtt az egyre emelkedő jólét távlatai csillogtak, amikor kirobbant az ellenforradalom. Az Üj Alkotmány tagjaira nagy nyomás nehezedett. A csoportból öt kisiparos eltávozott, de a többiek együtt maradtak, sőt 14 dolgozó paraszt belépésével még gyarapodtak is. Az ellenforradalom vihara ennek ellenére fölöttük sem múlt el nyomtalanul;

A szövetkezetben előfordult

Apró« gondok

KÉRTEK, SEGÍTETTÜNK. — PÉNZJUTALMAT KAPOTT AZ ÉBER VÁLTÓKEZELŐ. — SZÁSZ MIHÁLYNÉ MEGKAPJA A

MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYT, SÜRGETTÜK. ' r '

KONCSIKNÉ ÜGYÉT MEGségnek feladták a munkanélküli segélyről szóló kiutalást. Helyesnek tartjuk, ha olvasónk az ->Apró« gondok megjelenése után felkeresi a községi tanács péhz- ügyi osztályát, mert akkor valószínűleg már tudják folyósítani számára az összeget.

*

Régi és fájó problémájával fordul hozzánk Koncsik Istvánná. Már egy hónapja kéri, hogy részére a megyei tanács szociális osztálya utaljon ki sokgyermekes anyasági jutalmat. A megyei tanács szociális osztálya jogosnak találta kérelmét és az Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai osztályára egy felterjesztést küldött, amelyben javasolja sokgyermekes anyasági jutalmának kifizetését.

A felterjesztést 1957. május hó 16-án küldték el, de azóta az Egészségügyi Minisztérium nem válaszolt sem a kérelmezőnek, sem pedig a szociális osztálynak. Most az »Apró« gondok szerkesztője vette kezébe Konesikné panaszát, és ügyét megsürgette az Egészségügyi Minisztérium illetékes osztályánál.

Faragó Sándorné, aki Kecskemét, Hunyadiváros 43. szám alatt lakik, személyesen jött szerkesztőségünkbe panaszával. Elmondotta, hogy négy gyermeke van, a férje a TEFU-ba jár dolgozni és február óta ígérgetik, hogy leap a Vöröskereszt útján segítséget. A férje keveset keres s négy gyerek mellett neki is el kellene menni dolgozni, de a gyerekeket nem bírja elhelyezni a napközi otthonban, mert nem tudja őket rendesen felöltöztetni. Annyi segítséget kér tőlünk, hogy járjunk közbe a Vöröskeresztnél, hogy gyermekeit fel tudja öltöztetni.

Faragó Sándorné ügyében felkerestük a Vöröskeresztnél Fekete elvtársat, aki őt behívta és utalványozta számára a gyermekek részére szükséges ruhaneműt.

*

A Petőfi Népében 1957. április hó 6-án megjelent egy cikk, amely ismertette, hogy március 29-én Kiskunhalas állomásra hehaladó 2102. sz. sebesvonatba besorozott 3922 AB. axu. kocsinak a felfüggesztő csavarja elhibák most mintegy nagyítóüvegen keresztül jelentkeztek Ss mindenki, még a kisebbekre is hirtelen orvoslást szeretett volna. A hibák közé tartozott, hogy azelőtt mechanikusan másolták a munkaégységkönyv normajavaslatait, ami nem mindenben felelt meg az ő viszonyaiknak. Másik hiba volt, hogy a munkaegység elszámolásnál nem vették figyelembe a minőségi munkát és ennek következtében elért magasabb termést. Ezeken változtatni akartak. Hosszasan, szenvedélyesen vitatkoztak. Ilyen helyzetben nagyon kellett volna segítség, jó lett volna, ha valaki helyes irányt mutat a tagoknak -.:

Ebben az időben a járási és a községi pártszervezet erejét az ellenforradalom elleni harc és a párt sorainak újjászervezése kötötte le. A szövetkezetben folyó vitába érdemlegesen nem tudtak belekapcsolódni, nem tudtak a tagok gondján segíteni. A szövetkezeti kommunisták erejének összefogása pedig hosszú ideig vajúdott,

Jobb-e a részesművelés?

Az Üj Alkotmány tagjai sok vita után — rriéglehetősen magukra hagyva, a párt útmutatását nélkülözve — úgy határoztak, hogy a munka megjavítása érdekében áttérnek á részes művelésre. Megállapodásuk szerint a növénytermelők a termés 40 százalékát kapják meg, de ezért családonként még 50 napot dolgoznak térítés nélkül. A szövetkezet tagjainak többségét kitevő növénytermelési dolgozók az állattenyésztésből és más üzemágak jövedelméből nem részesülnek.

Vajon jobban járnak-e így, több lesz-e a jövedelmük? Véleményünk szerint, nem. A jövedelemelosztásnak az a módja, amit az Alkotmány most bevezetett, szétforgácsolja a szövetkezetét, megfosztja a nagyüzemi gazdaság előnyétől és a tagok többségét érdektelenné teszi többek között a közös állat- állomány fejlesztésében. Ez az állapot előbb-utóbb az állatállomány visszafejlesztését, lecsökkentését eredményezné. A gyakorlat pedig azt igazolja, hogy egyoldalúan, csupán növénytermesztésből nagy jövedelmet nem lehet elérni.

A munkaegység igazságosabb

Nem vonjuk kétségbe, hogy a szövetkezet tagjai a hibák megszüntetését akarták. De őszintén megmondjuk, hogy véleményünk szerint a részesművelés bevezetésével nem oldják meg a problémát, nem előre, hanem hátra léptek, a bajt csak bajjal tetézték. A helyi viszonyoknak meg nem felelő munkaegység- normákat lehetett volna korrigálni, a minőségi munkát, megfelelő premizálással jutalmazni és ily módon a megtermelt javak igazságos elosztását megvalósítani. A gyakorlat azt igazolja, hogy a jövedelemnek munkaegységre való elosztása igazságosabb és ösztönzőbb is a részesművelésnél. A szövetkezet további előrehaladásának szempontjából ennek megvalósítását és a hibák korrigálását most kulcskérdésnek tartjuk. Ezért helyesen teszik a szövetkezetben dolgozó kommunisták, ha most erre irányítják figyelmüket.

Annakidején 17 taggal önálló MDP alapszervezete volt a szövetkezetnek. Az itt dolgozó kommunistáknak most csak pártcsoportjuk van, ami ráadásul meglehetősen gyengén működik és nincs olyan befolyással a sző- vetkezet életére, mint amire feltétlenül szükség lenne.

Mindezt figyelembevéve, ismerve a szövetkezet problémáit és a községtől 7—8 kilométerre való távolságát, helyes lenne, hí a szövetkezeti pártcsoportjuka önálló pártszervezetté alakítanák át. így még magabiztosabban, határozottabban harcolhatnának a párt politikájának érvényesítéséért, a szövetkezel tagjainak boldogulásáért.

—N—

Mindent megteszünk, hogy megvédjiik burgonyáinkat

A kiskunhalasi Bodogláron is megjelent a kolorádóbogár, Mi mindent megteszünk, hogy megvédjiilc a burgonyáinkat. Először összeszedéssel kísérletezünk, de ha ez nem sikerül, akkor mái készenlétben állunk a burgonyák beporzására is. Egy porozó- gép és a hozzá szükséges por már itt van a kirendeltségen, hogy szükség esetén a dolgozó parasztok bejelentésére a kisebb területeket megvédjük kézi pórázával. Minden reményünk megvan arra, hogy nagyobb lenieteket nem szükséges vegyszerrel beporozni a kolorádóbogár elleni védekezés miatt, Schvob János

szakadt, illetve a hordrugó kifordult. A kocsinak ezt a hibáját a kiskunhalasi állomás 1. sz. állító központjának váltókezelője éber szolgálata közben észrevette és a behaladó vonat megállítása iránt azonnal intézkedett.

A Magyar Államvasutak Szegedi Igazgatósága a baleset elhárítását kivizsgálta és az érdekeit váltókezelőt éber szolgálatáért pénzjutalomban részesítette.

*

Szász Mihályné Helvéciáról a következő levelet írta: »Járjanak közbe az elvtársak, hogy munkanélküli segélyem megkaphassam. Helvécián mindig csak azt ígérgetik, hogy majd holnap, majd holnap és végül június 3-án azt mondták, hogy a járási tanács nem utalta át, illetve nem is utalja a pénzt részünkre.«

Szász Mihályné ügyében felkerestük a járási tanács pénzügyi osztályát, ahol azt a felvilágosítást adták számunkra, hosv június 8-án Helvécia köz-