Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-11 / 134. szám

Ahol az ország első cseresznyéje terem liávshoriaía — Kelebia Kelebia őseként Bácsboris­tát emlegetik. Ennek a kis szál­lásnak a neve nem is olyan ré­gen még Rácborista volt. A nép nyelvén élő történet ennek a szállásnak az elnevezését a kö­vetkezőképpen magyarázza: a török megszállás alatt valami jól megtermett Boriska nevű iehérnép az ott állomásozó, s nyilván a női nemmel nem pél­dásan viselkedő rác tüzéreket piszkafával alaposan meglcckéz- tette. Innen hát a név: Rác Bo­riska. Kelebia két kilométerre fek­szik ettől a szállástól. Ebben az időben Kelebia helyén még ná­dasok, legelők voltak, s talán pásztorkalyibák. Később a Sza­badkáról kihúzódó szegény em­berek 1895-ben három-négy há­zat építettek a mai Kelebia he­lyére. A községnek ekkor kez­dődött meg a története, élete. A mai Kelebiát az 1880-as, 90-es években Szabadka szőlős- kertjeként emlegették. 1880-as években nagy liloxéra-járvány dúlt hazánkban, s akkor kezdték homokon telepíteni a szőlőt. A Kelebia elnevezés állítólag Rcidl Béla báró kastélyától szárma­zik, amit a Magyar Államvasu­tak adott az akkor létesített Kelebia megállónak. 1924. de­cember 16-án alakult önálló községgé Kelebia 40 házával. A régi idők emlékeként még áll egy ház, amit gyeptéglából ké­szítettek. As első telepesek, akik a szőlőkultúra alapját megvetet­ték, nyugalmazott, jópénzű tiszt­viselők, nagygazdák voltak. Igen jól jártak az itteni földdel. Itt gazdagodott meg Hanák Imre, akinek téglagyára, hentesüzlete, 20 hold szőlője, szódagvára volt. Ugyanígy Gugánovics Máté, aki 10 holdnyi szőlőjében szívta a budárok vérét. Ezek nemcsak telepesként, hanem a Horthy- korszak kizsákmányolóiként is emlegetett emberek a faluban. A község többi lakosa nincstelen szőlőmunkásokból, budárokból állt. Ha nem voit elég munka a nagygazdáknál, átmentek Tom­pára, Csikériára, báró Podma- niczky birtokára dolgozni. Így élt, dolgozott, kínlódott az ak­kori Kelebia népe. A budúr sorsról, a nincstelen, szegény emberek nyomorúságá­ról sokat tudna mesélni Szabó G. Andrásné. Ö gyereklány lé­tére is már az apja mellett haj­ladozott, dolgozott a szőlőben. Csupán azért, hogy az urak, a nagygazdák zsírosod,janak. S itt kapcsolódik össze a múlt a jelennel. Szabó G. Andrásné ma a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnöke. Ha valaki, ő meg tudja mondani, mi a kü­lönbség a két rendszer, a két emberi sors között. Ma még a kívülálló is meg­állapíthatja, hogy jól élnek Ke- lebián, S hogy a történelem a jelen korral is foglalkozzék, né­hány jellemző tulajdonságot kell elmondani Kelebiáról. melőszövetkezetben feleségévé együtt 45 mázsa gabonát és 1 ezer forintot kerestek a mú évben. Egy másik példa, egy egyél paraszt: Gönczöl Simon, 1945 ben édesanyjával együtt három hold juttatott földet kapott, szemtanúk állítása szerint akko riban még kis kunyhóban lak tak. Ma 80—90 darab birkáj van és 60 ezer forintos tanyá vettek nemrégen. A falu egyi leggazdagabb embereként emle getik. Igaz, dolgos, rendes em bér. Nem sokat törődik a hagyo­mányokkal. Ellentétben a rég juhászok szokásaival, nem íuru lyával. hanem 4000 forintos tan góharmonikával kísérgeti juhai S ha már egy juhásznak' tangó harmonikája van, szinte termé szelesnek mondható, hogy Pan nónia motorkerékpárral jár be faluba ügyes-bajos dolgait clin tézni. Hét ember példája 'ga zol ja a megváltozott élet, a jó lét, a fejlődés törvényszerűségéi Kelebia igazi története nem 1880-ban, hanem 1945-ben kéz dődött. Most íródik, amikor ú létesítményekkel, beruházások kai fejlesztik a falut, szebbé, ké nyelmesebbé teszik a nehéz pa raszti munkában dolgozó émbe rek életét. « Gémes Gábor As itt élő parasztok leg­inkább gyümölcsöt termelnek. Nagy értéke ennek a kis falu­nak a korai cseresznye, ami má­jus elején itt érik az egész or­szágban először. Ebben az év­ben a parasztok 800—900 má­zsa cseresznyét szállítottak el az ország különböző részeibe. Ez sok pénzt jelent a község szá­mára. Egy másik igen értékes gyümölcs az augusztus elején érő Madien csemegeszőlő. S hogy az emberek életét, munkájuknak termékenységét még jobban megmutassuk, két példát mondunk el a jelenből. A Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben a múlt évben 21 forin­tot és öt és fél kilogramm ke­nyér- és takarmánygabonát osz­tottak munkaegységenként. »Mennyivel másabb ma az élet« — valószínű így fogalmaz­ta volna meg mondanivalóját a jelenről Koszó József, aki vala­mikor budárként kezdte az éle­tét, s megbecsült ember. A tér­« / 7l£4A£, A MAOVAR í?ÖCtALISTA MUNKÄSM'RT B A^S«f&<t/N MÉ<? ft\ L HPjA * ~ws <www Keddi ^^WVVVVVVVVVVVVWWVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVS^ megjegyzései Párbaj Zsúfoltan döcög Homokbánya felé az 1-es busz. Egy botra ámaszkodó öregasszony s egy állapotos nő is állni kényszerül tömegben. A dundi kis kalauznő vizsga szemmel kutat a kocsi­ban s felfedez két kényelmesen terpeszkedő tűzoltóírizurás ifjon- ot. Hozzájuklép: — Meddig utaznak? Az egyik hanyagul felmutatja a jegyet: — A reáliskoláig. . > — A kalauz bólint: — Jó, akkor kérem átadni ezt a két helyet A legények felháborodott arcot vágnak. Már nyitnák a száju­kat. De az egész kocsi odafigyel s a kis egyenruhás asszony!« lyan parancsoló tekintettel, helyes intézkedésének olyan teljes udatában néz velük farkasszemet, hogy nem mernek ellenkezni. Jó félpercig tart ez a néma szempárbaj s a kalauznő győz Morogva, de engedelmesen feláll a két ifjú s csak a leszállás után esztikulálnak vissza mérgesen..; A kiszolgálók réme ... A Széchenyi téri csemegeboltban törzsökös vásárló vagyok, minap egy gömbölyű asszonyság vagy féltucat konzervfélét ett, — kereken háromnegyedórás alkuval. Mindegyik doboznál kimerítően faggatta az elárusítót: — Iilyen ez? Jó ez? Nem túl olajos a hal? Nem túl savanyú a para- icsom? — A lassan verejtékezni kezdő fiatalember szorgalmasan izonygatta, hogy minden kitűnő. — Kóstolta? — gyanakodott az asszonyság. — Mert, ha nem ó, visszahozom ám! Nos, azt még elfogadhatónak találom, hogy az elárusító nagy- ából ismerje is, amit elad (bár nem sajtkukac, hogy benne legyen konzervdobozban). De hogy hol van az megírva, hogy ami X-nek .ük, azt Y is jónak találja, — nem tudom. Nem csodálkoznék, ha az asszony visszahozná a holmit í zemrehányást tenne, hogy becsapták, mert a zöldborsókonzervel em ilyennek képzelte... r—a------- I ■ Új ra kigyúlt a fény a mohácsszigeti falvakban A Bajai Áramszolgáltató Vál­lalat dolgozói befejezték a tava­lyi jeges árvíz által elpusztított, de azóta újjáépülő Homorúd és Dunaialva községek villamos­KULTURÁUS FIGYELŐ hálózatának építését. Mohács­sziget e két teljesen újjáépített községében június 7-cn kigyúlt a fény és megindult az áram­szolgáltatás. Jó gazdálkodással több mint 46 millió forintot takaríthatnak meg megyénk állami gazdaságai Vita az önköltségcsökkentésről, a takarékosságról A megye állami gazdaságainak vezetői a szakszervezetek szék­hazában " megbeszélésre jöttek össze, ahol arról folyt a vita, hogy miképp lehetne olcsóbban gazdálkodni, csökkenteni az ön* költséget. Kótun Károly elv­társ, a megyei igazgatóság veze­tője beszámolójában hangoztatta, hogy el kell érni a veszteségmen­tes gazdálkodást. Takarékoskodni kell az anyaggal Lehet csökkenteni az áram- fogyasztást. Helytelen, hogy pél­dául a Bajai Állami Gazdaság­ban sokszor ebédidő alatt is világítanak. Ugyancsak Baján történt, hogy a magánmotorke­A kecskeméti Bartók Béla-énekkar HANGVERSENYE A KECSKEMÉTI BARTÓK KÓRUS szerdai hangversenyén sikeresen lépett a város közön­sége elé. Az énekkar »jól kéz­ben tartott« együttes. Tagjai kö­zül többen Kecskemét hangver­senyéleiének rendszeres szólis­tái. Szerencsés gondolat volt a kórushangverseny keretében kü­lön is megszólaltatni őket. Job­ban meg tudja érteni a karmes­ter utasításait az, aki a maga hangszerén egyet-mást saját fe­lelősségére is »megvalósított« már. Bárcsak minél több ilyen kórusunk volna az országban! A KÓRUS másik erénye a jó megszervezettség. Azon a szer­vezeti hibán azonban sürgősen segíteni kell a jóhangzás fokozá­sa érdekében, hogy hiányos a férfikar (főleg a basszus szólam). Ez az énekkar Achilles-sarka. A KÓRUS KÉPESSÉGE, ki­bontakozásának egyenrangú té­nyezője a karmester zenész egyé­nisége. Lőrincz Béla képzelt, in- venciózus muzsikus. Az ő érde­me az énekkari számok alapve­tő szépségeinek megmunkálása, Külön kiemelkedő karmesteri erénye azonban a lebegő dal­lamvonalak érzékeny szárnyaita- tására, hullámoztatására való ké­pesség.. Ezt a sok irányú érzé­kenységet a romantika termelte ki századunk számára, s nem mellőzhető ma már. amint pe­dig a túlzottan puritán megfor­málás nem egy híve teszi ezt. Másik erénye a jól hangzó, fül­nek kellemes akkordok keresé­sének és kidolgozásának a szom- ja. melyet kórusa tagjaiban is sikerült felkelteni. Az így adó­dó »szép hangzás« Brahms »Síró éji esendőjében érte el tetőfo­kát. A közönség szinte nem is tudott betelni vele. Mégis, éppen itt széliünk vitába a karmester­rel. A szöveget és az érzelme­ket megmozgató színhatésokat a szerző lágy ringatózásban írja elő. Ez azonban nem így érvé­nyesül a kórus megszólaltatásá­ban, s éppen talán a szingazdaság súlya alatt néhány helyen a re- cítativ határát súrolta. Ez a haj­lam mintha helyenként a Bee- thoven-kórusmű előadásában is felbukkant volna itt-ott. A kórus és a karmester előnyei legjob­ban talán a befejező Kodály— Kárdonyi- és Szvesnyikov-szá- moknál csillogtak. A muzsika varázsa, salakt a lansága olyany- nyira érzékelhető volt, hogy a közönség csaknem minden szá­mot megismételtetett. A SZÓLISTÁK egyéni nyel­ven idézték annak a kornak a zenei mondanivalóját, melyet a kórusszámok tömegérzéseiben ragadtak meg. Bachot és Lisztet a mély kultúrájú, rutinos Puky Margit, Schubertét az ezúttal először nyilvánosan pódiumra lépő Nagy Ottóné és a rutinos, nagy hangterjedelmű B. Kissné, Liszt Fei-enc dalát Horli Irén adta elő finom átéléssel. Nagy nyeresége a városnak Terebesi Károly romantikában (Mendels­sohn, Brahms) is mindenek fe­lett az arányokat kereső művé­szete. Szólisták, a kórus és a közönség ezen a szép estén mél­tók voltak egymáshoz. Kálmán Lajos rékpárok egyrészének üzemanya­gát a gazdaság üzemanyagkész­letéből fedezték. Tajón még igen jól használható szerszámokat ki­selejteznek. ami szintén pazar­lás. Másik költségcsökkentő ténye­ző a felesleges lovak, fogatok megszűntetése és értékesítése. — Sok gazdaság kapott teherautót, vontatót, vagy univerzális trak­tort, de a lótogat az megmaradt. Ha félév alatt 75-tel csökkent­jük a kettes fogatok számát, ak­kor 1,8 millió forintot takarítha­tunk meg. Eredményjavulás a jó terméseredményekből Lehetőség van arra. hogy a tervezettnél magasabb termés- eredményeket érjünk el. Ha például lucernából 620 mázsá­val, a vörösheréből 250 mázsá­val, a takarmánykápösztamag- ból 60 mázsával többet termesz­tenek állami gazdaságaink a ter­vezettnél, ezek együttes termés­többletéből 2,4 millió forintos eredményjavulás érhető el. Hasonló számításokat lehet tenni az egyéb terméstöbbletek­ből is. A várható terméstöbblet, amelyet nem terveztek be álla­mi gazdaságaink ebben az év­ben, de a jelenlegi kilátások sze­rint várható 16,6 millió forint eredményjavulást jelent. Javítani keli a bér- gazdálkodáson Az állami gazdaságok tíz mil­lió forinttal javíthatnák az ered­ményt a bérgazdálkodásnál. — Nem arról van szó, hogy a bér­alapemelést elvonják. Csupán arról, hogy a gépeket fokozot­tabb mértékben kihasználják, megszüntessék a bércsalás lehe­tőségét. Csak egy példa. Bösztörön egy traktoros három kultivátor ösz- szekapcsolásával napi 200—250 forintot keresett. Jutalmazni kell az ilyen kétségtelenül hasznos törekvést, de az önállóság ter­jedjék ki arra is, hogy az egy kultivátorra szóló norma helyett állapítsanak meg új bért. Évek óta sok a ba.j a pazarlás, a nem közvetlen termelő munkát vég­ző munkáslélszám miatt. Ezért havonként vizsgálni kell elsősor­ban a takarmányosok, a rakodó, a raktári, a magtári dolgozók, ta­tarozók. stb. létszámát. Az általános költségek 5 szá­zalékos csökkentésével további 600 000 forint eredményjavulási lehetne biztosítani. Van lehetőség az olcsóbb gazdálkodásra Mindent egybevetve 46.5 mil­lió forintot takaríthatnak meg állami gazdaságaink. Termesze, tesen hiba lenne egyoldalúar csak megtakarításról beszélni amikor eredményrontó tényezők is vannak. De mindenesetre ezt a megtakarítást el lehetne érni. A hozzászólások során kikris­tályosodott, hogy igaza van a beszámolónak. Mindenütt van lehetőség a költségek csökkenté­sére. Sőt hangzottak el hasznos javaslatok is. Német Imre, s Garai Vörös Traktor Állam: Gazdaság igazgatója elmondot­ta, hogy náluk sok olyan gépal­katrész van, amire nincs szük­ségük. Erről egy jegyzéket készí­tenek és elküldik más gazdasá­gokhoz, hátha azoknak szüksé­gük van rá. Egri Andor, az igaz­gatóság főagronómusa elmondot­ta, hogy tavaly kombájnnal 15í forintba került egy hold beta­karítása. Helyes tehát, ha az állami gazdaságok alaposan ki­használják a kombájnokat. Bodnár András, a Bösztöri Ál' lami Gazdaság igazgatója felhív­ta a gazdaságok vezetőit a foko­zottabb ellenőrzésre. Nemrégér. lepleztek le egy bércsalást, amely 12 000 forinttal károsította meg az államot. Dugár Sándor, az igazgatóság főállattenyésztője el­mondta, ha 8000 báránynál a be­tervezett egy kilogramm helyett két kiló súlygyarapodást érnek el havonta, az 750 000 forint jö­vedelemtöbbletet jelent. A takarékossággal sok forin­tot lehet megtakarítani — hang­súlyozta ezt Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igaz­gatója is, aki elmondta, hogy' fél­milliós nyereséget ütemeztek be, de most alaposan elemezték a le­hetőségeiket és kiderült, hogy legalább 3 millió forint nyere­ségre tudnak szert tenni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents