Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-07 / 131. szám

Fontes észrevételek, módosító javaslatok az országgyűlés szerdai ülésén Az országgyűlés júniusi ülés­szakának második napján, ked­den délután tovább folyt az 1957. évi terv és költségvetés együttes vitája, ez képezte az ülésszak harmadik napjának is napirendjét. A kedd délutáni vitában felszólaltak Szomszéd I.ászló, Petrovics Jánosné és Blaha Béla képviselők. Ezután az országgyűlés napi munkáját befejezte. Szerdán délelőtt to­Mészöly Gyula: vább folyt a vita. Elsőnek Hos- nyánszki János képviselő szólt nozzá a földművelésügyi tárca költségvetéséhez. Többek között azt javasolta, hogy a parasztfia­talok téli mezőgazdasági szak­oktatását szervezze meg a kor­mány. Utána Mészöly Gyula Kossuth-dijas kutató, megyénk országgyűlési képviselője emel­kedett szólásra. He aprózzuk el a mezőgazdasági beruházásokat Mészöly Gyula az országgyű­lés mezőgazdasági állandó bi­zottságának megbízásából szólt hozzá a földművelésügyi költ­ségvetés néhány fontosabb kér­déséhez. Az 1957. évre előirányzott népgazdasápi beruházások ösz- szege az ellenforradalmi cselek­mények miatt, illetve az oko­zott károk miatt lényegesen ke­vesebb. mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgaz­daság részesedése is kevesebb — mondotta. — A mezőgazdasági bizottságnak alapos mérlegelés után az a véleménye, hogy ez az összeg a mezőgazdasági ter­melés volumenéhez, illetve a vözel 40 százalékos nemzeti jö­vedelmet biztosító termelési produktumhoz mérve kevés. A beruházási keret bizonyos mértékű emelését az évek óta elhanyagolt belvízkárok elleni védekezés, valamint exportlehetőségeink kibőví­tésének költségei is indokol­ják. Ezért felkérem az országgyű­lést, hogy a mezőgazdasági bi­zottság javaslatát fogadja el, vagyis a mezőgazdasági beruházá­sok 1957. évi részesedését 9 százalék helyett körülbelül 10 százalékban hagyja jóvá. Majd részletesen indokolta a ja­vaslatot. A beruházások koncentrálásá­ra — folytatta — a jövőben na­gyobb gondot kell fordítani, a hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfontosabb és leg­gazdaságosabban kihasználható ferületekre kell irányítani. Ezután a gyümölcs- és szőlőter­mesztés speciális gépesítésé­nek fontosságát hangsúlyoz­ta, majd az értékesítés jó megszervezésére hívta fel a figyelmet. Foglalkozott a belvizek rend­szerének kérdésével is, a mun­kálatokhoz szükséges összeget a következő évekre elő kell irá­nyozni, hogy a belvizek okozta terméskiesést elkerülhessük. Végezetül termelőszövetkezete­ink hitel-visszafizetésének ügyé­ről beszélt. Ennek a kérdésnek megnyug­tató rendezése új szakaszt je­lenthetne tsz-mozgalmunk éle­tében és mielőbbi megszilárdí­tására vezetne. — A mezőgazdasági bizottság nevében javaslom, hogy az or­szággyűlés hívja fel a Minisz­tertanács figyelmét a legkedve­zőbb megoldás kidolgoztatására és végrehajtatására. A Földmű­velésügyi Minisztérium 1957. évi költségvetését, minthogy mező- gazdaságunk fejlődését és nép­gazdaságunk megerősödését szol­gálja, a mezőgazdasági állandó bizottság által javasolt módosí­tásokkal, elfogadom és az or­szággyűlésnek elfogadásra aján­lom. Mészöly Gyula képviselő fel­szólalása után Kaszapovics And­rás képviselő tett; javaslatokat az egyes Baranya megyei prob­lémák megoldására. Boros Ger­gely országgyűlési képviselő a budapesti földalatti vasút kér­dését tette szóvá, hogy mielőbb döntsenek ügyében, mivel kar­bantartása a továbbépítés szü­neteltetése miatt is jelentős Ö6Z- szegeket kíván. Molnár Ernő képviselő arra tett javaslatot felszólalásában, hogy az eddigi­nél nagyobb gondot fordítson a kormányzat mind az állam által támogatott, mind a magánerő­ből történő kislakásénítkezési akciók segítésére. Trautmarx Rezső építésügyi miniszter: A kormány nagy erőfeszítéseket tesz a lakásépítés ütemének tokozására A következő felszólaló Traut- inan Rezső építésügyi miniszter colt. Bevezetőben megállapítot­ta, hogy egyéves tervben nem volna helyes, előkészületek hiá­nyában, nagyobb építkezéseket beütemezni. El kell kerülnünk a gyakori változtatásokat is az építőipar terveiben, mert kellő előkészületek hiányában csak kapkodáshoz, szervezetlenséghez vezetne. Szükséges a kisebb, de gyakran igen jelentős helyi, ta­nácsi építkezések anyag- és ki­vitelező kapacitásának biztosí­tása is. Ilyen munkákban az ed­diginél szélesebb körben kell bevonnunk a kisipart. Az egyre nagyobb arányban jelentkező magánépítkezési igény sem ma­radhat kivitelező nélkül. A továbbiakban az ország la­káshelyzetéről beszélt. Megálla­pította, hogy a kormány az elmúlt évben és az idén is nagy erőfeszí­téseket tett a lakásépítés ütemének fokozására. En­nek ellenére még mindig nem tudjuk kielégíteni a szükségleteket. Közrejátszik ebben az a körül­mény is, hogy lakásaink állaga az elmúlt évtizedek során erő­sen leromlott, s az ellenforradal­mi események következtében to­vábbi károk keletkeztek benne. Mindez nagy feladatok elé állít­ja a kormányszerveket és szük­ségessé teszi, hogy mielőbb ala­posan felmérjük az ország lakás- helyzetét. A továbbiakban az építőipari tervezésről szólott. Megállapí­totta, hogy nehézkesen, bürok­ratikusán dolgozik, ezért szer­vezetüket egyszerűsíteni kell. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az állami tervező iro­dák mérsékelt díjazás elle­nében magánosoknak is ké­szítsenek terveket. Ezután a várospolitikai ter­vekről beszélt, megállapította, hogy a város- és községrende­zési tervek szükségességét elv­ben mindenütt elismerik. Ennek ellenére számos új létesítményt mégsem a távlati fejlesztési ter­veknek megfelelően helyeznek el, sokszor tovább csúfítják a város képiét. Befejezésül műemlékeink fokozottabb védelmére hívta fel a figyel­met, hangoztatta annak szük­ségességet, hogy az iskolák­ban is tanítsák nemzeti múl­tunk, műemlékeink történe­tét, ezzel segítsék elő védelmezését. Izsák Júlia országgyűlési kép­viselő a helyenként nagy mére­teket öltő fekete kereskedelem, a spekuláció és a különféle visz- szaélések elleni fokozottabb fel­lépésre hívta fel a figyelmet­Tausa János belkereskedelmi minlsater t A terv- és költségvetési vita kpzbep az országgyűlés jelenlegi ülésszakán. Tovább bővül a választék, emelkedik az iparcikkek forgalma Tausz János miniszter a bel­kereskedelem munkáját ismer­tette. Megállapította, hogy ke­reskedelmünk azért tudott kiáll­ni olyan nagy megpróbáltatást, mint az ellenforradulom és az azt követő felvásárlási láz, mert szocialista, mert a tervgazdálko­dás lényegéből fakadó előnyök­kel rendelkezik. A .továbbiakban a belkereske­delem ez évi feladatait vette számba. Megállapította, hogy az idén mintegy 10 százalékkal na­gyobb forgalmat kell lebonyolí­tania. Elsősorban az iparcikkek forgalma növekszik meg. A háztartási gépek, jármű­vek, a bútorok, a kulturális és a mezőgazdasági célokat szolgáló iparcikkek, nagyér- tékíi áruk termelését kell | elsősorban szorgalmazni. Rámutatott, hogy a fokozódó termelés és a készletek, a válasz- i ték növekedése ellenére egyes j cikkféleségekből: gyapjúszövet, ■ kötöttáru, konfekcióé áru és ci­pőellátás tekintetében még ne- ! hézségek Itsznok. Hasonló a ki- i látás a bútor, valamint a bor- és I sörellátás terén, j Végezetül a kereskedelmi há- j lózat egészségügyi színvonalának j emelését, az iparcikkeket árusító üzletek hosszabb nyitvatartását ígérte meg. i A szerda délutáni ülés Ivanics Frigyesné, Karácsonyi Béla, Sza­bó Ferenc, Sztozicski Fcrencnc cs Kukucska János országgyű­lési képviselők felszólalásaival telt el. Közös nyilatkozol Francia Kommunista Párt és az MSZMP közötti tárgyalásokról Szerdán délelőtt, ötnapos magyarországi tartózkodás után, visszautazott Párizsba a Francia Kommunista Párt küldött­sége, mely tárgyalásokat folytatott hazánkban az MSZMP küldöttségével. A kedves vendégeket a ferihegyi repülőtéren búcsúztatták. — Képünk: Raymond Guyol, a francia küldött­ség vezetője válaszol Marosán György búcsúztató szavaira. A Francia Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségeinek tárgya­lásáról közös nyilatkozatot ad­tak ki. Mint a nyilatkozat leszögezi, a találkozásokon teljes nézetazo­nosság jött létre az 1959. októ­beri—novemberi események, a nemzetközi helyzet, népeinknek a béke megvédéséért folytatott harca, a nemzetközi munkás- mozgalom, a Francia Kommu­nista Párt és az MSZMP kö­zötti kapcsolatok fejlődésének értékelése kérdésében. A nyi­latkozat hangsúlyozza a magyar- országi ellenforradalom leveré­sének nemzetközi jelentőségét. Megállapítja, hogy az ellenfor­radalom fő erejét a tőkés rend­szer kiváltságaitól megfosztott haszonélvezői jelentették, akiket az imperialista erők, elsősorban az amerikai imperializmus támo­gatott. A reakciós erők céljaik érdekében felhasználták a nép­tömegek körében, a régi párt­vezetés súlyos hibái miatt meg­levő elégedetlenséget. A Nagy Imre—Losonczi-esoport hozzájá­rult az ideológiai zűrzavar növe­léséhez, és árulásával kaput nyi­tott az ellenforradalomnak. Eb­ben a súlyos helyzetben a Ká­dár János elvtárs vezette forra­dalmi munkás-paraszt kormány megalakulása, a szovjet hadse­reg fellépése megmentette a szo­cialista forradalom vívmányait s a békét. A nyilatkozat következő ré­szében az MSZMP küldöttsége a legnagyobb megelégedéssel ve­szi tudomásul a Francia Kom­munista Párt szilárd állásfogla­lását, amely a proletár nemzet­köziség szellemében habozás nélkül a magyar munkásosz­tály és pártja mellé áll. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat idézi a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának november 4-i felhívását, valamint Párizs népének november 7-i és 8-i harcát, amelynek során szétver­ték a Francia Kommunista Párt székhaza és az Humanité szer­kesztősége ellen intézett fasiszta támadást. A Francia Kommu­nista Párt és az MSZMP meg­hajtja a közös harc vörös zász­lóit azon magyar és francia elv- társak sírja előtt, akik a fasiszta kísérlet elleni harcban életüket vesztették, valamint a szovjet harcosok és tisztek előtt, akik a magyar nép segítségére sietve, a népek szabadságáért, a béke és a szocializmus ügyéért folyó harcban estek el. A nyilatkozat továbbiakban részletesen méltatja azokat a si­kereket, amelyeket a magyar dolgozók az MSZMP vezetésé­vel, az ellenforradalom leverése óta elértek. Ezután a két kül­döttségnek a nemzetközi hely­zettel kapcsolatos álláspontja ismerteti a nyilatkozat. A többi között hangsúlyozza, hogy rendkívüli éberségre var szükség a háború megakadályo­zására. A két párt teljes tuda­tában van a kommunista világ­mozgalom egysége parancsoló szükségességének — hangzik a nyilatkozat •*— annak az egység­nek, amely a marxizmus—leni- nizmus elveihez való töretlen hű­ség alapján jött létre. Kijelen­tik, hogy a Szovjetunió volt és marad a nemzetközi kommunis­ta mozgalom központja, az ősz- szes kommunista és munkás­pártok számára a közös tapasz­talatok gazdag forrása, a nem­zetközi munkásmozgalom és a világszocializmus döntő ereje. Helyes a nemzeti sajátosságok, a gazdasági és politikai viszo­nyok, valamint az egyes orszá­gok munkásmozgalma sajátos hagyományainak figyelembevé­tele. Azonban a Szovjetunió ta­pasztalatai alapvetően érvénye­sek. A nyilatkozat befejező részé­ben közli, hogy szorosabbá te­szik a két párt közötti együtt­működést. Franciaországban is­mertetik a magyar testvérpárt értékelését, az október—novem­beri események különböző vo­natkozásairól, valamint az MSZMP tevékenységeit, eredmé­nyeit. A Francia Kommunista Párt küldöttséget indít az ősz­szel Magyarországra, hogy tanul­mányozza á Magyar Népköztár­saságnak az élet különböző te­rületein elért eredményeit. A közös nyilatkozatot az MSZMP küldöttségének megbí­zásából Marosán György, az MSZMP intéző bizottságának tagja, a Francia Kommunista Párt küldöttségének megbízásá­ból Raymond G u y o t, a Fran­cia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, írta alá. HRUSCSOV «ívtárs nyilatkozatának visszhangja LONDON. Hruscsovnak az in­terjújával kapcsolatban az angol lapok terjedelmes kommentáro­kat fűznek a nagyfontosságii megállapításokhoz. A News Cro- nicle szerint rendkívül ésszerű és okos volt a nyilatkozat. Re­méli a szemleíró, hogy az angol kormány minden tagja végig­hallgatta az adást, nem úgy, mint Eisenhower elnök, aki ki­jelentette. hogy még azt a fa­radságot dem vette magának, hogy az első eredeti adatást be­kapcsolta volna. A Daily Herald szerint a Hruscsov-nyilatkozat valóságos mestermű; volt. Egy másik lap kiemeli, milyen nagyfontasságú, hogy az angol nép milliói látták és hallották Hruscsovot, meg­győződhettek igazán szeretetre­méltó egyéniségéről, ésszerű, okos cs őszinte kijelentéseiről.

Next

/
Thumbnails
Contents