Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-07 / 131. szám
I Hág proletárjai, egyesüljelek JtAltä 1t£4LC MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MÉGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ara 50 fillér i | 1957. JONIUS 7. PÉNTEK J _________________________t Megérkezett a bolgár kormány- és pártküldöttség KÉSZÜLŐDÉS 1 a traktorosnapra 1 Jutalomosztás, birkapaprikás, cigányzene A KunszeritmiUlósi Gépállomá-» son az öt tagú rendező bizottsági ugyancsak igyekszik sikeresen! előkészíteni az idei traktoros-* napot. A kiváló traktoristák kö-| zöít ezen a napon 2800 forint ju-t talmat osztanak ki. Az már* szinte hagyományos, hogy a gép-| állomással jó kapcsolatban állói termelőszövetkezetek birkát aján-| dékoznak a traktorosok ünnepe-1 re. Az idén a kunszcntmiklósi J Vörös Csillag Tcrmclőszövctke-J zet két birkával »-rukkol-« ki. * összesen öt birka leli halálát az* ünnepen. Az ebéd után cigány- í zenére táncolnak majd a trakto- } rosnap részvevői. | AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERDAI ÜLÉSE <2. oldal) KÖZÖS NYILATKOZAT A FRANCIA KOMMUNISTA PÄRT ÉS AZ MSZMP KÖZÖTTI TÁRGYALÁSOKRÓL (2, oldal) FALURÓL FALURA (8. oldal) PÉNTEKI JEGYZETEINK (3. oldal) BÁCSALMÁSI MOZAIKOK (3. oldal) NEM ELÉG A JÖSZANDÉK (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) AZ ORGOVANYI ordas A VÁDLOTTAK padján (5. oldal) JÓ BORNAK IS KELI, A CÉGÉR (5. oldal) A képen jobbról dr. Münnich Ferenc, Anton Jugov, Todor Zsivkov, továbbá a pályaudvari..* megjelent kormány- és pártvezetők hallgatják Kádár János elvtárs üdvözlő beszédét. Szerda délelőtt 9 órakor megérkezett Budapestre a Bolgár Népköztársaság kormány- és oártküldöttsége, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel tárgyalásokat folytasson. Kádár János üdvözölte a vendégeket. Kádár János üdvözlő beszéde Kedves Jugov elvtárs! Kedves Zsivkov elvtársi Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a dolgozó magyar lép nevében szeretettel üdvözlöm önöket, a testvéri bolgár ,iép küldötteit hazánk fövárosá- aan, Budapesten. Az önök személyében népünk Igaz barátját és szövetségesét, a 'estvéri bolgár népet üdvözöljük, amely tehetségével és munkájával újabb és újabb sikereket ér el szocialista hazája építésében, valamint a világ népeinek a békéért folytatott harcában — mondotta Kádár elvtárs. A bolgár kormány- és pártküldöttség látogatása' nagy esemény a magyar nép számára. Ez a találkozó a két nép közötti őszinte és testvéri barátság újabb nagyszerű megnyilvánulása. A bolgár nép és a magyar nép sok évszázados történelme folyamán mindig baráti érzelmekkel viseltetett egymás iránt. Népeink a múltban gyakran harcoltak egy sorban közös elnyomóik ellen és a szabadságért és a nemzeti függetlenségért folytatott harcukban egyre inkább mélyült az egymás iránti barátság és a kölcsönös megbecsülés érzése. Éljen a bolgár és magyar nép örök barátsága! Éljen a szocialista tábor országainak megbonthatatlan egysége! Anion Jugov válasza Kedves Kádár elvtárs! Kedves magyar elvtársak! Kedves barátaink! Nagy örömmel fogadtuk el a forradalmi mpnkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívását, hogy baráti látogatást Legyünk a testvéri Magyar Népköztársaságban. A bolgár nép nagy aggodalommal figyelte a véres ellenforradalmi lázadás kibontakozását, a belső és a nemzetközi' reakció bűnös kísérletét Magyarország népi demokratikus rendszerének megdöntésére. Azokban a tragikus napokban a bolgár nép kifejezte szolidaritását és támogatást nyújtott a magyar forradalmi erőknek, amelyek a nagy Szovjetunió testvéri segítségével megsemmisítették az ellenforradalmat, megvédték a szocialista vívmányokat, a Magyar Nép- köztársaság szabadságát és függetlenségét. Szívből örülünk annak, hogy a magyar nép — harcos marxista-leninista pártjának vezetésével — híven a proletár internacionalizmus elvéhez, magabiztosan halad előre a szocializmus útján és a nagy szocialista család népeivel együtt büszkén küzd a béke és a szocializmus igaz ügyéért. yuatniokutatái« a KecsKemeu macon i i Most már tényleg elmondhatja a kedves háziasszony, hogy van elegendő »vitamin« a piacon, hiszen korai zöldség- és gyümölcs- félékből egyre több a felhozatal és természetesen kissé csökkennek az árak is. így van ez a megye legnagyobb piacán, Kecskeméten is. A legutóbbi piaci napon láttam, hogy elárasztották cseresznyével, meg szamócával a gyümölcspiacot. Igaz, az egyik vásárló fiatal- asszony, amint megkóstolta az imént vett cseresznyét, megjegyezte: — Van elég cseresznye, csak az a baj, hogy vízízű. — Hát, lelkem, kevés nap sütött az idén — válaszolta az eladó. Valóban, a nedves, hűvös időjárás és a kevés napfény miatt alacsony a gyümölcsök cukortartalma. Nemcsak a cseresznyénél van ez így, hanem a szamócánál is, de sebaj, az utóbbit úgyis cukrozva szeretik. Legfeljebb egy kicsivel több cukrot szórnak rá. Nem is ez a baj. csak legalább olcsóbb lenne. Most derül ki, hogy érdemes szamócát termeszteni. A földművesszövetkezet is 13,20 forintért adja kilóját, de a még klikkerrtagysá- gúért is 11 forintot kértek. Az időjárás, sajnos, nem seeíti a paprika, a paradicsom, az uborka, a tökféleségek fejlődését. Meg is látszott ez a felhozatalon. Kevés volt belőlük és nagyon drága. Pedig a termelő is örülne, ha több lenne, a háziasz- szony meg azért, mert olcsóbban vásárolhatna belőle. Mindenki az időt szidja. Az egyik paraszt bácsi azonban tréfára vette a dolgot és megjegyezte: — Ügy látszik, a természetfc- lelős szabadságra Küldte a napot. A mellette álló parasztasszony megborzongott, az öreg pedig az egyik sönlés- hez ment kissé felmelegíteni magát. A borsónak sem tetszik ez az idő. Azt mondják, ha még sokat esik, megrothad. Az idén pedig nagyon jó termést ígér. Mondta ezt a kecskeméti Petőfi Tsz elnöke is, akivel éppen találkoztam. Újságolta, hogy kilónként négy forintért adtak el két mázsát. Csak a káposztafélék fejlődnek a nedveshűvös levegőben. Van elegendő karalábé, saláta annyi volt, hogy Dunát lehetett volna vele rekeszteni, már 10 fillérért is adtak egy fejet. Csak jönne már a napos idő! Reméljük, a természetfelelős nem »racizta« ezt az égitestet és a mi legközelebbi piaci- riportunk is derűsebb lesz. —ő—r Munkások vitafóruma Ma már nem kétséges senki előtt, hogy a munkás nem tudja elképzelni a gyár, de a maga életét sem anélkül, hogy egy-egy dologban ne hallassa szavát. Régebben ezt a termelési értekezleten tette meg. Mivel mostanság divatos a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket, így sok helyütt lázasan kutatgatnak a munkások új vitafóruma után. Annak jegyében teszik ezt, hogy óvakodni leéli a restaurációtól, mert ha azt mondjuk, a termelési értekezlet a munkások vitafóruma, akkor nem előre, hanem hátra lépünk. Ez szemenszedett hazugság. Csak az ellenforradalmárok és azok vélekednek így, akik sohasem voltak termelési értekezleten, nem ismerik a munkások vitázó kedvét, gondolkodását, érvelését, vagy tudatosan ki akarják rekeszteni a dolgozók nagy többségét a gyár vezetéséből. Akárhogy csűrik, csavarják a dolgot ezek a »jóemberek«, a termelési értekezlet bár nem új, de igen okos dolog. S ha ez nem lett volna régebben, ma nem számolhatnánk be az országépítés olyan nagy eredményeiről, mint ahogy az valóságban fennáll. Ha egyesek nem tudnák, elmondjuk azt is, hogy száz és ezer probléma nyert megoldást egy-egy termelési értekezlet után, s ezeket bizonyítani is lehet. Ez a vitafórum közelebb hozta a vezetőt és a dolgozót. Itt hangzott el, mi akadályozza a jobb munkát, mit kíván a gyár, az egyes munkás érdeke. Erről hallgatni annyit jelent, mint bűntársul szegődni az ellenforradalom eszmei képviselőihez. Nem igaz, hogy a termelési értekezlet csak »nyűg« volt a dolgozók részére. Emlékszem, hogy egy-egy Ilyen okos tanácskozás után, figyelemmel kísérve az eseményeket, egy- egy dolgozónak havi keresete 100—150, de volt amikor jóval többel emelkedett és ez azért volt, mert a bíráló szó után a vezetés cselekedett. Ez igy igaz! Ebből adódóan leszűrhetjük azt a következtetést: a termelési értekezlet legyen újra a munkások vitafóruma, a gondolat, a cselekedet, a vélemény tapasztalatcseréje. Ha egy üzem életében szükséges az értekezlet, akkor a párttaggyűlés után fontossági sorrendben a termelési értekezlet következik. Ha ebben megegyeztünk, akkor lépjünk egyet előre. Nem a szokásos elv alapján, csupán az eredményesebb munka érdekében — amelyre most igen nagy szükség van — néhány húsbavágó dolgot is közre kel] adnunk a vezetők számára a munkások érzés- és gondolatvilágából. A vitafórumon kevés legyen a szám, sok az okos példázat, ok, okozati összefüggés fűszerezze az elmondottakat, legyen az bármilyen fontos is. Ha a selejtcsökkentés a fő gond, ne a mennyiségről, ha a kollektíva a műszaki előfeltételt bolygatja; akkor ne a munkavédelemről erőszakoljuk a vitát, stb. Á tárgyalás hangja legyen olyan, mint a közös munkát végző barátoké: megértő, segítő, de őszinte és bátor, mely nem huny szemet a hibák felett. Egyébként a munkásvirtusból adódik az is, hogy a problémát kerülő vezetőt, a témát elodázó előadót nem sokra becsülik. Sajnos, ma még ezek a vitafórumok — termelési értekezletek — közel sem olyan harcosak, alkotóak, mint régebben voltak. Néni a munkások miatt, mert azok érdeklődnek saját sorsuk iránt. Bakanek János minden nap érdeklődik az igazgatótól: hogyan állunk a tervvel, pedig nem vezető, egyszerű munkás. De nekünk nem egy, hanem ezer és ezer Bakanek Jánosunk van. Hogy ők azt adják tudásuk gazdag tarsolyából, amit szeretnének, ahhoz az kell, hogy a szak- szervezetek és a pártszervezet szerezze vissza a termelési értekezletek becsületét és valóban tegye azzá, ami a dolgozók óhaja: a munkások vitafórumává.
