Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-06 / 130. szám
Jászszentlászlón — bő a választék Kiskun itt a jsán — ízléses a kirakat Csolyóspáloson — kevés a vásárló Ha valaki még nem ismerte volna meg a magyar munkás- osztály alkotókészségét és ebből fakadóan a hazaszeretetét, no meg a szocializmust építő országok proletár internacionalizmusát, az járja végig üzleteinket, s az egyre bővülő áruválasztékból sok mindent kiolvashat. Tévedés ne essék, nincs még minden áruféleségből elég, de máról-holnapra nem is lesz. — Egy azonban biztos: óráról-órá- ca, napról-napra gazdagodunk, Minden van Jászszentlászlón az 1-es számú fűszer, könnyű vegyi, üveg és porcelánt árusító üzletbe tértünk be, ahol Bakos István és még egy társa szolgálta ki a vásárlókat. Nincs könnyű dolguk. Ezer —ezerkétszáz féle cikk sorakozik a polcokon és bizony a napi 3000 forintot elérni, sok munkát kíván. Piaci napokon még nagyobb a forgalom. A bevétel ilyenkor 6—8000 forintra rúg. Bármerre nézünk, tömött polcokat találunk. Nem csoda. 30 000 forinttal nagyobb a bolt árukészlete, mint az ellenforradalmi időszak előtt. Csupán mosószódából 216 kiló a készlet. A mai nap egy teherautóval száguldottak Kecskemétre az Üvegérthez, hogy a befőzéshez biztosítsák a szükséges üvegmeny- nyiséget. Azok, akiknek még nincs likőrös és egyéb étkészletük, azok is rövidesen az újonnan hozottakból válogathatnak. Mikor kilépünk az ajtón, az- íal búcsúznak el: — minden van, az igényeket ki tudjuk elégíteni — enged útunkra bennünket Bakos István. Csalogató kirakatok Még az is megáll a kiskun- ttmjßei konfekció szakbolt kirakata előtt, akinek nincs pénze, g nem akar vásárolni. Az ízléses női, férfi és gyermekruhák nézelődésre késztetik. Hát még ha az üzlet belsejébe látogatnak el. Az üvegekkel ellátott hatalmas szekrényekben konfekcióiparunk szebbnél-szebb termékei kínálgatják magukat. Ballonruha. tropikál, női és férfi ballon, szaténkabát, matrózruha, női és bakfis lánykaruha és ki tudná még felsorolni azt a sok szép holmit, mely vásárlóra vár. A forgalom piaci nap megközelíti a tíz—húszezer forintot. És ennek ellenére azt kell hallanunk a boltvezetőtől, hogy hiányzik egy-két ruhaféleség. Közeledik az iskolai év vége és a tanító bácsik a sötétkék gyermekruhát sürgetik. Ebből kevés Van. A 398 Ft-os tipusöltönyt is igen keresik, mivel a községet kevés pénzű emberek lakják. Elkelne vagy 80—100 darab. Havonta esetleg 5—10, vagy 20 kerül az üzletbe. A szaténkabátokból, a t férfi és női ballonkabátokból is több fogyna, ha az ipar többet gyártana. Az üzlet zárva? Nem, csupán kevés a vásárló Csolyóspáloson és bizony az üzlet redőnyét ilyenkor félórára, vagy talán rövidebb időre is, lehúzzák. Pedig áru bőven van. Textilből a készlet hegyeket alkot, rézgálic is van annyi, amennyi kell, de az se nagyon fogy. Ásó, kapa és egyéb kézi- szerszámokból sincs hiány. Tűzhelyből is van vagy 20 darab, de sajnos, nem vásárolja a lakosság. Miért? Az ellenforradalmi időkben itt is úgy volt, hogy nem nézték, szükség van-e rá, vagy nincs, vásároltak. Kifogytak a pénzből és most, piaci napkor, amikor átadják a baromfit, tojást, akkor eszközölnek csak komolyabb vásárlást a falu és a tanyavilég lakói. OLe.ni aolt bet ml des eljárás Tavasszal nagy lelkesedéssel indult a gyümölcs- cs szőlőtelepítés. A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai is már az előző évben elhatározták, hogy 1 hold szőlőt telepítenek szétszórt gyümölcsössel. A talajt időben elkészítette a gépállomás Szta- linyece. Több mint 14 000 forintba került a szövetkezetnek a forgatás. Nem sajnálták azonban az áldozatot a tagok, mondván, hogy néhány év múlva többszörösen gyüfnöl- csözik a befektetett forint. A megyei tanácstól olyan értesítést kaptak, hogy az igényelt 38 500 darab elsöosztályú gyökeres kadarka szőlővesszőt a Kiskunhalasi Faiskolai Vállalattól kapják meg. Mindjárt érintkezésbe is léptek az említett vállalattal, ott azt mondták, hogy várjanak, majd ők szólnak, mikor lehet menni a vesszőért. így is volt. Április elején a szövetkezet két képviselője megjelent a vesszőkért. Már ott feltűnt nekik, hogy milyen hanyagul kezelt árut kapnak. Hibát követtek el, mert alaposabb ellenőrzés nélkül átvették. Otthon jöttek rá, hogy becsapták őket. Száraz, ültetésre alkalmatlan vesszőket is kaptak jócskán. Azonnal reklamáltak. A megyei ellenőrzés igazat adott a szövetkezetnek. Kiderült, hogy a vesszék 58 százaléka nem megfelelő. A maradék 42 százalék is csak másodosztályú vessző. A szövetkezet ezért még ezt sem vette át, csak 7500 darab vesz- szőt ültetett el. Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a vállalatnál általában hanyagul kezeltek a gyökeres vesszőket, máshonnan is jött hasonló reklamáció. A vállalat illetékesei azonban a szövetkezetnek irt leveliikben nem ismerik el a hibát, söl a szövetkezet tagjai! komolytalannak bélyegezik akik nem is akartak határozottan szőlőt telepíteni, egyben értesítik őket, hogy a kárigényük kielégítéséről majd később gondoskodnak. Elképzelhető, hogy a vállalat illetékesei bosszankodtak amiatt, hogy nem sikerült az »üzlet«. Helyesebb lenne azonban inkább arra törekedniük hogy becsületesebben szolgálják ki vevőiket. —ö—r Néhány szó a bátmonostori moziról Voltam r, ,r sok mózi- és színházhelyiségben, de ilyen elhanyagolt, kultúrálatlan mozit még nem láttam, mint. Bői monostoron. Néhány szóban szeretném vázolni, hogy is néz ki. A fal sokhelyütt le van verve, másutt piszkos, a mennyezet valamikor fehér lehetett, de most már feke- tedik. Ha valaki a moziban két fejni liter tej Érdemes a birkát A terv : 8 000 ) Az eredmény: 13—14000 j Közéi 2000 darabos juhállománya van a Helvéciái, Állami Gazdaságnak, vegyesen cigája és.merinói fajtából. A juhászat csak amolyan melléküzemág a legelőtcrülcték hasznosítására, de hatása a jövedelemben komolyan jelentkezik. A szaporulati tervet, íeljesítették, gyapjúból is meglesz a 3 kilogrammos átlag, — tejből viszont jóval a 8000 literes terven felül produkál az anya- falka. A fejési eredmény már az első hónapban meghaladta az; 3000 litert, — az egész idény alatt tehát mintegy 13—14 000 literre! számítanak. Ez pedig, a 0 százalékos zsírfokú birkatej 4 forintos ólát ezáórát végig ül, biztos megfájdul a dereka, mert a padokon, székeken nincs támaszlék. A padló erősen rongált állapotban van, lépten-nyomon megbotlik az ember. A községbeli ismerősök közül sokan kértek arra, ne hagyjam szó nélkül, mert kulturáltabb körülmények, közölt szeretnék eltölteni a szombat, vagy vasárnap estjüket a mozilátogatók. — Valószínű, hogy a helyi tanács biztosan talál megoldási arra, hogy a mozit kifessék, megfelelő ülőhelyeket szerezzenek be. Egyszóval, a bálmonostoriak azt kívánják, hogy tiszta helyiségben, jobb ülőhelyekkel nézhessék végig a mozielüadásokat. Göndör József JÚNIUS 18-ÉN BORVERSENY, 23-án borkiállítás lesz Kecskemét©» Már hírt adtunk arról, hogy június 10-én megyei borverseny lesz Kecskeméten. Megemlítettük, hogy a díjnyertes borokból később kiállítást rendeznek. A borkiállítás pontos idejét a megyei tanács mezőgazdasági osztályán azóta már meghatározták, június 23-án lesz. A kiállítás célja ismertetni megyénk szőlőtermesztésének helyzetét, *»«V**V*%- »*♦*.»¥. ... bemutatni a szőlő kártevői elleni védekezést és így tovább, é kiállítás egésznapi programjában szerepelnek szakelőadásül is. Ez-alkalommal kapják meg s dicsérő oklevelet azok, akiknek borai jól »vizsgáztak« a borversenyen. Délután szórakoztatc műsor lesz a kiállítás vendégeinek. Bíróság elé kerülnek a bányászati Berendezések Gyárának tolvajai I’agó György csoportvezető több munkatársával külső munkán vett részt az ellenforradalmi időszak alatt. A zűrzavart arra használta fel, hogy összejátszva Széchenyi Sándorral »fe- Kete« munkát végeztek. Ehhez az anyagot természetesen a vállalat anyagkészletéből vették el. A kár, amit okoztak, 11 000 forint értékű, csak anyagban a munkaidőt nem is számol 'a. Ezt azért tehették meg. mert az akkori ellenforradalmi irányzatú munkástanács ellenőrzés helyett sztrájkszervezéssel voll elfoglalva. Az ügy kapcsán még Dobos László és Bárány László orgazdaságért kerül a bíróság elé. A hercegszántói tanácsülésen megtárgyalták a kösségpolitikai tervet ÜLÉST TARTOTT a herceg- szántói tanács. A napirend egyik mítva, 50—56 000 forint bevétel, csak ebből az egy termékből. A juhtej egyrészét sajtnak, túrónak feldolgozva értékesíti a gazda-j & községpoliükai terv ság kecskeméti boltjában. | megtárgyalása és jóváhagyása A juhászat mellett marhahízlalással is eredményesen foglal-! volt A tanácsülésen elfogadták koznak. Évente 150—200 darab állat kerül innen vágásra; a jószá-|a végrehajtó bizottság javaslagok átlagos havi súlygyarapodása 30 kilogramm. ' f tát, mely szerint a községfejlesztési járulék a jövedelemadó 6 ' százalékát képezi. Érdemes megemlékezni arról, hogy a tanácsülés milyen létesítményeket javasolt megvalósítani a község fejlesztése érdekében. TÖBB MINT EGY KILOMÉfiatat KAPÁSOK Számos jel mutatja, hogy az Almási bácsi vezetése alatt dolgozó 24 főnyi kertészeti brigád ugyancsak gazdának érzi magát ezen a 25 holdon. Ezekbe a jelekbe lépten-nyomon beleütközik az ember. Erről árulkodnak a víztartály áttetsző zöldes vizébe telepített halacskák, az artézi kút körül magánszorgalomból csinosítgatott virágágyak és természetesen elsősorban a tiszta veteményes ágyak, a szépen fejlődő palánták százezrei. A kertészeti brigádban főként lányok és fiatalasszonyok dolgoznak. Csupán néhány idősebb ember tesz-vesz itt rajtuk kívül, ők végzik a nehezebb férfimunkát. A lányok meg heteken át kapálnak, ültetnek, öntöznek és megint kapálnak. Fiatal lányok — ez egymagában is elég a vidámsághoz. A szorgalmas munka közben (80 század munkaegységük volt a legrosszabb napon, de a mák egyelésében négy egységet is szerezlek) vidám beszélgetés, tréfálkozás folyik. Miről beszélnek? Elsősorban a kimeríthetetlen témákról. Hogy ki mit venne, ha történetesen megnyerné a lottó- főnyereményt, milyen bútorok szépek és így tovább. A munka fáradalmait feledtető vidám témák mellett, az ezernyi évődést és kacagást kiváltó találgatások után gyakran komoly dolgokra fordul a szó. Ottjáriunkkor éppen a KISZ-ről beszélgetlek, amelynek a kertészeti brigád négy lánya is tagja. Szívesen járnak a lányok az ifjú kommunisták szervezetébe, csakhogy mégis nehezen találják fel magukat. Nem is csoda, sé kuglizni, se kártyázni nem szoktak, már pedig egyelőre főként ezzel telik az idő a KISZ-ben. Erről aztán vita kerekedik á fiatal kapások között, hogy mit kéne tenni. Színdarabot, jó énekeket, meg csasztus- kákat tanulni, gyakrabban rendezni társas összejöveteleket, táncfnulatságokat — röppennek fel sorban a javaslatok. Kár, hogy Bíró Jancsi, a KlSZ-fiata- lok vezetője, nem hallja ezeket a javaslatokat, biztosan használ venné nekik. A munka eközben egyre ha- - lad. Egymás után tisztulnak meg í az ágyasok a gaztól. A fiatal X kapások meg versengenek, ki ér? ki előbb, ki tud gyorsabban, x szebben dolgozni. Nem, nemo tudatosan szervezett verseny ez,y csak ösztönös, a fiatal vérmér- Á séklet szülötte. Nem kap jutái-0 mat sem az első, sőt néha azzal X gyanúsítják, hogy talán egy szál? palánta sem volt a veteményes? ágyásban, azért tudott olyan 5 gyorsan haladni. De azért mégis törekszenek, mégis elsőle akarnak lenni. És csak rá keil nézni Czimer Erzsikére, aki 18 évének minden büszkeségével ' kiált fel az ágyas végén: én már . kiértem, én lettem az első! Csak ? látni kell Papp Ágnest, aki a * beszélgetés közben önkéntelenül X is értékeli »helyezését«, amikor? a sor végére ér: harmadik let-2 tem. Csak látni kell őket és ver-? sengésüket, ez minden szóbe-•, szednél világosan megérteti a látogatóval, hogy ezek a fiatal ó lányok szívesen, jókedvűen dol-V goznak. Tudják, hogy a magú-? kéban, maguknak dolgoznak. £ így aztán már érthetőV Almási bácsi fogadkozása: — az; idén háromszázezernél Is többet? veszünk be a kertészetből... ^ TÉR hosszú cementlapos já.'da építését tervezzük, melynek anyaga nagyobb részben me' is van. Csupán az ellenforradalmi események gátolták meg a lerakását. A község lakosságának régi vágya, hogy építsenek egy korszerű, nagyobb befogadóképességű mozgóképszínházat. A ■mozi építéséhez az építőanyag c biztosítva van, s az építést rövi- rdesen meg is kezdik. A dolgozó ^parasztok sérelmezik, hogy a jtemető kerítése rossz állapotban ívan. Erre is talált orvosságot a $községpolitikai terv. Ügy tervezik, hogy még ez évben megjavítják a temető kerítését és meg- rakadályozzák ezzel, hogy a le- $gelő állatok bejárjanak a teme- ?tőbe. 5 A TERV CSAK ANNYIT ÉR, amennyit megvalósítanak belőle — mondják a hercegszántói tanácskozók. S a tanácsülésen a pénzforrások felkutatásáról is : esett szó. A legnagyobb bevételi ] forrás a községfejlesztési járulék ;mellett a tanács kezelésében levő chalastó. Innen várnak nagyobb LÖsszegű pénzt. De nagyon jó Nenne egy alkalmas helyen tégla- :égetőt beállítani.. Nagyobb ösz- 'szeget vár a tanács a kezelésé- ■ben levő vállalatok terven felüli (nyereségéből is. Ily módon a köz- "ségfejlesztési alapra közel fél- Pilllió forint esne, amelyből a ^.tervezett létesítményeket meg jlelietne valósítani. > Bálán Miklós — Ez az enyém, ez a huszonöt hold — ír le egy széles karéjt maga körül Almási Mihály, a tiszaúj falusi Tisza Termelőszövetkezet kertésze. — Van benne 2 hold hagyma, 1 hold karalábé, 1 hold zeller, 4 hold mák, 1 hold tök, meg paprika, paradicsom, szóval minden, ami csak kell egy jó kertészethez. — Aztán meghálálja-e ez a kertészkedés a sok fáradságot? — Meg. Tavaly kisebb földön dolgoztunk, de október végéig mégis bevettünk róla egynegyed milliót, kétszázötvenezer fo.rin- tot. Csak október 23-ig számoltam, aztán más gondjaink lettek .;; De az idén biztosan túlmegyünk a hároszázezren. Persze nem a »sajátja« Almási Mihálynak ez a huszonöt hold kertészet. Csak annyi saját, földje van kilátásban, mondja az életük derekán túljárok mélabús tréfálkozásával, amennyit a temetőben mérnek. Egy lépés széles, két lépés hosszú ... Hanem ezt a 25 holdat azért mégis a magáénak tekinti, A negyed- százados sommáskodás, a féléS- kertészkedés után csak most, a szövetkezetben érzi magáénak a földet. Nem is csoda, már nyolcadik éve tag a Tiszában,
