Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-06 / 130. szám

Rendezni kell az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatait N. Sz. Hruscsov nyilaf-kozatot adott amerikai újságíróknak Hruscsov elvtárs a múlt hét keddjén fogadta Dániel Schorrt és Stuart Novinst, a Columbia Broadcasting System amerikai televíziós állomás munkatársait, valamint B. J. Cutlert, a New York Herald Tribune munkatár­sát. Az amerikai újságírókkal folytatott csaknem egyórás be­szélgetést filmre és hangszalagra vették és azt az amerikai televí­ziós állomás »Szemtől szembe a nemzettel« című heti politikai interjú programjában közvetítet­te. A kérdések és válaszok fel­ölelték a világpolitika és a szov­jet politika széles körét. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az amerikai újság- hók kérdéseit és Hruscsov vála­szait. Hruscsov, Novins egy kérdésé­re azt válaszolta, hogy szerinte »a fö dolog« rendezni a kapcsolatokat a világ min­den országa között, "első­sorban és legfőképpen az Egyesült Államok cs a Szov­jetunió kapcsolatait«. Ennek útja először is a keres­kedelmi .korlátozások megszün­tetésén át vezet. Azután kultu­rális küldöttségek cseréjének és az üzletemberek sűrű kapcsola­tainak kell következnie. Hrus­csov kijelentette: az Egyesült Ál­lamoknak megvan a saját vas­függönye és hátrányos megkü­lönböztetést alkalmaz a Szovjet­unió ellen. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány minden tőle telhetőt megtesz a bé­kés egymásmelleit élés ér­dekében. Ezután is lesz ideológiai küz­delem — mondotta Hruscsov — de a Szovjetunió véleménye sze­rint ez mégis csak más, mint £ háború. Hruscsov hangoztatta, nerr hiszi, hogy az Egyesült Államot háborút tervez a Szovjetunió el­len. Egyszerűen csak rámuta: arra, amit amerikai politikai ve­zetők, tábornokok és főleg ten­gernagyok mondtak. Zsuko\ marsall, szovjet nemzetvédelm miniszter nem mondott ehhe: hasonló dolgokat. "Amikor egyes amerikai tá­bornokok és politikusok kijelen­tették, hogy el tudják pusztítan a Szovjetuniót, nem tagadom, m erre azt mondtuk: ha a hadvise­lés eszközei ma lehetővé teszi! az egyik országnak egy mási! .n'szág elpusztítását, akkor való­színűleg ez a másik ország is ké­pes elpusztítani az egyiket és ebben a tekintetben bízunk ön­magunkban. Nekünk is meg kel tennünk a magunk lépéseit, h£ bárki — valamilyen veszett em­ber — háborút indítana. Ez nagy szerencsétlenség lenne az embe­riségre. Hruscsov kijelentette, hogy a jövő háború nem pusztí­taná el a kommunizmust. Nagy szerencsétlenség lenne £ háború, de az emberiség továbt eine, az eszmék is fennmarad­nának, az emberiség halhatatlar eszméje pedig a kommunizmus »Le kell szögezni, mi hisszük hogy baráti kapcsolataink lehet­nének önökkel — mondta. — Lehetségesnek hisszük ezt — noha lesznek ideológiai nézetel­téréseink — mert sok olyan kér­dés van, amely egyesít bennün­ket és mi szívesen működnénk együtt az Egyesült Államok né­pével.« Schorr felvetette a leszerelés kérdését és emlékeztette Hrus- esovot arra, hogy a Szovjetunió a múltban az atomfegyverek tel­jes és azonnali betiltását óhaj­totta, hogy az ellenőrzés kérdése nagyon megnehezítette a lesze­relési tárgyalásokat. Megkérdez­te Hruscsovot, lát-e valamilyen reményt a megegyezésre, az új amerikai javaslatnak alapján, Hruscsov így válaszolt: — Egyelőre nem tudom, hogy az Egyesült Államok milyen ja­vaslatot akar tenni, mert Stas­sen úr még nem fejtette ki ja­vaslatait. De ahelyett, hogy azonnal át­fogó egyezményre töreked­jünk, készséggel hajlandók vagyunk valamilyen kisebb lépesben is megállapodni. Ha ez a kis lépés valami na­gyobbra vezethet. Megkérdezték Hruscsovtól, hogy a Szovjetunió miért nem jelezte előre utolsó öt atomkísér­letét. Azt válaszolta, hogy es semmit sem jelentett volna at emberiségnek. »Mi sokkal gyö­keresebb megközelítést kívánóin! — mondotta. — Vessünk véget ezeknek a kísérleteknek, a robbantá­soknak. Egyes hatalmak nem azért jelen­tik be előre kísérleteiket, meri olyan jószívűek, hanem, meri területük olyan, hogy nemzet­közi vizeken kénytelenek a kí­sérleti robbantásokat végrehaj­tani. .. Ha az Egyesült Államok területi viszonyai megengednék hogy ezeket a robbantásokat bel­földön végezzék, akkor nem je­lentenék be őket előre.« Novins megkérdezte, hogy s Szovjetunió milyen feltétele! mellett érezné magát megfelelő biztonságban ahhoz, hogy kivon­ja csapatait azokból az országok­ból, amelyekben most állomá­soznak. Hruscsov azt válaszolta: "A Szovjetunió eléggé biztonságban érzi magát és nem tél semmitől Nem akar háborút, de ha hábo­rúra kényszerítenék, akkor « szovjet nép hazája védelmében még nagyobb lelkesedéssel, hű­séggel hancolna. — Milyen lépéseket lehetne tenni ennek megakadályozásá­ra? — vetette fel maga Hruscsov a kérdést, majd így válaszolt rá — Az Egyesült Államok és e többi országok miért ne vonhat­nák ki csapataikat Nyugat- Németországból? A Nyugat más országaiból, Franciaországból. Olaszországból — hol is vannak még csapataik — talán Görögor­szágból és Törökországból? — Ugyanakkor mi is kivonhatnánk fegyveres erőinket a Német De­mokratikus Köztársaságból, Len­gyelországból, Magyarországból, Romániából. Máshol nincsenek csapataink. Azt hiszem, ez na­gyon hasznos volna. \ Hasznos első lépés lenne a két fél jóakaratának próbá- ratctclérc, egy olyan kedvező légkör meg­teremtésére, amely nem a hábo­rútól bűzlene, hanem a jó baráti kapcsolatokra vezetne. Így mondtuk ezt mindig mi is, erről beszéltünk és készek vagyunk meg is tenni: Más kérdések után Cutler megkérdezte, nem tart-e Hrus­csov attól, hogy a kelet-európai országok a szovjet csapatok visz- szavonulása után nem maradnak kommunisták? Hruscsov azt válaszolta, hogy ez mese. Kijelentette, hogy a kommunista rendszernek a nép akaratán kell nyu­godnia. és ha a nép nem akarja ezt a rendszert, akkor rendezzen be magának másikat. — Éppen ezért nem félünk attól — folytatta —, hogy visz- szavonjuk csapatainkat Kelet- Európa bármely országából vagy Kelet-Németországból, mert bi­zonyosak vagyunk abban, hogy ezek a népek í'endszerüket a szovjet csapatok nélkül még job­ban meg fogják védeni. Schorr erre megkérdezte Hruscsovtól, meg van-e győződ­ve arról, hogy minden egyes or­szágban, ahol kommunista rend­szer van, a nép akaratán nyug­szik ez a rendszer. — Ez abszolút meggyőződé­sem. Hogyan is lehetne más­ként? — felelte Hruscsov, majd hozzátette: — Az Egyesült Álla­mok hatmilliárd dollárt költött arra, hogy Csang Kaj-seket az ázsiai szárazföldön tartja, és mindezek az amerikai fegyverek Csang Kaj-sek útján az ameri­kaiaktól Mao Ce-tunghoz kerül­tek. Mindezt Kína népe tette meg, mert a Csang Kaj-sek­rezsim nem felel meg a kínai nép akaratának. Schorr erre azt mondta, hogy mivel Hruscsov megemlítette Amerika íormozai nehézségeit, ö is meg meri kérdezni: mi a szovjet államférfi véleménye a magyarországi helyzetről? — Tegyünk próbát — vála­szolta Hruscsov. — Miért nem vonják ki önök a csapataikat Németországból és Franciaor­szágból, és akkor mi is kivonu­lunk Németországból, Lengyel- országból és Magyarországból, és akkor majd meglátják, hogy a Kádár-rendszer, amely a nép rendszere Magyarorszá­gon, még nemzedékeken át fog virágozni. Az országgyűlés második napja (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságunkat. A visszafizetés határidejét is úgy határozták meg a testvér országok, hogy azt minden nagyobb erőfeszítés nél­kül teljesíthetjük. Olyan hitelt kaptunk, amelyet mindössze évi két százalék kamat terhel, visszafizetésé­nek ideje 1960—61-ben kez­dődik és 8—10 évig tart. Külkereskedelmünket, mint a múltban, a jövőben is a szo­cialista országokra alapozzuk. Külkereskedelmünk tervét reá­lisan szabtuk meg. Meg kell mondanom, hogy ilyen jó helyzetünk, mint most van, a korábbi években nem volt. Sokan hiányolják például a cit­romot. Ebből az árucikkből május végéig 4 millió 100 ezer kilogrammot hoztunk be. Ez háromszorosa a korábbi évek azonos időszakában beho- zottnak és 80 százalékkal több, mint az 1933—38-as evek azonos időszakára cső átlag. A szocialista országok közül az 1957-es áruforgalmi megálla­podást már megkötöttük a Szovjetunióval, Csehszlovákiá­val, az NDK-val, Lengyelor­szággal, Bulgáriával, Jugoszlá­viával, Albániával, Koreával és Vietnammal. Jelenleg Budapes­ten tartózkodnak a Kínai Nép- köztársaság és a Komán Nép- köztársaság képviselői. Néhány napon belül velük is megkötjük a szerződéseket. Nehezebben ment a kereskedelmi kapcsola­tok felvétele a nyugateurópai országokkal. Az utóbbi időben — folytatta — javult a külkereskedelem és az ipar kapcsolata. Egy sor ipar- vállalat önállóan exportál. A ma­gyar termékek gyakran azért nem bírják a versenyképességet, mert túl hosszú határidőket szabunk. Sok szó esik az export gazda­ságosságáról. Ez igen sokoldalú kérdés, csínján kell bánni vele. Bolgár kormány- és pártkiildöltség hazánkban Szerda reggel a bolgár kor­mány- és pártküldöttség tagjai­ként hazánkba érkezett Anton Jugov, a bolgár minisztertanács elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Rajkó Damjanov helyettes miniszter- clnök, bel- és külkereskedelmi miniszter, Karlo Lukan külügy­miniszter, Sztojan Toncsev, a Bolgár Népi Földművesszövetség Igazgató Tanácsának titkára, a Hazafias Arcvonal Országos Ta­nácsának tagja, a kommunális ügyek minisztere. Tagja a kül­döttségnek még Kriszljusz Sztoj- cscv, a Bolgár Népköztársaság budapesti rendkívüli cs megha­talmazott nagykövete is. hu tMé*t a nagyvilágban (Moszkva) A szovjet fővá­rosban kicserélték az idegeiglc- nesen Romániában tartózkodó szovjet csapatok jogállására' vo­natkozó egyezmény ratifikációs okmányait. Az egyezmény ked­den életbelépett. A NEMZETKÖZI LENIN BÉ- KEBIZOTTSÁG határozatot ho­zott a díj odaítélésének új fel­tételéről és a jelölések módjá­ról. A Nemzetközi Lenin Béke-» díjat megkaphatja bármely sze­mély, függetlenül politikai né­zetétől, pártállásától, vallási meggyőződésétől és faji hova­tartozásától, ha a tudományos, irodalmi, művészeti, társadalmi, vallási vagy egyéb munkássága kimagaslóan hozzájárul a béke megszilárdításához. A Nemzet­közi Lenin Béke-díjakat legkö­zelebb ez év végén ítélik oda és a kitüntetett személyek nevét 1958. január elsején hozzák nyilvánosságra. (LONDON) Az angol kormány döntése a Kínával folytatott ke­reskedelem korlátozásának eny­hítéséről messzemenő visszhan­got keltett Angliában és Auszt­ráliában. Egyre több oldalról követelik a Kínai Népköztársa­ság teljes elismerését. A Daily Mirror hangoztatja, hogy az an­gol külügyminisztériumnak most az embargo enyhítésénél is fon­tosabb feladatot kell megolda­nia. be kell hozni Kínát az ENSZ biztonsági tanácsába. (DZSAKARTA) Az indonéz külügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy a Kí­na elleni embargo enyhítésére hozott angol döntés hozzájárul­hat a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez. A szóvivő hangsúlyoz­ta, hogy az ázsiai országoknak normális kereskedelmi kapcso­latokra van szükségük a Kínai Népköztársasággal. (ATHÉN) Eltemették Sztefa- nov Szarai! tábornokot, a görög népi felszabadító hadsereg pa­rancsnokát, a görög parlament képviselőjét, akit egy amerikai gépkocsi gázolt halálra. (OSLO) A norvég kormány estebedet adott Kocsa Popovics jugoszláv államtitkár tiszteleté­re. Kedden megkezdődtek a tár­gyalások Kocsa Popovics és Langreen norvég külügyminisz­ter között a baráti kapcsolatok továbbfejlesztéséről. (BÉCS) Az osztrák Munka­ügyi Hivatal jelentése szerint Ausztriában május 31-én 82 504 munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélkülieknek több mint fele nő. (BELGRAD) A geofizikai év keretében Jugoszláviában kilö­vik az első jugoszláv gyártmá­nyú sztratoszférakulaló rakétát. A rakéta műszerei a különböző magasságokban lévő levegőré­tegek sűrűségét és mozgását i mérik. Mivel a kereskedelem két fél között bonyolódik, úgy keres­kedni sohasem lehet, hogy min­dig csak mi járjunk jól. A külkereskedelem folyama­tossága csak akkor biztosít­ható, ha a partner szintén meg van elégedve. Más kérdés az, hogy milyen a belföldi termelési ár és a kül­földön elérhető ár viszonya. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter Ezután dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter emelke­dett szólásra. Beszélt a többi kö­zött az abortuszrendelet módo­sítása körüli vitáról. A rendeletről az utóbbi idő­ben különféle állásfoglalás és vita alakult ki — mondotta. — A rendelet felülvizsgálatához nyilvánvalóan csak tudomá­nyosan megalapozott, értékelt adatok birtokában lehet hozzá­szólni. Az egészségügyi Minisz­térium most végzi ezt a felül­vizsgálatot, annak eredményétől függően tesz majd javaslatot a rendelet módosítására, ameny- nyiben annak szükségessége mu­tatkozik. Nyilvánvaló, a rende­let esetleges módosításánál messzemenően figyelembe kell venni mind |az egyéni, mind a közösségi érdekeket. Dr. Dolescjhall Frigyes a to­vábbiakban a születési, halálo­zási és külöhböző betegségi sta­tisztikákról beszélt. — A fertőző megbetegedések az elmúlt p—10 év alatt Igen nagymértékben csökkentek és egyre kisebb mértékben járnak halálos ki menetellel. 1938-ban a fertőző betegségek által okozott halálozások száma tízezer lakos­ra viszonyítva 18,8 volt, ez a szám 1955-ben 4.9-re, 1956-ban pedig 4,7-ré csökkent. Egyes népmozgalmi, csecsemőhalálo- zási megbetegedési adatok az el­múlt évek sprán, ha kisebb in­gadozással tó, azt mutatják, hogy a szocializmus útjára tért magyar nép egészségügyi vi­szonyai is állandóan javul­nak cs egyre kedvezőbben alakulnak. Az egészségügy szorosan követ: a nép életének, életkörülmé­nyeinek alakulását. Az egészségügyi költségvetés­ről szólva, a miniszter elmond­ta, hogy a jelenlegi helyzetben nagy eredmény és komoly áldo­zat az Egészségügyi Minisztéri­umhoz tartozó központ és helyi szervek költségvetésének hozzá­vetőleg 300 biillió forinttal, lét­számuknak j>edig körülbelül 4000 fővel való emelése. A miniszter ezek után H2 egészségügyi dolgozók bérezésé­ről szólt. — Az adott helyzetben égető szükség volí létszámhelyzetünk megjavítására. — Éppen ezért örömmel éd köszönettel üdvöz­löm a terv- és költségvetési bi­zottság előajdójának tegnapi be­jelentését, amely szerint nagy­részt erre a célra további 10 mil­lió forintot biztosítanak az egész­ségügyi tárcák költségvetésében. A bérjellegű kiadások emelke­désében csak a tavaly évközben, s az idén mostanáig végrehajtott bérügyi intézkedések kihatásai szerepeinek a költségvetésben. Sor kerül azonban azokon kívül június elsejétől elsősorban az alacsony keresetű egészség­ügyi dolgozók béremelésére is, ami havi 11,5 millió fo­rintot jelent. Ennek végiiehajtási intézkedésé* re a Minisztertanács és a Gazda­sági Bizottság felhatalmazása alapján most dolgozik az Egész­ségügyi Minisztérium. A végre­hajtási utasítás kiadására még ebben a hónapban sor kerül. Felszólallak még Varga Ká­roly Somogy megyei, Bognár József, Juhász Imréné Szolnok megyei, Barcs Sándor, Balogh József, Gácsi Miklós, Balogh Lajos. Czéh József Pest megyei és Harustyák József képviselők,

Next

/
Thumbnails
Contents