Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

Kedden délelőtt Belgrádban, a Szakszervezeti Szövetség Marx—Engels téri székházénak nagy­termében megkezdte tanácskozásait a jugoszláv munkástanácsok első országos kongresszusa. A megnyitó beszédet Tito köztársasági elnök mondotta, majd Gyúró Szalaj, a Szakszervezeti Szövetség és a kongresszus szervező bizottságá­nak elnöke tartotta meg beszámolóját. Huszonnégy ország szakszervezetei is elküld­ték megbízottaikat. Részt vesz a kongresszuson a SZOT küldöttsége, Varga György titkár veze­tésével. Lorient városában a Francia Kommunista Párt székházának ablakait ismeretlen tettesek betör­ték és megkísérelték felgyújtani a párt irodáját. A kísérlet azonban kudarcot vallott, a tüzet elfojtották, a kár alig jelentős. Egy éven belül ez már a harmadik merénylet a Francia Kommunista Párt lorienti székhaza ellen. Véget értek a jugoszláv—egyiptomi kereske­delmi tárgyalások. Az egyezmény aláírására szer­dán került sor. Csou En-laj kínai miniszterelnök az Országos Népi Gyűlés szerdán megnyílt ülésszakán beszá­molt a kormány munkájáról. Szerdán hosszú szünet után ismét összeült a koreai katonai fegyverszüneti bizottság, hogy a koreai—kínai fél kérésére a többi között meg­tárgyalja a fegyverszüneti egyezmény amerikai részről való legutóbbi megszegését. Az Egyesült Államok ugyanis korszerű fegyverekkel látja el Dél-Koreát. A TASZSZ New York-i tudósítója jelentést közölt Eisenhower elnöknek a kormányzók évi értekezletén mondott beszédéről. Rámutat, hogy az elnök helyénvalónak látta durván beavatkozni több szuverén kelet-európai ország belügyébe. Eisenhower beszéde tele volt szovjetellenes kiro­hanásokkal. Fegyveres összeesküvést lepleztek le Guate­mala közép-amerikai államban. Az összeesküvők többek között Arbenz volt köztársasági elnök visszatérését akarták előkészíteni. Fegyveres pol­gári csoportok támadást intéztek San Jósé kato­nai támaszpont és repülőtér ellen is. Az ország­ban több összetűzés volt a rendőrséggel. Amerikai taktikázás a leszerelési tárgyalásokon (London) Szerdán ülést tartott az ENSZ leszerelési albizottsága. A keddi ülésen Stassen amerikai küldőit terjesztett be javaslatot arról, hogy három szakaszban csökkentsék az Egyesült Államok és Szovjetunió fegyveres erőit. Selwyn Lloyd angol külügymi­niszter és Jules Mocn francia küldött ajánlotta, hogy hasonló­képpen csökkentsék az angol és a francia hadsereg létszámát. Sem Stassen, sem a többi kül­dött nem érintette a kísérleti atomrobbantások felfüggesztő sének kérdését. Emiatt Zorir szovjet küldött sajnálkozását fe jezte ki. A nyugati küldöttek a kedd ülésen ismét külön tanácskozás folytattak. KISHIREK kiilfö Idről Dulles tisztára mossa Norstadot (Washington) Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtóérte­kezletén Gromiko szovjet kül­ügyminiszter nyilatkozatával fog­lalkozva védelmébe vette Nor- stad tábornok álláspontját. Az észak-atlanti tömb fegyve­res erőinek parancsnoka legutób­bi beszédében azt mondotta, hogy a külföldön lévő amerikai támaszpontokról mind a négy irányból kell megtámadni a Szovjetuniót. Gromiko szovjet külügyminiszter tegnapi nyilat­kozatában ezzel kapcsolatban megállapította: — Norstad nyilván figyel­men kívül hagyta, hogy a re­pülőgépek nemcsak egy irány­ban tudnak repülni, nemcsak az agresszor felől, hanem az ag- resszor felé is. Gromiko kijelentette: — Ha az Egyesült Államok, mint a leszerelési tárgyalások egyik részvevője, valóban előbb­re akarja mozdítani a megegye­zést, nincs helye olyan agresz- szív és uszító nyilatkozatoknak, amilyen Norstad beszéde volt. HIREK AZ ORSZÁGBÓL Az Országos Nyugdíjintézet közleménye A nyugdíjak kifizetésének idő­pontjában újabban sok nyugdí­jas keresi fel az Országos Nyug­díjintézetet és a különböző postai szerveket és panaszolják, hogy nyugdíjukat nem kapták meg, pedig máskor hasonló időben már kifizették részükre. A feles­leges aggodalmak eloszlatása céljából a nyugdíjintézet közli: A nyugdíj — a munkabérektől eltérően — előre jár és mindig a hó 1. napjáig esedékes. Kéz­besítése általában az esedékessé­get megelőző hónap 22. napján kezdődik és elsejéig tart. Pa­naszra vagy érdeklődésre tehát csak annak a nyugdíjasnak van oka, aki nyugdíját elsejéig nem kapta meg. Vannak még, akik — a meg­vont nyugdíjak visszaadására vonatkozó kormányhatározat alapján — eddig nem kapták vissza nyugdíjukat. Megnyugta­tásukra közöljük, hogy minden kérelmet felülvizsgálnak és az elintézésről mindenkit értesíte­nek. A kormányhatározat szerint a megvont nyugdíjak folyósítá­sára irányuló kérelmeket 1957- ben kell elbírálni. Az évből még csak hat hónap sem telt el és a kérelmek 80 százalékát már el­intézték. Bizonyos, hogy a függő ügyek rendezése ennél rövidebb idő alatt megtörténik. Azok a nyugdíjasok, akik új- rendszerű nyugdíjban, vagy régi nyugdíjuk mellett nyugdíjpót­lékban részesülnek, havi hat munkanapnál hosszabb időtar­tamú munkaviszony, vagy folya­matos munkaviszony esetén a havi 48 órát meghaladó mértékű foglalkoztatás esetén ellátásukat vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozva kaphatják meg. Ép­pen ezért a nyugdíjtörvény ren­delkezései előírják, hogy a mun­kaviszonyba lépést — az az el­látás korlátozását vagy szünetel­tetését vonja maga után — a nyugdíjasnak is és a munkálta­tónak is be kell jelenteni a nyug­díjfolyósító szervnél. Az a ta­pasztalat, hogy a bejelentés gyakran nem történik meg, ami a nyugdíjasra és a munkáltatóra nézve egyaránt súlyos következ­ményekkel jár. Azonfelül ugya­nis, hogy az illetéktelenül fel­vett nyugdíjat vagy nyugdíjpót­lékot a nyugdíjasnak vissza kel) fizetnie, a törvény szerint a be­jelentés elmulasztása miatt mulasztókat úgynevezett térítés­sel is meg lehet terhelni. A té­rítés a jogalap nélkül felvett összeg kétszereséig terjedhet és a megfizetésére a nyugdíjas és munkáltató egyetemlegesen kö­telezhető. Most Párizsba érkezett hírek szerint a múlt hét péntekjén egy francia tüzéregység kelepcébe esett Sidi-Aissa mellett Dél- Algériábar.. A felkelők rajta­ütésszerű támadása során 16 francia katona elesett, kettő el­tűnt. * Lui Sao-csennek, a Kínai; Szakszervezeti Szövetség elnök-i helyettesének vezetésével hét- fűn megérkezett Belgrádba aj munkástanácsok első kongresz-j szusán részvevő kínai küldött­ség * * A francia nemzetgyűlés 251 szavazattal 210 ellenében meg­szavazta a bizalmat a Bourges- Maunoury-kormánynak. Ezzel jóváhagyta Felix Gaillard pénz­ügyminiszternek az ország pénz­ügyi helyzetére, illetve annak egyensúlyba hozatalára vonat­kozó tervezetét. A tervezetet a Köztársasági Tanácsnak jóvá kell hagynia. A Gaillard-terv 18 hónapra szól, egész sor olyan rendelke­zést tartalmaz, amely egyrészt az export fokozását, másrészt pedig a nem létfontosságú im­Emlékezés a kommunisták 1945-ös pártértekezleftére Most, az országos pártértekez­let megkezdésének napján, az egész ország figyelme a tanács­kozásra irányul. Az értekezlet az ellenforradalommal szem­beni harc eredményes fejezetét zárja le és utat mutat a további munkához. A pártértekezlet után minde­nekelőtt a termelő munka újabb fellendülésére számíthatunk. Ez­zel kapcsolatban a »Májusi Párt- lonferencia« emlékei jutnak eszembe. Közvetlenül a fölsza­ladni ás után ez volt a magyar communisták első nagy tanács­kozása, amely a párt szervező nunkájával egyidejűleg a ter­melés, az ország gazdasági prob- émáinak megoldására, az újjá­építésre irányította a figyelmet. A párt jelszavai: »Arccal a vas­it felé!«, »Több szenet az or­szágnak!«, stb. minden dolgozó előtt világossá tették a legíon- osabb feladatokat. Az újjáépítés számtalan bajt orvosló nagy munkájára való, elkesitő felhívás és az építő­munka szervezése növelte a párt tekintélyét, befolyását. Re­mény, bizalom költözött az em­berek szívébe. A konkrét célki­tűzések hirdetése, népszerűsí­tse alapján fellendült a párt felvilágosító munkája, erősödött tömegkapcsolata. Az 1945-ös májusi pártérte- tezieten engem is beválasztottak Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségébe. A fel- zabadulás előtti években cseléd ' voltam, egy ideig pedig kubikos- j munkával foglalkoztam. A me­zőgazdasági munkában való jár- : tasságom és tapasztalataim alap­ján, mint a Központi Vezetőség tagja, a májusi pártértekezlet után mezőgazdasági kérdések : megoldásában működtem közre. Az országos pártértekezlet an­nakidején falusi vonatkozásban a mezőgazdaság talpraállítását, az új gazdák termelésének segí­tését, és a kuiák-uzsorával szem­beni védelmét tűzte célul. A párthatározat végrehajtása te­kintetében egyik feladatom volt az aratási időben jelentkezett nagymérvű kaszahiány megszün­tetése. Ezt eredményesen oldot-i tűk meg. A másik dolog, amire visszaemlékezem, az aratási szer­ződések körül kerekedett vita megoldása. Én a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szö­vetségének képviseletében a sze­gényparasztok érdekeit védel­meztem. Azért emeltünk szót, hogy kilenced, vagy tized részért folyjon az aratás.(Nagy Imre —- aki akkor földművelésügyi mi­niszter volt — már abban az időben is inkább a dolgoztató érdekeit képviselte, mert tizen- ketted részért akarta az aratást végeztetni. A párt Nagy Imrével szemben akkor a szegényparasz­tok mellé állott. A párt útmutatásának érvé­nyesítéséért a pártértekeziet után nap mint nap harcolni kel­lett. Nagy csatát vívtunk a föl­dek megvédéséért. A párt vona­lának megvalósításáért folyó küzdelemben a dolgozókra apel­láltunk és az ö segítségüket kér­tük. Ügy gondolóm, az 1945-ös pártértekeziet egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a párt célki­tűzéseit mindig a dolgozókkal együtt valósítsuk meg. Most is az a feladatunk, hogy a pártér- tekczlet határozataival fordul­junk bátran a tömegekhez. Ha szükséges, vitatkozzunk, álljunk ki a párt politikája mellett és győzzük meg a dolgozókat pár­tunk igazárói. Befejezésül azt szeretném meg­említeni, hogy ez évben ponto­san 30 éve annak, hogy a kom­munista párt munkájába bekap­csolódtam. 1927-ben az illegali­tásban működő pártunkat ugyan­csak MSZMP-nek hívták. Az el­múlt 30 év alatt sokat harcol­tam, küzdöttem és közel hét évet töltöttem Horthy börtöneiben^ Az elmúlt idő, a harcok meged­zettek és sok tapasztalattal gaz­dagítottak. Pártértekezletünk ha­tározatait érdeklődve várom és munkásmozgalmi tapasztalatai­mat felhasználom ezeknek a ha­tározatoknak a magam munka- területén való megvalósításához. Ruzsinkó Mihály Kiskunhalas, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Törvényerejű rendelet a szarvasmarha és a borjú vágásának szabályozásáról port korlátozását célozza. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának most megje­lent törvényerejű rendelete ér­telmében szarvasmarhát és bor- j jút magánfogyasztásra csak en- • gedély alapján szabad levágni. Az engedélyért vágási illetéket kell fizetni. A levágott állatok bőrét az illetékes állami váltatoknak kell átadni, hatóságilag megál­lapított áron. — Társas lakóházak építését kezdeményezték Baján. Most készült el az első ház vázlat­terve, amely a tervek szerint a Tóth Kálmán téren épül fel. A két-, három- és négyszobás la­kásokból álló társasházba köz­ponti fűtést, liftet, gáz- és víz­szolgáltatást Is terveztek. A kiskőrösi postahivatal hírlapárust íelvesz. Jelentkezés a postahivatalban. Dó, .. ancsißs Man AZ ELMÜLT HÉTEN a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság több párttagjával beszélgettem, akik elpanaszolták, hogy nem egy kommunistát elnyomnak, mellőz­nek, félreállítanak a gazdaság­ban. Kérdésemre, hogy miért nem hallatják a szavukat, »ver­nek az asztalra«, azt a váiaszt is kaptam, hogy nem olyan egy­szerű dolog náluk a bátor kiál­lás, mert esetleg úgy járhatnak, mint Páncsics István elvtárs. Nos, mi történt Páncsics Ist­vánnal? A 43 esztendős, s a felszabadu­lás előtt cselédeskedő elvtárs még 1945-ben belépett a kom­munista pártba. 1950 óta az ál­lami gazdaságban mint vontató- vezető, majd, miután megszerez­te a jogosítványt, három évig mint tehergépkocsi-vezető dolgo­zott. Tavaly június 9-én ered­ményes munkájáért az »Állami Gazdaság Kiváló Műszaki Dol­gozója« kitüntetésben részesült, kapott 500 forint pénzjutalmat is. Ű az összeget 100—100 forint­jával szétosztotta a vele dolgozó négy pártonkívüli rakodómunkás között, mondván: a kitüntetést nekik is köszönheti. Azt azonban nem gondolta, hogy azt is »köszönheti« majd nekik, hogy letegyék a gépko­csiról; 1957. január 3-án ugyanis titkos szavazáson ellene voltak, amikor a gazdaság vezetősége — a formális demokratizmus gya­korlatát követve — ily módon határozta meg a gépkocsiveze­tőknél, hogy ki dolgozhat ebben a beosztásban. Az új gépkocsi- vezető a szintén pártonkívüli Feiduss Péter gépkocsielőadó ro­kona, a hasonló családnevű Ádám lett, aki ugyan Páncsics tehergépkocsiját vezette annak idején, de 1956 tavaszán orvosi javaslatra ideiglenesen elvették a jogosítványát, amit október elején visszakapott, s ezért ke­rülhetett — a vezető beosztású rokon és a komédiának látszó választás segítségével — egykori gépkocsijára, egy, a párthoz 12 éven át hű kommunista rová­sára. PÁNCSICS ISTVÁNNAK ugyanakkor a gazdaság igazga­tója, Németh Imre elvtárs Zetor- vezetői állást ajánlott fel, de Páncsics ezt a beosztást nem fo­gadta el, minthogy igazságtalan­nak tartotta a tehergépkocsiról való leváltását. Így három nap munkájának a bérét és a felmon­dási illetményét ser» kapta meg, sőt, február 23-ig munkakönyvét is visszatartották. Ezen a napon azután az igazgató »Hozzájáru­lással elengedve« beírással kiad­ta a munkakönyvét, bár Pán­csics elvtárs megjegyezte, hogy nyugodtan írja be az »Elbocsát­va« megjelölést, mivel az az igazság. És itt nem zártilt le az ügy. A »hozzájárulással elbocsátott« ki­váló műszaki dolgozó orvoslásért a helyi pártbizottsághoz fordult, de itt az ígéreten (kívül nem tud­tak mellette tenni semmit. Ez­után a Magyar Rádió segítségét' kérte, amelynek levelezési osz­tályáról március 14-én értesített ték, hogy ügyében írtak a Bács- Kiskun megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának. Ez sem intézett azonban semmit, mire Páncsics elvtárs újból a Rádió­hoz fordult. Május 4-én megint értesítették, hogy; ismét írtak az Igazgatóságnak. ]Az Igazgatóság azonban még mindig aludt az ügyön. Ezért május 18-án az igazságát keres« ember elment a helyi tanácshoz, ahol jegyző­könyvben rögzítették panaszát, ezzel a megjegyzéssel: »... tekin­tettel arra, hogy a községi ta­nács végrehajtó bizottsága neve­zettet úgy poljtikailag, mint egyéb téren jól ismeri, és ellene kifogást nem emel, kérjük, hogy ügyét méltányosa^ intézzék el..,« E JEGYZŐKÖNYV vétele, s a Rádiónak több mint két hónap­pal, majd három héttel előbb történt közbenjárása után, má­jus 23-án a megyei igazgatóság imigyen tájékoztatta Páncsics Istvánt: »...közlöm, hogy ügyét a Garai Á. G. igazgatója meg­vizsgálta és az alábbiakat közöl­te.« S itt a »kivizsgálás« ered­ményeképpen a megyei igazga­tóság Kótun Károly, s. k, igaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents