Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

A. flxifiPlXC P 1 K I Á L J A HOGT lllllll|llllilllljlllllllll!l!lliiiilllllillllllliiiiiiiiiiiiilllillllilliilliililllliillli|llllllll!illlllllllll|l|||||llllll!l||l||||||||ll|||||l||l|llllllllllllllllllll||||||||llllll|lll|[|||||||||||||illl||||lllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllll t’C'totyfsS’SQZ’fArtok FEHÉR i / Sok esztendeje dúl a vita Ma­gyarországon az őshonos, rög- hözkötott mangalica e a fehér hússertés hívei közt. Az előbbi­ek arra hivatkoznak — s na­gyon helyesen —, hogy a man­galica a világ legjobb zsírserté­se s a zsírból ma még elég sok kell. Az is igaz, hogy egyes ég­hajlati körzeteinkben, rossz ólakban, gyenge s egyoldalú ta­karmányon csak a mangalicát érdemes tartani. De mihelyt világpiaci vonat­kozásban is vizsgáljuk a kér­dést, nyomban kiderül, hogy a fehér hússertés pártolóinak igazsága súlyosabban nyomja le a mérleg serpenyőjét. Bár­mennyire keserves is, el kell is­mernünk, hogy a sertéstenyész­tésben alaposan elmaradtunk a világversenyben s a mi, csak zsírt adó mangalicánknak nem sok a becsülete a nemzetközi piacon. Nem, mert a fogyasz­tás a zsírról a húsra tevődött át, s főleg a fehérszínű hússer­tés a keresett cikk. Tanulságos statisztika a világ zsírfogyasztásáról Tóth Sándorral, a Kiskunha­lasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat igazgatójával és Ha­raszti Pál üzemgazdásszal be­szélgetünk erről a kérdésről. Tóth Sándor érdekes statiszti­kát említ: 1945 előtt mintegy ßO százalé­kos volt a világon a sertészsír és 40 százalékos a növényi ere­detű zsiradék, az ojajfogyasztás aránya. Ez az arány 20 év alatt pontosan megfordult, vagyis 20 százalékkal csökkent a zsír­igény. A vállalat például ta­valy mintegy 7000 darab ser­tést exportált, s ebből mlndösz- sze egyetlen zsírsertés szállít­mánynak akadt gazdája külföl­dön. Annál keresettebb a fehér fajtájú sonka, — de még inkább a baipn-anyag. S az sem jelen­téktelen dolog, hogy amíg egy kiló mangalicaért legfeljebb 41 dollárcentet kapunk, — addig a bacon ára ßü cent körül van minimálisan. Mi a fehér hússertés előnye ? Elsősorban igen szapora fajta. Bgy-egy anya könnyedén leel­lik és felnevel 10—12 malacot, ezzel pedig jócskán csökken a kocatartás költsége. A vállalat bácsbokodi üzemegységében —, ahol 450 darab fehér hússertés anyával dolgoznak — legutóbb 9.1 volt a választási átlagdarab, 20 kilogrammos súllyal — szem­ben a fekete fajtájú anyák 7.7 választási átlagával. Ez a fajta Igen gyors növeke­désű, tehát ugyanazt a takar­mánymennyiséget hamarabb ér­tékesíti, mint más fajták. 6—7 hónapos korban már eléri a 80 —90 kg-os 6Úlyt s ekkor adja a legjobb bacont — szemben a Termelők ügyelem I Csak az előírás szerinti érettségű barackot veszik át! évek óta folyton romlik ennek a fajtának a szaporodási átla­ga. Eredményes kísérletek ennek okát is kiderítették: éppen az egyoldalú, kukoricával való ta­karmányozás miatt korán beálló elhízás okozza a szaporodási renyheséget a mangalica anyák­nál. Ahol ezeknek is több fehér­jedús takarmányt adtak, mind­járt felszökött a malacozási át­lag. Nem ellentétes, hanem párhu­zamosan futó követelmény tehát egyfelől az őshonos, kedvelt zsír­sertés fajtánk feljavítása s a fehér hússertés elszaporítása —, amit világpiaci érdekeink köve­telnek. Anglia bacon-fogyasztása például mintegy 300 súlyvagon s ebből Magyarország jelenleg 15-öt tud csak kielégítem. Olyan üzlet ez népgazdasá­gunk számára, amelyen csak nyerhetünk, de ha elszalasztjuk, nálunknál élelmesebb országok mezőgazdasága annál inkább ki­használja. Ezt a drága maradisá- got és kényelmességet pedig nem engedhetjük meg magunknak! a. k. Az elmúlt években a háziasz- szonyoknak sok bosszúságot oko­zott, hogy az állami és szövetke­zeti kereskedelemben csak zöld," beéretlen kajszibarackot vásárol­hattak. A kajszi zöme nem elég érett állapotban került forga­lomba. Miből adódott ez? Abból, hogy egyes szakemberek véleménye szerint csak zöld állapotban le­het a barackot exportálni. Ez tévedés. Azóta bebizonyosodott, hogy 10—75 százalékos érettségi fokban külföldre küldött barack minősége nem javította, hanem rontotta a magyar barack jóhír­nevét. A gyümölcs a kényszer­érés miatt sokat veszít ízéből, zamatéból s cukortartalma is alacsonyabb, mint a fán érett baracké. S mivel a termés nagy­részét exportáltuk, a termelők a belföldi minőséget Is zöld ál­lapotban szedték. Az idén másként lesz. 70—75 százalékos érettségű állapotban kajszibarackot nem cxportálha­tunk! Az érettségi fokokat a tá­volságoknak megfelelően úgy ál­lapítják meg, hogy mire a barack rendeltetési helyére ér, teljes ér­tékének megfelelően, éretten, romlásmentesen érkezzék meg. Ez nem könnyű feladat, hi­szen a termelőket évek óta » szinte teljesen éretlen barack szedéséhez szoktatták. Ezért a felvásárló szervek a termelőhe­lyeken ismertetik a termelőkkel a szedésnél megkívánt érettségi fokot s az exportcsomagolás módját. A termelők saját érdekükben vegyenek részt a meghirdetett gazdagyűléseken. Ezen túl az át­vevőhelyeken minden nap minta­rekeszek kiállításával szemlélte­tően is bemutatják a termelők­nek a csomagolási és osztályo­zási követelményeket. A felvásárló szervek felhívják a gazdák figyelmét, hogy csak az előírás szerinti érettségű barac­kot veszik át, mert a zölden sze­dett gyümölcs nem értékesíthető! A pártmunkát nem lehet elszakítani a termeléstől Ä gépállomási pártszervezetek feladatairól tanácskozott a Bajai Járási Párt-Intézőbizottság mangalicával, amely kisebb sza- poraságú, lassabban fejlődik, viszont mindjárt zsírra gyara­podik. Űj arányt a takarmány- termesztésben ! S ez a nehezebb kérdés or­szágunkban, különösen me­gyénkben, ahol amúgy» szű­kében vagyunk íehérjedús ta­karmánynak. Mert az igaz, hogy egy 150 kilós mangalica takarmányszükségletével két da­rab 90 kilós bacon állítható elő —, de nem ugyanazzal a ta­karmánnyal! A mangalicának főleg kukorica kell —, a fehér hússertés takarmányának döntő többsége a lucerna, árpa, korpa, olajpogácsa, borsó, fölözött tej s a kukoricának e keverékben mindössze 20—30 százaléknyi szerep jut. Nem megoldhatatlan kérdés: ez. Csupán arról van szó egyfe­lől, hogy a vetésforgón kell vál­toztatni a fehérjedús takarmá­nyok javára. Másrészt fokozni kell a szarvasmarhatenyésztést,: nemcsak mennyiségileg, hanem' elsősorban minőségileg, úgy, hogy a nagyobb tej hozamú álla­tok so vány tejét felhasználjuk hússertés takarmányozására. — j Kettős irányú haszna van így a tehenészetnek, mert a feldolgo­zott tejszínt is kitűnő áron lehet értékesíteni. Haláír aítélj ük-e a mangalicát? Erről szó sincs! Hiszen már említettük fentebb, hogy jó­idéig szükségünk van erre a faj­tára is. De sürgető feladat a meglévő mangalieaájlomány fel­javítása is. Köztudomású, hogy lés kérdéseivel alig foglalkoztak. A járási pártbizottság arra hívta fel a gépállomáson dolgozó kom­munisták figyelmét, hogy to­vábbra is fontos a pártépítő munkával törődni, azonban ide­jük nagyobb részét most már a termelés növelésének elősegíté­sére fordítsák. Az üzemi párt- szervezet vezetősége és taggyű­lése rendszeresen ellenőrizze a termelés mutatóit és az alapján határozzák meg a tennivalókat. Növeljék a kommunisták szak­ismereteit, hogy megfelelő hoz­záértéssel foglalkozzanak a ter­melést akadályozó dolgok meg­szüntetésével. A TAPASZTALAT azt mu­tatja, hogy a gépállomás terme­lési eredményeinek alakulása nagymértékben összefügg a pártszervezet munkájával. A Csátaljai Gépállomás, ahol leg­jobbnak mondható a pártszerve­zet tevékenysége, a termelésben is elöljár. Ugyanakkor az egy normál holdra eső önköltsége is a legalacsonyabb. Míg Baján 123,7, Bácsbokodon 118,8, addig Csátalján 98 forint az egy nor­mál hold önköltsége. a gépállomások ez év áprilisában önelszámoltató rend­szert vezettek be. Tevékenysé­güket most már nem építhetik az állami támogatásra, hanem maguknak kell jövedelmezősé­get biztosítani, A folyamatos munka biztosítása melleit a jö­vedelmezőség szempontjából fon­tos szerepe van az önköltség le­szorításának. — Gazdálkodásuk eredményessége alapján a gép­állomások dolgozói az év végén nyereségrészesedést kapnak. A járási párt-intézőbizottság elé terjesztett jelentés indítvá­nyozta, hogy a nagyobb taglét­számmal rendelkező pártszerve­zetek brigádonként alakítsanak pártcsoportot. A bajai elvtársak javaslata szerint a pártcsoport feladata, hogy szervezze és irá­nyítsa a gépállomáson dolgozó párttagok agitációs munkáját. A pártcsoport kísérje figyelemmel a teljesítmények alakulását és népszerűsítse a legjobbak ered­ményeit. Törekedjenek arra, hogy a párttagok maguk is pél­damutatóan dolgozzanak. A munkahelyeken, termelőmunka közben, ebédszünetben jelentkező lehetőségeket használják fel a párt és a kormány helyes politi­kájának ismertetésére. a járási pártbizottság foglalkozott a gépállomásokon működő szakszervezetek és a KISZ párt irányításának kérdé­sével. A gépállomások munká­jának megvizsgálása eredménye­ként a járási intéző bizottság több pontból álló határozatot ho­zott a pártmunka megjavítására. Ezek között előadások tartása, a termelési mutatók ellenőrzése és a vezetők rendszeres beszámol­tatása szerepel. Véleményünk szerint a gépál­lomás munkáját sokoldalúan és helyesen vizsgálták, a további feladat, hogy körültekintően fog­lalkozzanak határozataik végre­hajtásával is. :l A kecskeméti biodály-kárus is réssteesx a Szegedi Orsxágos Dalon Ünnepen A kecskeméti Kodály-kórus nemrégiben meghívót kapott. A Szegedi Országos Dalos ünnep­re hívta meg a verseny rendező bizottsága a nagymultú kecske­méti kórust. Az énekkar a meg­hívást elfogadta, Így aztán Ko­dály: »Felszállott a páva« és »Huszt« című művével, Bartók »Huszár nótájáéval és Adám Jenő: Balaton—somogyi nóták című kórusművével, valamint egy magyar népdalcsolcoal in­dul a Szegedi Országos Dalos Ünnepélyre. Hírek szerint több szegedi, két budapesti kórus mellett a híres váci Vox humana énekkar, a csépai parasztkórus, egy miskol­ci, egy makói és egy kiskunha­lasi énekkar is szerepel a dalos gató végződésű (géppel írt és aláírás nélküli, csupán a »kiad­mány hiteléül- Rné kézjeggyel ellátott) levelében a fentebb is­mertekről tájékoztatja a pana­szost, a még ismeretlen egyebek­kel együtt, amelyek szerint Fán- csics elvtárs »... nagyon ideges természetű és főképp fővárosi és városi szállítások alkalmával idegei felmondták a szolgálatot. Több esetben előfordult, hogy amikor tudomást szerzett a bu­dapesti útról, gépe hirtelen meg­hibásodott... Ilyen eset az el­múlt évben 2—3 esetben fordult vele elő.. .« Ezek után Póncsics elvtárs június 1-én pártjának, az MSZMP Bajai Járási Intéző Bi­zottságának a segítségét kérte ajánlott levélben, írván: »Ügy érzem, elbocsátásom igazságta­lan és csupán azért történt, mert kommunista vagyok, és nem azért, mert rosszul dolgozom.« A párt járási intéző bizottsága sem tett azonban az ügyében semmit. A június 18-án megismételt ké­résre sem, június 22-én, délután 1 óráig legalábbis senki sem ke­reste fel, vagy tájékoztatta Pán­csics Istvánt. IGAZSÁGÁT PEDIG megkell találni és érvényt kell szerezni neki. Segítségül néhány kérdést teszünk fel az illetékeseknek. A Garat Állami Gazdaság igazgatójának: 1: A júniusban kitüntetett Páncsics István munkája fél év alatt (beleszámítva az ellenfor­radalmi időszakot) annyira le­romlott volna? 2. Ha igen, mi lehet ennek az oka? A munkakerülésben mond­ták fel idegei a szolgálatot, vagy a túlzott és becsületes munka következtében? S ha igaz a Pán­csics eivtárs idegállapotára vo­natkozó állítás, nem szanató­riumba kellett volna küldeni, ahelyett, hogy leteszik a gépko­csiról? 3. Amíg betegsége miatt Fel- duss Adám gépkocsivezetőnek nem volt szüksége beosztására, addig, októberig, Páncsics István munkája ellen nem volt panasz? 4. Nem volt-e oka Páncsics elvtársnak többször géphibára hivatkozni, hiszen tehergépko­csiját tavaly decemberben végül- is generáloztatni kellett? (Mint ő állítja, előzőleg a kisebb hibák kijavítását Felduss Péter gépko­csielőadó nem engedélyezte.) 5. Nem tűnt fel Németh elv­társnak, hogy Felduss rokona került Páncsics helyére? ö. Mit szólna hozzá Németh elvtárs, ha a gazdaság dolgozói­nak pártonkívüli többsége »de­mokratikus« és titkos szavazás­sal őt is eltávolítaná igazgatói tisztéből? A Bács-Kiskun megyei Á. G. Igazgatóságának: 1; »Bevett« gyakorlat, hogy hasonló ügyeket úgy »vizsgálnak ki«, miszerint írnak az elbocsá­tott érdekében az elbocsátónak? 2. Kótun igazgató elvtárs lát­ta-e a május 23-án Páncsics Ist­vánnak küldött levelet? Ha igen, miért nem irta alá? Ha nem látta, hogyan intézkedtek a ne­vében, a »kiadmányt« csupán egy kézjeggyel hitelesítve? Az MSZMP Bajai Járási Intéző Bizottságának: 1. Az ügyek forradalmi módon való elintézése-e az, ha egy párt­tag kérelmére több mint három hét után kém válaszolnak? NYILVÁNVALÓ, hogy az ügyet sürgősen ki kell vizsgálni, fényt kell deríteni Páncsics Ist­ván igazságára. Ehhez is van javaslatunk: 1. Nézzék meg a fenti illeté­kesek a leváltott gépkocsivezető tavalyi menetleveleit, amelyek igazolják, hogy kerülte, vagy végezte-e a munkáját? 2. Ne csak a gazdaság vezetőit kérdezzék meg, hanem az egy­szerű dolgozókat, lehetőleg mi­nél több párttagot is, s nem a bizalmatlanság miatt, hanem mert az igazság kiderítése egy­oldalú tájékozódás alapján min­dig sántít. AZ EGYSZERŰ DOLGOZOK pedig ne feledjék el, hogy ami­kor igazságtalanul (mert januári állásfoglalásuk annak látszik) a kommunisták ellen szavaznak, saját maguk ellen is vannak, mert Higyan minek köszönhetik a számukra munkát, kenyeret biztosító állami gazdaság léte­zését, ha nem a kommunisták meg nem alkuvó harcának?! Tarján István ünnepélyen. A kecskeméti Ko­dály-kórust a kórusverseny ren­dezőbizottsága arra is felikérte, hogy az ünnepi megnyitón 400 dalos társaságában vegyen részt Kodály »Magyarokhoz« című ha­talmas kánonjának előadásában. Részt vesz az énekkar a csong­rádi népdalokat előadó egyesí­tett kórusban is. A hét évtizedes múlttal ren­delkező kecskeméti Kodály-kó­rus tagjai nagy őrömmel készül­nek a június 29-én és 30-án ren­dezendő szegedi kórusversenyre; A kórus pártfogóinak, barátai­nak támogatásán és nem utolsó sorban áldozatkészségén múlott, hogy az énekkar tagjai valóban részt vehetnek a dalos versenyen. A BAJAI .!ARÄSBAN Baján, Csátalján és Bácsbokodon van gépállomás. Ezek 168 darab trak­torral rendelkeznek. Állandó dolgozóik száma 332. A járás gépállomásai közül elsőnek — még novemberben — Csátalján alakult meg a párt- szervezet. Jelenleg mind a há­rom helyen működik MSZMP- alapszervezet, Csátalján 33, Bácsbokodon 23 és Baján 8 párttaggal. A PARTMLNKA tapasztala­tainak összegezése és a további teendők meghatározása céljából a járási párt-intézőbizottság a közelmúltban megvizsgálta a gépállomási pártalapszervezetek tevékenységét. Az elmúlt hóna­pokban a gépállomási pártszer­vezetek idejük nagyrészét párt­szervező munkára fordították és a csátaljaiakat kivéve a terme-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents