Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-25 / 146. szám
NYILATKOZNAK A KÜLDÖTTEK: A lenini elveken alapuló szövetkezeti politika megvalósításához várok útmutatást os Országos Pártértekezlettől Június végén országos tanácskozásra ülnék össze az MSZMP küldöttei. Az ellenforradalom támadásának fő irányát a kommunisták pártja, a munkásosztály élcsapata ellen irányította. Nagy Imre, Losonczi és társaik révén sikerült is nekik a párt egységét már az ellenforradalmat megelőző időkben megbontani és ez november 30-án a párt feloszlatásához vezetett. Köpny, vér, romok, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság leghűbb fiainak borzalmas mészárlása, Í2 év kemény, fáradságos munkáját büszkén hirdgtő szocialista vívmányaink szétzúzására tett kísérletük leplezte le aljas szándékukat. S hogy kísérletük kudarcot szenvedett, azt mindenekelőtt a szovjet hadsereg testvéri segítségének köszönhetjük- De nemcsak az ellenforradalom szétzúzásában, hanem gazdasági életünk talpraál- lításában is sokat segítettek a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok. Az elmúlt tragikus eseményekből nekünk, kommunistáknak mindenekelőtt azt a tanulságot kell levonni, hogy minden körülmények között vigyázzunk pártunk egységére, harcot folytassunk a párt egységét aláaknázó, az ellenforradalom munkáját megkönnyítő, jobboldali revizionista nézetek ellen, de védjük a pártot a tömegektől elszigetelő, szektás megnyilvánulásokkal szemben is. A párt egységének érdekében végzett munkánk során Lenin elvtárs szavait tartjuk szem előtt, aki azt mondotta: úgy vigyázzunk pártunk egységére, mint szemünk fényére. Erős pártegységet, a dolgozó milliók érdekeinek a marxizmus—leniuizmus alapján való képviseletét, a gazdasági adottságainkat figyelembe vevő szocialista pártprogramot, annak következetes végrehajtását, a Nagy Imre —Losonczi-fgle autileninista ideológia teljes szétzúzását, ezt várom az Országos Pártértekezlettől. Szilárd, a lenini elveken alapuló szövetkezeti politikát várok, pontos elvi állásfoglalást, az alapszabály, a közös jövedelemből végzett munka mennyisége és minősége arányában történő részesedését illetően. Határozottan állítom, hogy az ellenforradalom ideológusai a régi alapszabály iránti bizalom aláásásával és a munkaegységre történő jövedelemelosztás elleni agitá- ciójukkal a szövetkezetek erőszakos feloszlatására tettek kísérletet. Meggyőződésem, hogy a jövedelemelosztás új útjainak kutatása elkerülhetetlenül belső harcokhoz, viszályokhoz vezet. Mi kitartottunk a munkaegység mellett és ezt úgy alkalmazzuk, hogy figyelembe vesszük heíyi adottságainkat is. Ezt ajánlom másoknak is. Papp Ferenc, a fajszi Vörös Csillag Tsz elnöke. ff SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CSklS'kUN MF GYEI I.APúA k eddi ***Qgjegy*Q*e Országos Bura mAceszei^11!1^ A BAJAI III. BÉLA GIMNÁ ZIUM fennállásának 20Ó éves jubileuma alkalmából képzőművészeti kiállítást rendeztek az öregdiákok és művésztanárok műveiből. A kiállítás kiemelkedik a szokásos tárlatok közül. Baja város országos hírű művészei legszebb alkotásaikat hozták el. Teles Ede közismert Ludas Matyi szobra, az Ember tragédiája néhány miniatűr ábrázolása, Beck Vilmos biedermeier portré-festő »Férfi portréja«, id. Éber Sándor »Vörös híd« festménye emelkedik ki a műalkotások közül. Ez utóbbi képnek szomorú aktualitást ad a múlt évi árvíz, amely elsodorta ezt a hidat. Az öreg mester fia, ifj. Éber Sándor a dunai tájak hihetetlenül finom ábrázolója, a maga nemében páratlan művészi koncepcióval örökítette meg egyik képén azt a pillanatot, amikor a jeges ár áttöri és elsodorja a Vörös hidat. A kiállításon °tt láthatjuk még Jákobéi Károly múltszázadelejí portréfestő, Miskolczi Ferenc grafikus rézkarcait, Brigii Antal népi in- terieur-festő, Petrovics Demeter műveit. AZ ORSZÁGOS HÍRŰ NEVEK mellett nem hallgathatjuk el a gimnázium mostani növendékeinek középiskolát messze túlszárnyaló működését. Történelmi és jrodálorntörténeti termeket rendeztek be olyan táblákkal, amelyek a későbbi oktatás során több diáknemzedék nevelését szolgálják. Sajnálatos, hogy ez a kiállítás csak az ünnepség tartama alatt, egy napig van nyitva. Gyönyörködni és tanulni lehet belőle. Kováts Andor ................................. FÜ RDÉS iők „akadáLltjai“ Mindannyiunk nagy örömére, végre itt a nyár. Igazi meleg idő vette át az uralmat. Ilyenkor, aki csak teheti, igyekszik ki a szabadba, az árnyékot adó lombos fák alá. A bajaiak kimennek a Sugovicára, Dunára, hogy a víz hüs hullámaiban keressenek menedéket a rekkenő hőség ellen. Igenéin» de amikor kiérnek a víz partjára, ott sok bosszúságban van részük. A Sugovica partján, a Petőfi-szigeten már igen szép számmal épül vízitelep. Ebben csak az a baj, hogy mindenütt vas- betoposzlopos drótkerítés zárja el az utat a fürödni igyekvők elől. Minden vízilelepet gondosan bekerítenek és egy táblát helyeznek el a következő felirattal: »Idegeneknek tilos a bemenet!« Ha véletlenül mégis betéved valaki egy ilyen vízitelepre, azt durván kitessékelik, ami nem éppen a legjobb érzéseket váltja ki az emberből. Nem a vízitelepek ellen van kifogásunk, de hová vezet ez, ha még több ilyen telepet építenek? Lassan a bajaiak nem tudnak a Sugovicában megfürödni. Azelőtt, a felszabadulás előtt fájó szívvel néztem a kiváltságosokat, kik a szépen berendezett vízitelepeken dpzspltek. Akkor megértettem, hogy nekik kell a kerítés. De most nem. Sok dolgozó kívánságát tolmácsolom, amikor azt kérem, mielőbb szüntessék meg ezeket a drótakadályokat a bajai strandokon. Várady Gyula ■**•*******»»•* Érdekes utazásra hívlak kedves olvgsó. Ülj fel velem képzeletben a tűnő idő csodálatos tündér-szekerére s induljunk el a múlt országúján vissza-vissza az ősi időkbe ... A vén Duna partján állunk, dátum szerint az 1200-as években. Egy fiatal falu: Harta megszületésének vagyunk tanúi az ekkor kelt oklevél szerint. S ebből mindjárt kitűnik annak a majd későbbi állításnak a tévedése is, hpgy a községet svábok alapították eredetileg. Nem, magyar település ez, királyi adománylevéllel birtokolja két nemes: Mikolai Mihály és Bálint. Táltoslovaink egy-kettőt ugranak s a törökdúlás ütán vagyunk, de hiába keressük a régi települést. Az elnéptelenedett puszta a székesfehérvári vár tartozéka... Aztán Rádai Pál, II. Rákóczi Ferenc futárja birVallomással kell kezdenem: nagyon szeretek játszani. Mindig szerettem. Az egyetlen gyerek, a testvérnélküliség játékszomja, pajtás utáni vágyakozása ez. Nálam okosabb emberek állapították ezt meg, s csak bólintani tudók rá. Valóban, ilyen esetekben a játékosság nem zárul a gyermekkorral együtt. Egy életen át kísér. A házasság rendszerint akadályt jelent. Nehezen érti meg az ilyesmit az élettárs és tiltakozik. Nem engedi az órák házi »javítását«, minősíthetetlen jelzőkkel illeti, beszünteti a saappanbuborék- fúvást, és így tovább. Célzások hallatszanak az évek számára, komolyságra, férfi-mivolt- ra. Ellenkezni, meggyőzően érvelni keveseknek sikerül. Szerencsés fordulatot jelent ilyenkor a gyerek. Neki szabad játszani. Vele játszanom: kötelesség. örömmel teljesítem ezt a kötelességet. Nem esik nehezemre. Boldog APÁNAK LENNI 3Ó... aranykor köszöntött rám. Takarékosság ide, vagy oda, pénzügyminiszterem teljesen szabad kezet biztosított: búgócsigák, építőkockák és a legkülönbözőbb játékok a legmagasabb áron vásárolhatók. A szőnyeg is elveszítette sérthetetlenségét- Száműztük a szőnyegvédőt. Ahova eddig lépni alig volt szabad, ptt most kedvem- re hancúrozhatpnk a barátommal. Tapossuk, ahogyan csak tudjuk! Kopik? Nem baj! feleségem örül, hogy a gyei-ek (a fiam értendő) milyen nagyszerűen szórakozik. Viszem a hátamon, nyakamba ültetem, visítunk, kukorékolunk. Szabad. Ha egyedül csinálnám? Orvost hívatna bizonyára. Visszanyertem a kritikai szabadságot is. Odamondhatok bármit. Például: »Látod, milyen rossz mamád van? Elvette a könyvet tőled, Ejnye!« A következő percben már vidáman dobálódzunk valamelyik díszkötéses Jókaival. Igaz, utána húsz lapot vasalni kell, — de nem nekem. Anyósomék, illetve nagymama és nagypapa hatalmas kék labdát hoztak az ipari vásárról. A legmerészebb álmaimban sem gondoltam arra, hogy valaha is futballoznom szabad a szobában. Lehet, keU, parancsszóra. Egy ízbep, Utólag csodálom vakmerőségemet, amikor a kicsi eldobta a labdát és az az íróasztal e}őtt ugrálni kezdett, nem tudtam legyőzni a kísértést: belerúgtam. Lesz, ami lesz... Nagyot lendült a kék labda és a csillártól nem messze ívelt a szekrény tetejére, s onnan le. Leventém kacagni kezdett. Még! Még! Kénytelen voltam ismételni, s azóta nappali szobánk fut- ballpályává változott nem kis örömömre. Lakásunk tisztaságát és épségét eddig görcsösen védő feleségem pedig egyre biztat: »Rúgd csak! Látod, mennyire örül?« Tegnap, s ennek köszönheti e pár sor is létezését, hadd tudják meg minél többen: tegnap szappanbuborékot fújtam. Ngm, nem titokban! Házi hatósági engedéllyel! Halk javaslatom jóváhagyásra talált. Fújtam nagy élvezettel! Úszott a terítő, az asztal, minden. Soha ilyen jól nem szórakoztam ! Mindezeket előre bocsátva, felelősségem teljes tudatában kijelentem: jó apának lenni! Soha ennyi szabadságot egy férj nem élvezhet az otthonában. Elnyomottból a bilincseit hullatóvá válhat. El is határoztam, még két gyerekről kell gondoskodni. Akkor azután teljesen egyen- jogúvá, valóban szabaddá válhatok. Vagy ahogyan a régiek mondották: úr lehetek a háznál. Fazekas Tiborc tokolja a határt s a Rajna, valamint Felső-Píalz vidékéről németeket, a hegykoszorús Felvidékről pedig szlovákokat telepít ide... Ne, ne a régi helyén keresd az uj falút, a mostani település az ősi Hartától mintegy két kilométerrel délebbre történik, okos védelmi szándékból... Látod, a német és tót jövevények külön telepednek meg s mindkét nemzetiség sajátos ősi szokásai szerint él s féltékenyen őrzi életformáját. De a mindenható szerelem lassan összemossa a gátakat; tót fiú sváb lányt vesz élettársul, a német falurészbe költözik s fordítva... Francia hugenották vándorlása... Későbbi kutatás feltételezi, hogy a harlai német családok eredetileg messzebbről indultak el, míg itt gyökeret vertek. Az Arras, Galle, Egel, Enis, Seip, íSaim, Till, Torn és Viandt nevek alapján ugyanis arra lehet : következtetni, hogy ezek francia hugenották, akik a vallásüldözés idején kerestek menedéket Németországban s onnan vándoroltak hozzápk... A sváb és szlovák zsellérség hallatlan szorgalommal dolgozott, hihetetlen takarékossággal é|t s lassanként sorra megvásárolta az eladósodott magyar földesurak birtokait s maga parcellázta szét... Petőfi — és a hartai papkisasszony Menjünk most még előbbre csodálatos szekerünkkel, a XIX. század elejére. Két érdekes épületre bukkanunk egymás mellett. Ez itt a most félépült templom s az a nevezetessége, hogy a tetétleni Árpád-kori templom ezeresztendős köveiből épült; A másik nevezetes épület a lelkészház. Itt született és éh Can- erin Emilia papkisasszony, Petőfi Sándor egyik fiatalkori ideálja, akivel a költő aszódi diákkorában találkozott. A kislányból Macskonyi József lelkész felesége lett Tápiószelén, ott is van a sírja, emléktábláján a Petőfi Társaság utalásával... Bekukkanthatunk néhány házba is. Megszokott látvány a be- hemót szövőszék. A takácsmesterség ősi, elterjedt foglalkozás, egész nemzedékek folytatják s nyoma egészen a mi korunkig fellelhető. Az öreg Énisz bácsinak például takács volt a nagyapja, apja, 55 esztendeje takács- kodik maga s egyik fia is örököse a mesterségnek. Persze, 1957-ben már villany világít a roskatag szövőszék felett s gyári fonálból vetéli öreg keze az erős vásznakat a régi, házilag tilolt s fonott kender helyett..: Látogatásunk idején a takácskodás mellett másik elterjedt foglalkozás a serfőzés is ..; ... Bűbájos szekerünk elpor- zik s mi itf állunk a mában. Ezt a Kurtát már jól ismerjük. Az ősi folyó szelíden, védgáttal ölelve hömpölyög lábánál, zsíros, öntözött földjein aratógép vágja az árpát... A hullámos Utcákat beton gyalogjáró egyengeti simára, a falu új házsorokkal terjeszkedik... a német szó ritkán, csak az öregek ajkán csendül már s a szép sváb lányok mai djvatú ruhákban, nylonharisnyásan táncolnak a kultúrházban ... autóbuszok, gyors hajók kötik össze a községet Budapesttel s más távoli vidékekkel ... a maga képére formálja falu s lakója életét a fejlődés, az újat, szebbet hordozó nyargaló idfi. G. K. 60 000 forint negyedévenként A Bányászati Berendezések Gyárából hozott nekünk levelet a postás bácsi, mely levélben közük, hogy az önköltségcsökkentés érdekében az alábbi munkaterületeken takarékos- kodnak majd: — az anyagkivételezést ellenőrzik, ugyanakkor a hasznos hulladékot is feldolgozzák a csoportok. Jobban megvizsgálják, ki hogyan ügyel a szerszámjára. Mivel igen sok energiát fogyaszt a gyár, és sok megy veszendőbe, az üzemrészlegek vezetői egy dolgozót bíznak mej az energiatakarékossággal. Tervejk között szerepel aj üzemen belüli anyagmozgatás jobb megszervezése, a termeléssel ne’m összefüggő költségek minimumra való csökkentése is. Az előzetes számítások szerint az intézkedések végrehajtásával negyedévenként 60 000 forintot takarítanak meg.