Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

Tanácskozott az MSZMP megyei aktívája (Folytatás az 1. oldalról.) szülök és Hálálok feladatává teszi, bogy megkülönbözte­tett figyelmet fordítsanak a KISZ-szer vezetek létrehozá­sára, és a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelően dolgozzanak ki helyi prog­ramokat az ifjúság politikai nevelése, sportolási, szórakozási és inás társadalmi igényeik kielégítése érdekében. A múltból okulva, a szép szavak helyett az Ifjúság­gal való fokozottabb törődéssel, minden módon elő kell segíte­nünk felnövekvő ifjúságunk szo­cialista szellemű nevelését. i-v tanácsok jól megállták helyüket Megyei intéző bizottságunk az elmúlt hat hónap alatt csaknem valamennyi .állami szerv mun­káját megvizsgálta, a tapasztalt fogyatékosságokkal kapcsolat­ban határozatot hozott, ezzel igyekezett munkájukat megjaví­tani, szervezetüket elősegíteni. Amint már szóltunk róla, a pártszervezetek után az ellen­forradalom a népi demokratikus államrend szervei szétverésére vette az irányt. Az itt dolgozó elvtársaink ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek. Éppen ezért elismeréssel adózunk azoknak az elv társaknak, akik, mint kom­munista vezetők, pártunk tag­jai, az állami és gazdasági élet területén a nehéz viszonyok kö­zött is megállták helyüket. A megyei tanács VB az ellen- forradalmi időszakban követke­zetesen igyekezett helytállni. A megyei forradalmi bizottságot november 5-én feloszlattuk, és a megyei tanács VB nyomban megkezdte munkáját. Párt-in­tézőbizottságunk határozatai­nak megfelelően nyomban hoz­záfogott a tanácsi szervek meg­tisztításához, az ellenforradal­mi bizottságok feloszlatásához, az ellenforradalmi személyek el­távolításához. A helyi tanácsok érdemleges munkát fejtettek ki a lakosság za­vartalan ellátása érdekében, az adóbevételi tervek teljesítése, a 10-es törvényerejű rendelet vég­rehajtása érdekében. Segítették a tsz-ek védelmét, bár amint ezt a korábbi aktívákon kifejtettük, e téren számos zavar és követke­zetlenség érvényesült. Mint ismeretes. kormányin­tézkedés folytán létszámcsök­kentésre került sor. A létszám- csökkentéssel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy hely­telen intézkedés történt a köz­pont részéről, amikor túlzottan csökkentették a mezőgazdasági osztályok létszámát, és a hibák máris mutatkoznak abban, hogy —, amint a szövetkezeti elvtár­saink megjegyzik — »túlzottan nagy az önállóság, annyira, hogy segítség nincs«. A tanácsokra váró nagy fel­adatokra tekintettel megfelelő követelményeket kell támaszta­ni az ott dolgozó elvtársak szak­tudása, felkészültségük fokozása érdekében. A megyei intéző bizottság arra hívta fel a megyei tanács VB vezetői figyelmét, hogy az el­múlt időszakhoz viszonyítottan sokkal több helyszíni segítséget nyújtsanak a járási és városi tanácsszervek vezetőinek. Ezt in­dokolttá teszi az is, hogy a kormány intézkedésének megfelelően, különösen fa­lun, új feladatok .jelentkez­nek, másrészt a begyűjtés eltörlése miatt is indokolt a tanácsok új­szerű tevékenységének kidolgo­zása. A tsz-ek fokozottabb se­gítése érdekében úgy határoz­tunk, hogy az elnökhelyetteseit idejük többségét szövetkezetek erősítésére fordítsák. A kor­mány állásfoglalásának megfe­lelően sor kerül a hatáskörök további szélesítésére is, ez is in­dokolja a tanács VB vezetőinek nagyobbmérvü segítségnyújtását kinn a területen. A tanácsszervek pártirányításának módja Ezután Így folytatta: Március óta folyó ítélkezések azt mutat­ják, hogy a bíróság munkája las­san helyreáll, és mindinkább megfelel a proletárállam érdekel­nek, A bíróságnak tovább kell javítani a munkáját. Tevékeny­sége alapját népi demokratikus államrendünk védelme és meg­erősítése Irányítsa. Üsztályhar- cos Ítélkezési kell foganatosítani az ellenforradalmi és felforgató személyekkel szemben. Erősíte­ni kell a jogrendet, a munkafe­gyelem megszilárdítását, és a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét. Nagy gondot kell fordítani a szakszervezetekre Az ellenforradalom mérhetet­len károkat okozott népi demok­ratikus rendünk, a munkásosz­tály, a szervezett dolgozók legfontosabb tömegszervezeté­ben. a szakszervezetekben. Mint ismeretes, az ellenforra­dalmárok, a munkástanácsokba bekerült deklasszált elemek el­kergették az évek során jól dol­gozó szakszervezeti funkcioná­riusokat, és saját szájuk íze sze­rint igyekeztek újjáválasztani a szakszervezeteket. Az ellenfor­radalomnak egyik fő törekvése az volt, hogy megbontsa a mun­kásosztály szervezett egységét. Különböző jelszavakat hangoz­tattak: »Egy üzem, egy szak- szervezet.« A műszakiak részé­re az üzemen belül az ÜB mel­lett külön szakszervezeti bizott­ságot akartak létrehozni. A szakszervezeti vezetők a párt erősödésének megfelelően, felléptek a ellenforradalmi tö­rekvésekkel szemben, 8—10 üzem kivételével elejét tudták venni a szakszervezetek újjáválasztá-. sának. Megkezdték a szakszer­vezeti élet újjászervezését. A szakszervezeti munkában még ma is súlyosan érződik az ellenforradalom eszmei és szer­vezeti rombolása. Megyei intéző bizottságunk legfontosabb feladatának a munkásosztály, a párt bázisa politikai nevelésének, gazdasági és társadalmi problémái megol­dását tartja. Ezért pártszervezeteinknek igen nagy gondot kell fordítani a szakszervezetekre, hogy tény­legesen a lenini elveknek megfelelően, mielőbb betölt­sék szerepüket, mint a kom­munizmus iskolái. A szakszervezeti munkában el kell, hogy kerüljük az elmúlt évek bürokratikus hibáit. A szakszervezeti munkával is elő kell segíteni a munkásdemokrá- cia széleskörű érvényesítését, a politikai és gazdasági élet prob­lémái helyes megoldása érdeké­ben. Az első negyedévben az ipari termelés javulást mutat Az ellenforradalom és az az­óta eltelt idő is bebizonyította, hogy tanácsaink igen fontos szer­vei a proletárdiktatúrának, és rajtuk keresztül valósul meg a párt politikájának jórésze. A proletár állam szervei közül ezért egyik legjelentősebb álla­mi szerv a tanács. Az ellenforradalom egyik fő tanulsága, hogy ha nincs párt- és nincs tanácsvezetés, széthullik a nép hatalma, és a nép minden eddigi vívmá­nya az ellenforradalom mar­talékává válik. Ezért intéző bizottságunknak az az állásfoglalása, hogy körül­tekintő és tervszerű munkával erősítenünk kell tanácsszervein­ket. A párt-intézőbizottságok rendszeresen számoltassák be a tanácsokat, ellenőrizzék munká­jukat. Neveljük a tanácsokban dolgozó elvtársainkat messze­menő kezdeményezésre, önálló­ságra, produktív munkára. A korábbi utasítgatások mód­szere helyett a tanács vonatko­zásában Is érvényesíteni kell az érveken, tényeken alapuló meg­győzés elvét, amely egyben fon­tos módszere a káderek politi­kai öntudata és szakmai hozzá­értése fokozásának. Ügy vél­jük, hogy a tanácsokat minde­nekelőtt az ott dolgozó kommu­nistákon, a tanácsba küldött pártaktivistákon keresztül kell segítenünk, irányítanunk és el­lenőriznünk. A tanácsok irányításának egyik fontos szervezeti formája az MSZMP csoportok tevékeny­sége a tanácsokban. A pártcso­portok munkája kialakítása fon­tos feladata kell legyen párt­szerveinknek. Munkásőrség biztosítja a proletár- diktatúra védelmét Partunk Központi Vezetősége - okulva az elmúlt idők tapasz­talatából — határozatot hozott a megbízható munkások felfegy- vei tésére. E célból megyénk­ben is létrejött a munkásőrség. Igen kedvező hangulatot te­remtett mind a párttagok, mind a pártottkívüliek köré­ben, hogy a munkások ke­zébe került a fegyver. Ugyanakkor ez komoly fi­gyelmeztetés az oszlálycllcn- ség számára. A munkásőrség szervezését február utolsó napjaiban kezd­tük meg és gyakorlatilag már­cius 20-ig befejeztük. A munkás­őrség valamennyi tagja kommu­nista, zömével munkásokból és parasztokból áll. Annak ellené­re, hogy a munkásőrség fiatal szervezet, tagjainak többsége lelkesen dolgozik, részt vesz a kiképzésben, valóban önként vállalták a munkásőr megtisz­telő, de kötelezettséget jelentő feladatait. Különösen kiemelke­dő az idősebb elvtársak példa­mutató magatartása és helytál­lása. Intéző bizottságunk ápri­lis 29-i határozata a munkásőr­ség erkölcsi és politikai állapota további fejlesztését jelöli meg feladatul, hogy ezzel a munkás­őrség, a proletárdiktatúra más szerveivel együtt biztosítsa a proletárállamunk szilárd védel­mét. Az elmúlt hat hónap során a megye pártszervezetei nagy gon­dot fordítottak az ügyészségek és bíróságok munkájára. Az ügyészi munka jövőbeni feladatának tengelyében tovább­ra is az ellenforradalom végle­ges felszámolása, a bűnösök erélyes felelőssógrevonása, és az a követelmény áll, hogy a lefoly­tatott bűnügyek tapasztalatain keresztül feltárjuk az ellenfor­radalom részletes bűnügyi képét megyénkben. Elz hatékonyan se­gíti az ügyészi munka javítását, egyben anyagot képez az ideoló­giai harchoz, és a párt politikai munkájához is. Majd foglalkozott Molnár elv- társ a bíróságok munkájában mutatkozott hibákkal és nehéz­ségekkel. Ismeretes az elv társak előtt, hogy jelentős eredményeket ér­tünk el az ellenforradalom okoz­ta gazdasági károk megszünteté­sében. A fő probléma azonban abban van, hogy amikor jelen­tősen növeltük a béreket — az egy keresőre eső reálbér mint­egy 14—15 százalékkal maga­sabb, mint 195G-bun — ugyanak­kor a termelés mélyen vissza­esett az október előtti szint alá. Ebből adódóan komoly feszültség van a megnövekedett vásárlóerő cs a rendelkezésünkre álló csökkent árualap között, amely veszélyezteti népgazdasá­gunk egyensúlyát. Megyei intéző bizottságunk no­vember 5-től kezdve nap-nap után foglalkozott a gazdasági kérdések megoldásával. Egy­részt harcolt az ellenforradalmi és huligán elemek ellen a mun­kástanácsokban, másrészt a köz­ellátási kormánybiztosság útján igyekezett beindítani az ipari termelést, a nyersanyag és ener­gia biztosítással. Viszonylagos eredményeket értünk el Kecske­méten, Halason és Kalocsán, sokkal rosszabb volt a helyzet Félegyházán és Baján, ahol rend­kívül alacsony volt a termelés november—decem bér hónapok­ban. Jelentős előrehaladást mutat az ipar helyzete az I. ne­gyedév során, és ez össze­függ azzal, hogy mind erő­sebbé vált a párt és az álla­mi irányítás, megszilárdult az igazgatók vezetése is. A megyei intéző bizottság meg­tárgyalta a minisztériumi és he­lyi ipari feladatokat és intézke­déseket tett a terv- és bérfegye­lem megszilárdítására. Az I. negyedév termelési ered­ménye a múlt év azonos idő­szaka 35.8 százalékát érle el. A kifizetett munkabér ugyanakkor 128 százaléka a múlt év hasonló Időszakának. Ez azt jelenti, hogy a 100 forint munkabérre jutó teljes termelés még a 65 százalé­kát sem éri el a tavalyi év ha­sonló időszakának. Az iparban a következő fő fel­adatokra kell összpontosítsuk fi gy elmünket: 1 Álgondolt tervszerűséggel biztosítani kel] a pártirá­nyítást, a termelés pártellenőrzé­sét az üzemekben. O Mindazokon a helyeken biztosítani kell a teljesít­ménybérezésre való áttérést, ahol 1956. október előtt teljesítmény­bérezés volt, megértetve a dol­gozókkal, hogy a teljesítmény­bérezés az egyedüli helyes bére­zési elv, amely a végzett mun­ka alapján érvényesíti a dolgo­zók érdekeltségét. Q A Nemzeti Banknak és az illetékes szerveknek min­denütt ellenőrizniük kell a bé­rek kifizetését, és meg kell to­rolni minden olyan ténykedést, amely a kormány intézkedésein túlmenően a bérek lazítására vezet, és veszélyezteti a stabili­zációt. A Elképzelhetetlennek tart­*' juk a termelés fellendíté­sét a dolgozók széleskörű szocia­lista munkaversenye nélkül. Ezért messzemenően helyeseljük az AKK kezdeményezését. Igaz­gatóink és a szakszervezetek a helyi tervfeladatok és lehetősé­gek pontos mérlegelésével, a verseny anyagi és szervezeti alapjai helyes kidolgozásával se­gítsék elő a munkaverseny mind szélesebb kibontakozását az or­szágos pártértekezlet, és ezt kö­vetően a nemzetközi proletariá­tus nagy ünnepe, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére. Nagy gondot kell fordítani termelőszövetkezeteink megerősítésére Súlyos károkat okozott az el­lenforradalom megyénk mező- gazdaságában. Falun az ellen- forradalom fő tevékenysége a termelőszövetkezetek felbom- lasztására irányult. A tsz-ek szá­ma több mint 40 százalékkal csökkent. A tagok száma 19 700- ról 10 000-re, az összterület 175 ezerről 113 000 kh-ra csökkent. Hasonló arányú csökkenés mu­tatkozik a tsz-ck közös állatál­lományában. Számos tsz-ben széthurcolták a közös vagyont. A megyei intéző bizottság, a me­gye kommunistái, tanácsi és szö­vetkezeti vezetői bevonásával harcot indított a szétbomlotl szövetkezetek újjászervezéséért. Ennek eredménye, hogy orszá­gos viszonylatban is a legkeve­sebb számban került sor a tsz-ek felbomlására. A munka eredmé­nyeként a november—december­ben felbomlott szövetkezetek közül 109 tsz újjáalakult. Jelen­leg tehát 223 termelőszövetke­zet működik a megyében. Mint ismeretes, központi in­tézkedésre felülvizsgáltuk a me­gye valamennyi szóvetkeaetcb Ez évben a következőket te- .kintjük a legfontosabb felada­toknak a tsz-ek megszilárdítása érdekében. "I Pártszervezeteinknek a pártirányítás növelése ér­dekében segíteni kell a párt- alapszervezetek, illetve pártcso­portok tevékenységét. 2 Számos termelőszövetke- zetben azonban egészség­telen jelenségek és törekvések mutatkoznak. A fő problémát abban látjuk, hogy ezek a szö­vetkezetek elhanyagolják, a kö­zös vagyon, a közös állatállo­mány, a közös alapok gyarapí­tását. Javasoljuk ezeknek a tsz- eknek, hogy térjenek vissza a szövetkezeti gazdálkodás évek során bevált szocialista elveire: elsődlegesen gyarapítsák a kö­zös vagyont, a közös állatállo­mányt. A végzett munka, és a jövedelemelosztásban is mesz- szemenően a szocialista elveket kell érvényesíteni. Tapasztalata­ink szerint azok a szövetkeze­tek gazdálkodnak helyesen, me­lyek a munkaegység elvét alkal­mazzák, jól kidolgozott helyi normák, és az érdekeltséget fi­gyelembe vevő premizálás mel­lett. 'í Nagy gondot kell fordíta­* ni a szövetkezeti vezetés megjavítására. A termelőszövet­kezeti demokrácia fejlesztésével egyidejűleg, elő kell segíteni, hogy a szövetkezetek élére veze­tőképes személyek, elnökök, könyvelők és agronómusok ke­rüljenek, akik képesek a nagy­üzemi gazdálkodás irányítására.­Meg kell javítanunk a bankok segítő és ellenőrző munkáját a termelőszövetkezetek felé. A tsz-ek segítése érdekében úgy határoztunk, hogy a járási és községi tanácsok elnökhelyette­sei munkaidejük többségét a szövetkezetek segítésére fordít­sák. A Ismételten maga az élei * bizonyította be, hogy a dolgozó parasztság széles töme­gei emberibb életét csak a me­zőgazdaság átszervezése útján lehet megvalósítani. Intéző bizottságunk a párt és a kormány helyes politikájának megfelelően ellene van e téren is az elmúlt években gyakorta elkövetett hibák visszatérésének) A szövetkezeti fejlesztésben is a lenini elveknek: az önkéntes­ség, és fokozatosság gyakorlatá­nak vagyunk a hívei. Ezért elsődleges feladatnak tartjuk, hogy a párt, állami és gazdasági szervek messzemenő segítségével közreműködjünk meglévő szövetkezeteink anyagi és szervezeti megszilárdításában: Vonzóvá, példamutatóvá kíván­juk tenni a szövetkezeteket. Ugyanakkor az egyéni paraszt tok anyagi érdekei és saját ta­pasztalatai alapján segítjük az alacsonyabb típusú paraszti tár­sulások létrejöttét. E téren kü­lönösen figyelemre méltók Hal­ta község szövetkezeti fejlődésé­nek tapasztalatai. A továbbiakban a beszámoló a gépállomások és állami gazda­ságok munkájával foglalkozott. A belterjesség fokozása felé Ismeretes, hogy a párt és a kormány helyes politikája nagy­mértékben hozzájárult a pa­rasztság termelési kedvének fo­kozásához. Ilyen elsősorban az ingatlanforgalom alakulása, a belterjes gazdálkodásra való fo­kozottabb törekvés, a • takar­mánytermelés növekedése. A termelőszövetkezeteknél ör­vendetesnek tartjuk, hogy a ku­koricatermelés aránya 17%-ról 20%-ra, a szálastakarmány 11%- ról 16%-ra, a pillangós takar­mány 5%-ról 7,3%-ra emelke­dett. Dolgozó parasztságunk ez évben 3000 kh. szőlőt telepített, 15 000 kh. saőlőterület tőkehiá­nyát pótolta, és 11Ó0 kh-t kitevő gyümölcsöst ültetett. Nagymérvű növekedésről számolhatunk be a (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents