Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

Határszemle Pálmonostorán, Jakabszálláson, Félegyliázán A FIATTAL ERDŐKBEN \r vV ggl Az országos szerv s a három megyei erdőgazdaság szakembe­rei, tanácsi vezetők, községi fá­sítási felelősök, termelőszövetke­zeti elnökök népesítették be a teherautót, amelyen a minap halárszemlére indultunk Kecs­kemétről. A határ fogalma ez esetben az erdőkre — mégpedig az új ülte­tésit, közületi fásítás során létre­jött erdőkre vonatkozik. Az el­múlt négy esztendő alatt az Észak-Kiskunsági Erdőgazdaság 40 község határában 3300 hektá­ron — mintegy 5500 kataszteri holdon — végzett ilyen fásítást zárt erdők, fasorok és erdősávok formájában, az üzemi erdősíté­seken felül. Ezek az erdők hasznavehetet­len, sivár buckákra települtek, a tanácsok, legeltetési bizottságok tulajdonát képezik s az egész falu népének hasznára vannak, már most is, amikor megkötik a szélhordta homokot, enyhét ad­nak a környező szántóknak s majdan, amikor a vágásra meg­érett fák tüzelőt, épületanyagot szolgáltatnak. Jakabszállás volt az első állo­másunk. Négy éve még kutya- tőjét is alig nevelt az előttünk terülő 200 holdas tábla, — ma gyalogakácok védő bokorsarában fenyővel, nyárfával, tölggyel, akáccal elegyes fiatal erdő ne­velkedik. JMilli«« érték as állatok patái alatt Hagyományos pörré fajul már a vita, az ellenségeskedés az er­dőgazdaságok és a jószágtartó gazdák között az erdők legelte­tése miatt. S a józan ész az er­dészeket igazolja. Nem lehet tönkretenni milliós értéket, sok pénz- és iminkuáldozuUal létre­hozott erdőt az állatok belesza­I Tanult, « majd tanít... cxjy, Lf+á p?(/(i(/(hj(t írc)/ nr Ő sz volt. A faliról hullottak a levelek és a sok Ifjúval együtt gyermekként lépte át a Bajai Tanítóképző sok történel­mi időt megért, vihart átélt iskola küszöbét. Falai közé kívánko-j zott, hogy tudásszomját oltogatva később ő maga is íáklya-j vivő, Lenin lámpácskája legyen a tanyán, vagy másutt, ahol j gyermekeink nyiladozó értelme tudást, emberségre való neve-j lést. a haza iránti szeretetet óhajtozza. j Bárányt József, az akkor még kisdiák, aki az idén pár hétj múlva kapja kezébe a tanítói oklevelet, erre vállalkozott. Taná^ rui az évek munkáshétköznapjainak időszakában nem csaJódtukJ a fiúban. A császárlöltési köt-szövő mester fia jól sáfárkodott; az idővel. Ö maga jeles tanulóvá verckedte fel magát. A kollé­giumban az elsősök tanulúfelclősc lett, s itt is elismerésre méltó j munkát végzett. badításával! — ezt meg kell vég­re érteniük a gazdáknak. A jakabszállási fiatal telepítés is szomorúan árulkodik erről le- türdelt ágaival, patákkal felseb­zett talajával, megcsonkított fe­nyőivel. Az állat még akkor is pótolhatatlan kárt tenne a fia­tal erdőkben, ha csak a füvet iegelnó, mert az aljnövényzet s a fák fejlődése szoros összhang­ban van. De tudvalevő, hogy a marha, a birka — nem is be­szélve a kecskéről! — a levele­ket, a fiatal hajtásokat is pusz­títja. Már említettük, hogy ezek az erdők a falué. Miért nem állít hát a tanács őrzői, szakembert megvédésükre, kezelésükre? Sa­ját érdeke lenne, senki másé. Ki­számítottuk, hogy egy hold vá­gásra érett erdő annakidején 40 —50 000 forinttal több jövedel­met ad majd, mintha ugyanazon a talajon 8—9 mázsás átlaggal számítva rozsot termeltek volna. De a valóságban ezek a földek a vetőmagot sem adnák vissza, tehát fában sokszoros a haszon. Miért nem szakítanak végre sokhelyütt azzal a káros szem­lélettel, hogy a fa magától nő s az erdő amolyan »törvényen kí­vüli« terület, ahol büntetlenül szabad a rongálás, és igen — a lopás? A fiatal fenyőket például karácsony táján tömegével fűré­szelik, tördelik ki lelkiismeretlen egyének s a tolvajt senki nem keresi., j A jő gasda, as okos ember meg- j becsüli a fát... Nagyon szép, 340 holdas telepí­tést láttunk Szánkon, ahol aj példás állomány azt is elárulja, hogy itt törődnek a fiatal erdők-l kel, nem Csáky-szalmája. Nemi hiába nyerte ez a község néhányj éve »a megye legjobb fásító köz­sége« címet. De teljes pompában viruló, szépen gondozott ötéves erdőt találtunk Pálmonostorán is. Az őgz folyamán az egyénileg dolgozó parasztok ingyen kap­hattak csemetét s igen sokan él» tek is az alkalommal. Szépen fásított több termelő- szövetkezet is. A Kiskunfélegy­házi Vörös Október Tsz-ben 35 holdas erdő nevelkedik — ebből négy hold tiszta tölgyes. Az el­nök elmondja, hogy a 23 hold tavalyi ültetés a télen már több, mint 300 kéve rozsét is adott. Fásították a bekötőutat, sőt, min­den tanyájukon 50—50 — össze­sen 1500 darab — suhángot ül­tettek el. Fában szegény az országunk, buckában viszont — különösen mi, alföldiek — annál gazdagab­bak vagyunk. Kézenfekvő a le­hetőség, hogy az ilyen, »csak ar­ra jó, hogy lyukas ne legyen a föld«-területeket hasznosítsuk. Az állam az erdőgazdaságok ke­zével meg is oldja ezt a mun» kát, A tanácsok s a lakosság fel­adata csupán annyi, hogy meg­becsüljék, védjék, gondozzák ezt a törődést mindenképpen meg­érdemlő nagy értéket. A fák hadseregével sikeresen hódíthatjuk a vad buckák sorát, — ne engedjük, hogy a hanyag­ság, a lelkiismeretlenség vissza­vesse fáradozásunk sikerét! G. K. HfoMiákpedagógusainkat Június 2-án. vasárnap a VI. pedagúgusnapvn nevelőink felé lordul az egész ország figyelme. Az ünnepségek hivatalos aktusai már szombaton elkezdődnek. Megyénkben is több, mint 3500 óvónőt, tanítónőt és tanárt köszöntenek apró gyermekkér nyújtotta virágcsokorral, csengő dallal, kicsik és nagyok hálás üdvözlő szavával. Az ári Magyarország nem ismert hasonló ün­nepet, mint ahogyan nem ismer hasonlót a kapitalista világ. A magyar népi demokrácia sofia nem látott anyagi és erkölcsi megbecsülést hozott a pedagógusok számára, híven követve c lenini útmutatást: »a tanítót nálunk olyan magasra kell állítani, amilyen magasan soha nem állt, mm áll és nem is állhat a bvr- zsoá társadaloniban.« A magyar tanító, tanár nem napszámos­ként munkálkodik már az új ember formálásában. hanem társa­dalmunk legmegbecsültebb tagjaként. Lehet-e nevelőink előtt szebb eél, mint Apáczai. Csere János, Táncsics Mihály és Gár donyi Géza pedagógiai munkásságát tovább folytatva hazánk, népünk szeretetetére, a dolgozók nemzetközi összefogására ne­velni gyermekeinket s arra tanítani őket, hogy fáradságot, aka­dályt nem ismerve, mindig előre tekintve vegyenek részt szocia­lista országunk építésében? A VI. pedagógusnap alkalmából üdvözöljük nevelőinket — köszönjük munkájúidat és sok sikert kívánunk nekik a ,iövö szép feladataihoz! Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Uacs-Kiskun megyei Területi Bizottsága Hogyan védekezzünk a burgonyabogár ellen ? Minden termelőnek, akár ^egyéni gazda, akár termelőszö­vetkezet, vagy állami gazdaság, hetenként egyszer-kétszer át kell vizsgálnia a burgonyatáb­lát. Legjobb módszer erre köz­pontban fekvő helyeken egy-egy felelős kijelölése. A felelős bri­Megbeszélést tartott az országgyűlési képviselők csoportja ptóbtn ülésszak óta rendszeres fogadó­óráikon kívül már tíz esetben tartottak beszámolót válasz­tóiknak. Megálla­podtak abban, hogy a jövőben meg szo­rosabbra fűzik kap­csolataikat a válasz­tókkal és beszámo­lóikat több helyen megismétlik. Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta első közös meg­beszélésüket tartot­ták hétfőn megyénk képviselői. A meg­beszélésen beszá­moltak választókör­zeteikben végzett eddigi munkájukról. Amint a beszámoló­ból kitűnt, a leg­A képviselők meg­vitatták a követke­ző országgyűlés elé kerülő törvényja­vaslatokat is. Erdei Ferenc és liukucs- ka János lyépviselö- ket bízták meg az­zal, hogy a Bács megyei választópol­gárok észrevételeit a legközelebbi or­szággyűlésen közöl­jék. Százezer tagja van § földművesszövetkezeieínknek Megyénk földművesszövetke- zetci az év első negyedét 5 mil­lió forint nyereséggel zárták. Ezzel összesen több mini 80 mil­lió forintra növelték a földmű­ves szövetkezetek vagyonát. Az eredményes működés mind több termelőt vonz a tagok sorába: az idén is több mint 1200 fővel szaporodott létszámuk. Legtöbb tagot számlálnak a keeskemét- környéki földmű vesszövetkeze- tek, melyekben az elmúlt hóna­pokban 20 000 főre növekedett a létszám. Az ú.j belépőkkel együtt összesen 100 000 termelőt tömö­rítenék soraikba megyénk föld­mű vesszövetkezetei. gádokat szervez, akikket együtt át tudja vizsgálni a gyanús táb­lát. Ha a burgonyaföldön találunk bogarat, a termelőnek saját ma­gának kell először is az össbe­szedéséről gondoskodni, ezzel egyidejűleg a tanácsnak bejelen­teni a burgonyabogát- megjele­nését. A bprgonyabogár pssze- iszedését legjobb, ha egy petró- ’leumos üvegben végezzük, a szedés után pedig a bogarakat elégetjük. Helytelen módszer jagyonnyomni, eldobálni. Ugyanis |q bogárban maradt tojások még kikelhetnek. Nagyobb fertőzés esetén a Növényvédő Állomás megbízottai hát* permetezőgé­pekkel kell, hogy ellássa a teiv melőket, melyhez kát. holdan­ként 20 kg 10 százalékom DDT Hungária Matador-port ad. Ez-, zel a porral a fertőzött gócokat két méter körzetben kell meg­tisztítani. A nagyüzemi gazdál­kodásnál előnyösebb a Növény­védő Állomás gépeivel a védeke­zést megejteni. Gudmaun Albert — Súlyos kárt okozott a jég­verés a bajai járásban. Nemes­nádudvar községben 250 hpid szőlőnek, cukorborsónak és pap­rikának csak egy kis része ma­radt meg. A sükögdi gazdák 230 holdján pedig 100 százalékos a jégkár. N emsokára bezárulnak mögötte az iskola kapui, s ő tovább az élettel viaskodik. Nem tudni még hol. Kérelmében Kecelt, Hajóst jelölte meg. Ha itt nem sikerül, akkor Ücaény- ben (Tolna megye) akarja megkezdeni tanítói működését az alsó tagozatban, ö maga is ifjú, kevés az élettapasztalata, s 'bizony a csin­talan, inkább játszásra hajlamos, értelmüket most nyit ugató gyermekek nevelését elvégezni nehéz dolog. Egész embert, a pe­dagógustól hivatás- és gyermekszeretet kíván. Egyesül-e ez a két emberi tulajdonság Baranyi Józsefben? Tanárai szerint igen. Szavai azonban mást is sejtetnek. Nem rajong a tanyáért, in­kább belterületen szeretne dolgozni, mert hát az' ember fiatal, szórakozni is akar. Az egész, kicsiknél akarja kezdeni? Nem! Úgy gondolja, a negyedikeseknél már könnyebb dolga lenne. De ha az elsősök jutnának hozzá, akkor sem mondana nemet, N em vagyok pedagógus. Míg Baranyi Józseffel beszéltem, akarva-akaratlanul a régmúltra gondoltam. Hej, de örül­tek a régi tanítók, ha az egyházi szék egy istenhátamögölti isko­lába is, de elfogadta. Emlékezem Szkalin Imrére, régi tanítóm­ra, aki néha magaköré gyűjtött bennünket és beszélt szárnyaló terveiről, míg fiatal volt, amikor elhagyta a képzőt. Falukutató munka, iskolánkívüli népművelés, fásítás, tanfolyamok és még ki tudja mi minden volt az akkori tanító programjában. És mi lett belőle? Nem sok. A földesúr, a pap keveset mondott, de an­nál nagyobb volt az értelme: elég, ha a gyerek le tudja Írni a nevét és hisz az Istenben. Szkalin papa, mert mi »srácok« csak így hívtuk magunk! között, terveit nem tudta megvalósítani, mert nem volt szabad­sága sem neki, sem a népnek. Az ö örökébe lép majd most Baranyi József, akinek már nem lesznek ilyen gondjai. Meg­mutathatja, mennyire szereti hivatását, mennyire érzi szüksé­gét annak, hogy abból a tudásból, melyet neki adtak tanárai,! igen sokat ültessen el a jövő szocialista emberpalántáiba. ; N éhány hét, s Baranyi József több társával együtt elhagyja az iskolát, az Alma Mater ölelő karját, s kilép az életbe. Neki és a többieknek, az életbe kerülő ifjú »titánoknak« ered­ményekben gazdag éveket kívánunk, — sz — •Apró« gondok Kellemetlen helyzetben lehet Túri István édesanyja, aki min­den évben selyemhernyókat te­nyészt. A kellemetlen ebben az, hogy selyemhernyó sok van, le­vél kevés. Az országúton levő eperfák elhanyagoltak, sok fán nincs is a selyemhernyónak oly kívánatos táplálék, a levél. Így kénytelenek az utcájukban levő fákról leszedni a selyemher­nyók élelmét. Előfordulnak olyan dolgok is, hogy a tenyész­tőket bottal zavarják el a ház elől, mert nem hagyják a lako­sért megkopasztani a házuk előtt levő fákat. Kérésére el­mondjuk pontosan, mi ezzel kapcsolatban a helyzet: A selyemhernyótenyésztöknek csak közterületen (országuta­kon, parkban) levő fákról lehet levelet szedniük. Erre rendelet van, ebben őket nem akadályoz­hatja meg senki. Magánterüle­ten levő fákról csak a tulajdo­nos beleegyezésével lehet a se­lyemhernyók étkezéséről gon­doskodni. Gutmann József és Magyar János fiilöpszállási olvasóink nemrégiben egy talajporhanyítót HOL LEHET SZEDNI EPERFALEVELET? — ÚJÍTÁS, VAGY TALÁLMÁNY? — KAP-E FÜRDŐK BÉLA NYUGDIJAT? — VÁLASZ - KÖSZÖNET A M YV-NAK« CÍMŰ CIKKRE készítettek. Ennek rajzát be- küldték a Találmányi Hivatalba elbírálásra cs szabadalmai kér­tek rá, amit felajánlottak az ál­lamnak. Az illetékesek a minta­példány megtekintése nélkül, a rajz után döntötték el, hogy csak újításként lehet kezelni. Ok meg vannak róla győződve, hogy ezt az új gépet nem helyettesíti sem a »Plantete«, lókapa, sem a magtakaró borona, sem a trak- torvontatású kultivátor. Ugyan­is ezzel a berendezéssel a tenge­rit nemcsak kikeléskor lehet megművelni, hanem akár két méter magas állapotban is. Egyetértünk olvasóinkkal, mi­kor azt kérik, hogy szakemberek megnéznék, kipróbálnák és meg­állapítanák használhatóságát en­nek az új, tala.jporhanyító beren­dezésnek. * Idős ember Fqrdös Béla páhi olvasónk; nyugdíjba szeretne menni, de a megyei SZTK állí­tólag nem járul hozzá, illetve nem fogadta el a Budapesti Hadtörténeti Intézet parancs­noksága által megküldött igazo­lást. Ügyében felkerestük az SZTK Uletckes osztályát, ahol a következőket tudtuk meg ügyé­ben: Nyugdíjjogosultságából mind­össze Bj nap hiányzik. Ha tudja igazolni a páhi gépállomáson el­töltött 1950/52 közötti időt ta­núkkal, akkor a megyei bíró­ságra küldje azt meg és meg­kaphatja abban az esetben nyugdijat. Április 26-án a Petőfi Népé­tjén megjelent egy bíráló cikk a Kecskemét—Fülöpszállás között közlekedő személyvonatok vilá­gításhiánya ellen. A Magyar Ál­lamvasutak szegedi igazgatósá­gától Csintalan József, műszaki tanácsostól levél érkezeit, mely­ben így ír: »Közöljük, hogy a személyko­csik kivilágítatlansága ellen tett panaszt kivizsgáltuk és a vilá­gítási nehezmény megszüntetése iránt intézkedtünk. A bírálatot köszönettel vettük.« Mit tesz egy kis írás és a hi­bák feltárását követő emberi megnyilatkozás. Azóta minden személykocsi ki van világítva ezen a vonalon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents