Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-19 / 115. szám
ill 1 1 l-A megyei tanácsülésen hangzott el Erős, szilárd párt nélkül F181T1 UOluO^UMilK j Kalacsa városfejlesztési tervet igényel Eyy állami gazdasági dolgozó véleménye Éppen ebédidő volt, amikor a Bösztori Állami Gazdaságba ériünk. A műhelyek, üreseknek, kihaltaknak látszottak. A csendet csak egy pótkocsit vontató Zetor éles pufogása zavarta. Az épület elé érve a vezető váratlanul fékezett, és a masina megállt. Én a párttitkárt kerestem. Kapóra jött a találkozás Hátha ez az ember meg tudja mondani, merre találom. Jónapot! — mondtam a zömök, életerős, pirospozsgás arcú zeto- rosnyk, aki most már leszállt a gépről és a műhely télé közeledőit. Újságíró vagyok — kezdtem a bemutatkozást. — Fabók Sándor — válaszolta. Készségesen tájékoztatott. Megmutatta az új épületeket, és megmagyarázta, hol találom a pártelnök lakását, s azután hozzátette: — Derék ember a mi pártelnökünk. De ha nem sietős a dolga, hallgasson meg — folytatta. Nem sietek. Cigarettával kínálom, rágyújtunk, azután beszélni kezd. — Tudja, még november eleién alakítottuk meg a pártszervezetet. Siettünk a párt megalakításával, mert ügy éreztük: erős, szilárd párt nélkül nem boldogulunk. Abban az időben az a hir járta, hogy visszajönnek a nagybirtokosok. Ezt semmiképpen sem akartuk. Elég volt az urak szolgálatából. Nagyapám és apám is cseléd volt, én sem vittem többre. Itt születtem ezen a pusztán, és itt szolgáltam egész a felszabadulásig Kincse István 200 holdas nagybirtokost. Elegem voll abból az éleiből Én 1945 óta vagyok párttag, kommunista. Sajnos, sok hiba volt, amit az ellenforradalom kihasznált. — Nem tudok mást mondani, csak hálával gondolok a szovjet katonákra, akik megvédtek minket. Engem kétszer szabadítottak meg a cselédsorstól, és nekik köszönhetem azt a kis házat is, amit a volt nagybirtokos földjén a felszabadulás után építettem. — Milyen hibákra gondolt az előbb, az ellenforradalommal kapcsolatban? -— kérdeztem. Helyette Takács Zoltán adja meg a választ, aki néhány évvel ezelőtt a Csepel Autógyárban találkozott Kincsével és szintén 1B/Bár az ötödik gyerek, akit tehenet őrizni látok a kerekegyházi köve sitt melletti árok fiivén, Az addigi négy közül egyiknek, egy leánykának könyv volt a kezében, a többi csak úgy, a bottal rohangált a tehén után, vagy éppen piszkálgatta a nyüzsgő hangyabolyt. Mint ez is, az ötödik. Kíváncsi vagyok: mi is lakozhat egy ilyen kilenc-tizéves tanyasi emberkében, mi lehet a véleménye erröl-arról, leszállók hát a bicikliről és köszöntőm. — Adj‘ Isten — mondja fel- nöttesen, de gyerekhangon. Szép paraszlfiúcska. Bársonyruha van rajta, sapka a fején, ez aiól nyíltsággal tekint rám seprős pillái közül a feketeszeder szemével. Csöppet sem illetődik meg, amikor kezet nyújtok neki. Deparoláz velem, s várakozó álláspontra helyezkedik, vagyis, a botjába kapaszkodva, fcltérdre ereszti magát, így néz kíváncsian. Pencz Sanyinak hívják, máskülönben a tanyai általános iskola negyedik osztályos tanulója. — iV7a nem mentél iskolába? — kérdem tőle. — Délután megyek .., Akkor majd a bátyám vigyáz a jószágra. O nyolcadikos, ü meg most van oda. •» Aztán miért nem hoztad ki bekapcsolódott a beszélgetésbe. Az bosszantott — mondja Takács —, hogy az ilyen Kincse- félék az elmúlt években olyan könnyen érvényesültek. Mert ne gondolja, hogy ezek fizikai munkát végeztek. Kincse például az autógyár élelmezési részlegén volt valami vezető. Remélem, azóta elbocsátották. Ezután a pérlmunkára fordíljuk a szól Hogyan dolgozik a pártszervezet? — kérdem. Újra Fabók Sándor válaszol: — A párt az igaz ügyet képviseli. Harcolunk a hibák ellen, és azt akarjuk, hogy a gazdaság végre jövedelmező legyen. Párt- szervezetünknek most jó vezetői vannak. Tompái János raktáros, Bukodi Ferenc vontatós és Hegedűs Ferenc traktoros tagjai a pártvezetőségnek, mindnyájan 1945-ös párttagok. Beszéljen velük. Jól ismerjük őket, az igazat fogják mondani. Az ebédidő lejárt, a műhely benépesült, és én messziről még akkor is hallottam a kalapácsütéseket, az acél csengését, amikor már a pártelnökkel beszélgettem. —AT^ Ritkítsuk a kajszibarackot, hogy minél többet exportálhassunk Az idén — ha valami elemi csapás nem éri még — jó termésre számíthatunk kajszibarackból. A külföld erősen érdeklődik c gyümölcsünk iránt s máris többszáz vagon árut kötött le szállításra. Minden termelő tudja, hogy az export kajszibarack ára néha 50 százalékkal is magasabb, mint a belföldi piacra vásárolt árué. Ezért minden gazdának érdeke, hogy minél több exportra alkalmas gyümölcsöt hozzon piacra. Azt ajánl.,ük a termelőknek, hogy ritkítsák a kajszibarackfákon a termést, mert az jelenleg olyan sűrű, hogy sehogyan sem tud export nagyságúra kifejlődni. Azért is fontos a ritkítás, mert a fa képtelen lesz ezt a nagy termést megfelelően táplálni s emiatt fordulnak elő a kajszinál olyan gyakori nedvkeringési zavarok, ami gutaütésben végződik. A gyümölcsritkítás fáradságos és nagy türelmet igénylő munka, de az exportárakban ez a többletmunka megtérül s a fa is jobban megbirkózik a nagy terméssel. Csak azokon a fákon segítsünk, melyek ágai a mostani gyümölcsnagyságnál a súly miatt máris elhajlanak s olyan sűrűn áll a termés, hogy később nagyobb szél esetén az ágak biztosan lehasadnak. A nagy termés miatt az is kívánatos, hogy a la koronája alatt termő- l'aegységenként 2 kg pétisót szórjunk ki vagy ha van elég időnk, a pétisót vízben feloldjuk s oldat alakjában öntözzük meg a korona csurgóját. Az így kezelt fákról több kajszibarack kerül exportra s a termelő bevétele is jóval nagyobb lesz. Matos István megyei tanácstag választói problémait tolmácsolva többek között kérte, hogy amennyiben a megye; tanács végrehajtó bizottsága városfejlesztési programot gzándőHuztk készíttetni, úgy azt elsősorban Kalocsán oldják meg Matos elvtar-: ezt azzal indokolta, hogy választói városa sem a Horthy-idös/. i : alatt, sem azóta nem fejlődött érdemben. Interpellációjára th- Dózsa József, a tervosztály vezetője a következőket válaszolta: — A városfejlesztési program elkészítése az illetékes tanács joga és feladata, amire felsőbb jóváhagyás nem szükséges. Részletes városrendezési tervek készítésére viszont: csak az Építésügyi Minisztériumnak van pénzkerete. — Szolgáljon egyébként Matos elvtárs és választói megnyugtatására, hogy egyrészt a városfejlesztési programok végrehajtását a részletes rendezési terv igen kevéssé zavarja, mivel Kalocsa Város Tanácsának műszaki osztálya nagyvonalaiban ismeri a későbbi évek folyamán elkészítendő rendezési terv alapgondolatait; másrészt sajnos, azt kell mondanunk, hogy olyan mérvű városfejlesztésre, amely feltétlenül megkívánja Kalocsán város- rendezési terv elkészítését — a közeli években gazdasági nehézségeink miatt, bármennyire is szeretnénk, nem számolhatunk. — -----.4 kormány faetyes&n csefokvtlelt Akárhány emberrel beszélek az áremelésről, azt kell tapasztalnom, hogy « bérből és fizetésből élők között megértéssel ta- . lálkozom. Többen elmondották. ' hogy a bérből élők életszínvona- I la messze elmarad a kisaruíer- melők, nevezetesen a magánkereskedők, kisiparosok, nagyobb mezőgazdasági ingatlannal rendelkezők és szabad szellemi foglalkozásúak. (ügyvédek, orvosok, jogászok) mögött. Gárdonyi elvtárs, a kiskőrösi Vegyes Ktsz elnöke helyesen állapította meg, hogy ha az are nőiest mindenképpen regre kellett hajtani, nagyon jól válogatH, össze a kormány azokat a cikkeket, amelyeknek az árát ív; emelte. Kétségtelen, a n. > ■ síikből elő daleazákat czak *r- sebb mértékben érinti az áremelkedés, mivei az alapve cikkek többsége nem drágulí meg. Sok emberrel beszélgettem s mindegyiknek az volt a véleménye, hogy a kormány nagyon jól. megfontoltan cselekedett. Gulyás látva': M, Ua TÜÖ'J’AIC a 80 áj felvásárlókéiy nyílik a megyében Régi panasza a dolgozó parasztságnak, hogy a gyümölcsös zöldségércsi szezonban vontatott a- felvásárlás s nem egy helyen a kevés felvásárlóhely miatt nagy utakat kell megtenniük a termelőknek. Ezen a panaszon segít a MÉK Vállalat azzal, hogy a szövetkezeti cs a saját felvásárlóhclye- ket harminccal megszaporítja megycszerte. Üj felvásárlóhelyck nyílnak: Baján. Kecskeméten, Kiskunhalason, Kecelen, Kelcbián, KisGyújtogató galambok Az egyiptomi Manurah városában nemrég hatalmas tűzvész pusztított, amelynek során 350 lakóház földig égett. A tűz egy magányos házban keletkezett a háziasszony gondatlansága miatt és hamarosan átterjedt az udvaron levő galambdúcra. A galambdúcból égő fáklyaként repültek ki a szélrózsa minden irányába a galambok. Ahány házra leszálltak, mindet felgyújtották. Így égett porrá a fél város a kivonult tűzoltók erőfeszítése ellenére. 7/ifer/ú a kis tehénpásztorral magaddal a könyvet? — Ügy van az, tudja, elóva- sok öt sort, aztán autó jön, vagy a jószág belemén a kárba, aztán elfelejtem közbe, hogy mit óvásiam. Hát inkább nem óvasok. — És mikor csinálod meg a leckét? — Este, meg fölkelek korán reggel. — Milyen tanuló vagy? — Közepes... Hármas, kettes, ... magaviseletből is vöt mán kettesem — s ezt úgy mondja, hogy ez nem olyan nagy baj. az semmi. — Netenee — és szalad most a vetésbe belekanya- rintó tehén után, Ráver hármat a hátára, s visszatér hozzám. — Édesapád, ha meglátná, hogy vered a tehenet, majd adna neked. — Ü is mondja, hogy üssem, ha a vetésben legel. — Mennyi földetek van? — Tizenkét hód, meg egy kis szőlő, —. Juhailok is vannak? — Á, csak ez az egy, e kis bari — markol bele a buksi kis jószág gyapjába. — Édesapám vette a vásáron kilencven forintért ... De mán föjjül van a százon egypár tízessel. H onnan tudod? — Tudom. — A tejjel mit csináltok? — Feldolgozzuk túrónak, vajnak, ... azt' van egy kofa, az összeszedi. — Te is tudnál már túrót csinálni? — Hát mán tudnék. — Aiérí nem ártana, te Sanyi, ha jobb tanuló volnál! — A bátyám kitűnő tanuló vöt, de mán közepes az is... Új tanítónő jött, ... tanúmé, — Miatta tanul most rosszul a bátyád? — Áá ... Nem azér‘. De tudja, a parasztgyerek olyan, hogy tűinél nagyobb, annál inkább befogják a lunkába... Meg azj kőrösön. Lajos.nizsén, Lakitcic- I ken, Helvécián, Izsákon, János- . halmán, Tiszakécskén s még számos községben, amelyek a meglevőkkel együtt mostmár zavartalanul ellátják a munkát. Az új felvásárlóhelyek a gyümölcs- szedési idény megindulásáig üzemképes állapotban, mázsákkal, ponyvákkal és megfelelő személyzettel ellátva készen ! lesznek. Június 10: megyei borverseny! Néhány hét múlva, június hó 10-én nagy esemény színhelye lesz Kecskemét. Megyénk kitűnő borai lépnek sorompóba, hogy versenyben dőljön el: melyik juthat tovább az ugyancsak hamarosan megrendezésre kerülő országos kiállításra? Ezt 10 tagú szakértői bizottság fogja eldönteni. A díjnyertes borokból nétán nincs mán huzalma a tanuláshoz. — Kecskeméten voltál már?-r Vótarn. — Hogy‘ tetszik? Elbiggyeszti a száját, jelezvén, hogy nem adná érte ezt az árokpartot, a széles határt, a szittyós, káliás rétet, amelyen bíbic vijjog. De azért ezt mondja: — Szép város ... -ló lehel benne, ott nem köll annyit dógozni. — Mibői gondolod? — Ott az emberek csak sétálnak az utcán, ünneplőbe‘. — ... üáttam. A szeme ismét a vetéskedvelő tehénen: »Neteneee«. És szalad, veri a botjával. BJ át így látja Sanyi a vilá-*•* got, benne önmagát. Neki már kicsi korától az élete, a játéka: a munka. Pedig játékot szeretne játszani ö is, s lehetne jó, kitűnő tanuló azzal a ragyogó eszével. Deltát nem lehet, őrizni kell a tehenet, S ha nem érteném, most megérteném: mit jelent majd a parasztnak és gyermekének a szocializmus. Hiszem, hogy az ö fia már nem úgy él, mint most ő. — Szf vusz, Sanyikim — bú■* csúzom tőle. — ‘síén áldja — kezel velem, akár egy fenőtt. Tarján István hány nappal később kiállítást is rendeznek Kecskeméten s h; osztják ki az igazoló okleveleket Az érdeklődés máris igen nag> a verseny iránt. Bortermelő ál lami gazdaságainkon és tsz-ein- ken kívül mintegy 100—120 egyéni szőlősgazda is készül. Permetezzük a kajszibarackiákat! Érdeke minden termelőnek hogy gombabetegségtől és pajzs- tctütől mentes gyümölcsöt vigyen a piacra, mert azt exportra veszik meg, — az exportárai: pedig jóval magasabbak, mint c belföldi piacé. Különösen sürgős most a barackfáknak l %-os réz- gálicoldattal való permetezése, hogy meggátoljuk a gyümölcs ragyásodását. amelyet a Claste- rospórium nevű gomba okoz. He később esős időjárás lenne, ez: a permetezést június elején mec kell ismételni. Az időjárás fel- melegedésével megindult a pajzs- tetű rajzása is s a termelőknek meg kell kezdeniük a nikotinos permetezéseket, nehogy a gyű mólos pajzstetves legyen. Ével hosszú során át sok gyümölcs azért nem került exportra, mer; a termelők elhanyagolták i pajzstetü elleni nyári permete zést, — ez pedig tetemes jövede lemkieséssel is jár. Hogyan gyógyítsuk a bőrbetegségeket ? A tavalyi jó termés révén sok helyütt tárolnak még bort. A; idő felmelegedésével különféle betegségek lépnek fel a borospincében, Ilyen például a virá- gosodás, amely fogyasztja a bo; alkoholtartalmát. Ezt gondos tültögetésscl előzhetjük meg, K:- a bor tetején meglátható a virághártya, öntsük fel a hordót, s a hártyát fújjuk le. A meleg időben jelentkezik a penészíz és a dohosság is, különösen, ha az üres hordókban penész maradt s ott kiszáradt. Ha a baj kicsi, s bor levegőztetésével segítünk rajta, — egyébként Antiodorra) javítjuk a bort. Hektónként 50 300 grammot használunk belőle a dohosság mértékétől függően. Az Antjodort egy kanna borban elkeverjük s úgy öntjük a hordóba. Hatóanyaga 4—5 nap alatt leülepszik és a bor lefejthető.
