Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

Műszaki alkotások csodái a Jjudapejti Jptu i 'Vámran ki INDONÉZ KIÁLLÍTÁSRÓL Uj rendszerű, tökéletes rádiók Az Orion Villamossági Válla­lat nagy meglepetéseket készít elő a vásár látogatói számára. A vállalat mindenekelőtt kiállítja valamennyi új rádiótípusát. Legérdekesebbnek ígérkezik az <■ AR 602 és az »AR 702« jelzésű készülék. Mindkét típus alkal­mas az úgynevezett »ultrarövid, frekvencia-modulált« adások vé­telére. Az ilyen természetű adá­sok vétele azt a benyomást kelti, mintha a tánc- vagy plasz­tikus zeneszámot játszó zenekar ott volna a szobában. E készü­lékek a legkorszerűbb nyomó­gombos hullámváltó rendszerrel is el vannak látva és egymástól függetlenül szabályozni lehet a magas, vagy felhangok teljesen kielégítő megszólaltatását. Beiörőfogó készülék Az egyéb műszaki újdonsá­gok egész sora vár még a vásár látogatóira. A Műszer- és Gép­ipari Értékesítő Vállalat kereté­ben az Elektronikus Mérőmű­szerek Gyára többek között ki­állít és működésében bemutat egy rendkívül szellemes készü­léket, amely láthatatlan elektro­mos sugarak alkalmazásával a betörőt megakadályozza mun­kájában. A betörő feltétlenül beleütközik az egész telepet ál­landóan végigpásztázó sugarak­ban s e pillanatban a riasztó, illetve jelző apparátus működni kezd. A fenti gyár, valamint egyes műszergyártó kisipari termelő- szövetkezetek első ízben jelent keznek olyan készülékekkel, me­lyek az olyannyira időszerűvé vált — az emberi szervezetre rendkívül veszélyes — nukleáris szennyeződés, illetve sugarak jelenlétét azonnal kimutatják, s ezzel lehetőséget nyújtanak az idejében történő védekezésre. Különös kirakat Furcsa kirakat lát­ható Alpáron. Csupa olyan cikk, ami a közelmúltban vagy manapság hiány­cikk. Finom női fe­hérneműk, íehérne- müanyagok, teve- szőranyagok. vég­vásznak, citrom, ka­kaó, kávé, rizs, zseb­lámpaelem, »piros— kerékpárbelső, rá­dió, lámpafej, réz- gálic, cipőfelsőrész- bőrök és sok egyéb. Napok óta nap­számban állnak a kirakat előtt a köz­ség dolgozói és ször- nyűlködnek. A ki­rakatban bűnjelek vannak. Házkutatás során kerültek elő. Mindez a boltban nem volt kapható, de kapható volt Mé­száros Lajos íőbolt- vezető feleségénél, a lakásán. Előzőleg a tiszaújlalusi 6. sz. bolt vezetője volt. Mór abban az idő­ben is folytatta a külön »kiske^eske-» eleimet«. Van olyan? véganyag, amelyen? rajta van a címzés:? Fmsz. 6. sz. üzlet,» Tiszaújíalu. ? Az árúk mellett? 8760 Ft készpénz ist előkerült a házkuta-? tás során. Az ügyvezető igaz-? gató és a rendőrség» állította le ezt a kü-? lönkereskedelmet és| közszemlére tették aí lopott holmit. ? Néhány szó a részleges áremelésről^gy a sak közüli Néhány hónappal ezelőtt! még az infláció vészterhes, sötét fellegei tornyosultak az ellenforradalom által megté­pázott hazánk lelett. A készü­lődő rettenetes vihar a forint értékállóságát akarta elsöpör­ni, nélkülözésbe, nyomorba taszítani dolgozó népünket. Tudjuk jól, hogy kiknek kö­szönhetjük ezt. A fegyverek által szétvert ellenforradal ma­rok —, mert nem gyilkolhat­tak. pusztíthattak kényük- kedvük szerint tovább — sztrájkok szításával igyekez­tek megbénítani a termelést, szétzilálni népgazdaságunkat. Az infláció rémének fenye­getése élő valóság volt, ami­ről mindenki tudott. Ezért ütötte fel a fejét a vásárlási láz. Mindenki igyekezett sza­badulni pénzétől. Máról-hol­napra áruval tömött áruházak váltak üressé. — Emlékszünk olyan esetre, amikor paraszt­bácsik vásároltak vetőgép, ka­pa, eke helyett televízióskészü­lékeket, vagy 1G 000 forintos zenegépeket, pedig tanyájuk­ban (de még a környékén sem) villany nem is volt. Ebben a zűrzavarban a párt és a munkás-paraszt kormány mutatott egyedül helyes utat: elkerülhetjük az inflációt, ha újra kézbe vesszük a szerszá­mot és termelünk. A kormány mérhetetlenül sokat dolgozott az infláció elkerülése érdeké­ben. Szervezte a termelést, tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval és a baráti szo­cialista országokkal hazánk gazdasági megsegítéséért. Kádár elvtársék erőfeszíté­sei sikerrel jártak. A legna­gyobb veszélyt, az inflációt el­kerültük. Szükségessé vált azonban mégis néhány ipar­cikk árának felemelése. Ami­kor nyilvánosságra került, hogy milyen cikkek árait emelik, a józanul gondolkodó emberek fellélegeztek. Meg- úsztuk az inflációt. Az ár­emelést a széles dolgozó tö­megek nem érzik meg. Az élelmiszerek, ruházati, ház-, tartási és általában a köz-; szükségleti cikkek árai a ré-] giek maradtak. Emelkedett az építőanya­gok, motorok, kerékpárok; mezőgazdasági kisgépek, me-; zőgazdasági szerszámok, nyu-] gáti márkájú fényképezőgé­pek árai, s egészen jelentékte-: lenül a bor. sör, és eszpresszó-] árak. j Az építőanyagok 30—70 szú-: zalékos emelkedése kétségte-j lenül megnehezíti a magán-] építkezést. Ennek súlyosság gát azonban csökkenti, hogy a' kormány eddig soha nem lá­tott méretű kislakás-építkezé-: sekbe kezdett. A Ponnónia-; motor ára 15 400 forintról 20i í ezer forintra emelkedett. Fe- | ketén eddig is ennyiért árul- ! iák, mégis vették. A vékony- ; pénzű dolgozókat ezután sem * érinti, hogy drágább lett. Az 1 eke ára 220 forinttal, a szőlő- ; prés 750 forinttal nőtt. Egy négyágú villa 19 forint helyett 25 forint. De ha meggondol­juk. hogy a parasztság vállá­ról levették a beadást, nyu- gundian és tetszés szerint ter­melhet, akkor azt is látnunk kell, hogy sokkal jobb hely­zetben van, mint egy évvel ez­előtt. Méginkább ezt lehet megállapítani, ha a parasztok múltrendszerbeii helyzetét vizsgáljuk. 1935-ben egy négy­ágú villa ára 1 pengő 70 fil­lér volt. S mert szőlős megye vagyunk, arányítsuk a bor­árakat. Akkor egy liter bo­rért legjobb esetben 20 fillért kapott, most szerényen szá­mítva — nem a 15 forintos borárat véve figyelembe, — 6 forintért adhatja el borát. Ez is 30-szorosa az akkori bor árának. A villa mostani fel­emelt ára pedig csak 15-szörö­A Nemzeti Szalonban már több mint egy hónapja tart nyitva ♦ az Indonézia művészetét bemutató kiállítás. A kiállítás anyaga ♦ nagyrészt Szukarno indonéz elnök magángyűjteményéből szúrma- | zik. — Képünkön egy festmény a kiállítás anyagábói. X * ******* *************** Az Ismeretterjesztő Társulat országjáró kirándulásai se a múltrendszerbeli egy pen­gő hetven fillérnek. Dolgozó parasztságunk nagyrésze tisz­tában van helyzetével, s így a mezőgazdasági kisgépek és szerszámok iránti kereslete egyáltalán nem csökkent az áremelés után. A fenti tényeket tekintve megállapíthatjuk, hogy a kor­mány igen helyesen jáí't el a pénz értékállósága érdekében mert olyan cikkek árát emel­te, ami nem érinti súlyosan a lakosságot, különösen nem a bérből és fizetésből élők zö­mét. ♦ Az Ismeretterjesztő Társulat I (TTIT) Bács-Kiskun megyei ? szervezete és az IBUSZ tanul- ? mányi kirándulást szervez az I ország különböző területeire, I autóbusszal. ♦ ♦ Június 2-án, vasárnap Viseg- ? rád—Esztergomba. Az egynapos ? kirándulás díja 140 forint. Eb- I ben az összegben az utiköltsé- ? gén kívül egy ebéd díja is benne - foglaltatik. Indulás: június 2-án, reggel 4 : óra 30 perckor külön autóbusz- ! szál Kecskemétről a Szabadság : térnek a Könyvterjesztő Vállalat [ előtti szakaszáról. Visszaérkezés ; ugyanaznap este. A kirándulás • programja: délelőtt Visegrádon, ! délután Esztergomban városné­zés, szakvezetés mellett. Ebéd, Esztergomban. Jelentkezni május 28-ig lehet a TTIT megyei titkárságán (Kecskemét, Koháry utca 4. Te­lefon: 27—31.) Június 22—23 (szombat és va­sárnap) Egerbe: A kétnapos ta­nulmányi út részvételi díja: 240 forint. Ebben az összegben a2 útiköltségen kívül az étkezés ér szállás díja is benne van. Indulás külön autóbusszal jú­nius 22-én, szombaton reggel 4 óra 30 perckor Kecskemétről. Visszaérkezés 23-án, vasárnap este. Jelentkezni június 12-ig lehet a TTIT megtyei titkárságán* (Kecskemét, Koháry utca 4. Te­lefon: 27—31.) f, öltéséi a múlt.. Miért „szarkás" a Szarkás? Nemcsak országszer­te, de külföldön is nagy hírnévnek örvendett a szarkási kadarka. A legjobb vendéglők cég­tábláin szerepelt, Becs­ben a »Szarkascher ka­darka« volt a vendég­csalogató. A borkeres­kedők versengtek érte s a Bortermelők Pince- szövetkezete még Ame­rikába is szállította. Buda egykor híres kis­kocsmáiban a szarkási kadarka volt a borok királya. Érdekes Szarkás tör­ténete is. Valamikor íutóhomok volt, tele buckákkal. A Szektái­ban és Ürihegy kecske­méti részén már pom­pás szőlők voltak s a Íutóhomok betemetés­sel fenyegette ezeket. Ezért Kecskemét város vezetősége minden va­gyonos gazdát arra kö­telezett, hogy két hold erdőt ültessen itt a ho­mok lekötésére. Az er­dősítés megtörtént, a rossz utak miatt azon­ban senki sem törődött erdejével, legfeljebb ak­kor jött ki, ha kocsike­réknek, vagy nádnak való fára volt szüksége. A háborítatlan terüle­ten rendkívül elszapo­rodtak a vadmadarak. Ezer és ezer szarkafé­szek volt a fákon s ezért elnevezték — »szarkás-erdőnek«. S a név akkor is rajta ma­radt, amikor már vi­rágzó szőlővidékké vál­tozott át. Kecskemét először 1864-ben, majd 1881- ben parcellázott itt ki homokot szőlőtelepítés céljára. Jellemző az ak­kor már nagyhírű bort nyon így került a figyelmeztető megjegyzés: büntetett előéletű* Persze, a helyi löldművesszövct« kezeinél egy kis büntetés idő vagy oda, nem sokat számított* ? Hiszen Szécsi György egészer» a legutóbbi időkig szövetkezet* üzletvezetőként bonyolította lo kétes tizeiméit. Hogy melyek voltak ezek, ar« ra választ ad az alább közöli rendőri jelentős: Szécsi György kunbajai lakos termő homok vonzóere- {hosszabb idő óta kapcsolatot jére, hogy azokért a ^tartott fenn Jugoszláviában lakó földekért, melyek 1883- Icsempószekkel, akik a határon ban csak 2(1—30 forint- »átjárva rendszeresen különböző tot: négv-hat mázsa bú- ?iparcikkckct hoztak a boltvezető za árát érték. — az | szám ár a. Szécsi nem azért voll 1890. évi újabb kiosz- ?boltvezetö, hogy külön gondot táskor már 150—200 fo- »okozzon neki a feketeáru érté« rintot is adtak holdan- Jkesítése. Mintha mi sem volna ként az árverésen, pe- ttermészetesebb, a nagy csomó dig a becsérték csak 50 ? csempészből mit a földmüves- —60 volt. S ezeken a »szövetkezeti boltban crtckesí- sivár buckatengereken »tette. a homoki parasztok em-? ^ rafinált csempész —akit a beríelelti munkája cső- |bácsalmási rendőrkapitányság dálatos szőlőtáblákat, ?tartóztatott le — már elég nagy« terméstől roskadozó ' ihe‘te 3 ? hiszen a lakasan tartott hazku* gyümölcsfaerdőket va- ?tatás alkalmával jugoszláv kar« rázsolt. «órákat, valutát, majoránnát és <B. Gy. össze- 116 500 forintot foglaltak 1c a állításából) ‘nyomozó hatóságok, szecsi uyorgy Kunbajai laKof ; sohasem vetette meg a könnyű pénzszerzési lehetőségeket. Neve mellé az erkölcsi bizonyítva­Nagystílű csempész került rendőrkézre ! Csaknem minden napra jut cgy­[egy szépségkirálynő-választás a ívilág- valamelyik szegletén. Ké- Ipiinkön Miss München 1957: [Monika Schauíelberger, 18 éves : müncheni rajzolónő. A Duna—Tisza közi homoki borvidék leghí­resebb területe Szarkás. Sehol másutt hasonló zamatú, különlegesen finom ízű, tüzes kadar­ka nem terem, Jtendes időjárás mellett a szarkási must leggyen­gébbje is 20 cukorfo­kon felül van, de nem ritka a 24—26 fok sem. 1934-ben — amikor em­beremlékezet óta a leg­jobb borok teremtek — csak úgy lehetett meg­mérni a szarkási must cukorfokát, hogy egy li­ter musthoz egy liter vizet öntöttek, mert a mustból másképp ki­ugrott a fokmérő, amely csak 30-ig mér. A fele­vizes must 10 tok lett, tehát tisztán 32.. Olyan is volt, mint az olaj. A Szarkás homokjának különleges összetétele s a nyári esők hiánya ivjinrlravt

Next

/
Thumbnails
Contents