Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-03 / 101. szám
Világ proletárjai, egyesüljcteh í A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGY El LAPJA II. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM Ära SO fillér 1957. MÁJUS 3. PÉNTEK A dolgozók tízezrei ünnepelték o megyében május elsejét KISKUNFÉLEGYHÁZÁN mintegy 12 000 dolgozó vonult fel. A Bányászati Berendezések Gyára és a Gépgyár munkásai mellett ott voltak a Vörös Csillag és a Felszabadulás Tsz dolgozó parasztjai is. A nagygyűlésen Szabó Lajos, az SZMT elnöke mondott ünnepi beszédet. Este a Fürdőkertben rendezett majálison szórakoztak a város lakosai. KUNSZENTMIKLOS községben reggel zenés ébresztőre kelt a lakosság. A község főterén Czérna Miklós, az MSZMP községi elnöke mondott ünnepi beszédet. Délután sportműsor, este a kultúrotthonban bál nyújtott kellemes szórakozást a közönségnek. KISKÖRÖS Színpompás felvonulás után Körös Gáspár, a járási tanács VB- alnöke mondott beszédet. Utána a téren felállított halászcsárdákban közös ebéden vettek részt a dolgozók. Este a Petőfi téren tűzijáték volt, SOLTVADKERTEN Fricska Margit, az MSZMP járási intéző bizottságának tagja méltatta a nap jelentőségét. Az ünnepség után a selymesi erdőben egésznapos majálist rendeztek. KECELKN a pártszervezet, a községi tanács tagjai, az ifjúság és a parasztság a tüzoltózenekar kíséretében vonult fel. Benyó elvtárs, a helyi MSZMP szervezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Este a kultúrházban a Katona József Színház művészei szórakoztatták a lakosságot. DUNAVECSÉN az ünnepség a helyi szokásnak megfelelően a Duna melletti füves tisztáson zajlott le. Utána sgésznapos majális volt. IZSÁK községben régóta nem jött össze annyi ember, mint ezen a napon. Simó elvtárs, a járási MSZMP elnöke mondott ünnepi beszédet. Este tűzijáték, utcabál volt. KEREKEGYHÁZÁN-Megvédjük a munkáshatalmol« feliratú transzparens alatt vonult fel mintegy ezer lakosa a községnek. A felvonulókat zenekar kísérte. A piactéren Mező Imre, az MSZMP járási intéző bizottságának tagja mondott beszédet. Este vacsorával egybekötött bál volt. DUNAPATAJON Kocher László, a megyei tanács elnökhelyettese volt az ünnepi nagygyűlés szónoka. Utána meleg baráti hangulatban együtt ünnepeltek az egyszerű paraszt- emberek, a falu értelmiségi dolgozói a Kalocsáról vendégül hívott szovjet katonákkal. Egy szovjet hadnagy pohárköszöntőjében ezeket mondta: »Magyarok, ne felejtsétek el, hogy ezért a szép szabadságért együtt hullatták vérüket a szovjet és magyar katonák,« bajAn a május 1-i ünnepségek már kedden délután megkezdődtek. A járási rendőrkapitányság pártszervezete megkoszorúzta az ellenforradalom által ledöntött és április 4-re újjáépített szovjet hősi emlékművet. Reggel szín- pompásan feldíszített épületek fogadták a város lakosságát. A rendőrségi őrszobában leleplezték Zeleszkó Benjamin, hősi halált halt rendőrfőhadnagy emléktábláját, akit az ellenforradalmárok november 9-én meggyilkoltak. Az ünnepi nagygyűlésen Cseh László, a megyei tanács titkára méltatta a világ proletariátusának nagy ünnepét. Ezután Katajev Alexandrov Ivanovics a szovjet nép jókívánságait tolmácsolta a város dolgozóinak. A Baja és Vidéke Földművesszövetkezet dolgozói ezután zászlót adományoztak az MSZMP városi bizottságának, a 43-as Autóközlekedési Vállalat dolgozói a városi KISZ szervezetnek, majd az Internacionálé hangjaival fejeződött be az ünnepi gyűlés. Délután a József Attila művelődési házban és a Petőfi szigeten szórakoztak a dolgozók. HAJOSON a felvonuláson a fiatalok népviseletbe öltözve meneteltek. A nagygyűlés a sportpályán volt, ahol Csecsetka János, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Május elsejéről német nyelven is megemlékeztek. MÉLYHŰTŐN Varga Jenő. az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja mondott beszédet az egybegyűit tömegnek. Délután táncmulatság volt az üde, zöldgyepes téren. Este a kultúrotthonban ünnepi műsoron szórakoztak a község dolgozói. TOMPÁN az ünnepség fénypontja a községi motortulajdonosok tüntető felvonulása volt. Az első motor- kerékpár májust köszöntő díszes táblát vitt. Tompán a felszabadulás előtt közönséges kerékpárból is nehezen lehetett 80-at összeszámolni, most ugyanennyi egyszerű dolgozónak, közöttük sok egyénileg dolgozó parasztnak van motorkerékpárja. csikérian már hetekkel ezelőtt készültek május 1 megünneplésére. Nagy ünnepség volt Mátételkén is. JÁNOSHALMÁN is zenés ébresztővel kezdődött a nap. Kilenc óra után megindult a végeláthatatlan színpompás felvonulás, amelynek éke az általános leányiskola virágkoszorús formaruhába öltözött csapata volt. A tanácsháza előtti téren mintegy 2000-en gyűltek össze, ahol Weither Dániel, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Azt követően felszólalt a szovjet hadsereg képviselője is. Az ünnepséget színvonalas kultúrműsor foglalta keretbe, KISKUNHALASON több mint 8000 ember vonult fel zászlók, jelszavas táblák alatt a Hősök ligetébe, ahol Kővári Péter, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Ezt követően szavalatokban, zene- és énekkari számokban, táncokban gyönyörködhetett a közönség. Délután gazdag sportműsor volt. Az ünnepet a szabadtéri színpadon rendezett esti kultúrműsor és az utána következő tánc zárta be, KELEBIÄN a falu házaiban csak a nagyon öregek és a fekvő betegek maradtak ezen a napon. A Szken- der járáson levő erdészház mellett gyönyörű, évtizedes fákkal árnyékolt tisztáson ünnepelt azí egész falu népe. A felvonulói menet pántlikás májusfák, zász-t lók serege alatt, két zenekarj hangulatos kíséretében érkezett! ide. A zenészek már kora reggelt minden házba külön bekopog- * tattak és a gazda kedves nótá-j jával hívogattak a majálisra és; a nagygyűlésre, amelynek elő-; adója Sztankovics Mátyás or-l szággyűlési képviselő volt. SOLTON színpompásan hatott a mintegy; 2000 felvonuló között az a 270; úttörő, akik egyenruhában, pi-j ros nyakkendőben vonultak ai menet élén. A nagygyűlés után* a szocialista szektorok dolgozói| baráti találkozót rendeztek. SZÁZEZREK a budapesti ÜNNEPSÉGEN KÁDÁR JÁNOS elvtárs beszéde (2. oldal) FALURÓL FALURA (3. oldal) BÉLA BÁCSI EMLÉKEZIK (3. oldal) VERSENYT KEZDEMÉNYEZETT A GARAI VÖRÖS TRAKTOR (3. oldal) BAKARUHABAN (4. oldal) Áprilisban 20 községben RENDEZTÉK A FÖLDÜGYEKET (4. oldal) Urbán Ernő: HINTÖNJARÖ SZERELEM (4. oldal) SPORT (6. oldal) : Feledhetetlen nagygyűlés Kecskeméten A munkás-paraszt hatalom megszilárdítása, az ellenforradalom elleni harc jegyében ünnepelték Kecskemét dolgozói a 13. szabad május elsejét. Az égbolt borongás volt, de az eső nem esett, s ez kellemessé telte az időt a felvonulás és a nagygyűlés alatt. A párt, a gazdasági cs kulturális élet vezetői együtt meneteltek a mintegy 17—IS ezres felvonuló tömeggel az öreg templom előtti téren felállított diszemelvényhez. A felvonulók színpompás tömegében ott haladt az 1919-es kommunisták még élő kis csoportja is. A felvonulókon kívül még sokan eljöttek a diszemelvény köré, s így mintegy 20 ezres tömeg előtt lépett a mikrofon elé az ünnepi nagygyűlés szónoka, Balogh Elemér, az MSZMP Központi Bizottságának küldötte. Balogh Elemér elvtárs beszéde Balogh Elemér elvtárs bevezetőjében a május 1 évtizedes múltjáról és a munkásság osztállyá szerveződéséről beszélt. — Majd így folytatta; Harcunk 1944—45-ben hozta meg a maga első nagy sikereit, amikor a Szovjet Hadsereg segítségével végül is sikerült megtörni az úri rendszer fegyveres elnyomó gépezetét és megindulhatott a népi demokratikus rendszer a maga fejlődési útján. Nem volt sima, zökkenőmentes ez az út. A régi urak nem tanították meg a dolgozókat arra: hogyan kell az új társadalmat irányítani. Az új rendszer építése közben a nagy eredmények mellett a saját ká- i’unkon is tanulunk, s az újért a történelem folyamán mindig is nehéz tandíjat kellett fizetni. De a rendszer, gyermekbetegségei ellenére is, a dolgozók rendszere volt. Ezt a rendszert, amely 12 évig uralkodott nálunk, s amelyet az októberi ellenforradalom meg akart dönteni, a munkás- osztály vezette. Milyen „bűnöket" követtünk el? Mindszenty és a többi ellenforradalmár a múlt év októberében az »elmúlt 12 év bűnös rendszeréről kezdett el beszélni, s arról, hogy a régi rendszert kell visz- szaáilítani. Nem tagadjuk mi egy pillanatig sem, hogy mi nem akármilyen »bűnöket« követtünk el. Felosztottuk 600 000 igénylő között a nagybirtokosok földjét és ezzel megszüntettük a hárommillió koldus országát. Megszüntettük a »köpködőket« és az »emberpiacokat«, ahol az intézők és botosispánok fillérekért vették meg a nincstelen magyar paraszt és kubikos munkaerejét. Aztán elvettük a gyártulajdonosok gyárait, államosítottuk a magyar parasztságot évtizedeken keresztül szipolyozó uzsorabankokat. De »bűneink« sora ezzel nem ért véget. Kiszelektáltuk a hadseregből a dzsentri-ivadékokat, a minisztériumokból a grófokat és a bárókat, a járásokból a főszolgabírókat, a községházáról a népnyúzó jegyzőket, a faluról a kakastollas brigantikat és ezek helyett kérgestenyerü munkás- és parasztfiúk tízezreiből neveltünk ki katonatiszteket, rendőrtiszteket, vállalati igazgatókat, agronómusokat és községvezető tanácselnököket. Az egyetemek és főiskolák a magyar történelemben elsőizben nyíltak meg munkás- és parasztfiatalok számára, s az úri bitangokat pedig onnan is kitessékeltük. S ekkora »bűnök«, ha nem is a Mindenható, de mindenesetre a régi urak szemében nem »bocsánatos« bűnöknek, hanem főbenjáró, halálos bűnöknek számítanak. Mi büszkék vagyunk rá, hogy ezeket a »bűnöket« sorjában elkövettük. A munkásosztály és a parasztság 12 év nehéz erőfeszítésével és mérhetetlen áldozatvállalásával és hatalmas eredményeivel bebizonyította, hogy rátermett, méltó gazdája ennek a fiatal rendszernek. A dolgozó parasztsággal szövetségben lévő munkásosztály bebizonyította, hogy a legnemzetibb és a leghazafiasabb osztály, bár a legkevesebbet szokta énekelni a Himnuszt és a Szózatot. Az igazi hazafiságnak ugyanis a munka és az áldozat- vállalás a mércéje* Az értelmiség egy öntelt, elbizakodott csoportja, amely bur- zsoá származásánál fogva legtávolabb állt a dolgozóktól, az ellenforradalom napjaiban nyíltan arról kezdett beszélni, hogy a munkásosztály alkalmatlan a társadalom vezetésére, a szocializmust az értelmiségnek kell vezetnie. Az értelmiségnek ez a része, amely erősen kompromittálta magát az ellenforradalomban, s amely azzal az igénnyel lépett föl, hogy a munkásosztály helyett vezesse a társadalmai, október 23-tól november 4-ig nagyon is megmutatta, hogy mit tud és hogy tud vezetni. Ez az értelmiségi csoport egy hét alatt teljesen leszerepelt. Megkótyago- sodott a hatalomvágytól, de egy hétig sem tudta a hatalmat a kezében tartani. A szovjet csapatoknak és a karhatalmistáknak kellett aztán újra rendbehozni a csúfosan elrontott politikát és megmenteni az aljasul elárult és prédául odadobott népi demokráciát. Október 23-án nem forradalom indult meg, hanem ellenforradalom, mely november 3-án azzal fejeződött be, hogy Mindszenty leplezetlenül bejelentette az egész rendszer felszámolását, és a régi úri rendszer visszaállítását. Október 23 nem forradalmat csinált hanem megszakította a forradalmi folyamatot, s az újabb forradalom november 4-én kezdődött el, amikor a munkásosztály néhány hónap alatt újra megmutatta a világnak, hogy mire képes. Amikor munkás-paraszt származású katonatiszteket gyilkolnak meg, amikor százezer holdas püspökök a rendszer bukásáról beszélnek, amikor a régi rend csendőrei, a volt -főszolgabírók és népnyúzó ügyvédek a rablókkal és gyilkosokkal együtt munkás-paraszt tanácselnököket akasztanak és gyilkolnak meg büntetlenül, ennek ellenforradalom a neve. Majd, amikor a munkásosztály és parasztság véréből való karhatalom a bűnös urakat és csatlósaikat felelősségre vonja és könyörtelenül megbünteti, ez forradalom. ÍFolytatás az 5. oldalul))
