Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-03 / 101. szám

Fel az új munkára, új karcra, új feladatokra és győzni fog igaz ügyünk — Százezrek a budapesti ünnepségen — Kádár János elvtárs beszéde , Elvtársik, budapesti dolgozók! 6'0 000 öntudatos budapesti munkás gyűlt össze ezen a he­lyen, ahol ma állunk, 1890. má­jus elsején, hogy Magyarorszá­gon elöszöb tüntessen a proletár nemzetköziség eszméje mellett — kezdte beszédét Kádár János elvtars, majd kegycletes szavak­kal emlékezett a magyar és nemzetközi munkásosztály har­cairól, az 1890-es, 1919-es május elsejéről, a proletár nemzetközi­ség korszakokon diadalmaskodó eszméjéről. Majd a möslatli má­jus elseje jelentőségéről beszélt. Kedves elvtái’sak! Miben van a különös jelentősége a mai ma­gyar május elsejének népünk számára, és nyugodtan mond­hatjuk, nemzetközileg is — tette tel a kérdést Kádár János elv­társ. — Abban, hogy özén a na­pon az októberi ellenforradalmi támadás fölött a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dol­gozó nép ünnepli szabadon má­jus elsejét, a proletár nemzet­köziség ünnepét. (Taps.) őrséget; ezeken belül elsőként a karhatalmi egységek fegyveres erőit. A kulcspozíciókból eltávo- litottuk az árulókat, a hatalöm fegyveres biztosításának felada­tába bevontuk és bevonjuk a munkások, bányászok, a parasz­tok legöriludatosabbjait. Meg­szerveztük a munkásőrséget, — (Taps.) A munkásőrség megalakítá­sa Is bizonyítéka annak, hogy a párt és a kormány a törttégrk ihinti messzemenő bizalommal, azokra támasz­kodva vezet. Mindez egyben beszédes cáfo­lat azokra a hi ft vágyakat is lei­provokátorok és az úgynevezett ’•'höbörgők« ellen. A hat hónap eredményeiben1 munkásosztá­lyunk, népünk, pártunk és kor­mányunk erőfeszítései mellett a szocialista tábor országainak, elsősorban a Szovjetuniónak, a prolétáfinternacíonalizmus szel­lemében nyújtbtt anyggi, erköl­csi sokirányú testvéri segítségé­nek is nagy része van. Erőt adott a magyar népnek » nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom politikai és erköl­csi támogatása is. A Szakszerve­zeti Világszövetség és több or­Visszatértünk a nagy Lenin tanításaihoz Halálos veszély fenyegette államunkat ElVtársaim! Az 1956. októberi események menetében a magyar Horthy-fasiszta burzsoázia, mely egyrészről az ellenforradalom posványába süllyedt áruló Nagy Imre csoporttal, másrészről az amerikai nagytőke által veze­tett nemzetközi imperializmussal szövetkezett, megdöntéssel fe­nyegette a Magyar Népköztársa­ság társadalmi rendjét. Halálos veszély, a megsemmisítés veszé­lye fenyegette a magyar munkás­paraszt államot, a néphatalmat, a proletariátus diktatúráját Ma­gyarországon. Veszélyben volt népünk nemzeti függetlensége, a béke ügye éppen úgy, mint a gyárak, a bankok, a bá­nyák államosítása, a föld­osztás, mindazok a nagy vívmányok, melyeket népünk a társadalmi haladás 12 évé alatt, elért. Kü­lön kérdés, és nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy az elmúlt ÓVek súlyos hibái’ jogos elkese­redést keltettek a tömegekben és ezt az ellenforradalom igen ravaszul és hatásosárt tudta fel­használni a Magyar Népköztár­saság rendje elleni támadásra. Még kevésbé feledkezhetünk meg arról, hogy Nagy Imréék árulása nélkül, mely a döntő időpontban megbénított ország vezeté­sét és a vezetéstől megfosz­tott, félrevezetett és tehetet­lenségre kárhoztatott magyar dolgozó tömegeket megbéní­totta, enélkül soha nem tudott volna az ellenforradalmi támadás úgy előre törni, mint ahogy ez sike­rült. Mindannyian emlékszünk még az ellenforradalmi támadás sötét és véres napjaira. Buda­pest utcáin az ellenforradalmi terror volt az úr. Gyilkolták tö­megesen a kommunistákat és a haladó embereket. Az országban ezrével vetették börtönbe a párt harcosait, termelőszövetkezeti vezetőket, tanácselnököket, a szocializmus híveit és készülőd­tek lemészárlásukra. Megjelen­tek Ismét a politika porondján a tőkések, a földesurak, a banká­rok, a hercegek és grófok, élü­kön Mindszentyvel. Megjelentek a parlamentben, két nap alatt 28 ellenforradalmi pái'lbt alakítot­tak. Bejelentették még a hírhedt Magyár Élet Pártjának megala­kítását is és megjelentek a fal­vakban, a gyárakban a mindent vissza jelszók. Győzött a prolétárinternacíonalizmus Munkások! Elvtársak! Szemtől szembe a dühöngő el­lenforradalommal, nekünk kom­munistáknak kellett dönteni, tűrjük-e tovább, hogy lemészá­rolják a nép elejét, sírba tegyék a népköztársaságot, elrabolják nemzeti függetlenségünket és háborús tűzfészekké változtas­sák hazánkat, vagy minden el­képzelhető erővel szálljunk szembe az árulással és az ellen- forradalmat semmisítsük meg. (Taps.) Mi, kommunisták döntöttünk. Elhatároztuk, hogy harcba hív­juk a szocialista forradalom és a háZa minden, az ellenforrada­lommal Szembeszállni kész hí­vét. Ugyanakkor ismét segítsé­get kértünk a magyar nép leg­önzetlenebb, legigazabb barátjá­tól, a Szovjetuniótól. (Taps.) A szovjet kormány és a szov­jet nép a kért segítséget a pro- ietárinternagionalizmus szelle­mében megadta. így a magyar nép a Szovjetunió testvéri segít­ségével, megvédte a szocializmus ügyét Magyarországon. Ez a harc nem ment áldozatok nélkül — mondottá Kádár János elv­társ, majd megemlékezett az el­lenforradalommal szembeni harc mártírjairól, bátor és áldozat­kész harcosairól, majd hangsú­lyozta, hogy októberben a szo­cialista Mágyárérszág vívta élet­halál harcát a régi úri Magyar- országgal és ebből a harcból a szocialista Magyarország került ki győztesen, (Taps.) De az is világos, hogy ez a harc ugyanakkor a népek, nem­zetek leigázására tört. Nagytőkés imperializmus és a pépek sza­badsága, békéje felélt di’ködö proletárnemzetköziség összecsa­pása is volt és győzött a pi-ole- lárinternacionalizmüs. Győztek a társadalmi haladás és a béke erői. (Taps.) A népgazdaság helyreállítása a vártnál gyorsabb ütemben fo­lyik — emelte ki Kádár János elvtárs. — Az államhatalom megerősítése, a gazdasági élet vérkeringésének megindítása mellett igen komoly eredménye munkánknak, hogy iskoláink, egyetemeink, az ország legfonto­sabb kutató, művelődési és kul­turális intézményei működnek és munkájukban fokozatosan fel­zárkóznak a politikai és gazda­sági élet fejlődési ütemében és eredményeiben. Kedves elvtársak! Minek tu­lajdoníthatók ezek a jelentős erédrhéhyek? Mindenekelőtt an­nak, hogy saját hibáinkkal is szakítva, a párt politikáját és a töme­gek tisztánlátását zavaró, a marxizmus—leninizmust meghamisító, a munkásosz­tály érdekéit eláruló, revi­zionista eszmékét lelepleztük, visszatértünk a nagy Lenin tanításaihoz. (Taps.) E tanítások fényében vizsgál­tuk meg a helyzetet és határoz­tuk még legfontosabb tennivaló­inkat. Kerülgetés nélkül néven neveztük az ellenforradalmat, lelepleztük az árulást, mindenki számára érthetően megmondtuk, hogy nálunk proletárdiktatúra vau, amely feözvfetlénüi á dol­gozó tömegekre támaszkodik, ugyanakkor kíméletlenül cl- hyofhja az osztályellenségét. — (Taps.) Elvetettük a hazug semleges­ség jelszavát és megmondtuk, hogy a Magyar Népköztársaság kitépheietlen tagja a szocia­lista országok Szovjetunió által vezetett hatalmas csa­ládjának és hű marad követ­kezetesen a varsói szerző­déshez. Szembeszálltunk az ellenforra­dalom aljas szovjetellenes uszító rágálrtrázásaiVál és betíizonyítot­fejező ellenséges rágalmakra, &zég szakszervezeti vezetőinek látogatása, és szolidaritási nyi­latkozata mellétt 27 orSzág test­véri kommunista és munkás­pártja nyilátkdzatát kaptuk kéz- Hez, melyekben az egész nem­zetközi munkásmozgalom egysé­gesen elítélte a Magyar Nép- köztársaság és a béke ügye el­leni ellenforradalmi támadást és biztosítottak bennünket segítsé­gükről. Ilymódon elitióhdható, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendje ellen 1956. októberé­ben indított, az imperialis­ták által vívott és támoga­tott ellenforradalmi támadás az okozott kärpk mellett, megacélozta j a magyar szo­cialista forradalom erőit. amelyek szerint októberben a munkások támadtak volna a népköztársaságra és most egy törhegéktől elszakadt kormány vezetné az ötszögöt. Vannak kül­földi vendégeink, nézzék meg a párt és a kormány embereit és a tőlük elszakadt tömegeket, amelyek itt állnak százezrével ezen a téren. (Taps.) Ezután a szónok az ellenforradalom utáni hat hónap eredményéiről emlé­kezett meg. tűk, hogy Magyarország terüle­tén tartózkodó szovjet csapátok az adott nemzetközi viszonyok között a magyar nemzeti füg­getlenség éB békéjének Védelmét segíti az imperialisták kalandos terveivel sáeinben. Megifiöndöt- győzhetetlen tűk kertelés nélkül, hogy mind- ziséget. addig, a ifiig az agresszív impe­rialista körök anyagi alapot lé­tesítenek aízál a nyilvánosán bevallott céllal, hogy a Magyar Népköztársaság rendjét meg­semmisítsék és e cél érdekében fegyverben tartanak Nyúgat- Németországban Horthy-fasiszta Ugyanakkor szorosabbra fűzte, erősítette az élő, hatalmas, le- proletárnemzetkö­Ezután Kádár elvtárs a mosJ tani májüs 1 nemzetközi jellegét vázolta, majd ä szocializmus épí­tésének mai feladatairól beszélt, Tudnunk kell — mondotta <—• Hogy a mai minden irányú Viszonyok között, tevékenységün­ket a riiünkás fiatalom erősítésé- ellenlorradalmi erőket sok éve, nek szempontjából kell vizsgál- amikor ennék a célnak érdeké- nunk. Mindenekelőtt erősítsük ben szégyeilkézés nélkül atom- meg államhatálmunkat a vezető fegyverrel látják el Európa né- politikai erő, \ a párt tovább, peinek és a magyar népnek Hit- szervezésével, tömegkapcsolatai--, ler-l'asiszta hóhérait, addig mi is nak szélesítésével, egységének, önvédelemnek fegyelmének megszilárdításával. tekintélyének | növelésével. A pártépítésben szakítottunk a ré­igázsagös, jogos tekintjük a szöeializmus, a béke erőinek összefogását, a varsói szerződést és a szbvjet csapatok Magyarországon váló tartózko­dását is. (Taps.) Erre a nyíltságra és liatárö- zdttságra a magyar HépUimegek napról napra föközódö Bizaloin- mal és támogatással válaszol­nak. Az eredmények a nyíltsá­gon kívül továbbá annak kö­szönhetők, hogy világos helyze­tet teremtettünk a Mágyar Nép­köztársaság légfőbb társádaltm vezető ereje; a párt kérdésében; Leszámoltunk a pártot, bom­lasztó és az ellenforradalomnak ezzel kezére játszó, a párt vezető szerepét tagadó revizionista né­zetekkel. Ennek a harcos követ­kezetességnek az eredménye, hogy az ellenforradalom füzében újjászületett a magyar nép ve­zető ereje, a munkásosztály él­csapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Taps.) Ezután Kádár elvtérs a szak- szervezetek, társadalmi szervek és a KISZ szerepéről szólt,.meg­emlékezett állarhigazgatási szer­veink munkájáról, majd így folytatta: Megacéiczódtak a forradalom erőt Nem a munkásak támadtak a népköztársaságira 1957. május elsejének törté­nelmi jelentősége abban van, hogy a munkáshatalom elleni veszélyes és véres támadást, a súlyos megpróbáltatásokat a magyar nép leküzdötte — mon­dotta Kádár János elvtárs, majd az ellenforradalom külső és bel­ső erőinek jellemzéseként ki­emelte, hogy népünk ellenségei számára a Magyar Népköztársa­ság fejlődésének elmúlt hat hó­napjában igazán az a legrosz- szabb, ennél fogva népünk szá­mára az a legfőbb jó és legfon­tosabb eredrhéhy, hogy a mun­káshatalom erős és a kapitaliz­mus visszaállításának lehetősége megszűnt. Az alkotmányos néphataírrii és államigazgatási szervek helyre varinak állítva. Újjászerveztük népköztársasá­gunk fegyveres erőit, a néphad­sereget. a határőrséget, a rend­Az eredményekről szólva kü­lön elismeréssel kell megemlé­kezni népköztársaságunk újjá­szervezett fegyveres erőiről, a néphadseregről, a határőrségről és a rendőrségtől, umelyeknek nagy szerepe volt a munka elő­feltételét jelentő rend helyreállí­tásában. A Magyar Népköztár­saság erőinek megszilárdításá­ban, politikai, gazdasági és kultu­rális éleiének helyreállításá­ban a főszerepet kétségtele­nül maguk a munkás és pa­raszt tömegek, valamint a munkások és parasztok erő­feszítéseit támogató értelmi­ségi rétegek játszották. Nekünk, akik a vezetésben dol­goztunk ezekben az időkben, meg kell mondani, hogy novem­ber 4 után a központi irányítás, ha napról napra erősödött is, hbsSzú hötekéh át nem Volt elég­gé hatékony. Ebben az időszak­ban különösen döntő volt a ten­nivalókat helyesen felismerő és saját erejének tudatára ébredt munkások, bányászok, szövetke­zeti és önállóan dolgozó pafeasz- na a pártban tok, értelmiségiek öntevékeny munkája és helyes politikái fel­lépése az ellenfbrradälmärok, gi, hibás gyakorlattal. A múlt­ban szektásnak bélyegezték a régi, 19-es elVtarsakat. Félreál­lították az illegális káderek je­lentős részét. Az ellenforradalom idején bizonyosodott be a régi, 19-es harcosok, a spanyol front magyar proletár harcosai, a fiörthy-fasizttius éveiben dere­kasan helytálló elvtársak hűsége és értéke. Most az élő hárem munkásnemzeiflék; k 19-éSek, az illegalitás évelnék harcosai és a felszabadulás utáni fiatál káde­rek szcréncaéseh együtt vannak és ez a párt jelenlegi szilárdsá­gának egyik oka. (Taps.) Most a párt tekintélyének nö­vekedése idején, óvakodva a szektás elzárkózástól, biztosíta­nunk kell, iibgy találjon utat s pártba a szocialista forradalom ügyéért áldozatra kész, önzetlen, harcra és munkára képes min­den becsületei dolgozó, elsősor­ban niuiikás. Isié legyen senki e párt tagja táriadalttii illendőség­ből, vagy egyéni meggondolások miatt. Jobb a párthák, a mun­kásosztálynak j az egész népnek ha a pártot a jóindulatú, rdkoh- szeilvező és barátok széles tábo­ra Veszi körüli mintha bent Vol­a nehézségek ide­jét! ingadozók jelentős tömege. Ez október eglyik tanulsága szá­munkra. (Taps.) Erősíteni kell a proletárdiktatúra államhatalmát gátblta; nfeg Övni kell a pártot az elvtelen karrieristáktól. És különöskép­pen éberségre van szükség azok­kal az elemekkel szemben, akik Nagy Imre áruló vonalát követ­ve harcoltak a párt ellen, októ­ber előtt, október alatt és októ­ber után, de most szeretnének beépülni a pártba és belülről harcolni a párt irányvonala, egy­sége ellen. • Másodszor: erősítenünk kell a magyar proletárdiktatúra állam­hatalmát három vonalon. Erősí­tenünk kell államhatalmunk alapját, a munkás-paraszt szö­vetséget, a munkásosztály veze­tése alapján. Miközben hangsú­lyozzuk, hogy fel kell kerülni minden volt hibánkat, mely a munkás-paraszt szövetséget, la­zította és a szocialista íejlődc&t kell mondanunk, hogy a szocialista társadalom felépítése a szocialista magyar falu felépítését is jelenti. Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, mellyel létre jöhéí a szo­cializmus felépítésének célkitű­zéseivel egyetértő, összes réte­gek nemzeti összefogása. Küz­dünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mel­lett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat; sőt ezen túlmenőén a városi kispdlgárság összes ha­ladó elemeit i$. Erősítenünk kell a proletárdiktatúra államhatal­mát, a szocialista demokrácia fejlesztése vonalán is. Végül erő­sítenünk kell a proletárdiktatúra államhatalmát, az ellenfoiTada- (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents