Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-16 / 112. szám

KALOCSÁM cl kalocsai. ídmzts nyílnak a oiráqok f Amszterdamban,Párizsban B friss tavaszi szél a szépen növő vetések zöld hullá­mait mozgatja. A kalocsai jel­legzetes házak apró. gondosan művelt kertjeiben nyílnak a ta­vaszi virágok, a híres író- és him- zőasszonyok kedves virágai, ame­lyek ott mosolyognak ránk a ka­locsai hímzéseken. A Tompa Mihály utcai Nép­művészeti Ház régi nevezetessé­ge a városnak. Most a kalocsai Népművészeti Szövetkezet ott­hona. Az udvaron serény épít­kezés képe fogad. A Népművé­szeti Ház építési stílusához al­kalmazkodó, de módéin, nagy ház emelkedik itt a régi mel­lett. több mint félmillió forin­tos költséggel. Itt kapnak majd helyet az író és hímző népmű­vészek, a hatalmas méretű al­kotóteremben. Az építkezés költségeit a Háziipari Szövetség Népi Iparművészeti Alapjából fedezik, így a szövetkezet aján­dékba kapja ezt a szép házat. A múlt és a jelen 1952. augusztus 7-én 57 ka­bevonásával. Igen kevés meg­rendelésük volt eleinte, mert csak egyfajta színes térítőt hí­meztek. Színesek voltak ezek a munkák, de érződött rajtuk a bizonytalanság, a mintakincs helytelen átalakulása. A felsza­badulás előtti évtizedekben szü­letett hímzések kereskedők megrendelésére keltek életre. Tőlük idegen térkitöltést kí­vántak a hímzéseken, megha­tározott virágmotívumokkal. Ennek a hatása megmutatko­zott művészi munkájukon. Pe­dig az országszerte neves író­asszonyok, mint Király Ilus néni, a negyvenszállási Tamás Andrósné, az öregcsertői Cza- bai Istvánná, a szakmári Vén Lajosné és a többiek szépet akartak. 1953 végén került a szövetke­zet a Háziipari Szövetséghez. — Ettől kezdve jelentős vál­tozás állott be a fejlődésünk­ben — mondja Tamás András- né. a népművészet mestere, a szövetkezet népművészeti fele löse. 7-én locsai. öregcsertői, ho- mokmégyi asszony alapította a Kalocsai Népművészeti Szövetke­zetét. Eleinte maradék gyapjú- tonálból pulóvert, kesztyűt, jég­zoknikat kötöttek. A Népművé-| szeti Vállalat megbízásából i azonban már akkor, október- ] ben himző-részleget is szervez- ( ek 25—30 környékbeli asszony E gyre több munkára kap­tak megrendelést. Sok hímzést exportra is szállítottak. Elővették az öreg szülők által készített régi munkákat és azo­kat tanulmányozták, mert nem voltak megelégedne a szakem­berek véleményével és taná­csaival. Lassan levetkőzte a hímzés a ráerőszakolt • idegen VISSZA TÉR Egy nyurga fiatalember keresett fel a szerkesztőségben. Elő­legezett bizalmat kért, s láttam az arcán, komoly, megbánó gon­dolatok érlelődnek a lelkében. Helyet foglalt mellettem, s kissé zavartan, kezeit dörzsölve elkezdte vallomását. Huszonegyéves fővel hosszú utat járt meg idáig. S ennek a hosszú útnak egyetlen tanulsága volt, hogy: itthon a fekete kenyér is ízesebb, mint máshol a fehér..; 193G november 19-én, reggel 7 órakor öt kecskeméti barát­jával nyakukba vették az országutat. Térkép nélküli ösztönük az osztrák határ felé csalogatta őket. Laczi Ferenc, Sági Elek, Kemény Géza és Héjjas Gyula azt hitték, hogy a legszebb álom fogja a kezüket és vezeti őket a »szabad világ« Kánaánjába. A négy fiú közül hárman autó- cs motorszerelők, egy pedig asztalostanuló. A kivándorlási tömeghisztéria hullámai ebben az időben csaptak a legmagasabbra. S egyetlen könnycsepp nélkül átbal­lagtak Hegyeshalomnál a magyar határon. Első állomásuk Tarcsa volt, hol másfél napig fagyoskodtak egy kényszerlágerben. Meg­motozták őket, s akinél órát találtak, azt azonnal megszabadítot­ták ettől a tehertől. Használt ruhákba öltöztették a láger lakóit, amerikai zöldségkonzerven tengődtek. Innen Tirol vidékére szállították őket Landeck városába. Itt (anyáztak három hétig. Ekkor kérdezték meg tőlük először, hogy hova szeretnének menni. Ök Nyugat-Németországot választották új hazájuknak. Tirolból Kuglentzbe mentek. Fiatal vendégem, Kardos Árpád, a kuglentzi Opel autógyárban, mint karbantartó lakatos dolgozott egészen hazatéréséig. Hét óra volt a kötelező munkaidő, egyórás ebédszünetet tartottak, de ezt nem fizették. Aki akart, túlóráz­hatott, de ilyenkor nem szakmunkát végeztek, hanem kőfejtéssel és árokásással foglalkoztak. Órabére 1 márka 85 pfennig volt. Nyugat-Németországban egy kiló kenyér ára 1 márka 40 pfennig. A magyar szakmunkásnak kevesebb órabért fizettek, s mel­léje állítottak egy külön ellenőrt. Az étkezés sem felelt meg a magyar ember szájaízének. Az ételek íztelenek, mondhatni ehetetlenek voltak. Egy liter bor ára egy szakmunkás napi keresete. Nincs is jó bor ezen a vidéken. Az alma legalább olyan ritka vendég ott, mint nálunk a narancs. — Megúntam a külföldi vendégszereplést — mondta, s ezek- után rátért arra, hogyan valósította meg hazautazási tervét. Kug- lentz polgármestere háromszor tagadta meg kérelmét. Ekkor el­határozta, hogy megszökik. Izgalmaktól és igazoltatásoktól terhes viszontagságok után eljutott Bécsig, s itt a magyar követség segít­ségéve! 2500-an tértek haza autóbusszal. — Jönnének még többen is, de nem engedik őket — mondja Kardos Árpád. — Jól jön ott a magyar szakmunkás olcsó bér­munkája. Szorongató boldog fájdalom fojtogatta torkomat, mikor átléptük a magyar határt, s ekkor fogadtam meg, ha még egy­szer visszatérhetek szülővárosomba, nemhogy az ország, de még Kecskemét határát sem hagyom el többet. Itthon megbecsült ember voltam és kint megaláztak. • Elbúcsúztunk. Éreztem, hogy ennek a fiatalembernek törhe- í4t*n akaratereje és hite erőt ad neki ahhoz, hogy fájó tapasz­talatain okulva kigyógyuljon a hazug fénnyel csillogó álmokból es megtalálja helyét az fii világot formáló munkásosztály kóréhen. RicHczky hatásokat és jellegzetes fejlő­désnek indult. A szövetkezet fáradhatatlan elnöke, Orbán Gyuláné. szinte ostromolta újabb és újabb mintákkal a Népművészeti Vállalatot, ké­sőbb a külkereskedelmi értéke­sítő szervet is. Nem is ered ménvtelenül. Egyre híresebb lett a kalocsai hímzés, főleg a nyugati államokban és ma már alig tudnak eleget tenni a nagy keresletnek. Pedig egyre újabb területei kapcsolódtak a művészeti rész­leghez: Szakmái', Alsóerek, Felsőerek, Drágszél, Kiscsertő, Réztelek, Keserűtelek, Gombo­lyag. Olyan helyeken, ahol az asszonyok már nem igen hí­meztek, az. utóbbi időben szebb­nél szebb térítőkét, alátéteket, éttermi készleteket, hímzett gyermekruhákat adnak ki al­kotó kezükből a környékbeli népművészek. — Gazdaságilag erős, jól eggyékovácsolt szövet­kezet lett a Kalocsai Népmű vészeti Szövetkezet. A vészes ellenforradalmi idők alatt,, október utolsó napjaiban, minden hívás nélkül, összejöttek a környéken lakó tagok is és együtt jelentették ki a vezető seggel, hogy nem engedik szét- zülleni a szövetkezetét. És amikor Nyugatról áradt hazánk ba az ellenforradalmi propagan da, a népi demokrácia, a pro­letárdiktatúra gyalázásának hangja, a Kalocsa környéki nép­művészek ezeket az »ajándéko­kat«, Kalocsa szép "virágaiból álmodott csodálatos, színes mű­remekekkel viszonozták. A Mar- git-virág, az orgona, a nefele.jts, a pipacs, a búzavirág, a baba rózsa, a gyöngyvirág, a sárga­liliom. a harangvirág csodála tosan színes szirmai hirdették a Kalocsa környéki nép életere­jét, erkölcsi és esztétikai tisz taságát. Gráz, Frankfurt, Amsz­terdam és Párizs népe talán felismei'te a kalocsai művészek, üzenetét a fényes kirakatokban megjelenő gyönyörű hímzése­ken, amelyeknek mintái épp­úgy összefonódtak a nép életé­vel, mint Bartók és Kodály ze­néje. íelenleg 500 tagja van a J szövetkezetnek. 250 asz- szony és leány rajzolja és hí­mezi &. népművészeti munká­kat. A 'Népi Iparművészen Ta­nács eddig 21 asszonyt ismert, el és látott el »Népi iparmű­vész« igazolvánnyal és havi 150 —500 forint alkotói díjat folyó­sít munkájuk megkönnyítésére minden hónapban. Kormányunk művészete elismeréséül a »Nép­művészet mestere« kitüntetés­sel jutalmazta Kovács Jánosné, Király Ilus kalocsai íróasszonyt, Tamás Andrásné negyvenszál­lási író- és himzőasszonyt, va­lamint Vén .Lajosnét, a híres szakmári pingálóasszonyt. A szövetkezet múltévi termelési értéke meghaladta az 5 millió forintot és közel 100 000 forint osztalékot kaptak a tagok az elmúlt esztendő nyereségéből. Az idén még nagyobb lesz a jö­vedelem. Az első negyedévben több mint másfél millió forint értékű hímzést juttattak el a központba. Ebből tijbb mint 200 ezer forintot érő hímzés ex­portra ment. A , szövetkezet népművészeti termelése az össz­termelésnek több mint 80 szá­zalékát teszi. j* ötét felhőgomolyagok húz­nak el, hideg a ta\*aszi szél, de itt bent, a szobában az összehajló kendős asszonyfejek árnyékában »nyílnak« a virá­gok. Űj munkákkal készülnek a jövő évi Brüsszeli Világkiállí­tásra, a moszkvai VIT-re. Vár­ják, egyre türelmetlenebbül a Népművészeti Ház átadását, amelyet úgy érzik, megérdemel­nek. S ha majd hamarosan kül­földi látogatók megnézik a vá­ros büszkeségét, az ősi bútorok­kal berendezett Népművészeti Házat, megismerkedhetnek • a csodálatosan szép kalocsai hím­zések alkotóival is. Kiss Ivor cikke nyomán Rovatvezető: Bontsó László Mauritius és társai íjöt U r II. Az európai bélyegek közül az 1855. évi svéd skilinges bé­lyeg következik, mely téves színnyomásának köszönheti hír­nevét. A zöldeskék helyett sár­gásszínűnek került kiadásra és e kis tévedés eredménye az, hogy ára 40 000 dollár. Jelen­legi hazája Canada, mert tulaj­donosa ott lakik. Ö európa leg­drágább bélyege. Ezt követi az Űj-Funlandi 1927. évi »Air Mail De Pinedó 1927.« íelülnyomású bélyeg, cse­kély 22 500 dollár értékével, va­lamint a Hawaii szigeti misszio­nárius bélyeg 1851. évből, me­lyet a misszionáriusok saját maguk készítettek. Ennek érté­ke 20 000 dollár. Igen jó az értékelése az 1849. kiadású franciaországi cinóber- színű négyesblokknak,' melyben egy téte-béche is van: értéke 17 500 'dollár. A sok világhíresség felsorolá­sa oldalakat venne igénybe, hi­szen közel 500 darab ritkaságot érintene. A bélyegkibocsátó ál­lamok majdnem mindegyike szerepel kisebb-nagyobb ritka­sággal. Érdekes, hogy főként a kisebb államok és azok közül a tengerentúliak és gyarmatok vannak túlsúlyban. Az öreg Európa is jelentősen van azonban képviselve. A ma­gyar gyűjtőket érdeklő osztrák Merkur-íejes hírlapbélyeg, vala­mint az önálló magyar kiadású 1871. kő- és réznyomások fázis nyomásai vésés- és lemezhibás érdekességei. Az 1868. határőr­vidéki újságbélyeg, valamint az 1899. kiadású levélborítékos, 24 krajcáros, az 1900. kiadású tú- rulos sor 2—3—5 K. címletei és az 5000 koronás Madonna for­dított képállású tévnyomata is szerepel e hírességek között. A bélyeg története alig ha­ladta meg az egy évszázadot, de megállapíthatjuk, hogy klasszi­kusai aránylag rövid idő alatt értékében jelentőssé váltak, azok számára, akik még hírből sem ismerték ezeknek a ritka­ságoknak létezését, de fognak, vagy már jelenleg is gyűjtenek bélyeget — megnyugtatásul el­mondhatjuk, hogy a bélyegről kiadásakor senki sem jósolhatja meg előre, hogy lesz-e értékben és ritkaságban belőle klasszikus bélyeg. Tehát most és korábban kiadott bélyeg, ha kis értéket képvisel, idővelj értékes lesz. — Csupán az idő] és az esetleges kiadással kapcsolatos történe­lem és jellege k bélyegnek sza­bályozhatja idővel értékét. E század végén a íilatéiia kró­nikása bizonyára az előbb fel­sorolt hírességeken kívül szám­talan új hírességről fog beszá­molni, már annál is inkább ál­líthatjuk ezt nyugodtan, mert az 1900. évektől («adott bélyegek közül igen sok! kezd a klasszi­kus bélyegek nyomdokaiba lép­ni. Grace Kelly—monacói hercegnő A híres hollywoodi ex filmsztár, — aki időközben hercegnő és hol dog mama —, mint bélyegarckép it hálás alany, sötj mi több, igen jó üzleti célt szolgálj Bizonyítja ezt az hogy Monaco állam már több izber bocsátott ki arcképével ellátott bé lyeget. Igaz —, ha mim rajongott film sztár fényképe jő business volt, - bizonyára a filatélia lehetőségeit if ki lehet használni üzleti célra. I fi ; í m! im «Sí mm wBF ■ i -däßwmi (xww#?, •• yyl Kegy nyelv egy bélyegen Bár a bélyegeken általában egy­nyelvű felirat jszokott lenni, r gyűjtők tudjákj hogy a kétnyel­vű elég gyakori A háromnyelvű már ritkább. Illenek például Iz­rael bélyegei, amelyeken rend­szerint héber, 4fab és angol fel­írat látható. Legritkábbakj a négynyelvűek, de ez is akad. így Jaipu 1904— 1906. évi kiadása, amelyen hin- dosztáni, urdu, szanszkrit és an­gol a felirat. Hasonló Kelet- Rumélia 1881-bjen megjelent bé­lyege, amelyhejk francia, török orosz és görög1 a nyelve.­HAJNALODIK Sokat sejtető a cím, vajon, mi rejlik mögötte? Egy minden akadályt elsöprő, szenvedélyes szerelem története és a távoli Korzika szigetlakóinak élete. Meglátni és megszeretni — valahogy így foglalhatnánk ösz- sze filmünk főhőseinek történe­tét. A véletlen sodorta egymás­hoz a két embert és szívükben olthatatlan szerelem ébred, mely később egy életre összeköti sorsukat. Valerió a férfi, a szi­get orvosa, Clara az asszony, özvegy és csábítóan szép. Vale­rio nős, szereti is a feleségét, de Clara iránt érzett vonzalma semmivel sem hasonlítható ösz- sze. Elvágyik felesége mellől, hogy szakítva eddigi életével, sorsát Claraéhoz és a szegények harcához kapcsolja. Tudja, hogy az új életút nem lesz könnyű, de hiszi, hogy egy új hajnal fe­lé menetel. Mélységesen emberi és na­gyon művészi ez az új francia— olasz film. Nem azzal a céllal készült, hogy társadalmi prob­lémákat mutasson be, de egy haladó gopdolkodású orvos éle­tén és harcán keresztül szembe­tűnnek a legélesebb ellentmon­dások. A film főhőse, Valerio doktor, aki segédkezet nyújt a bajbajutott munkásoknak. Ez az állásfoglalás szembefordulást jelent egész addigi életével, de ő vállalja ezt.' A doktor szere­pében George^ Marchalt lat­juk. A csinbs, markánsarcú férfi egyaránt; elbűvöl bennün­ket személyes varázsával és szenvedélyes Játékával. Clars — a megkapó szépségű Lucia Bősé, akinek hevét a Róma 11 óra, a Római lányok filmszere- pei tették ismertté' a magyar közönség előtti Üj filmjében is kifejezésre juttatja mély ember- ábrázoló művészetét. Kár, hogy a film alkotói olyan . kévéséi árulnak el aejdigi életéről és környezetéről. ] Finom, mérték­tartó. művészi [alkotás ez a film, amely gyönyör^ felvételekkel és csodálatosan kiöltői jelenetekkel teszi hosszú időre felejthetetlen­né a látottakat. Bemutatja a kecskeméti Vá­rosi Mozi máj^s 11—22-ig, Fí«, ísesse elő a PETŐFI NÉPÉT

Next

/
Thumbnails
Contents