Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-16 / 112. szám
Szívvel-lélekkel a jó nevelőmunkáért Látogatás a Kiskuitmajsai Általános Fiúiskolában A társadalom is felelős A kiskunmaisai általános iskola udvarán nagy a zsivaly- lárma. Nem a cigányvajda lánya esküszik, hanem a röpke 10 perc örömét élvezik a pirospozsgás arcú gyermekek százai. Sokan közülük kergetőznek, némelyek pedig belebújnak a könyvek soraiba, s amit otthon kellett volna megtanulniok, most szeretnék elsajátítani, hogy felelés esetén a kékfedelű □sztálykönyvbe kövérhasú ötös rajzolódjék. De ezt a gyorstal- palást mindennek hívják, csak nem komoly munkának. Az irodában Terbe Sándor igazgató szemléli az órarendet. Barna tekintetén bölcs meg- lontoltság és a nyugodt, határozott fellépésű vezető élő lelki- ismerete tükröződik. Arra a kérdésemre, hogy hogyan viselkedtek a pedagógusok az ellenforradalom ideje alatt, így válaszolt: Uclytálltak a szocializmus mellett — Felelősségem teljes tudatában kijelenthetem, hogy az én iskolánkban egyetlenegy pedagógus nem ellenforradalmáros- kodott. A felsőbb vezetés okozta zűrzavar minket is megtévesztett, de a szocializmus ellen mi nem lázadoztunk, hanem mellette helytálltunk. Még javában tartottak a zűrzavaros idők, amikor az egyik történelemszakos tanárunk azt mondta, hogy az ami most történik minden, csuk nem forradalom, mert ez ember- öles és baltázás, ez anarchia. Az iskola haladó szellemű magatartását bizonyítja, hogy az igazgatón kívül Moór Miklós, az Úttörőcsapat vezetője, — aki eddig nem volt párttag — most tagja az MSZMP-nek. Beszélgetésünk során pedagógiai kérdések is előkerüllek. — Sokszor érte már a nevelőket az a vád, hogy a gyermekek neveléséért egyedül ők felelősek. Véleményem szerint ez helytelen felfogás, mert a család, az iskola és a társadalom együttesen felel a gyermek neveléséért. Többéves tapasztalatokból egy gyakori hétköznapi példát ragadok ki. — Az utcán csintalankodó, cigarettázó és csúnyabeszédű gyermekek mellett közömbösen elmennek a felnőttek, s nem érzik társadalmi kötelességüknek, hogy néhány felvilágosító szóval megpróbálják jó útra vezetni ezeket az elkallódó fiatal életeket. A közös gondok mellett egyéni kérdések is felmerülnek az igazgatói irodában. Délutánonként olyan ez a helyiség, mint egy klubszoba. A nevelők gondjain kívül politikai kérdéseket is megvitatnak. Az idősebb pedagógusokat a nyugdíjkérdés foglalkoztatja. Ha erre vonatkozóan az SZTK-tól kérnek megnyugtató felvilágosítást, egészen mást mond, mint az Országos Nyugdíjintézet. Ezért üdvös dolog lenne, ha a Művelődésügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatót adna ki, melyben feltüntetné, hogy hány évi szolgálat után mennyi nyugdíj jár, Hetven úttörő — Érdeklődésünkre bepillantást engedtek az iskola mindennapi munkájába, örömmel értesültünk arról, hogy az úttörő szervezetnek eddig 70 önkéntes tagja van. Hogy ez a felvilágosító munka sikerrel járhatott, az azzal magyarázható, hogy nyíltan feltárták a növendékek előtt az elmúlt évek szervezeti élete Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyházáról SZÜLETTEK: Banka Mária (anyja: Szegi Katalin), Almási András (Janik Jolán), Tóth Ervin István (Agárdi .Rozália), Száraz Nagy Tibor (Németh Erzsébet) Vörös Mária (Ku- rucz Rozália), Varró László (Tapodi Rozália), Kürti Mihály (Fricska Mária), Drozdik András (Zsigó Mária Magdolna), Endre László (Szabó Mária), Pesti Ferenc (Tóth Luca), Kovács Béla (Antal Mária), Szlávik Tibor (Tóth Kiss Anna), Kókai István Gyula (Rávai Mária), Csáki Ferenc Sándor (Petróczi Terézia) Boros Piroska (Konkoly Piroska), Zolnai András (Bársony Terézia), Csontos Gizella Katalin (Varga Gizella), Dóka László (Szemerédi Magdolna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó Lajos és Drozdik Franciska, Pintér András és Tóth Irén, Kovács István és Térjék Erzsébet, Varga János és Zsibrita Luca. MEGHALTAK: Iványi Mária 66, Pólyák Ferenc 31, Varga József 73, Gulyás Pál 86 Fábián Ilona Veronika háromhónapos, Piszmán Jánosné Kristóf Mária 74, Fekete Pálné Tóth Veronika 72, Lantos Pálné Szonda Franciska 81 éves korában. és a most újjáalakult mozgalom közötti különbséget. A gyerekek lelkesen és sokkal felszabadultabban végzik csapatmunkájukat. Fellendült az élet a különböző szakitörökben. Az iskolamúzeumot szervező szakkör június végére Konecsnyi György majsai születésű, Kossuth-díjas festőművész képeiből tervez kiállítást. Ezenkívül lesz helytörténeti. biológiai, ásványrendszertani és a régi pénznemeket bemutató kiállítás; A majsai általános iskola jó munkáján, 3,1 tanulmányi átlagán (bár ez lehetne jobb is) lemérhetjük, hogy ahol az igazgató és a nevelőtestület tagjai szívvel-lélekkel a szocializmus ügye mellett foglaltak állást, ott ehhez hasonlóan jó eredmények születtek meg. Bieliczky Sándor A/WVVVVVVVVVWWV» Büeher Mihály ZONGORAESTJE Az Országos Filharmónia által rendezett kecskeméti hangversenysorozat utolsó bérleti hangversenyét, az eredeti terv-, töl eltérően, későbbi időpontban bonyolítják le. Bächer Mihály zongoraestje május 18-án lesz Kecskeméten. Göngyolegellátásuak helyzetéről Sürgős segítséget kér a Göngyölegetlátó Vállalat Sem a sajtó, sem a közvélemény talán még soha nem foglalkozott annyit a göngyölegellátás problémájával, mint az idén. Ez érthető is, hiszen gyümölcsből, zöldségből egyaránt gazdag termés ígérkezik, és ez megköveteli, hogy mi is minél több tároló és szállító göngyöleget biztosítsunk. Mi, már mint a Baromfi-, Zöldség-Göngyöleg- ellátó Szövetkezeti Vállalat kecskeméti kirendeltsége, szívesen és örömmel tennénk eleget e kötelezettségünknek, de hogy meglepetés ne érje majd a szállító vállalatokat, már most szeretném közölni nehézségeinket, egyben a leghathatósabb segítséget berni az Illetékesektől e nehézségek sürgős orvoslására. V7 állalatunk Bács megyei * kapacitása havi 250 000 darab rekesz gyártása. Anyaghiány miatt azonban ennek a mennyiségnek csak 35 százalékát tudjuk elkészíteni. Mi, a vállalat részéről, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a várható nagyarányú zöldség- ésgyii- tnölcsszezon idején göngyölegek hiánya miatt ne legyen szállítási zavar, de az anyaghiányon saját erőnkből nem tudunk segíteni. if xportládák készítésére még a múlt évről maradt anyagunk, valamint az ez évben 131 fogta a iii! őrség a börtönből szökött, álnéven házasságot kötött veszedelmes széliül most Dán János, jánoshalmi lakos különböző bűncselekményekért már többizben állt a bíróság előtt. Tavaly októberben még három év volt hátra kiszabott börtönbüntetéséből, amikor az ellenforradalmárok kiengedték a (egyházból. Mondanunk sem kell, Dán János bűnöző vére nem vált vízzé. A szökött rab tudta, hogy keresik, s ezért álnevet használva bujkált megyénk déli részén. Azaz nemcsak bújkált, mert, amikor elfogták, egész sor bűntény tettesét ismerték fel benne. A megrögzött bűnöző Baja környékén, valamint Jánoshalmán töhb lopást és agyafúrt módon, egész sor csalást követett el. Többek között kiadta magát kukoricatermelőnek és hiszékeny emberektől tetemes összegű előleget vett fel. Persze, a vételre felajánlott tengerit sohasem szállította le, mivel nem is volt neki. Dán János a végén már annyira szabad embernek érezte magát, hogy Dávod községben még házasságot is kötött. A kisemberek veszedelmes fosztogatóját a bácsalmási rendőrkapitányság fogta el. biztosított anyag fedezi a tervezett szükségletet. Viszont a belföldi szállításokra vonatkozó kilátásaink annál rosszabbak. Belföldi rekeszek gyártására mindezidáig semmi anyagot nem kaptunk. Bár vállalatunk a különböző ktsz-ekkel és ládagyárakkal való összeköttetés révén igyekszik hulladékanyagból készült göngyölegeket biztosítani, de ez a mennyiség a szükségletekhez képest elenyészően kevés Vállalatunk a felettes szerveknél már ismertette a várhat' terméseredményeket, és hogy milyen mennyiségű iára lenne szükségünk ahhoz, hogy a belföldi göngyölegszüksógletet biztosítani tudjuk, de mindezidáig nem járt eredménnyel fáradozásunk. A Bács megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központnak a mai napié csaknem 300 (100 darab ex pori- rekeszt és 40 000 darab belföld rekeszt szállítottunk. JclsnUí meglevő készletünk exporUc- keszből 100 000 darab, belföld rekeszből 70 000 daran ,\ '■ eddigieken felül még as- gasztó az a tény is, hegy már a zöidségszáUúás leuony.- Utasára sem rendelkezünk elegendő rekeszekkel. így szükségessé válik majd, hogy az alma begyűjtés céljára tartalékolt göngyölegféleségeket kiadjuk. Ez azt jelenti, hogy az alma begyűjtői idején ezeket a göngyölegekéi nélkülöznünk kell. Mi tudjuk hogy az ellenforradalom következtében népgazdaságunk óriás károkat szenvedett. De ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is ha nem tudunk megfelelő meny- nyiségü göngyöleget biztosítani a szállítások idején, ugyancsak egész népgazdaságaiknak származik kára belőle. Éppen ezért kérjük az illetékeseket, hogy anyagellátás tekintetében szívleljék meg kérő szavunkat, mert a ipúlt években is nagyon sok- áru romlott el azért, mert néír volt elegendő rekesz a szállításokhoz, és nagyon sok exportlehetőségtől estünk el azért, mert nem volt elegendő export- göngyöleg. Pálfi Sándor kirendeltségvezető Sokat panaszkodnak mostanában a termelőszövetkezeti elnökök, vezetők, hogy keveset látogatják, segítik őket a járási vagy a megyei szerv képviselői. Nem is olyan régen még az volt b baj, hogy túlságosan beleszóltak a szövetkezetek életébe, kívülről, erőszakosan irányították gazdálkodásukat, amiből rengeteg kár származott. Most, sajnos, a másik véglet tapasztalható. Sok gondjukra nem kap- jnak választ szövetkezeteink. Az ■ellenforradalom alatt számos termelőszövetkezet vagyonát ^/elhurcolták, az ebből eredő *ürzavart még sok helyen nem (rendezték. Rengeteg vita folyik «arról, hogy milyen legyen a jövedelemelosztás: munkaegységre, vagy százalékra dolgozza- mak-e a tagok. Helyenként a beruházásokat azért nem eszköztik, mert nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. Egyszóval a problémák, gongok tömegével kell megküzde- giiök a szövetkezeteknek. Közös pazdaságaink vezetőinek és tagjainak zöme agrárproletárokból akik- járatlanok, vagy kevés (tapasztalattal bírnak egy több száz holdas gazdaság irányításúiban. Megszűnt a gépállomások «gronómusi hálózata is, tehát fezek segítségére sem számíthat- Jnak. Ugyanakkor a városi és a járási tanácsoknál annyira csökkentettek a létszámot, hogy jóformán senki sem maradt, aki a szövetkezetek ügyével foglalkozna. Ugyanez a helyzet a megyei tanácsnál is. Termelőszövetkezeti gondok Az önállóságról és a segítségadásról A „mindenes“ tsz-közgazdász Az előbbiekben utaltunk arra, hogy a termelőszövetkezeteknek most kétszeresen szükségük van a segítségre, ám a járásoknál, városoknál megszüntettek a tsz-szerve- zői, a könyvelői, az építési előadói, a beruházási előadói beosztást. Maradt egy termelőszövetkezeti közgazdász, akinek a termelőszövetkezeti ügyeken kívül egy csomó más kérdéssel is kell foglalkoznia. Jelenti a megyének többek közt a mezőgazdasági árak, a munkabérek alakulását, a várható terméseredményeket és egyebeket: Van a járási, városi mezőgazdasági osztályokon osztályvezető is, de neki az osztályvezetői teendők mellett el kell látni a i'őagronómusi, vagy főállattenyésztői funkciót is. Már ebből látható, hogy nem marad ideje a szövetkezetek segítésére. Ki intézi a beruházásokat ? Már az előbb szó volt arról, hogy megszűnt a beruházási előadói beosztás. Ezelőtt a járási beruházási előadó, más mező- gazdasági beruházások mellett, a termelőszövetkezetek beruházásaival kapcsolatos pénzügyi kérdések megoldásában adott segítséget. Az építésügyi előadó az anyagbeszerzésben, a kivitelezésben segítette a szövetkezeteket. Tárgyalt a szövetkezetek nevében különböző vállalatokkal. Most van ugyan a megyei tanácsnak tervosztálya, azonban az nem tud ilyen irányú segítséget adni a szövetkezeteknek. Ha egy szövetkezet istállót akar építeni, először betervezi, tárgyal a bankkal a hitelről, kér egy műszaki rajzot, összeköttetésbe lép a különböző vállalatokkal és így tovább. Mindezt természetesen a termelőszövetkezet elnökének, vagy valamelyik vezetőjének kell lebonyolítania. Az igaz, hogy olyan eset is fennállhat, amikoris a szövetkezet maga készíti el az épületet teljes egészében. Azonban nem ez a jellemző, mert például tavaly is különböző beruházásokra 16 millió forint állami hitelt kaptak a szövetkezetek és az idén is több mint 8 és fél milliót igényeltek. Nem közömbös ilyenkor az sem, hogy mennyi a költségvetés, az illető vállalat mennyiért készíti el a szóban- forgó beruházást. Az államnak, de a szövetkezeteknek sem mindegy, hogy 200 ezer forinttal olcsóbban, vagy drágábban készül el a létesítményi Most — ahogy mondani szokták — könnyen »átrázhatják« a termelőszövetkezetek vezetőit. A megyei tanács közgazdasági csoportjánál, amely a mezőgazdasági osztályon belül működik, három ember van hivatva a megyében levő szövetkezetek ügyeinek intézésére: egy termelőszövetkezeti felügyelő, egy termelőszövetkezeti közgazdász és egy revizor. Természetesen ez is kevés, de mint már előbb említettük, a járásoknál, városoknál sokkal rosszabb a helyzet. Nincs szó az önállóság megsértéséről Nem arról van most szó, hogy a régi hibák megismétlődjenek. Helyes a termelőszövetkezetek önállósága és mérhetetlen károk származhatnának abból, ha ismét sokan beleszólnának a gazdálkodásukba. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek számos olyan problémával küzdenek, amelyeket nem tudnak önállóan megoldani. Az helytelen álláspont, hogy a szocializmust építő állam egyáltalán ne szóljon bele segítőén a falu szocialista szektorának, a termelőszövetkezetnek gazdálkodásába. A legutóbbi hetek, hónapok tanulsága bizonyítja, hogy milyen bajok származhatnak ebből. Sok termelőszövetkezet arra használta fel a rosszul értelmezett önállóságot, hogy károkat okozott a termelésnek és önmagának* Nem egy helyen »zsebből« gazdálkodnak, adják, veszik a traktorokat, elcserélik teherautóért, így történt ez például a kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezetben. Más szövetkezetben azzal foglalkoznak, hogy Dunántúlon megveszik a kukoricát éf Tiszántúlon drágábban továbbadják. Egyszóval szükség van a fokozottabb ellenőrzésre és segítségre. Ez azonban a jelenlegi körülmények közölt nem oldható meg, mert ha valahol baj van. a megyei, vagy a járási szervek akkor jönnek rá, amikor már rendszerint késő. Egymásután érik a »meglepetések« a járási, vagy megyei tanács illetékeseit Nem a termelőszövetkezetek önállóságának megsértéséről van tehát szó, hanem a nagyobb segítségadásról. Ilzt pedig meg kell valahogy oldani, ha másként nem, létszámemeléssé], Ez áldozatot jelent ugyan a népgazdaság számára, de sokkal nagyobb lehet azoknak a károknak az összege, amelyeket ezzel megelőzünk. He.lyes volna minél előbb rendezni ezt az ügyet. Szó sincs arról, hogy a régi létszámot ismét visszaállítsuk, de a szükséges létszámról gondoskodni kell;
