Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-11 / 108. szám

Fejlődnek a kiskunhalasi iskolák A kiskunhalasi városi tanács­ülés május 18-án előreláthatólag az ifjúság nevelésével is részle­tesebben log foglalkozni. A ta­nács nagy gondjai közé tartozik, •hogy az elavult külterületi isko­lákat korszerűsítse és a nehezen megközelíthető határrészekben is biztosítsa az eredményes ok­tatás feltételeit. Az iskolafejlesztési program keretében több nagy építkezést vettek tervbe, nem egy közülük még az idén befejeződik. A kopojai állomás felé, körül­belül hét kilométerre a várostól, épül a négytantermes inokaí iskola. A költségeket községfejlesztési alapból fedezi a tanács. Az épü­let falai már állnak, a tetőszer- kezet építésére kerül rövidesen sor, A régi iskolaépületben, amely mellett az új négytanter­mes. fedett folyosóval, szex-tárral és igazgatói irodával ellátott is­kola épül, — három tanítói lakást hoznak létre. A régi épület oktatási célokra már nem alkalmas, de átépítés­sel kényelmes tanítói lakások lesznek belőle. Az új épület he­lyi tervek alapján készül, ha­sonló lesz a Rekettye I. számú iskolához, és felépítése körülbe­lül 350 000 forintba kerül. Jelentékeny társadalmi tá­mogatás segíti az iskolaépí­tést. A közelben levő Vörös Október és Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagjai és iparosai nagy gonddal és hozzá­értéssel munkálkodnak az épít­kezésen. Az ősszel kezdődő új tanévben előreláthatólag átad­ják rendeltetésének az épületet, így jövőre 120 környékbeli ta­nyai gyerek csak délelőtt jár is­kolába, nem kell a délutáni ta­nítás után késő este gyalogol- niok hazáig. Ez a második négytantermes iskola, amely ilyen jelentékeny társadalmi segítséggel épül fel a halasi határban. A népfront javaslatára a vá­rosi tanács egytantermes, nevelői lakás­sal rendelkező iskolát épít­tet a külső zsanai határresz- ben is. Eddig is volt itt iskola. Egy há­romszor négyméteres, korsze­rűtlen szobában folyt az oktatás, elavult tanyaházban. Ez az épít­kezés 1957 végén kezdődik meg ebben, a Kiskunhalastól 14 kilo­méterre fekvő határrészben. Üj helyet kap a város bel­területén az általános iskolai napközi otthon is. Egy volt zárdaépületben rende­zik be a korszerű intézményt, amelyet a honvédség bocsát a városi tanács rendelkezésére. A napközi otthonban 160 diák kap új ebédlőt, tanulószobát. A mun­kálatok megkezdődtek, s előre­láthatólag az új iskolai év kez­detére be is fejeződnek. A gim­názium tornaterme mögött levő középiskolai diákotthon bővíté­sére is sor kerül még az idén. Értékes csomagot kapnak 8 VCtBliŐk A Magyar Vöiöskereszt Megyei Titkársága közli, hogy mindazok a. többszörös véradók, akik leg­alább ötízben, vagy annál több­ször adtak vért — a legközeleb­bi véradásuk alkalmával egy da­rab 4 kilós egységcsomagot kap­nak. A csomag — mint értesül­tünk — több tápdús készítmény mellett kávét, csokoládét, bon­bont és kókuszzsírt'tartalmaz. Az egységcsomagolcat, mint értesültünk, azok az ötnél több­szörös i'éradók is megkapták, akik önhibájukon kívül két hó­napnál hosszabb várakozási idő­re vannak tanácsolva, vagy va­lami oknál kifolyólag huzamo sabb ideig egyáltalán nem ad halnak vert. Az új véradók pe dig a Lengyel Vöröskereszt aján dókából ,(melyet a (fobbszörö véradók is megkapnak) 1—1 egy kilogramós sertéshús-konzen juttatásban részesülnek. A tévedések elkerülése végei tájékoztatásul közöljük, hogy i húskonzervek és egységcsomagol kiosztását nem a Vöröskeresz Megyei Titkársága, hanem < Megyei itórhásban székelő Vér adóállomás intézi. fot tstUutztúU- u esőbe... ... c4,u",i KULTÚRA lm itt, ^WwWyW^WWVW^yWWWVWVWVWWWWwWWWWWWVWWWVWWWVVWy» AMENNYIT KI TUDNAK HARCOLNI! annyi élet lesz itt, amennyit a parasztság ki tud harcolni ma­gának. Mi parasztszármazású értelmiségiek, hozzájárulunk a renováláshoz. Vasárnap,búi az eső lába a levegőben lógott, mégis öt­száz ünneplőbe öltözött dolgozó paraszt jött el a Kinizsi Kul-1 uirházba. Mór az utcán a be- j . , .............. sz élgetők egy-egy ízes sercintés | J\ptO, töpörödött pa- közben előre kifejtették a véle- rasztember kiált bele a már él­ményüket a gazdagyülésről.. ! talánossá vált zűrzavarba: Nem lesz ebből semmi. Én — Én jóváhagyom! Fizetek is. nem adok egy árva garast sem. Ilyen és ehhez hasonló véle­mények nem voltak egyedülál­lóak a lézengő, csoportosuló em­berek között. A teremben a beszéd alatt is forró volt a hangulat. Bizony, néha egy-egy közbekiáltás is el­hangzott. Miért is hívták össze ezt a gazdagyűlést? És mi adott okot erre a parázs han­gulatra? Talán erre a legmeg­felelőbben a gyűlés előadója, Veverka István, a helyi föld- in üvesszövetkezet ügyvezető el­nöke adta meg a választ: — A mai nagygyűlésünk, ösz- szejövetelünk fő célja a volt munkásegylet visszajuttatása a jogos tulajdonosainak, a város földmunkásainak, parasztságá­nak. . i 1945 után még hosszú ideig a kisparasztság, valamint a földmunkások új szervezetei, az UFOSZ, a FÉKOSZ kezelé­sében volt az épület. S ezek után derült ki hogy bár jogtalanul, de mégis más szerveknek, más céllal ad-: Iák át a dolgozó parasztok kul-: túrájának ' fellegvárát. Most; ezen a gyűlésen adták vissza azt: a megrongált épületet, aholi minden földmunkás és gazdai eltöltbette és eltöltheü ezután] szabadidejét. 1 Az izzó hangulatot a pénzbeli] hozzájárulás szülte. Ugyanis a] földművesszövetkezet hosszú és] meg nem alkuvó utánjárásainak! következtében, sikerült az épü­let tatarozására mintegy 100 000 forint hitelt kapni a beruházás­hoz. A hitel összegének folyósí­tását a megyei földművesszö­vetkezeti központ csak akkor teljesíti, ha a dolgozó parasztok is hozzájárulnak. Ezért VOit a gyűlés, ezért! volt a vita. A hozzászólások, bár nem parlamentáris utón zajlottak le, mégis arról győz­ték meg a hallgatót, hogy a] parasztok akarják ezt az épüle-] tét és hozzá is járulnak forint­jaikkal. Baradlai Sándor, egy, parasztszármazósű tanító szen­vedélyes hangon mondta el a következőket: — Nagyapám jogán szólok hozzátok. Ö itt élt köztetek. ,Pénz a vitából nem lesz! Én azt mondom, hogy annyi kultúra. A vita lármája, a felkiáltások hangja zúg még a teremben, de a piros terítővei leborított asz­talon gyűlnek az aláírások. Égy sápadt, sovány paraszt­asszony, özv. Matos Imréné há­romcsaládos anya 50 forintot ir szálkás betűivel a papírra. Var- gac Sándor, aki a Hősök útja 21. szám alatt lakik, nekiereszti a ceruzát, 150 forintot jegyez. S ki tudná felsorolni az összes aláírót? Egymásután szaporod­nak az aláírások, s a végösszeg már 10 000 forint. Végre megvalósulhat a kalocsai parasztok, földmun­kások, kubikosok vágya, övék már újból és véglegesen a kul- túrház, a benne létesítendő könyvtár, a klubszoba. S kint az utcán a hazaballagó emberek mór az új kulturális életről beszélnek. A hangulat tüze mór nem a pénzkérdést tartja első helyen, hanem az alkotás felé mutat. —gém Fred Higingbothamnak, egy amerikai repülős katonának, aki az okinavai repülőtéren a földi kezelőszemélyzetnél teljesít szol­gálatot, olyan élményben volt része, amit még dédapa korá­ban is megemleget. Lökhajtásos gép érkezett a re­pülőtéri-e és sürgősen el kellett látni üzemanyaggal. Higing­bothamnak az volt a feladata, hogy egy földelő kábelt kapcsol­jon a gép orrához, az esetleges szikraképződések megakadályo­zására. Az előírások pontosan megállapítják, milyen távolság­ra szabad a működő lökhajtásos gép első cs hátsó levegőbeszívó nyílásait megközelíteni. De ép­pen ebédidő volt és Fred sietett. A betutó gép vezetője — az elő­írásoknak megfelelően — a mo­tor végleges kikapcsolása előtt még köteles a motort 60 száza­lékos teljesítménnyel járatni. A Bajai anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Lugosi Viktor (anyja: Kollár Márta), Istók Kálmán (Pataki Gizella), Vinkó Edit (Jaszenovics Erzsébet), Gá­bor Katalin (Szöggel- Anna), Fá­sa Edit (Cserti Mária), Albert Elemér (Strobán Ágnes), Szili Zsuzsanna (Ottava Irina), Ar­ieovics Margit (Kummer Mar­git), Körmendi László (Morvái Klára), Látó István (Kovács Margit), Stadler János (Uubo- viczki Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Horváth Vilmos Kovács Gizel­lával, Váradi Béla Horváth Ro­záliával, Klocker György Iko-1 tics Katalinnal, Mészáros Jenői nával, Kulcsár István Pásztoréi Magdolnával, Kozma Mihálj Gergity Katalinnal, Kovács Jó zsef Kovács Annával, Szilágy Gábor Bognár Juliannával, Zsi danics József Müller Hildával. MEGHALT: Rózsa Tibor 46, Almási János 42, Márkig Fe- rencné Sessy Malvina 73, Koller Zsuzsanna 10 hónapos, Bikán István 38, Hódos Petemé Ki­rály Magdolna 39, Wéber Sán- dorné Valient Katalin 83 éves korában. hajtómű még járt, amikor Hi- gingbothafn a földelő kábellel a lökhajtásos gép orrához köze­ledett. Annyit ! érzett, hogy levegő- ujjak megmarkolják hajlott há­tát, amint a kábelt a földön egyengette és letépik sapkája!, önkénytelenül felegyenesedett és sapkája után nyúlt. A távolabb állók csak annyit láttak, hogy Fred kinyújtott kézzel-lábbal vízszintesen repül a gép tátjott orrnyilasa felé és eltűnik bénne. A szívó!turbina szárnyai előtt egy íémkúp van a tengelyre sze­relve a leVegő elosztására. Fred szerencséjére az óránként 50C küométeras vihar erejével mű­ködő légáramlás úgy nyomta neki ennek a kúpnak, hogy — miután közben a gép kikapcso­lása folytan a szívás ereje is csökkent 4— tíz centiméternyire a turbinaj éles lapjaitól, érdé­vel, mellével és karjává meg tud< *t támaszkodni. Segítségére volt a többszörösen rálckére- dett kábel is. Fái pillanat múlva már ki it húzták a gépből. Néhány, kisebb horzsi tástol — és az ijeC (tő' — el -kintve 6emmi b- történ s íjnásnap már ,y munkaiát. Legföljebb r1 volt o ml sürgős az azóta n igyál'ja, míg a g;_p torja te1'«fin megáll. Se .i kedve rt >'<|?,gyszer megjáró; — a szó sJ -s értelmében — a ha­lál torkát. , Trapl Máriával, Mészáros Jó­zsef Kvala Mariával, Illés Ja-1 Bajai Vízügyi Igazgatóság alkal- 7ios Kiss Erzsébettel, Illés Gyula mazottja volt. Az igazgatóságtól Neszvecskó Rózsával, Tósaki' az ott dolgozó földmunkások ki- József Gyurkó Ilonával, Krone-i fizetésére felvett 66 000 forintot. raff János Doszkocs Máriával, I Ferenezi a bérfizetéseket még Mandily Lajos Horváth Juszti- \ józanul végezte, azonban a meg­20000 forintot elvesztett — nyolc hónapi börtönre ítélték Ferenezi János bajai lakos a márnái, un megy zv uuu íoruuuj- összeget egy aktatáskában ma­gánál tartva, leittasodott és a pénzt elvesztette. Ferenezi Já nőst, a társadalmi tulajdon ha­nyag kezelése miatt, 8 hónap börtönbüntetésre ítélték. pon a férje' azzal jött haza, hogj felejtsék él mindazt, ami rét volt. kezdjék újra, másképpen szebben. Közben telt, múlt av idő, Rozika szíve alatt új ke­blet bontakozott. — Öh, egész biztosan ő les- a mi megváltozott életünk zálo­ga! Talán egyetlen gyermekét sen várta ilyen dédelgető szeretettel, talán egyikjnek sem örült any- nyira, mint az útbanlevőnek. $ megnyugodott, mert látta, hogy a férje is megváltozott. Szép, nypgodt feje alig rez­zent meg. mikor az orvos a kór­házi szülőszobában felkiáltott: — Fia van, asszonyom! Alig várta, hogy a férje jöjjön és közölje \|ele az örömhírt. De az első nap hiába várta. Nem jött a második, a harmadik s az ötödik nap s'em, Egyedül tárnoly- gott ki a kórházból, a csöppség­gel karján? Otthon a kihamvadl rsaládi tűzhely mellett csak ki­sírt szemű anyja várta. — Urad egy hét óta táncol mulat. Csak addig jön haza le­feküdni. amag kijózanodik. De sokszor még azért sem. Elvesz­tünk, lányom... Mit tegyünk — és szomorúan vette kar jába a néltatiankocjó kis negyediket. ., Í gy történt. S az anya­könyvvezető asztala előtt magába roékadt, halványam) isszony ül és sír, csendesen, szí- /ettépően. fájdalmasan... (Esziknél másikra, de az rögtön meg is erősítette: 1 — Hát nem is tudsz róla? Tegnap a Hírősben volt. Táncolt : a férjeddel. Nagyon jól érezte ; magát. Mint akit oroszlán marcangolt össze, Rozika úgy tört össze szégyenében, dühében. Tényleg, akkor este is későn jött haza 1 Imre. Mintha ivott is volna egy • kicsit. Talán tévedett az a hír­hozó?! Egy hét múlva azonban újra 1 megszólította: — Mondd, te miért nem mégy el a férjeddel, meg az unokahú- , goddal? Nem szép tőled! Még ; csak arra sem érdemesíted, hogy elkísérd valahová. i E ste aztán előállt az ura- > nak a kérdéssel: — Kivel járkálsz te, Imre, ( mulatni? — csendesen, szolidan s kérdezte, de a durva válasz örökre megbántotta: ' — Nem érdekelsz! Nem szere- ‘ tem, ha a szamarak elébem s kontárkodnak! — És attól a 1 naptól kezdve Rozikának nem “ volt egy nyugodt órája. A férje 1 többé nem adta haza keresetét és a kis család eltartásának gondja teljesen a gyenge asz- r szony vállára nehezedett. e Egyszer mégis csak felcsil- \ lant henne a remény. Egy na­usszony valahogy kevesebbet törődött már a férjével. Minden idejét lekötötte a gyermek éle­téért való aggodalom. De hiába volt az aggódás, alig töltötte be az egy évet, kisírt szemű, fiatal édesanyja utolsó útjára kisérte a temetőbe. JB **zután jött a második, s a harmadik gyerek. Kedvesek, aranyosak, Az egyik kisfiú, a másik kisleány. — Istenem, csak megtartanád őket, erőben, egészségben! — fo­hászkodott szinte naponta Ro­zika. Minden idejét, minden szabad percét a gyerekeknek ildozta. Kinn dolgozott a Kon­zervgyárban, és ha a munkából jzábadull, sietett baza a zajos fis otthonba. Észre sem vette, fogy a család egyik tagja, az xlesapa, el-elmaradozik otthon­ról, egyre sűrűbben. Mindig skacit valami sürgős munkája, síintézni valója és ilyenkor a íosszú, magányos estéken egye­lői volt az asszony a két gye- •ekkel. Egyszer az egyik munkatársa iűnyosan megjegyezte: — Te, Rozika, nem is dicse­kedtél, hogy milyen helyes uno- ;ahúgod van és hogy épp itt íyaral nálatok? Az asszony értetlenül nézett a A z anyakönyvvezető asztala előtt magába roskadt, halványarcú asszony ül és sír csendesen, szívettepően, fájdal­masan. Egy tragikus élet ezer remé­nyét, százszor elképzelt, be nem teljesült örömet siratja a ki­csinyke asszony, míg az anya- könyvvezető az alig egy hete született piciny Imrécskének a születési kivonatát fabrikálja. Hogy is volt csak? A foltok­tól nehéz, kis kopott ruha alatt érzékeny szív dobog. Nyolc év­vel ezelőtt világoskék színű, könnyű ruha volt és kedves színe fel-íellobbant a napsütötte park sötétzöld fái között, amint a kacér fiatal lány vőlegényé­hez hajolva csevegett tervekről, amelyeket — majd ha egybe­kerülnek — mind megvalósíta­nak. A fiű csinos, önérzetes legény volt. Tetszett neki a mindig vi­dám leány és néha-néha, ha meglátta, hogy másik fiún is végigsiklik futó, kíváncsi pillan­tása, haragra lobbant: — Te, Rozika, meglátod, hogy »ngem a halálba kergetsz, ba nem komolyodsz meg. Hát bizony a Rozika megko­molyodott hamarosan. Egy év múlva megtartották az esküvőt is boldogan éltek, míg. .. az első cis család be nem köszöntött a fiatal munkásházaspár hajléká­fa. Nem a gyerek miatt történt i baj, inkább azért, mert a ki­st sokat betegeskedett, és az 0

Next

/
Thumbnails
Contents