Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-11 / 108. szám
Megkezdődtek az országgyűlés tanácskozásai (Folytatás a 2. oldalról) Érthetően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi demokratikus rendszer, a ncphatalom, a szocialista, fejlődés ellen irányuló eszmék vagy ilyen irányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyházakkal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései. A választásoknál fontosabb kérdésekre összpontosítjuk erőinket Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ebben az évben lejár az or taggyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedékes lett volna az országgyűlés feloszlatása, és új választások ciírása. Az októberi ellenforradalmi támadás azonban megzavarta, és súlyos sebeket ejtett országunk rendjén, nagy károkat okozott népgazdaságunknak. Az ország dolgozó népe most a sebek orvoslásán, begyógyításán fáradozik. Ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy .1 jelenlegi helyzetben nem volna helyes, ha erőnket és I időnket parlamenti választásokra fordítanánk. Javasoljuk, hogy az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel élve, az országgyűlés mandátumát hosszabbítsák meg, halasszuk el a választások kiírását. Meggyőződésünk, hogy népünk helyeselni fogja, ha erőnket most a sürgősebb feladatokra, nem utolsósorban a gazdasági feladatokra összpontosítjuk. Köziéletünket az elmúlt hő- lapokban és hetekben foglalkozatta a címer kérdése. Az élén forradalomnak a régi címerei az volt a baja, hogy az a Magyar Népköztársaság címere volt. Elhangzottak olyan jóhiszemű észrevételek is, hogy a ■ímer nem fejezi ki a magyar lemzeíi sajátosságainkat és nem \öveti hagyományainkat. Ez itóbbl észrevételekben van is icmi igazság. Ebben a kérdésjen a kormány nézete szerint a döntés az országgyűlést illeti, j Ami az úgynevezett Kossuth címert illeti. A történelmi hűség kedvéért meg kell mondanunk, hogy ez az osztrák—magyar monarchia idejében a királyi koronával a Habsburg-monarchia egyik jelvénye volt. Ebből a jobbágyságot jelképező kettős-kereszt, az imperialista törekvéseket kifejező hármas- halom és négy folyó nem a mi, új történelmi úton járó magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzetiszínú pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmonikus egységben vannak a nemzetközi proletár szolidaritás eszméivel és ezt kifejezi a pajzs fele.tt elhelyezett ötágú vörös csillag. A nemzetiszínű és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja címerünk népi jellegét. Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági feladatok néhány kérdésének megtárgyalására. Élőre kell bocsátanom, hogy gazdasági kérdéseink részletes felsorolására nem vállalkozom, annál inkább nem, mert az idei népgazdasági tervet az országgyűlés rövidesen meg fogja tárgyalni, és ezt követően nyilvános vitára kerül népgazdaságunk fejlesztésének új, 3 éves terve is. Az ellenforradalom mintegy 20 milliárd forint kárt okozott Népgazdaságunkat a termelés viszonylag gyors beindítása és fejlődő irányzata, a testvéri országok igen jelentős önzetlen és nagyarányú segítsége ellenére bizonyos feszültségek és ellentmondások terhelik. Ezekről nyíltan és őszintén kell szólnunk. Honnan erednek ezek a feszültségek és ellentmondások? Népgazdaságunk nehézségeinek egyik oka, hogy természeti adottságaink miatt nyersanyagban és energiában jelentékeny mértékben behozatalra szoruló ország vagyunk. Jelenlegi nehézségeink másik és pillanatnyilag íegsúlyosabb oka a tavalyi ellenforradalmi támadás által okozott igen jelentős anyagi kár. Ez egyrészt a ■ombolásokból és a készletek megsemmisüléséből (mintegy 3 milliárd forint), másrészt a termelés megbénulása és a sztrájk által okozott termelési kiesésből (mintegy 9 milliárd forint) tevődik össze. Ehhez járul még — mint az ellehforradalom által okozott közvetett kár — a termelés és termelékenység visszaesése következtében előállott nemzeti jöveclelemkiesés (mintegy 6—8 milliárd forint). A gazdasági helyzetben fennálló harmadik ellentmondás ék nehézség jelenleg abból adódik, hogy ; - iiiimríflT a munkabérek emelkedése oly mértékű volt. hogy az ipari munkások átlagos keresete ma 23 százalékkal magasabb, mint a múlt cv azonos időszakában volt, cs cmögött nincs azonos termelési érték. Az, hogy ilyen körülmények között a pénz értékét meg lehetett őrizni, a termelést normális mederbe lehetett vezetni, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy hazai erőfeszítéseink mellett a testvéri szocialista országok, főképpen a Szovjetunió gazdasági vonalon is nagyarányú segélyt cs hosszúlejáratú áru- és devizahitel formájában segítséget adtak. De az is teljesen nyilvánvaló, hogy népgazdaságunk erős cs egészséges csak akkor lesz, ha saját munkánkkal egészséges arányt teremtünk a beruházás és a fogyasztás, a termelés cs a bér, vásárlóerő és az árufedezet között. Ügy gondoljuk, hogy e kérdésben is a nyílt és őszinte beszéd a kezdeté feladataink egészséges megoldásának. Legfontosabb gazdasági feladataink Minden becsületes és öntudatos dolgozó ember jól tudja, hogy u népgazdaság sem egy olyan mesebeli kincsesláda, amelynél örök szabály lenéttlé, hogy többet vehessenek ki belőle, mint amennyit oda betesznek. A kormány úgy látja, hogy gardasági téren most. az a feladat; a pénz. értékállandóságát! mindenkor őrizve, tegyük meg, • au. összes szükséges intézkedése- I \ két a mái? elért, életszínvonal általános szintjének megtartásáért és megszilárdításáért, és ennek érdekében mielőbb szüntessük még a népgazdaságban még fennálló ellentmondásokat. Szükség van a gazdaságosság mfeg- teremtésére az egész népgazdaságban. Mindenütt csökkentettünk kell az önköltséget és növelnünk kel' a termelékenységek Érvényeeítenünk kell a szocialista bérezést. Ennek érdekében a korábbi hibák gondos elkerülésével be kell vezetni mindenütt a teljesítménybért, ahol ez csak lehetséges á munka, a dolgozó és a népgazdaság érdekeinek figyelembe vételével. Tudja mindenki, hagy egyszerűen nem tisztességes az olyan bérrendszer fenntartása, amelyben egyformán fizetünk a szorgalmasan és hanyagul, a jól és rosszul dolgozó munkásembernek. Igen komoly takarékosságra van szükség. Takarékoskodnunk kell különösen anyaggal és energiával, de minden más egyébbel is, ami értékét jölent a népgazdaság számára. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy gazdasági életünkben is rendbehozzuk az ellen- forradalom által okozott rombolásokat, pótoljuk a károkat és a zökkenők leküzdése után előremégyünk a szocialista építés útján. Beszéde folytatásában kulturális életünk néhány problémájáról és azok célkitűzéséről szólva elmondta, hogy az ellenforradalom tudatos előkészítése során, valamint az október 23-át követő időben az ifjúság (körében olyan lélekmérgező tevékenységet fejtettek ki népünk ellenségei, amely Sok fiatal életébe került, másokat szüleiktől elszakított, hontalanná váltak. Kádár elvtárs kijelentette ezután, hogy a kormány e tekintetben is erélyes kézzel kíván rendet teremteni, valamint a Az írók, művészek, tudósok dogmatizmus cs az ellene való megítélésében a képességek, a harc leple alatt folytatott revi- szaktudás elismerése mellett az zionista mételyezéssel szemben a döntő, hogy milyen mérték- is kellő eréllyel lép fel. Kijelen- I ben járulnak hozzá alkotó mun. tette, hogy fokoznunk kell a! Icájukkal kulturális és anyagi marxista—leninista felvllágo- | értékeink növeléséhez, hazánk, sító munkát pedagógusaink kö- j dolgozó népünk íelemeikedésé- zött, tanítanunk kell a mar- j hez és a szocialista társadalom xizmüst—lenin izmust tanuló if- J építéséhez. Külpolitikánk célja hazánk független ségének, népünk békéjének és szocialista építésének védelme jóságunknak és egész népünknek, komolyan kell foglalkoznunk közoktatásunk anyagi jellegű problémáinak megoldásával. Kifejezte a kormány bizalmát a becsületes pedagógusok iránt, akiknek a szülőkkel és a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel karöltve végzett lelkes munkájára messzemenően támaszkodni kíván. — Elmondotta, hogy helyet biztosítunk minden haladó művészi törekvésnek, amely nemzeti kultúránk fejlődését segíti, de gátat szabunk minden olyan szándék ele, amely a szocializmus, a szocialista kultúra ellensége és idegen a dolgozók nemzetközi szolidaritásának eszméitől. Művészeinktől és íróinktól azt várjuk, hogy a művészet sajátos eszközeivel, magas színvonalú alkotásokkal és alakításokkal szolgálják népünket, neveljék dolgozóinkat a haladás, az erkölcsi tisztaság, a szocialista haza szeretetének szellemében. Ehhez a munkájukhoz az állam — szakítva a múltban gyakori bürokratikus, aprólékos, esetenként kellő szakértelem nélküli beavatkozások gyakorlatával és fokozva az elvi vezetést, a minőség védelmét, az ellenséges törekvések elleni harcot, támaszkodva mindenben az egyes szakterületek legkiválóbb képviselőire — minden tőle telhető támogatást megad. A kormány elnöke ezután a kormány külpolitikájáról beszélt. Elmondta, hogy a magyar- országi ellenforradalom és az Egyiptom elleni imperialista agresszió nyilvánvalóvá tette, hogy a béke, a haladás, a népek függetlensége, a szocializmus ellenségei folytatják aknamunkájukat a Szovjetunió, népi demokráciák, ezeken belül a Magyar NépköztárSaság ellen. Hazánk függetlenségének és szuverenitásának, népünk békéjének akkor teremtjük meg legbiztosabb zálogát, ha a proletár nemzetköziség szellemében még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a szocializmus országaival, mindenekelőtt a szocializmus híveinek legerősebb bástyájával, a Szovjetunióval. Ezek a tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy híven kitartsunk a szocialista tábor közös védelmét biztosító varsói szerződés mellett, amelyre, véleményünk szerint, mindaddig szükség lesz, amíg a támadó jellegű Atlanti Szövetség él és abban az elhatározásunkban, hogy a szovjet csapatok maradjanak magyar területen mindaddig, amíg egy imperialista kaland veszélye fennáll. Elmondta Kádár elvtárs ezután, hogy messzemenő segítséget kaptánk a szocialista tábor országaitól társadalmi rendünk, a munkáshatálom védelméhez. Majd rátért a magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai útjának eredményei ismertetésére. Á magyar forradalmi münkás- paraszt kormány természetesen hivatalba lépésének napjától kezdve támaszkodott erre a nemzetközi proletár erőre és a maga részéről is azon fáradozott, hogy erősítse hazánknak a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor vezetőjéhez fűződő baráti kapcsolatait és fejlessze a testvéri kapcsolatokat a szocialista tábor lobbi országával. Ámint önök tudják, párt- és kormánydelegáció utazott a baráti szovjet kormány meghívására a Szovjetunióba. A Szovjetunióban folytatott tárgyalások az összes megbeszélt kérdésekben közös egyetértésen alapuló eredménnyel Zárultak. A szovjet kormány küldöttségünk kérésére olyan nagyarányú gazdasági segítségei is biztosított számúnkra, aniely megteremtette az alapjait annak, hogy saját erőforrásainkat is maximálisan kihasználva, súlvösabb megrázkódtatások nélkül kiheverjük az ellenforradalom okozta pusztításokat és megteremtsük az egészséges gazdasági fejlődés alapjait. NyUgÖíitah elmondhatjuk, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tárgyalásaink jelentősége, túl a két ország kapcsolatainak megszilárdításán, általában is megerősítette hazánk nemzetközi helyzetét. Ezután is köszönetét mondunk a Szovjetunió népeinél? és kormányának á sokoldalú testvéri segítségért, azért, hogy az igazi internacionalizmus szellemében megosztják velünk javaikat, segítő kezet nyújtottak és nyújtanak a magyar dolgozó népnek. (Nagy taps.) Beszédének további részében ismertette Kádár elvtárs a nagy Kína és a szocialista tábor Öt- I magyarellenes politikáját, szagainak testvéri segítségét és . végül néhány szót szólt Káviszonyról. Hangsúlyozta, hogy sikert kívánunk a lengyel népnek, a Lengyel Egyesült Munkáspártnak és szerencsésnek tartjuk, hogy harcukat olyah kipróbált kommunista vezeti, iliint üomulka elvtárs, EZután Jugoszlávia népeinek a szocializmus felépítéséért folyó fáradozásáról beszélt Kádár elvtárs, amelyhez a magyar nép szívből sikert kíván, de nem lenne helyes, ha elhallgatnánk, I hogy vannak ellentétek is közöttünk. I Vannak bizonyos jugoszláv I állásfoglalások, amelyekkel nem i tudunk egyetérteni. Ilyen äz áz állásfoglalás, amely a szocialista ■ tábort katonai blokként kezeli. : Mi. magyarok, liu soha, most október-novemberben a magunk tapasztalatain lemérhettük a szocialista tábor egységének jelentőségét, ezért talán mi, magyarok, tudjuk a legjobban, hogy a szocialista tábor nemcsak és nem is elsősorban katonai védelmi közösség, hanem a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott új világ, amelynek éppen egységében, összeforrottságában, a közös gondok és örömök megosztásában, az egymás iránti testvéri szolidaritásban van Je- bírhatatlan ereje. Nem tudjuk elfogadni a jugoszláv elvtársaknak az októberi ellenforradalom, majd a megalakult munkástanácsok kérdésében velünk ellentétes értékelését sem. Az ellentétek nyílt feltárása mellett a magyar kormány tudatában van ahnak, hogy sokoldalú államközi kapcsolataink továbbfejlesztése Jugoszlávia szociallsta népeivel és kormányával a magyar nép érdekeit is szolgálja. A német mllitarizmus növekvő veszélye csak megerősít bennünket abban az elhatározásunkban, hogy elVi engedményeken kívül mindent megtegyünk aimak érdekében, hogy viszonyaink Jugoszláviával no csak a békés egymásmelleit élés elveinek feleljen meg, hanem szívélyes és baráti legyen. A szónok ezután a középkeleti, afrikai és ázsiai népek függetlenségi mozgalmáról beszélt, amely a nemzetközi helyzet jelentős tényezője. A magyar kormány ismételten kijelenti, hogy támogatja a békeszerető ázsiai és afrikai népek jogos nemzeti törekvéseinek megvalósítására irányuló harcát. Osztrák szomszédunkkal az ellenforradalmi események következtében megromlottak a kapcsolatok. A magyar kormány korrekt és jószomszédi kapcsolatokat akar Ausztriával. Kádár elvtárs ezután elmondta, hogy az Amerikai Egyesüli Államok különleges szerepe* játszott az októberi eseményekben. Ez rányomja bélyegét hazánk és az Egyesült Államok közötti kapcsolatra is. Mint az várható volt, a Magyar Népköztársasággal szemben ma a legbarátságtalanabb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kormánykörei foglalják el. Részletesen ismertette Kádár elv- társ és á tények sokaságát sorolta fel az USA hazánk elleni állásfoglalásáról. Majd kijelentette hogy a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozottan visszautasítja az Ame- . rikai Egyesült Államok hivatalos köreinek Magyarország bel- Ugybibe történő beavatkozási kísérleteit. Mi a normális államközi kapcsolatok megterem-- lésének és fejlesztésének, hívei vagyunk, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy felhagyjanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkával. Nem növeli a magyar dolgozó nép Soraiban Anglia és Franciaország kormányai iránti megbecsülést az, hogy feltétel nélkül követik az Amerikai Egyesült Államok i a kormány, a magyar nép kö- 1 szönetét tolmácsolta ezen orszá- I gok népeinek. Külön szólott a I Lengyel és a Magyar Népköz- ' társaság közölt fennálló barát' dór felvtáre a Magyar Népközt társaság viszonyáról az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, (Folytatás a ti. oldalon)
