Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-10 / 107. szám

Ki adott hozzá 3 UZGtí jÖVSÉlGIRÍlEZ s ki vett el belőle ? Nem önmagától, hanem úgy lesz nemzeti jö­vedelem, mint ahogy készül a íecskefészek. Az «gyík is, a másik is, a harmadik is, a századik ■es az ezredik is úgy dolgozik, hogy abból jusson a vállalatnak, jusson az országnak, mert sok- nrindenre kell a pénz! Gyermekeink iskolába járnak; ha betegek, korházba mennek; s míg piciny a gyerek, addig 'az óvodában tanítja az óvónéni a szép Versekre, énekre, becsületességre. A gyár fejlesztése, a város szépítése is mind-mind pénzbe kerül. Mi lesz akkor, ha ezeknek a fenntartására csak itt- ott jut valami a vállalati nyereségből? Kereken megmondhatjuk: nem sok, vagy egyáltalán semmi. Nézzük csak meg, ki adott hozzá és ki vett el a nemzeti jövedelemből a helyi ipari vállalatok­nál? Az életszínvonal megtartásához járult hozzá az Aké-dunai Nádgazdaság, mely bár a tavalyi nyereségét nem érte el, de a tervezett nyereség­űd 8000 forinttal többet fizetett be. Viszont a liszakécskei Pcrmetezőgépgyár nem érte e! a ta­valyi nyereséget, sőt a tervezett idei nyereséget sem. Más á helyzet a Kecskeméti Finommecha­nikai Vállalatnál. Ök 19 000 forinttal több nye­reséget fizettek be az államnak, mint ahogy azt tervezték. A Bajai Fémipari Vállalat tizennyolc­szor nagyobb nyereséget ért el, mint ahogy az idéu tervezte, de meg sem közelíti a tavalyi elsőnegyedévi nyereséget, mely több mint egy­millió forint volt. A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalatnál a legszembetűnőbb a fejlődés. Tavaly 14 000 fo­rint volt a nyereségük, az idén ez 50 000 forintra nőtt, A Kecskeméti Kézműipari Vállalat nemrég még a veszteséges vállalatok névsorába tarto­zott, de az Idén már 62 000 forint nyereséget fizetett be az állam kasszájába. Csak jót mond­hatunk a Bajai Faárukcszítő Vállalat dolgozói­ról is. Ezek a vállalatok jó munkájukkal könnyítet­tek az ország gondján, baján. Sajnos, nem min­den vállalatnál cselekedtek így. A Bajai Mészégető Vállalat az első negyedben 49 000, a Kecskeméti Kőipari Vállalat 38 000, a Kalocsai Cementipari Vállalat 25 000 forint vesz­teséggel zárt. Vajon ezek a vállalatok különlegesen rossz feltételek mellett dolgoztak? Nem, a jó munka lehetősége számukra is megvan. Hát akkor med­dig élősködnek még más vállalatok nyereségé­ből? Ezt nekik maguknak kell eldönteni a má­sodik negyedév folyamán. A pedagógus szakszervezet gyűléseket szervezett Kecskemét valamennyi iskolájában A pedagógus szakszervezet városi bizottsága április 25 és május 15 között a város vala­mennyi iskolájában szakszerve­zeti gyűlést szervezett. Eddig 13 iskolában a városi bizottság tag­jai már meg is tartották az elő­adásokat, amelyeknek célja, hogy a nevelőkben néhol még megnyilvánuló ideológiai kétsé­geket elűzzék. Az előadások al­kalmával ismertetik Lukacs Sándornak »Felelősségünk az is­koláért« című cikkét, amely a Népakaratban jelent meg. A szakszervezeti gyűléseket fel­használják még az Országos Pedagógus Szakszervezet már­cius 25-i központi vezetőségi ha­tározatának ismertetésére és tá­jékoztatják á tagságot a városi bizottság munkatervéről. Körvadászatokon Megyénk erdeiben nagymér­tékben elszaporodtak a kárté­kony vadak. Különösen sok a róka az idén. Kelebia, Tompa és a Bugac környéki erdőkben 500- ra becsülik számukat. Az állat igen nagy károkat okoz a pa­rasztgazdaságok baromfiállomá­nyában. Egyetlen róka képes 100 baromfit elpusztítani egy-egy nyáron. pusztítják a kérték#»» vadakat A gyorsait szaporodó, vesze­delmes állat pusztítására felké­szültek a vadásztársaságok. Va­sárnaponként átfésülik az erdő­ket, kiássák a rókalyukakat és csapdákat készítenek. A bugaci erdőben 25 jókét lőttek ki eddig. Tompa és. Kelebia környékén a? erdőgazdaság védett területeit is veszélyeztetik a rókák. Itt már ötvenet lőttek le a vadászok. Miért vetettek a tavalyinál 65 holddal kevesebbe jjpósElt*iít cukorrépát Szabadszálláson ? Jónás János termelési fe­ie lös mindentudó füzeteinkéiből az alábbi adatok derülnek ki: Szabadszálláson tavaly 161 holdon termesztettek cukorré­pát. Az idén 311 egyéni termelő us a négy tsz. illetve társulás csak 9ö holdra vitte ki a vető­magot. Egyesek ugyan — mint Adorján Sándor — tavalyról megmaradt magból néhányszáz öllel többet vetettek ei, mint a szerződés mutatja. De az összes vetés így sem haladja meg a száz holdat. Mi ennek az aggasztó jelen­ségnek az oka? Aggasztó, mert az ország folyton növekvő cu­korszükségletét ennek a növény­nek kell kielégítenie s a répa nellékt érmékéi — a leveles ré­pafej, a nyersszelet és melasz —. nagy mennyiségű értékes ta­karmányt jelent az állatállo­mánynak. Rossz talán Szabadszálláson a ■ukorrépa átlagtermése? Ez nem mondható. Tavaly 95 volt, az előtte való évben elérte a 120 mázsát. De a múlt.évben is volt nem egy olyan gazda, aki egy hokira átszámítva 200—220 ma­isát szállított. Az sem állítható, hogy a cu­korrépa nem hálálja meg a fá­radságot — különösen most, amikor felemelték áz átvételi árat. Mázsánként 10 forint, 3 kg. cukor, 65 kiló nyersszelet és fél kiló melasz jár a termelőnek. Egy mázsa cukorrépa ára, min­dent pénzben számítva, majd­nem 42 forint — száz mázsás át­nem számoltuk még azt a 12— 13 mázsa levelet, ami a jó répá­ról lejön s amitől bőven tejel a tehén. Alig van növény, ami jobban jövedelmezne... — De nálunk éppen a kuko­rica jelentkezett lő versenytárs­nak -— mondja Jónás János. — Ebből tavaly megtermett sok helyen a 30 mázsa — az pedig 9000 forint jövedelem egy hold­ról. Ä cukorrépa elhanyagolá­sának másik oka, hogy sokall­ják tőle a kézi munkát, mert nincs hozzá erő. A 65 éves, egye­dül élő Árvái Lajos bácsi pél­dául az idén már ezért nem szerződött. Tagadhatatlan, hogy a répa megköveteli a munkát, az egyelésre, szedésre rámegy egy hét. S Szabadszálláson is igen sok az olyan tanya, ahon­nan a fiatalok iparba, vagy egyéb munkaterületre mentek s az öregek nem győzik a belter- jesebb gazdálkodást. Ezért, ha szerződnek is, inkább bükköny-« félére, vagy borsóra. Az előbbire* azért, mert gyalogmunka nincs| vele, az utóbbira pedig azért.t mert korán lekerül s lehet utá-J na még másodvelést csinálni, , I A Sok termelő kedvét el-! 04.1 yzetünk Fából vaskarika például a gazdák többsége nem sokra becsüli a levelet. Puskás Zsiga bácsi például úgy szokta megfejelni a répáját, hogy sze­dés előtt rászabadítja a tehenet. J m a ff v A jószág aztán nemcsak a le-J, . , . „ , , L , , .... . vetet legeli ír, hanem beiepocs-l hogyan lehet egyszerű dolgot bonyolulttá tenni? kol a répába is, aminek az érté-! .. , ., , ke így természetesen mindjárt! ,e““nap£ag 3ok 8ZÜ ^ a k6z kisebb.. . Azok a termelők, évek óta, rendszeresen loglal-l koznak kereskedelem megszűnte ! téscről, az önálló értékesítési le- akikf hetőségek kihasználásáról. En­nek érdekében dugták össze íe- . . . , _ . , - jüket a Földművelésügyi Mi­cukorrépával, . S*abad;5 nisztérlum és az Élelmezésügyi szál.ásom is bizonyítani tudjak,| Minisztérium vezetői. Az állami hogy érdemes vele vesződni,* gazdasagokban is elő kell segí- meglizet a munkáért. Ezek at teni az önálló értékesítést - gazdák segítsenek megértetni a| mondták a Földművelésügyi Mi. többiekkel, hogyha tovább csők-» nisztériun illetékesei. — Ugyan­ken a vetésterület, komoly ba-f akkor csökkenteni kell a közve- jok lehetnek cukorellatasunk-j titö kereskedelmet is — egészí- kal. Az pedig az országnak nagví jcttók ki a megállapítást az szégyen s emellett komoly ráfi-! Élelmezésügyi Minisztérium ille- zetcs lenne, ha kiváló répafaj-» tékesei. » tűink s a termesztésre igen al-l kalmas jó földjeink mellett kül-| földről kellene a cukrot hozat-! nunk. Dlcgi 1»tellek a/ arclrágifót l álass „Szerelem a sajtol“ «*. cikkre lag esetén tehát 4200 forint. De Petőfi Népe 1957. április bő »Szeretem a sajtot« című vették az átvételnél előtördultj közleményében foglaltakkal kap- igazságtalanságok is. Tavaly pl.: t,solatbail‘ vizsgálatot tartottunk nagy felháborodást keltett, hogy: . ... ..... , ... a sáros répáknál 40—50 száza-*es megállapítottuk, hogy a cikk- lékot is levontak. A próbamosás! ben leírtak tényleg előfordultak után kiderült, hogy a legsáro-x £s a megnevezett boltban árdrá- sabb répán is legfeljebb 8-10| yitúst követtek el. A bolt veze­százalék volt a piszok. Sokszor * ° .......... , , . .. 4 az onban jogos volt a leértékelés.! toJet es az árdrágítást elkövető Jónás János elmondása szerinti Szita Jánosné bolti dolgozót szi­Eddig az volt a helyzet, ha valamelyik állami gazdaság jó­szágot akart eladni, akkor fel-. vette a telefonkagylót a gazda­ság illetékes megbízottja és kö­zölte az állat forgalmi vállalat alkalmazottjával, hogy miről van szó. A vállalat emberei helyszínre I mentek, megvették » jószágokat | és kifizették. Amióta az említett döntés megszületett, már nem ilyen egyszerű a dolog. Most, ha eg? állami gazdaság jószágot akar eladni, akkor* először is érint­kezésbe kell lépnie az AGKEB (az. Állami Gazdaságok Keres­kedelmi Irodája) nevű intéz­ménnyel. Fel kell ajánlani a jo- szágáilomanyt eladásra. Ez még csak »az első felajánlás- Az ÁG KÉR félhívja az Élelme­zésügyi Minisztérium Állatfor­galmi igazgatóságát és továb­bítja a felajánlást. Az említett igazgatósáig megtárgyalja, hogy a megyei vállalat, avagy a Bu- uru írásbeli figyelmeztetésben; dapesti Allatértőkésítő Vállalat részesítettük. f vegye ét vajon a jószágokat. Köszönetét mondunk a lap-: Maradjunk annál, hogy a me- ... .. . . Jgyei állatfbrgalmi vallalaf Imp nak, amiért említett visszásság-* Összeültek, megszületett a Íven döntés? gyarézzdk. vitatkoztak és döntés. De mi- Mindjárt elnia­ra figyelmünket felhívta. Ha­sonló szabálytalanságok felde­rítése csak e. nagyközönség és a sajtó hathatós. támogatásával válhat lehetségessé. I engedélyt a jószágok megjelöli ‘ helyre v$ló szállítására. Erre az ÁGKER, valamint a megye; vállalat érintkezésbe lép. Mond­juk az utasítás úgy szól, hogy Kiskunleiegyhazára kell szállí­tani 100 darab hízót. Az illeté­kes állami gazdaság a helyszí­nen átadja a jószágokat az AG- ■KEH megbízottjának. Természe­tesen ott van a helyszínen a? fállatíorgalmi vállalat megbízott jía is. I Ezután a két szerv megbízott­ija leül égy íróasztalhoz és egy [átvételi jegyzőkönyvet írnak [alá. A .jegyzőkönyv egy példa- [nyűt megkapja az állatokat szál­lító áll ülni gazdaság. Ezekutár [a gazdaság számlázza a vétel- [árat. A számlázásnál kilónként [34 fillért — a különböző költsé- [gek címén — hozzáad az el- |adási árhoz, ugyanakkor az lÁOKER is kitölt egy számlát [kilónként 6 fillérről — a közve­títésért. [ Az új rendszernek csak kéí [»előnyéé« emeljük ki. I 1. Az eddigi egyszerű, adás­vétel a lehető 1 egbonyo 1 u 1 labb;, [vált, mert sikerült a közvetítő [kereskedelem csökkentése címért [újabb szerveket bekapcsolni. I 2. Most már az. állami gazda­gságok ném vitatkozhatnak az ár [és a minőség fölött az állatfor [galmi vállalattal. Ez utóbbi éf [az ÁGKER emberi vitatkoznal [egymással. A vitában részt vesz- [nék másfelől az ÁGKER éa a [állami gazdaság megbízottjai, t Ezt aztán alaposan »leegysze [rűsítették« az illetékes minisz- ttéri-umok illetékesei! •~~ó xt kongresszusa után olyan nézetek a nemzetközi muakásoszuiy A kommunista pártok együttműködése aV'?“® leghaladottabb, legszervezettebb erői- « Kialakult \czeio szelepet es azt nek a kommunista pártoknak , hangoztattak, hogy a nein^eJkv>zi tfmiiköílósp elvi sila- demokratikus államok, valamint nak fel, egy percre sem tfeyeszthat- mozgalom policenlrlkussá — ookon nvu^szik cs elválaszt hatatlan a Jugoszlávia között lefolyt állam- jük szem dói őket, mert összessé- igaz, *§u>gy a második világWáború munkás osztály int .•rnaelonalizmusá- küzl tárgyalások égési sorának es dühben nemzetközt «fű/* •> szocializmus vtlágrenriszorré .... * hurzsnázia elleni harcban a * köztük levő viszony normalizala- jellegűek. Azt jelentik, hogy c;.jts vált es így a Szovjetunió többe nemzetközi proletariátus kommunis- sának. Különösen jelentős ez, ha az Helyeken, egyes partokban revízió- nem elszigetelt, egyedüli szocialista la nárliai vezetésével azonos réll 1918—IS-bcn elmérgesedett viszony- nista, polgári ideológia behatolása ország. Egy sor olyan ország veszi 1ÜZ. ki maca elé- á nrolatáridtus ha- nyal hasonlítjuk össze. De az a lényégét, a marxlzmus-leninizmus körül, amelyen megszabadultak a [almának megteremtését és a szó- tény, hogy szocialista országokról álly^imélétet elvetoi, a munkás- kapitalizmustól, ahol a niuhkás- «•iallnuns inogvalósítiLsíi F cél elé- vaa szó, melyek, azonos elvi alapo- osztály iorracialnn p.irtjaiia«. \ezeto osztály hatalomra jutott. Olyan őr­lésére is megköveteli a kommá- kon nyugszanak, azonos célért küz- szerepét megnyirbálni, a szocializ- slagokban is győzedelmeskedett a nista nártok és az eeész nemzetközi denek, azt írja elő, hogy nem ha- must építő országokban a történél- pártvezette proletáriátus, mint a fél- nroieíiriáms szilárd összetartását nyagolhatók el az ideológiai neze- mileg szükségszerű centralizmust gyarmati hatalmas Kínában. Más- p * * tek sem. Csakis ezeknek tisztázása félredobva, anarchikus viszonyokat itszc a kapitalista világban még AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI teheti a köztük lévő kapcsolatot ú.j- teremteni, nemcsak egy-egy or- számos kommunista párt továbbra alá vannak rendelve a politikai tipusú szocialista államközi kapcso- szag kommunista mozgalmát és a 1S munkásosztálya felszabadításáért tartalomnak a nemzetközi mun- lattá is. Például a jugoszláv elvtár- hatalomért folyó harcot vagy a ha- vívj* harcát az új, megváltozott kö- kásmo/iriüórn stratáfiiáiának és tak- sak két táborról alkotott helytelen talont megszilárdítását gyengíti, ha- rülmények között. így tehát a kom- tiká iának ° nézete, amely a szocialista tábor- nem az egész nemzetközi összelő- munista mozgalomban a feladatokat viíívMr ' i/ftk a kérdések amelvek ban is csak egy katonai tömböt lát, gást megbéníthatja ideológiai, kö- illetően már történelmi helyzctiik­ma a kommunisia pártok sikeres elvi tévedés, amely a politikai gya- vétkezésképpen politikai síkon Is. nél fogva is .jelentős különbségek eevüttmüködését szinte kötelezőié" korlatban nehezíti az államközi \ i- fezért az elvi ideológiai kérdések adódnak az egyes pártok között, me^zabiák? szonyt is, zavarja az együttműkö- bár első pillanatra sokszor „elme- Ezt nem tagadja senki. Ez is ygyik Olvan alapvető marxista-leninista ilésl. letinek- tűnnek, a valóságban a 0ka annak, hogy a Kommunista és ianítá^okról van sió nmelyék k“ proletárdiktatúra. a hatalom. a Munkáspártok Tájékoztató irodája L-iil nézetben különbségek keletkéz- A MAItXIZMUS—LIMMZ.MU3 el- nemzetközi összeiogás éló. tényl - nem (ülibetett be tovább alkotó sze­lek Orrszólván vaJamennvi köm- veinek tisztaságiért, ugyanakkor a jes gyakorlati kérdései. Nem vétet- repet. Sokrétűbbé, hatalmasabbá munista Dánban vili folyt a pro- nemzeti lornták és módszerek he- fen. hogy a kommunista pártok let- vált a nemzetközi kommunisla moz- letárdiktaitira lenini értelmezései öl Íves kialakításáért folytatott kHz- lejöltük pillanatától harcolnak a galom, sajátságos, egymástól eltérő az állam szerepéről az átmenet idő- delem olyan kommunista pártok so- revizionízmus ellen. A revizionista feladatok is megoldásra várnak szakában a párt vezető szerepéről raiban is tapasztalható, amelyek eszmék azért károsak, .mert a ese- mind NyUgát-Európában, mind Ke- V néni’ demokratikus országok még nincsenek hatalmon. lek\ es vezérfonalától, a marxista— let-Európában vagy Távol-Keleten, kommunista pártjaiban éles vita *á- Az Egyesült Államok Kommunisla leninista elmélettől akarják meg- De mégsem következik ebből az, marit a szocialista demokráciáról r Part iának marxista t rzetői a nem- fosztani a pártol. A mai ravizioniz- hogy a nemzetközi mozgalom poli- gétdísckbcn mé~ ma is t annak bi- rég ” lezajlott kongresszusán ke- mos különösképpen veszélyes, mert centrikus, hiszen • »z egész konintu- zotivos mérlékÜ különbségek egyes ménv harcol vívtak azzal a revízió- éppen azokat a tanításokat (állam- nista mozgalom, különösen a stocia- L-ommnnista nártok állásfoglalásai nista áramlattal szentben, amely a elmélet, párt szerepe, stíl.) kívánja lista világrendszer mozgalma nem között de al an vet ö c 1 téré s az i síné r t párt vezető szerepét félredobva, bi- „revízió- ala venni, melyek a pro- nélkülözheti a legidősebb testvér, álláspontok között leginkább a iugo- zonyos „egyesülettel“ kiválttá lel- letárhatalom alapkövet képezik. a legtapasztaltabb párt, a Szovjct­Sáv elvtársakkal folytatott vitában, cserélni a munkásosztály élcsapa- unió Kommunista Partjának áltan­•iTeiw afö aiásfoffiaikbát. me-’ tát. V NEMZETKÖZI kommunista dó támogatását.- Az oktöber-no­rfllt fel - mozgalom egysege más fontos elvi, vemberi Magyar események ezt is ruu 1 • BAR EZEK és más hasonló jelen- politikai kérdésekben Is összhangot igazolták. T AtiADIf \T ATI \N. ho"V pozitív sé.gek csak egyes országok komintt- Kíván. Például közvetlenül a Szov­izerepe volt a Szovjetunió és népi nista pártjainak soraiban bukkan- jctunió Kommunista Pártjának XX. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents